A hulladékgazdálkodás előtt álló feladatok 2014-ig

Az előadások a következő témára: "A hulladékgazdálkodás előtt álló feladatok 2014-ig"— Előadás másolata:

1 A hulladékgazdálkodás előtt álló feladatok 2014-ig
Markó Csaba Hulladékgazdasági Főosztály

2 Jogalap, keretek 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról A Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként, azzal összhangban, 6 évre szóló OHT. Első OHT , most Területi hulladékgazdálkodási tervek (7 statisztikai tervezési nagyrégió) (2005-től KÖVIZIG) Megyei hulladékgazdálkodási tervek (önkéntes) Helyi hulladékgazdálkodási tervek (települési önkormányzatok) Egyedi hulladékgazdálkodási tervek Célok és intézkedések NKP III-mal összhangban Új keretirányelv a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (2008/98/EK) Hatályos től, de nemzeti érvényesítés ig. Nemzeti hulladékmegelőzési program

3 Hosszú távon fenntartható fejlődés: A hulladék mint erőforrás
Stratégiai alapelvek Hosszú távon fenntartható fejlődés: A hulladék mint erőforrás - A meg nem újuló erőforrások használatának mérséklése Az anyag- és energiaforrások gazdaságos és hatékony felhasználása A hulladék mint veszélyforrás - A környezeti hatások minimalizálása A hulladékgazdálkodás stratégiáját is a fenntartható fejlődés általános környezetvédelmi elveinek mentén, azok megvalósítása érdekében kell kialakítani a szakterület sajátos eszközeinek alkalmazásával, az ezt szolgáló célok és intézkedések meghatározásával. Így a hulladékszegény technológiák alkalmazása réven a természeti erőforrásokkal való takarékossághoz, a hulladék minél nagyobb arányú, anyagában és energetikailag történő hasznosítása révén a hatékonyabb anyagfelhasználáshoz, a biztonságos ártalmatlanítást igénylő hulladék mennyiség minimalizálásával a környezeti kockázatok csökkentéséhez járulhat hozzá. A természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásnak, a környezetileg fenntartható fejlődésnek egyik meghatározó eleme, illetve eszköze a hatékony hulladékgazdálkodás, amelyben a hulladék mint erőforrás jelenik meg. A természeti erőforrások részbeni kiváltása a hulladékban megjelenő anyagokkal és energiával – a hulladék hasznosítása – jelentős mértékben járulhat hozzá a környezetkímélőbb termelés és fogyasztás elterjedéséhez. Az EU többek között a „Hulladék-megelőzésről és újrafeldolgozásról” szóló Tematikus Stratégiájában ezen elvek mellett hosszú távra elkötelezte magát, felvázolva egy „európai újrafeldolgozó társadalom” vízióját. Az EU tagjaként a szakterületi stratégiának igazodnia kell a közösségi jogi és stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célokhoz és kötelezettségekhez is. Ennek megfelelően biztosítani kell a jogszabályokban meghatározott hulladékkezelési és hasznosítási kötelezettségek teljesítését, a derogációk, átmeneti mentességek maradéktalan betartását, miközben törekedni kell hulladékképződés elválasztására a gazdaság és a fogyasztás növekedésétől, ugyanakkor a hulladékgazdálkodást integrálva a gazdaságfejlesztési, az mezőgazdasági, az ipar- és termékpolitikai, valamint a jóléti fejlesztési célokat szolgáló intézkedésekbe.

