AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETI.

Az előadások a következő témára: "AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETI."— Előadás másolata:

1 AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK Fejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési Stratégia Siófok, 2011. október 24-26.

2 4 A vázlat a címben adott: az integrált szemlélet lényege, dimenziói, előzményei 4 A hozzászólás fókuszában: két tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégia számára 4 (1) a stratégia cél-struktúrájának a felépítésére 4 (2) a stratégia kidolgozási menetére vonatkozóan 4 (+) /ha van idő/ szcenáriók képzéséről Az integrált szemlélet lényege, dimenziói, előzményei

3 4 Az integrált szemlélet ellentéte az ágazati szemlélet, az alágazati szemlélet, a fragmentált látásmód, a kiragadott részekre történő fázis-optimumok tervezése 4 A modernista felfogásban a közlekedéstervező kapott forgalmi adatokra műszaki megoldásokat (közlekedési kínálatot) tervez 4 Ilyenkor úgy teszünk, mintha minden más tényező (a közle- kedéstől) független változó lenne, és egy előrebecsült „végső” igényhez lehetne optimális közlekedési rendszert igazítani 4 A valóságban a létrehozott közlekedés gyökeresen átalakította az életformánkat, a városainkat, a gazdaságot: a keresleti oldalt 4 A mai szemlélet tudomásul veszi ezt a kölcsönhatást, és a végső eredményből akar kiindulni: „a keresleti oldal” jövőjét kívánja biztosítani, ehhez igazítani a részleteket, így a közlekedést is Az integrált szemléletről

4 4 Az összközlekedési integráció csak egyetlen eleme a korszerű stratégiai megközelítésnek (Jó, hogy NKS lett az ÖKS-ből) 4 A közlekedéspolitika céljainak integrálása a társadalom- politikába (a gazdaságpolitikába, a területpolitikába, a környezetpolitikába, a külkapcsolati politikába…) 4 A társadalmi keresleti oldalról sem gondoljuk, hogy előre tudjuk becsülni, és ahhoz optimális közlekedést tudnánk társítani: hanem olyan közlekedési rendszert kell alkotnunk, amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a jövőbeni változó körülményekhez. (hatékony, optimális stb. helyett változás- érzékeny, tartalékokkal rendelkező stb.) párhuzamosság, redundancia! 4 Az átfogó közlekedéspolitikai célokból levezetett feladatok és programok az egyes alágazatok részére (nem pedig az „alágazati stratégiák harmonizálása”) + visszacsatolás + társ. partnerség + fenntartás Dimenziók

5 4 A jól felépített stratégiai dokumentum (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája 4 Általános társadalmi alapelvek (méltányosság, igazságosság stb.) 4 Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.) => 4 A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. belső közlekedési kapcsolatok erősítése, közösségi közlekedés előnyben részesítése stb.) 4 A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása (pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.) => Előzmények

6 4 1996 Magyar Közlekedéspolitika Öt stratégiai főirány Célterület 1. Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése 2. A szomszédos országokkal való együtt- működés 3. Az ország kiegyensú- lyozottabb térségi fejlődése 4. Az emberi élet és a környezet védelme 5. Hatékony, piackon- form…??? Infrastruktúra- hálózat, járművek Forgalom, szolgáltatás Szabályozás, humánpolitika Előzmények

7 4 1996 Magyar Közlekedéspolitika Öt stratégiai főirány Közlekedési célok 1. Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése 2. A szomszédos országokkal való együtt- működés 3. Az ország kiegyensú- lyozottabb térségi fejlődése 4. Az emberi élet és a környezet védelme 5. Hatékony, piackon- form… Átfogó közlekedési célok TEN-T ???Határátkelő- helyek visszaállítása Gyorsforgal- mi hálózat ??? Baleset- mentesség SKV … Előzmények Egy kimaradt lépés…

8 Előzmények: A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf Tartalom: I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési gördülőterv Mellékletek (jogszabályok, dokumentumok)

