Gépészmérnöki kar Műszaki menedzser képzés Február 3.

Az előadások a következő témára: "Gépészmérnöki kar Műszaki menedzser képzés Február 3."— Előadás másolata:

1 Gépészmérnöki kar Műszaki menedzser képzés 2009. Február 3.
Mikroökonómia Gépészmérnöki kar Műszaki menedzser képzés 2009. Február 3.

2 Dr. Farkasné Dr.Fekete Mária- Dr. Molnár József:
Tananyag: Dr. Farkasné Dr.Fekete Mária- Dr. Molnár József: Mikroökonómia

3 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Gazdaság fogalma A gazdaság a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége.

4 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Szükségletek fogalma: az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti belső igény. Gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei: javak Gazdasági szükségletek kielégítésének mozzanata: fogyasztás

5 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
JAVAK SZABAD JAVAK (természet adta javak) GAZDASÁGI JAVAK ( termeléssel létrehozott javak)

6 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
GAZDASÁGI JAVAK TERMÉKEK SZOLGÁLTATÁSOK az anyagi jellegű és a nem anyagi jellegű szolgáltatások

7 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
GAZDASÁGI JAVAK MAGÁN JAVAK KÖZJAVAK A gazdasági javak tulajdonságai a hasznosság a szűkösség

8 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Szűkösség fogalma: a szükségletek kielégítésére alkalmas gazdasági javak a szükségletekhez képest korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre.

9 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Termelés, termelési tényezők Termelés fogalma: emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállításának folyamata.

10 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
A termelés (tágabb értelemben) mint újratermelés a javak előállításán túl magába foglalja a javak elosztását, forgalmazását és végső felhasználását, azaz elfogyasztását is.

11 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Termelési tényezők: Munka-munkaerő, Természeti tényezők Tőkejavak Vállalkozó

12 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Gazdálkodás fogalma: a termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználása, melynek eredményeként a szükségletek a lehető legmagasabb fokon elégíthetők ki.

13 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Gazdálkodás választások és döntések sorozatából áll. Feláldozott haszon, vagy alternatív költség az a jelenség, hogy valamely dolog (élvezet, haszon) megszerzése, más dolgok feláldozásával jár.

14 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
A termelési lehetőségek határa Modell feltételei: adott a rendelkezésre álló termelési erőforrások állománya kétféle terméket állíthatunk elő, élelmiszert és gépeket.

15 Élelmiszertermelés fokozása érdekében feláldozott gépek száma
A társadalom választási lehetőségei az erőforrások teljes kihasználása esetén Lehetőségek Élelmiszer (millió t) Gépek (ezer db) Élelmiszertermelés fokozása érdekében feláldozott gépek száma A 150 B 1 140 10 C 2 120 20 D 3 90 30 E 4 50 40 F 5

16 A termelési lehetőségek határa

17 Termelési lehetőségek határa
Következtetések: - a görbe alakja: lefelé hajló, az origóra konkáv, növekvő relatív költségek, a csökkenő hozadék elve ( Ahhoz, hogy az egyik termékből folyamatosan egy egységnyivel többet állíthassunk elő, a másik termékfajtából növekvő termékmennyiségről kell lemondanunk.)

18 Termelési lehetőségek határa
jól szemlélteti a szűkösséget, a választási lehetőségeket és a választással szükségszerűen együtt járó haszonáldozatot.

19 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
A közgazdaságtan fogalma: a szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya, az embereknek, embercsoportoknak a gazdasági folyamatban vagyis a termelésben, az elosztásban, a cserében és fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival foglalkozik.

20 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
A közgazdaságtan kérdései: MIT termeljenek ? HOGYAN termeljenek ? KINEK termeljenek ?

21 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Az alapkérdésekre adható válasz függ: az adott gazdaság tulajdoni és szervezeti struktúrájától, a gazdaság működésének mechanizmusától, koordinációs rendszerétől.

22 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
A gazdaság tulajdoni és szervezeti struktúrája A tulajdon: (legtágabb értelemben) a termelési tényezők elsajátítása során létrejövő gazdasági viszonyok összessége.

23 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
A tulajdon mozzanatai: birtoklás, rendelkezés, használat. A tulajdon alapvető típusai: a magántulajdon és a köztulajdon.

24 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Érdek: Az ember (közösség) céltudatos viszonya a szükséglet kielégítés tárgyaihoz és a tulajdonhoz.

25 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
A gazdaság szervezeti-gazdasági alapegységei: a háztartás, az üzleti szervezet (vállalat), a kormányzat (állam).