4 Stratégiai alapok – a hulladékgazdálkodás hierarchiája
Stratégiai alapok – a hulladékgazdálkodás hierarchiája Megelőzés A hulladékképződés minimalizálása A veszélyesség csökkentése Újra-használat Újrafeldolgozás Anyag kinyerés Nyersanyag előállítás Ártalmatlanítás Égetés Lerakás Előkészítés újrahasználatra Javítás Tisztítás Bontás Egyéb hasznosítás Energia kinyerés Fűtőanyag Megelőzés A Tematikus Stratégiának megfelően az elsődleges cél a minél kevesebb és minél kevésbé veszélyes hulladék képződésének elérése, a hulladék (újra)termelődésének megelőzése. Ezért a hulladékgazdálkodási politikának a termelő szférára – a hulladékszegény, anyag- és energiatakarékos technológiák, az újrahasználati rendszerek, az integrált termékpolitika alkalmazásának ösztönzésére is ki kell terjednie. A fogyasztási szokások alakítása a megelőzés szempontjából szintén legalább olyan fontos, mint a hasznosítást biztosító szelektív gyűjtés terjesztéséhez, azonban itt is látni kell, hogy az eseti akciók és kampányok többnyire csak rövid távú, és korlátozott hatású eredményekhez vezetnek, folyamatos anyagi érdekeltségre és következetes oktatáspolitikára van szükség. Hasznosítás A természeti erőforrások kimerítése jelentős mértékben mérsékelhető a hulladék hasznosítható anyagainak újrafeldolgozásával. Ez a tevékenység erősíthető olyan jogi és gazdasági eszközökkel is, mint az egyes anyagokra vagy termékekre vonatkozó hasznosítási arányok meghatározása, a kiterjesztett gyártói felelősség alkalmazása, a hulladék anyagok vagy hulladékká vált termékek újrahasználatának vagy újrafeldolgozásának ösztönzése. Szükséges azonban a hulladék anyagában történő hasznosítását megkülönböztetni az energetikai hasznosítástól. A fosszilis energiahordozóktól való függőség valóban mérsékelhető a „hulladékból energia” eljárások alkalmazásával, azonban nyilván nem ez a globális energia-problémák elsődleges megoldási módja. A hulladékban rejlő energia visszanyerésére akkor is van mód, ha már minden más újrafelhasználási módot kimerítettünk, így biztosítva a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének minimalizálását. Ártalmatlanítás Ma még sajnos elkerülhetetlen a hulladék képződése, és hulladék anyagi és energetikai lehetőségeinek kihasználását is gazdasági és környezeti racionalitási szempontok korlátozzák. Így elkerülhetetlen, hogy a hasznosításra nem kerül hulladékok biztonságos elhelyezéséről, ártalmatlanításáról gondoskodjunk. Az ártalmatlanítást igénylő hulladék mennyiségének a lehető legkisebb mértékre szorítása – ezen belül is a hosszú távon a leggondosabb biztonsági intézkedések mellett is környezeti kockázatot jelentő hulladéklerakás minimalizálása – nemcsak környezetvédelmi, hanem alapvető gazdasági érdek is, hiszen a környezeti biztonság érdekében ma még elkerülhetetlen ártalmatlanító létesítmények drága, improduktív létesítmények.

5 Hulladékgazdálkodás helyzete

6 Hulladékgazdálkodás helyzete

7 Hulladékok Általános cél, hogy hazánkban 2014-ben ne keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék, amit megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani. (Települési: 5 Mt, Veszélyes: 1 Mt, Nem-vesz: 14 Mt) A hulladék hasznosítása terén el kell érni, hogy a képződő hulladék mintegy 40%-a anyagában, 10%-a energetikai hasznosításra kerüljön. (Települési: 40/10%, Veszélyes:30/5%, Nem-vesz: 45/15%) Lerakásra csak a más módon nem ártalmatlanítható hulladék kerüljön (40%). (Települési: 60%, Veszélyes: 50%, Nem-vesz: 30%) Továbbra is folyamatosan biztosítani kell a hazai, ártalmatlanítandó hulladék mennyiséget kiszolgálni képes, korszerű ártalmatlanító kapacitásokat

8 Települési szilárd hulladék képződés és kezelés

9 Települési szilárd hulladék összetétele

10 Települési szilárd hulladék kezelés
Központi költségvetés: 2001-től támogatási keret a települési hulladékkezelés fejlesztéséhez tól decentralizált forrás (Regionális Fejlesztési Tanácsok döntési hatásköre) : összesen 9 milliárd Ft EU támogatással: PHARE projektek szelektív gyűjtésre és lerakó fejlesztésre, között 12 ISPA+1 KA projekt KEOP: 2 fejlesztési projekt benyújtva, több előkészítés alatt rekultivációs projektek folyamatosan, mintegy 1000 db ROP-ok: egyedi rekultivációk Ma összesen: - szelektív gyűjtés: 1200 település, 10 ezer sziget, 100 udvar, néhány háztól-házig - biohulladék kezelés: 40 komposztáló telep, mintegy 100 ezer tonna házi komposztálás, 4 MBH kezelő - energetikai hasznosítás: fővárosi hulladékégető (420 ezer t/év) - lerakás: : 135 bezárt július 16-ig, 70 működő