9

10 Új Magyarország Fejlesztési Terv Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/ 1770/K%C3%96ZOP_07071 2_hu.pdf

11 4 ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 Foglalkoztatás és növekedés http://www.nfu.hu/download/479/UMFT_HU_NSRK-hun_Accepted.pdf 4 Átfogó célok: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése 4 Horizontális politikák: a fenntarthatóság elve és a területi és társadalmi kohézió erősítése 4 Prioritások: ( „A fenti célok eléréséhez hat területre összpontosítjuk a fejlesztési erőfeszítéseket” ) gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalom megújulása, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, államreform Új Magyarország Fejlesztési Terv

12 4 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése 4 Az ország és a régiók nemzetközi elérhetőségének javítása,. 4 A térségi elérhetőség javítása, 4 Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, 4 A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése. Új Magyarország Fejlesztési Terv

13 KözOP – Ágazati Operatív Program KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (KÖZOP) 2007. július Az operatív program hivatkozási (CCI) száma: 2007HU161PO007 Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP _070712_hu.pdf http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP _070712_hu.pdf

14 4 (1) „A közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a globális és regionális versenyképesség növelése valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése érdekében.” 4 (2) „A közösségi személyközlekedés fejlesztése” 4 Ad (1) átfogó célhoz az alábbi specifikus célokat határoztuk meg: –Az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe, és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével –A régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében –A közlekedési módok összekapcsolása, a gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése 4 Ad (2) A közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése KözOP – Ágazati Operatív Program

15 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/cms1393023/ek fs_0907.pdf – de csak regisztrálás után Miért kellett elkészíteni? Mert az EB kérte a KözOP projektjei mögött lévő átfogó stratégiát. KHEM honlap: „Az elmúlt időszakban erőteljes igény és érdeklődés mutatkozott egy elemeiben összefüggő, tartalmában átfogóan kidolgozott, hosszabb időtávra készülő és minden lényeges közlekedési feladathoz iránymutatással szolgáló közlekedésfejlesztési stratégia iránt.” (2007. szept. 10.)

16 4 EKFS Zöld (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. I. Zöld Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 83 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kozlekedes/kozlekedespol/ekfs.html (2007. szeptember 10-én honlapra téve, azóta időnként módosítva) http://www.khem.gov.hu/data/cms1460999/ekfs_0907.pdf 4 EKFS Fehér (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. Fehér Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 100 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] http://www.khem.gov.hu/data/cms1461000/EKFS_feh__r_k__nyv_1217_vegleges_0901.pdf http://www.gkm.gov.hu/data/cms1461000/EKFS.pdf (Letöltve 2008. január 28. Honlapra kerülésének időpontja bizonytalan) http://www.khem.gov.hu/data/cms1461000/EKFS_feh__r_k__nyv_1217_vegleges_0901.pdf http://www.gkm.gov.hu/data/cms1461000/EKFS.pdf 4 Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati fejlesztések 119 p. (2008. július 2.) http://www.khem.gov.hu/data/cms1791750/EKFS_alagazatok.pdf http://www.khem.gov.hu/data/cms1791750/EKFS_alagazatok.pdf 4 Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati stratégiák 127 p. (2008. július 2.) http://www.khem.gov.hu/data/cms1919520/EKFS_Al__gazati_HU_0911.pdf http://www.khem.gov.hu/data/cms1919520/EKFS_Al__gazati_HU_0911.pdf Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia

17 4 0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben –0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet. 0.2. A környezet terhelhetősége 0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása 0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása 0.5. Hazai intézményi környezet 4 1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája 4 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája 4 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája –x.1. Helyzetelemzés x.2. SWOT elemzés x.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek x.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia

18 Új Széchenyi Terv Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p.