26 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Háztartás fogalma: a fogyasztás gazdasági, szervezeti egysége. Háztartás gazdasági funkciói: végső fogyasztó, jövedelem felhasználó, munkaerőbázist ad, megtakarít, vagyona a nemzeti vagyon része, saját szükségletre termelő és szolgáltató tevékenységet végez, Kiegészítő, kisegítő jellegű árutermelő tevékenysége is van

27 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Üzleti szervezetek: a termelés szervezeti alapegységei. Üzleti szervezetek legfontosabb jellemzői: az önállóság, a gazdaság egyéb szereplőitől való gazdasági elkülönültség, a profitérdekeltség, a kockázatvállalás, eredményességét a valóságos piac minősíti. korszerű formái a vállalatok.

28 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Vállalat: az önálló jogalanyként működő, jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás.

29 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Az állam gazdasági funkciói: Gazdasági hatékonyság elősegítése. Makrogazdasági egyensúly és stabilitás biztosítása. Társadalmi igazságosság és méltányosság elősegítése.

30 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Gazdaságkoordináció Munkamegosztás: az egyes munkafolyamatok, részmunkák szétválása, elkülönülése természetes munkamegosztás technikai alapú munkamegosztás

31 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Specializáció Kooperáció: a munkamegosztás alapján elkülönült termelők, termelő szervezetek tudatos együttműködése.

32 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Gazdaságkoordináció alaptípusai etikai koordináció (erkölcsi normák, tradíciók , agresszív koordináció (alá- és fölérendeltségi viszonyok), piaci koordináció, bürokratikus koordináció

33 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
A modern gazdaságok meghatározó koordinációs típusai: a piaci koordináció, a bürokratikus (centralizált) koordináció, a vegyes koordináció

34 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Piaci koordináció a gazdasági folyamatok összehangolása a piac segítségével történik, a gazdaság szereplői egyenrangúak, cserekapcsolatok a pénz közvetítésével történnek, alapvető cél gazdasági eredmény elérése, az információkat a pénz közvetíti, döntéseket az árak, költségek, jövedelem, nyereség és veszteség motiválja.

35 A piaci koordináció sémája
KINEK ? Piac Piac MIT ? HOGYAN ? Piac

36 A centralizált koordináció sémája
KINEK ? Központ MIT ? HOGYAN ?

37 KINEK ? MIT ? A vegyes koordináció sémája Piac Piac HOGYAN ? Piac
KÖZPONT MIT ? HOGYAN ? Piac

38 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Közgazdaságtan fogalma: a közgazdasági tudományokon belül a gazdaság egészét, annak alapvető viszonyait, összefüggéseit feltáró elméleti alaptudomány.

39 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
A közgazdaságtan részei: a mikroökonómia, a makroökonómia, a nemzetközi közgazdaságtan, a gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése.

40 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Mikroökonómia: feltárja, megmagyarázza a piac, a piaci szereplők jellemzőit, a piaci folyamatokban megnyilvánuló törvényszerűségeket. elkülönült piaci szereplők (fogyasztók, háztartások, vállalatok) az egyes piaci jelenségek oldaláról, ábrázolja a gazdaságot. a gazdaság alapegységeit elemzi, a gazdasági szereplők alapvető típusait tanulmányozza.

41 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Makroökonómia: a gazdaság egészét, annak törvényszerűségeit vizsgálja, a gazdasági szereplőket ágazatokká, szektorokká, foglalja össze, a termékeket pedig termékcsoportokká, vagy akár egyetlen egy termékhalmazzá összesíti.

42 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
A közgazdaságtan fő módszerei: mérés, és az ebből levezethető mennyiségi összefüggések feltárása, az össz-, vagy teljes mennyiség jele: Ty = y (x) = y átlag mennyiség jele: Ay= (y/x) Határmennyiség: My=

43 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
függvények, modellek, absztrakciók. Normatív közgazdaságtan: leírja milyennek kell lennie a gazdaságnak, Pozitív közgazdaságtan: leírja a gazdasági folyamatokat, feltárja az összefüggéseket, arra a kérdésre keresi a választ, hogy “mi van ?” és nem arra, hogy “milyen legyen”.

44 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
Összefoglalás: megérteni az erőforrások szűkösségét, megérteni a szükségletek korlátlanságát, megérteni a közgazdaságtan alapkérdéseit, meghatározni a gazdasági szereplőket, felsorolni a gazdasági szereplők gazdasági funkciókat,

45 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI
értelmezni a gazdaság szervezeti és tulajdoni szerkezetét, megérteni a gazdaságkoordináció funkcióját és alaptípusait, meghatározni a közgazdaságtan tárgyát, megismerni a közgazdaságtan alapvető módszereit,