11 Települési szilárd hulladék
Célkitűzések A települési szilárd hulladék 2014-ben se haladja meg az 5 millió tonna (500 kg/fő/év), a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget. A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára. 2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os hasznosítása (2008/98/EK szerint 2020-ig 50%). A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás arányának 40% fölé emelése. A teljes települési hulladék hasznosításának 40% fölé emelése. A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra. A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60% alá csökkentése.

12 Csomagolás Célkitűzések A hulladékgazdálkodási törvény által megfogalmazott célkitűzés alapján 2012-re a képződő csomagolási hulladékok 60%-os hasznosítása az elérendő, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy papírra-kartonra és üvegre 60%-os, fémre 50%-os, műanyagra 22,5%-os, fára 15%-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön. A 2008/98/EK irányelv 2020-ra vonatkozó célkitűzéseinek teljesítésére való felkészülés a háztartásokból származó csomagolási hulladékok újrafeldolgozásának növelésével

13 E-hulladék 2008: 4 kg/fő/év háztartási berendezés begyűjtése, átlagosan 80% hasznosítás. Évente kb t elektromos berendezés kerül a piacra. A háztartási készülék begyűjtés 2008-ra elérte a 4,2 kg/főt, 2007-ben 3,5 kg/fő volt. Célkitűzések Az EU várhatóan az irányelv felülvizsgálata kapcsán új célokat fog kitűzni. Ennek mértéke még nem ismert, de valószínűleg a piacra helyezett termékek tömegéhez fog kapcsolódni. A fentiek miatt a 2014-ben begyűjtendő hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezések mennyiségének el kell érnie 7-8 kg/fő/év mennyiséget. A hasznosítás mértékében jelentős változás nem várható, így minimálisan a jelenlegi szintet tartani kell. (Tervezet szerint a forgalom 65%-os begyűjtése és átlag 80% hasznosítás, függetlenül az eredettől.)

14 Hulladékká vált gépjárművek forgalomból történő végleges kivonása
Hulladékká vált gépjárművek forgalomból történő végleges kivonása Az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv a hulladékkezelő hálózatba bekerült hulladékká vált járművek újrahasználatára és hasznosítására együttesen 85 tömeg%-ot ír elő, melynek teljesítése január 1-től esedékes január 1-től ez a teljesítési előírás 95%. A területen végzett fejlesztések eredményeként a hulladékká vált járművek begyűjtő hálózata rendelkezésre áll, a bontók és feldolgozók január 1-től megkezdték működésüket. A hulladékká vált járművek forgalomból való végleges kivonása a jogszabályi előírások miatt abban az esetben megengedett, ha az bekerül a regisztrált hulladékkezelő hálózatba. A közel 120 regisztrált bontóba 2006-ban db személy- és kistehergépkocsi (M1 és N1 járműkategória) került szétbontásra és a megfelelő hasznosításra továbbadásra, amely a forgalomból véglegesen kivont járművek 99,5%-a. A begyűjtött járművek tömegének 85%-os hasznosítása, 80% anyagában vagy újra-használat, teljesítés 2006: 81,5/81,2%

15 Roncsautó A roncsautók fő összetevőinek hasznosítása akár a kézi szétszerelés, akár a shreddelés után megoldott. Gondot jelent azonban az üveghulladék, műanyaghulladékok és a könnyű zúzási maradék (SLF) hasznosítása. Az illegális bontók működése továbbra is problémát jelent a hulladékká vált gépjárművek teljes körű visszavételének teljesítésében. Célkitűzések 2014 végére az összes hulladékká vált gépjármű - az átlagos gépjárműtömeget alapul véve – újrahasználatának, újrafeldolgozásának és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 90/95 tömeg %-ot kell elérnie.

16 Külföldi hasznosítás: 100%
Elem-akku Forgalom: kb t/év Begyűjtési arányok: 13% 2007-ben 18% 2008-ban Ólom-akku: 19 ezer t forgalom 19 ezer tonna begyűjtés Külföldi hasznosítás: 100%

17 Elem-akku Célkitűzések Hordozható elemek és akkumulátorok esetében a 2006/66/EK irányelv visszagyűjtési kötelezettséget ír elő, 2012-re 25%-ot, míg 2016-ra 45%-ot. Az ipari és gépjármű akkuk esetében teljes körű visszagyűjtési kötelezettség van. A visszavett (ólmot vagy kadmiumot nem tartalmazó) elemek és akkumulátorok újrafeldolgozási technológiájának legalább 50%-os hatékonyságot (kihozatalt) kell elérnie. A kadmium-tartalmú elemek és akkumulátorok visszavétele és újrafeldolgozása legalább 75%-os hatékonyságú (kihozatalú) technológiával. Az ólom-tartalmú elemek és akkumulátorok visszavétele és újrafeldolgozása legalább 65%-os hatékonyságú (kihozatalú) technológiával.

18 PCB-Hulladékolaj PCB-PCT tartalmú berendezés, illetve folyadék: 2010-ben megszüntetendő, nyilvántartás szerint kb. 100 tonna – tisztítás-csere, veszélyes hulladék égető Olaj elkülönített gyűjtésének biztosítása A begyűjtött hulladékolaj mennyiségnek további növelése A regenerálás ösztönzése.

19 Építési-bontási hulladék
Az építési-bontási hulladékok legalább 70%-os hasznosítása 2020-ig: 2008/98/EK irányelv a hulladékról 2014-re 45%

20 Gumiabroncs Lerakási tilalom Az évente képződő ezer tonna hasznosítása várhatóan továbbra is megoldható. Célkitűzések A lerakási tilalom folyamatos teljesítése, abban az esetben is, ha az adott évben keletkező hulladék mennyisége magasabb az adott évben forgalomba hozott gumiabroncsok mennyiségénél. Visszavételi kötelezettség bevezetése 2014-ig (az ebből következő elkülönített gyűjtés és feldolgozás biztosítása, nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve).

21 További, más ágazatokat érintő anyag-hulladék áramok
Vízügy-talajvédelem szennyvíziszapok kezelése, települési folyékony hulladék KHEM hulladékégetés – energetikai hasznosítás, klíma-politika, fenntartható energia-politika hasznosítás – erőműi salakok, pernyék, út-vasút építés bányászati hulladék, bányarekultiváció EüM egészségügyi hulladékok, higany, azbeszt, kémiai biztonság, REACH OKM oktatás-képzés, szemléletformálás ÖM közterület-fenntartás, köztisztaság hulladékkezelési vonatkozásai, települési hulladék kezelés SZMM fogyasztóvédelem

22 További, más ágazatokat érintő anyag-hulladék áramok
NFGM ipari és kereskedelmi tevékenységek, hulladék és másodnyersanyag kereskedelem, hulladék hasznosítási ipar, autóbontás, piacfelügyelet, öko-design, kiterjesztett gyártói felelősség területfejlesztés és –rendezés, építési-bontási hulladékok kezelése, hulladékok építőipari felhasználása – szabványok - GOP hulladékhasznosítási támogatás A Környezetközpontú technológia-fejlesztés konstrukcióban önálló hasznosítási komponens indul várhatóan novemberben Támogathatók a hulladékot másodnyersanyaggá, illetve végtermékké feldolgozó fejlesztések, valamint az ezt előkészítő válogató, mosó, tisztító berendezések megvalósítása FvM mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok, növényi maradékok, komposzt-szabványok, szennyvíziszapok, egyéb szerves biohulladékok mezőgazdasági felhasználása, állati melléktermékek, állategészségügyi hulladékok, trágyakezelés, biogáz, bioenergia, növényvédő szerek, talajvédelem

23 VÁRJUK JAVASLATAIKAT ÉS ÉSZREVÉTELEIKET,
KÖSZÖNET! VÁRJUK JAVASLATAIKAT ÉS ÉSZREVÉTELEIKET, AZ ÉRINTETTEK SEGÍTSÉGÉT ÉS HOZZÁJÁRULÁSÁT ! Szóban és írásban az alábbi elérhetőségeken: Markó Csaba, tel: , mail: Köszönöm a figyelmüket!