19 Új Széchenyi Terv 4 Három kihívás: pénzügyi stabilitás, versenyképesség, gazdasági növekedés 4 A gazdaságpolitika három pillére: egyensúly+növekedés, foglalkoztatás 4 Fejlesztési irány: vállalkozók helyzetbe hozása, üzleti környezet javítása 4 Ehhez logikusan kapcsolódó közlekedési feladat a vállalkozások együttműködését biztosító belső kapcsolatok javítása, erősítése lenne. 4 Hét kitörési pont, vagy program – egyike a Közlekedésfejlesztési program 4 A Vitairatban a közlekedési program címe „Tranzitgazdaság” volt: A fejezet célkitűzése az ország fekvéséből adódó kiemelkedő földrajzi adottságok megragadása, azaz a nemzetközi hálózatokba való beépülés javítása (+ az intermodális, integrált szolgáltatások) volt. 4 Közlekedésfejlesztési program lett a vonatkozó fejezet címe 4 + Közút súlypont-áthelyezés meglévő utak fenntartása és elkerülő főutak, + vasútnál magas minőségi, kiszolgálási követelmények

20 Széll Kálmán Terv Széll Kálmán Terv (2011- 2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20 000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3 %A1n%20Terv.pdf

21 Széll Kálmán Terv 4 Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest,, 2011. március 1. 37 p. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv. pdf http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv. pdf 4 Cél az államadósság lecsökkentése (a GDP 50%-a alá) 4 A terv azokra a lehetőségekre koncentrál, ahol az állam (a) speciális bevételre tud szert tenni (b) képes a jelenlegi kiadásait csökkenteni. 4 Célba vett területek: foglalkoztatás, nyugdíj, közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, államapparátus, kamatok, adók. 4 Ad (a) elektronikus útdíj-rendszer 2013. január 1-től. 4 Ad (b) integráció, egy nagy közlekedési holding, a Nemzeti Közlekedési Társaság létrehozása. 4 Az a várakozás hogy a közforgalmú közlekedésből jelentős összegeket lehetne kivonni (2012-14 között 45 + 60 + 60 Md Ft-ot) félreértés, az átfogó társadalmi és össz-közlekedési szempontok figyelmen kívül hagyása.

22 EU Fehér Könyv 2011 Fehér Könyv Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. március 28. COM(2011) 144 végleges http://eur- lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144 :FIN:HU:PDF

23 Tíz cél a 60 %-os kibocsátás-, olajfo- gyasztás- + torlódás- csökkentés elérésére Városi, várostérségi Makro- regionális (közepes 300-800 km) Globális és inter- kontinentális Üzemanyag és motor (1) Hagyományos üzemanyaggal működő autók kiszorítása (2) Tengeri hajózás -40% kibocsátás, légiközlekedés 40% alacsony C üzemanyag Multimodális láncok és módváltás (3) >300km közúti áru- fuvarozás 30%-a más módon 2030; 50-re 50% (4) 3x nseb vasút 2030, 2050. személy vasúton (5 ? TEN-T törzshálózat 2030-ra, 2050 kapac. növ. (6) repterek és kikötők vasúti ellátása 2050-re Információs rendszerek forgalomirányítás, biztonság piackonform eszközök (9) 0-baleseti-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támog = 0 (8) Multimodális inform. Forg.ir- viteldíjfiz. rdsz (9) 0-baleseti-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támog = 0 (7) 2020-ra korsz légiirányítási rendszer, szárazf és vízi, + Galileo (9) 0-baleseti-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támog = 0 EU Fehér Könyv 2011

24 4 A Nemzeti Közlekedési Stratégia cél-struktúrája ‘N’ társ-polit. főirány Átfogó közlekedési célok 1. XXXX 2. YYYYY 3. ZZZZZZ... ????? ?. ?????… Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára

25 4 A Nemzeti Közlekedési Stratégia cél-struktúrája ‘N’ társ-polit. főirány Átfogó közlekedési célok 1. XXXX 2. YYYYY 3. ZZZZZZ... ????? ?. ?????… Infrastruktúra- hálózat, járművek Forgalom, szolgáltatás Szabályozás, humánpolitika Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára

26 A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

27 Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

28 AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK Fejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési Stratégia Siófok, 2011. október 24-26. És ha maradt még egy percem…

29 4 Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkel Forrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) A B 1 2 IPCC forgatókönyvek

