Magánszállásadók Országos Szövetségének ünnepi ülése

Az előadások a következő témára: "Magánszállásadók Országos Szövetségének ünnepi ülése"— Előadás másolata:

1 Magánszállásadók Országos Szövetségének ünnepi ülése
Tájékoztató az új szálláshely kormányrendeletről és a fizetővendéglátást érintő aktuális ügyekről Eger, november 12. dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár

2 Jogalkotás A belső piaci szolgáltatásokról szóló, december 6-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása a hazai jogrendben. Cél: a szolgáltatók működési feltételeinek könnyítése, az engedélyezési rendszerek egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése, a hatósági rendszerek átláthatóbbá tétele, valamint a szolgáltatás-nyújtás teljes liberalizációja az EU tagállamaiban. Az irányelv érinti az összes turisztikai szolgáltatást, ezért közel egy éve intenzív jogszabályalkotási folyamat zajlik a turisztikai szakmai szövetségek bevonásával.

3 Jogalkotás Intézkedések a Szolgáltatási Irányelv hazai végrehajtásával kapcsolatban új kormányrendelet került elfogadásra a szálláshely-szolgáltatásra (a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X .20.) Korm. rendelet), mely október 20-án került kihirdetésére a Magyar Közlöny 148. számában (elérhető: és október 25-én lépett hatályba a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységre vonatkozó szabályozás deregulálása megtörténik, a falusi szálláshely fogalma beépítésre kerül az új szálláshely kormányrendeletbe, a falusi vendégasztal szabályai átkerülnek az új kistermelői FVM miniszteri rendeletbe a minősítési rendszer szakmai szövetségek közreműködésével történő működtetésének szabályozása kidolgozás alatt áll, egyeztetések folynak az egyes szálláshely-szolgáltató turisztikai érdekvédelmi szervezetekkel október 16-án elfogadásra került a lovas turisztikai tevékenységről szóló új rendelet, amely október 19-től hatályos az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységről szóló új kormányrendelet előreláthatólag január 1-jétől lép hatályba az idegenvezetői tevékenységről szóló új rendelet egyeztetése folyamatban van, az engedélyezésen alapuló rendszert felváltja a bejelentés (MKEH-nak), a szakmai rendelkezések változatlanok maradnak

4 Szálláshelyek engedélyeztetése
Új jogszabály egyeztetése novembere óta zajlott Szakmai Munkacsoport tagjai: IRM, SZMM, MKEH, ÖM, Nemzeti Turisztikai Bizottság, Magyar Szállodaszövetség, FATOSZ, Magyar Kempingek Szövetsége, Panziósok és Fizetővendéglátók Szövetsége, Magyar Ifjúsági Szállások Szövetsége Hatályát vesztette: a kereskedelmi szálláshelyek és a fizető vendéglátóhelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet, illetve a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet Nincs különbség a korábbi magánszállásadói (falusi és fizetővendéglátó szállásadás) és kereskedelemi jellegű szállásadói tevékenység között, mivel a magánszemélyek által nyújtott szálláshely-szolgáltatás is üzletszerű tevékenységnek minősül elsődleges vagy kiegészítő jövedelemszerzési forrásként.

5 Szálláshelyek engedélyeztetése
Fogalmak meghatározása Szálláshely: a szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület. Szálláshely-szolgáltatás: az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása. Továbbra sem minősül szálláshely-szolgáltatásnak az ingatlan tartós tartózkodás céljából történő használatba adása lakásbérlet, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet keretében Szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság (települési jegyző minden szálláshely tekintetében) szálláshely-üzemeltetési engedélyével rendelkező szálláshelyen folytatható.

6 Szálláshelyek engedélyeztetése
Szálláshely-üzemeltetési engedélyt a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípusokra lehet kérni pl.: panzió: a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a többi szálláshelytípus alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

7 Szálláshelyek engedélyeztetése
A szálláshelyeknek meg kell felelniük a kormányrendelet mellékletében szereplő, szálláshelytípus szerinti minimum engedélyezési követelményeknek is. A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedély nélkül nem kezdheti meg a tevékenységet. A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmet a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjének kell benyújtani, külön erre a célra rendszeresített nyomtatványt nem kell kitölteni. Az egyéb szálláshelyek engedélyeztetése során külön előzetes szakhatósági eljárásra nem kerül sor, ettől függetlenül pl. élelmiszer előállítás vagy forgalmazása esetén utólagos hatósági ellenőrzésre bármikor sor kerülhet a szolgáltatónál. A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni ugyanakkor, ha a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni (utólagos ellenőrzés miatt).

8 Szálláshelyek engedélyeztetése
Hatósági ellenőrzés A szálláshely-szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság a települési jegyző, aki a kormányrendelet mellékletében szereplő, szálláshelytípus szerinti engedélyezési és üzemeltetési feltételeket jogosult rendszeresen ellenőrizni. Ezen kívül az egyes szakhatóságok folyamatos utólagos ellenőrzést tarthatnak a szálláshely-szolgáltatóknál. Adatváltozás a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedély megadását követően az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek Az engedély visszavonása és törlés a nyilvántartásból A szálláshely megszűnését a szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzőnek a megszűnést követő 5 munkanapon belül bejelenteni. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja az engedélyt és törli a szálláshelyet a nyilvántartásból. Egyéb esetben a jegyző a szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások többszörös megsértése esetén vonja vissza az engedélyt és törli a szálláshelyet a nyilvántartásból. Ezt megelőzően először figyelmeztetésre, pénzbírság kiszabására, illetve ideiglenes bezárásra kerülhet sor.

9 Szálláshelyek engedélyeztetése
Átmeneti rendelkezések A hatályon kívül helyezett rendeletek alapján jelenleg működő szálláshelyek esetében fő szabály szerint a szolgáltatóknak nem kell új engedélyezési eljárást kérelmezniük, amíg a meglévő engedélyük nem kerül visszavonásra (automatikus megfeleltetés a rendelet 3. számú melléklete szerint). A rendeletben előírt szigorúbb követelményeket (ideértve a definícióknál rögzített szobaszám, ágyszám kritériumokat, illetve 1. számú melléklet minimum követelményeit) minden szolgáltatónak meg kell vizsgálnia, s eltérés esetén december 31-ig kell teljesítenie vagy a szükséges változást bejelentenie a jegyző felé. A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági, illetve pályázati ügyek eljárásaiban a szálláshelyek osztályba sorolása vagy minősítése esetében a korábbi szabályok szerint kell eljárni akár új szálláshely, akár már működő szálláshely esetében (eljáró hatóság hivatalból veszi figyelembe).

10 Szálláshelyek engedélyeztetése
Átmeneti rendelkezések 2010. december 31-ig a rendelet hatálybalépése után működésüket megkezdő szálláshely szolgáltatók saját döntésük szerint (nem kötelező) a régi feltételek alapján sorolhatják osztályba vagy minősíthetik szálláshelyüket, pl. a megjelölést használni szeretnék kereskedelmi kommunikációjukban. Ehhez külön bejelentést nem kell tenni. Ehhez hasonlóan, a rendelet hatálybalépésekor már működő szálláshelyek is feltüntethetik jelenlegi minősítésüket vagy osztályba sorolásukat. A korábbi osztályba sorolásról vagy minősítésről, illetve az új szálláshelyek esetében azok feltüntetéséhez kapcsolódó feltételek fennállásáról kérelemre, pl. ez az igazolás egy hatósági eljárásban vagy új pályázathoz szükséges, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, illetve a jegyző (falusi szálláshely és fizetővendéglátó szálláshely) hatósági bizonyítványt állít ki. 2011. január 1. után már nem lehet a korábbi minősítési és osztályba sorolási rendszerre hivatkozni, illetve arra vonatkozóan igazolást beszerezni.

11 Szálláshelyek engedélyeztetése
Megfelelés 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus: Fizetővendéglátás => Egyéb szálláshely Falusi szálláshely => Egyéb szálláshely Statisztikai adatszolgáltatás Az egyéb szálláshely szolgáltatók (korábbi falusi és fizetővendéglátó szálláshely-szolgáltatók) kötelesek az adott naptári évre (tárgyév) vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig (2010. január 31-ig még a évre vonatkozóan a magánszállásadó tevékenységről) a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a fogadott vendégek és a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák számáról. Az egyéb szálláshely-szolgáltatók kivételével a többi szálláshely-szolgáltató (szálloda, panzió, közösségi szálláshely, kemping, üdülőház üzemeltető) az OSAP alapján, tehát a jelenlegi rendszer szerint továbbra is havonként tesz eleget statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének a KSH felé. A KSH január folyamán minden szolgáltató részére megküldi az egész évre vonatkozó kérdőív csomagot és a kapcsolódó részletes kitöltési útmutatót.

12 Szálláshelyek engedélyeztetése
Minimum követelmények egyéb szálláshely esetében Engedélyezési követelmény 1. A szoba nagysága: a) egyágyas: legalább 8 négyzetméter, b) két- vagy több ágyas: legalább 12 négyzetméter, a harmadik ágytól ágyanként további 4 négyzetméter, c) legmagasabb ágyszám: szobánként 4 ágy, gyermekek számára emeletes ágy használata is megengedett. 2. Vizesblokk: a vendégek számára elkülönített fürdőszoba/zuhanyozó vagy mosdó, WC, -kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, higiéniai hulladéktárolóval. 3. Kávékonyha: kávé-, tea főzésére, reggeli jellegű ételek készítésére alkalmas berendezéssel (főzőlap, mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények), a vendégek számára elkülönített hűtőszekrény használattal. Üzemeltetési követelmény 1. Ügyelet: a szállásadó vagy megbízottja a helyszínen vagy ügyeleti telefonszám megadásával biztosítja. 2. A helyszíni ügyeleti időszakon kívül a vendégek számára belépés biztosítása. 3. Takarítás: a) vendégszoba legalább hetente egyszer, ágyneműhuzat- és törülközőcserével egyidejűleg. (ágynemű: 1 db paplan, 1 db párna személyenként, törülköző: 1 db kéztörlő, 1 db nagyméretű törülköző személyenként), az új vendégek érkezése előtt minden esetben, b) a közösen használt helyiségek takarítása mindennap.

13 Szálláshelyek minősítési, osztályba sorolási rendszere
minősítési rendszer alapjaiban megváltozik: szakmai turisztikai szövetségek (országos képviselet) szerepe a kötelező, jogszabályon alapuló önminősítés helyett tanúsító védjegy rendszer létrehozására kerül sor a védjegy tulajdonosa a turizmusért felelős tárca, amely a minősítési eljárásba bevonja a kijelölt turisztikai szakmai szervezeteket az új rendszer alapvető előnye, hogy a szakmai szervezetek rendszeresen ellenőrzik a besorolás megalapozottságát, a követelmények teljesítését – gyakorlatban jelenleg jegyző és fogyasztóvédelmi hatóság, MKEH nem ellenőriz hatékonyan az új rendszer célja a minőségi szolgáltatásnyújtás biztosítása minden szálláshely-típusnál (lásd más EU tagállamok gyakorlata)

14 Szálláshelyek minősítési, osztályba sorolási rendszere
amennyiben egy szálláshely megalapozatlanul alkalmazza a védjegyrendszer szerinti besorolást, akkor szankcióval lehet sújtani a megtévesztő gyakorlatot, hatékonyabb szakmai fellépés hátrány/veszély lehet: nem minden szolgáltató veszi igénybe a védjegy minősítést (hatékony kommunikáció, tudatosság fontos lesz) a kötelező önbesorolás helyett a védjegyrendszer létrejöttéig, de legkésőbb december 31-ig a szálláshely-szolgáltatók a régi osztályba sorolási, illetve minősítési szakmai feltételek alapján használhatják besorolásukat, vagy minősítésüket – erről hatósági bizonyítványt lehet kérni igazolásképpen települési jegyzőtől (nem kötelező)

15 Szálláshelyek minősítési, osztályba sorolási rendszere
Fizetővendéglátó szálláshelyek védjegye Panziósok és Fizetővendéglátók Szövetsége (PFSZ): túlnyomóan budapesti, fővárosi szolgáltatókat tömörít, probléma vidéki szolgáltatók reprezentativitása (Szakmai Munkacsoport megalakulásakor nem volt egységes fizetővendéglátó vidéki szövetség) ÖM egységes védjegy kialakítását támogatja, PFSZ és az új Magánszállásadók Országos Szövetségének részvételével – egyeztetés kapcsolatfelvétel Szükséges: reprezentativitás igazolása (lásd ÖM minta – megküldésre kerül), egységes követelményrendszer kidolgozása fizetővendéglátó szálláshelyekre tekintettel (nem lehet csillag!), valamint megküldése ÖM részére bejegyeztetés iránt FATOSZ-al egyeztetés falusi szálláshelyekkel kapcsolatban – ők is korábban „magánszállásadónak” minősültek, zavart okozhat a Szövetség megnevezése

16 Pályázati és statisztikai adatgyűjtési rendszerre vonatkozó felvetések
1. Kereskedelmi- és magánszálláshelyek kapacitása Év Kereskedelmi szállás-férőhelyek Magánszállás-férőhelyek Összes férőhely 2003 2004 2005 2006 2007 2008

17 Pályázati és statisztikai adatgyűjtési rendszerre vonatkozó felvetések
2. Vendégek számának alakulása a kereskedelmi-, illetve a magánszálláshelyeken (külön kiemelve a szállodák vendégforgalma) Év Kereskedelmi szálláshelyek, ezer fő (ebből szállodák ezer fő) Magánszálláshe-lyek, ezer fő Összes vendég, ezer fő 2003 6315 (4092) 649 6964 2004 6316 (4571) 680 7296 2005 7064 (5018) 667 7731 2006 7183 (5134) 720 7903 2007 7474 (5417) 913 8387 2008 7651 (5623) 971 8622

18 Pályázati és statisztikai adatgyűjtési rendszerre vonatkozó felvetések
3. Vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi-, illetve a magánszálláshelyeken (külön kiemelve a szállodák vendégforgalma) Év Kereskedelmi szálláshelyek, ezer éjszaka (ebből szállodák ezer éjszaka) Magánszálláshe-lyek, ezer éjszaka Összes vendégéjszaka, ezer éjszaka 2003 (11 699) 3393 22 004 2004 (12 638) 3094 21 993 2005 (13 599) 2949 22 686 2006 (13 701) 22 476 2007 (14 129) 3731 23 860 2008 (14 174) 3892 23 866

19 Pályázati és statisztikai adatgyűjtési rendszerre vonatkozó felvetések
Az üzleti célú szálláshelyeken (kereskedelmi és magán) belül a magánszálláshelyek férőhely kapacitásának aránya 2008-ban 43%-os volt, ennek ellenére a vendégek számánál 11%, a vendégéjszakákon belül pedig 16% volt a súlya. A magán szálláshelyek kínálatának fejlődése folyamatos,  a vendégforgalom azonban nem tart lépést a kapacitás bővülésével. A támogatási programok (korábban Turisztikai célelőirányzat, között NFT1 ROP, 2007 óta ÚMFT) célja azon kínálati elemek fejlesztése, ahol a keresleti trendeknek megfelelő kínálat külső beavatkozás nélkül nem jön létre valamilyen okból (tőkehiány, piaci kudarc), ugyanakkor hozzájárul a turizmus bevételeinek növeléséhez és foglalkoztatásban betöltött szerepének erősödéséhez. A fenti feltételek között a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése indokolt, hiszen a hazai és nemzetközi kereslet az elmúlt években jelentős mértékben a felső-középkategóriás szállodák iránt nőtt meg.

20 Pályázati és statisztikai adatgyűjtési rendszerre vonatkozó felvetések
Ezt az megnövekedett igényt a hazai vállalkozások saját erőből, banki hitelekkel nem tudták kielégíteni. A magánszálláshelyek közül a falusi szálláshelyek támogatásban részesülhettek/nek között az AVOP, 2007-től az ÚMVP III. tengelyének támogatási programja keretében. Ennek az az oka, hogy a falusi szálláshely szolgáltatás az alapvetően mezőgazdasági tevékenységből élő vidéki térségekben a helyben maradás, kiegészítő jövedelmek megszerzését teszi lehetővé, ami a vidékfejlesztés egyik fontos célja. A városi(as) környezetben található  fizetővendéglátó szobák iránt nem mutatkozott/ik kielégítetlen kereslet, ezért nem indokolt a hazai vagy európai uniós közpénzekből (adófizetők befizetése) támogatni a fejlesztésüket. Ezen szálláshelyek valós turisztikai célú hasznosítása nehezen ellenőrizhető. (Míg 2008-ban egy kereskedelmi szállásférőhelyre 66 vendégéjszaka jutott, a magánszálláshelyeknél ez az arány 17.

21 Adójogi változások 2010. január 1-től
Változások a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás és vendéglátás SZJA szabályaiban 2010-től 2010-től megszűnik a a falusi vendéglátás szállásadás és vendéglátás adókedvezménye. A továbbiakban a falusi szállásadásra is a fizetővendéglátásra vonatkozó adószabályok lesznek érvényesek. A fizetővendéglátás adózására vonatkozó szabályok - SZJA törvény 57/A paragrafus némileg változik az alábbiak szerint: az Szja tv. 57/A. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek „(1) Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében – üdülés, pihenés céljából közvetlenül magánszemély(ek)nek szálláshelyet nyújt ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

22 Adójogi változások 2010. január 1-től
(2) A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére – az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű - lakásban vagy üdülőben folytatja.” A fentiekre vonatkozó törvény (Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi …. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról) kihirdetés előtt áll.

23 Köszönöm a figyelmet! Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár
Részletes információk: Pályázati ügyek: Bozzay Andrásné főosztályvezető ( ) Jogalkotás: Dr. Fekete Szilárd ( ) Jogalkotás: Dr. Gyenizse Dorottya ( ) Adóügyek: Dr. Petendi Rudolf ( )