30 4 Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkel Forrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) A B 1 2 Lokális, fragmentált, regionális világ Globális, konvergáló, egybekapcsolódó világ IPCC forgatókönyvek

31 4 Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkel Forrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) A B 1 2 Gazdasági prioritás, hatékonyság piaci világ, verseny környezet, méltányosság participativ döntések, kooperáció Lokális, fragmentált, regionális világ Globális, konvergáló, egybekapcsolódó világ IPCC forgatókönyvek

32 4 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) IPCC forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció

33 4 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) IPCC forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció A1 ‘globális piac’ nincs állami beavatkozás, a verseny globális, tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiai fejlődés

34 4 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) IPCC forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció A1 ‘globális piac’ nincs állami beavatkozás, a verseny globális, tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiai fejlődés B1 ‘globális együttműködés’ a társadalmi és a környezeti ténye- zők fontosak, globális méltányos- ság, globális újraelosztás, világ- kormány, központilag irányított környezeti és technológiai fejlesztés [WEU]

35 4 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) IPCC forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció A1 ‘globális piac’ nincs állami beavatkozás, a verseny globális, tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiai fejlődés B1 ‘globális együttműködés’ a társadalmi és a környezeti ténye- zők fontosak, globális méltányos- ság, globális újraelosztás, világ- kormány, központilag irányított környezeti és technológiai fejlesztés [WEU] A2 ‘regionális piac’ hatékony helyi piacok protekci- onista anti-globalista rendszere inkább korlátozott hatókörű multikra, mint államokra ala- pozva, jó helyi kapcsolatok

36 4 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) IPCC forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció A1 ‘globális piac’ nincs állami beavatkozás, a verseny globális, tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiai fejlődés B1 ‘globális együttműködés’ a társadalmi és a környezeti ténye- zők fontosak, globális méltányos- ság, globális újraelosztás, világ- kormány, központilag irányított környezeti és technológiai fejlesztés [WEU] A2 ‘regionális piac’ hatékony helyi piacok protekci- onista anti-globalista rendszere inkább korlátozott hatókörű multikra, mint államokra ala- pozva, jó helyi kapcsolatok B2 ‘regionális együttműködés’ régión belüli újraelosztás, méltá- nyosság és regionális intézmények által irányított környezetbarát fej- lődés, fenntartható, helyi termelés, -kereskedelem, -foglalkoztatás; régiós intézmények és kormány.

37 4 2005 A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció A1 ‘globális piac’ a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté- konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra- struktúrának, szigorú megtérülési kritériu- mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle- kedéspolitikát lobby erők határozzák meg A2 ‘regionális piac’

38 4 2005 A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció A1 ‘globális piac’ a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté- konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra- struktúrának, szigorú megtérülési kritériu- mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle- kedéspolitikát lobby erők határozzák meg A2 ‘regionális piac’ B2 ‘regionális együttműködés’ integrált város- térségi- és közle- kedéspolitika, alágazatok közötti integráció, innovatív helyi kis- buszok, prioritás a közösségi köz- lekedésnek, dugódíj, forg.csillapítás, integrált kistérségi áru- és személyszállítás

39 4 2005 A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció A1 ‘globális piac’ a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté- konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra- struktúrának, szigorú megtérülési kritériu- mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle- kedéspolitikát lobby erők határozzák meg B1 ‘globális együttműködés’ felülről kezdeményezett jogi és intézményi változások, nemzeti és nemzetközi szinten támogatja a fenntarthatósági forgatókönyveket, csökkenti a regionális egyenlőtlenségeket A2 ‘regionális piac’ B2 ‘regionális együttműködés’ integrált város- térségi- és közle- kedéspolitika, alágazatok közötti integráció, innovatív helyi kis- buszok, prioritás a közösségi köz- lekedésnek, dugódíj, forg.csillapítás, integrált kistérségi áru- és személyszállítás

40 AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK Fejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési Stratégia Siófok, 2011. október 24-26. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !