Fejlesztési vezérigazgató helyettes FÉG Konvektorgyártó Zrt.

Az előadások a következő témára: "Fejlesztési vezérigazgató helyettes FÉG Konvektorgyártó Zrt."— Előadás másolata:

1 Fejlesztési vezérigazgató helyettes FÉG Konvektorgyártó Zrt.
Levegőellátó és égéstermék csőrendszerrel(LÉCS-csel) együtt tanúsított gázkészülékek Fazakas Miklós Fejlesztési vezérigazgató helyettes FÉG Konvektorgyártó Zrt.

2 Víz, gáz, fűtéstechnika 2009. március 98
Víz, gáz, fűtéstechnika március 98. oldal A gázszolgáltató szemszögéből c. cikk részlete. Szerző Aszódi János Ugyancsak pontosan meg kell jelölni a gázfogyasztó készülékeket is. Általában ezen a ponton adódnak hiányosságok, hiszen az installációhoz szükséges szabatos termékmegnevezés a terveken általában nem elégséges, vagy hiányzik. Nem elegendő csak annyit megadni egy terven, hogy hány kW teljesítményű és milyen típusú (A, B vagy C) készülék kerül maid elhelyezésre, mert ennél lényegesen több paraméter határozza meg azt (például modulációs a szabályozása vagy sem, kondenzációs vagy nem, vagy nem, rendelkezik-e gyári égéstermék-elvezető készlettel vagy nem, az égéstermék-elvezetés a készülékkel együtt, vagy nem együtt tanúsított berendezésen keresztül történik stb.).

3 A hagyományosnak mondható gázkészülék telepítésénél összekapcsolunk egy CE tanúsított gázkészüléket egy CE tanúsított kéménnyel (égéstermék elvezetővel), azaz a kettő vagy több CE tanúsított elemből összeállított komplett rendszer megfelelő működését a nemzeti installációs eljárás keretében biztosítjuk. Az EU-ban bevezetett együtt-tanúsított gázkészülék telepítése esetén a gázkészülék és az annak szerves részeként tanúsított levegő és égéstermék csőrendszer (LÉCS) összehangolt működését nem a nemzeti installációs eljárás, hanem a készülék forgalomba hozatalához szükséges egyetlen CE tanúsítása igazolja. Nyilvánvaló előnyökkel jár, ha az egyedi kéményméretezési eljárások helyett gyári mérések és számítások alapján, a gyártó határozza meg és egy európai gázkészülék tanúsító is ellenőrzi a LÉCS lehetséges maximális hosszát a fűtött téren belül és azon kívül is.

4 Az együtt tanúsított gázkészüléket a magyar jogrendbe a 22/98 IKIM rendelet vezette be 1998-ban!
A rendelet szerint a vonatkozó harmonizált gázkészülék szabványoknak megfelelő gázkészülékek korlátozás nélkül hozhatók forgalomba Magyarországon. 1998-ban nem vettük észre, hogy az EU-val egy teljesen új rendszert is kaptunk hozományként az együtt-tanúsított gázkészülékek rendszerét, amikor a LÉCS a gázkészülék egyik szerves részeként kerül forgalomba. Egy 1998-ban honosított európai jogszabály bevezetésével kapcsoltban 2008-ban nem kérhetünk halasztást! 2008-ban már nincs más választásunk, mint a jogszabályok maradéktalan betartása és a magyar érdeklek szerinti módosítási javaslatok megtétele az EU és a CEN felé. Önmagában az előbbiek alapján is levezethető, hogy a gázkészülék fogalmát tilos az európai osztályba sorolási rendtől eltérően definiálni, amelyet az MSZ CEN/TR 1749 szabvány ír le, de a jogharmonizációról szóló 7001/2005. (IK 8.) IM irányelv is előírja, az EU-ban használt fogalmak azonos értelmű használatát a tagországok számára.

5 A gázkészülékek installációjának 3 alapesete a LÉCS szempontjából:
A nemzeti installációs eljárások nem adhatnak teret olyan eljárásoknak, amelyek lehetővé teszik a folyamatok szereplőinek, hogy jogkörükkel visszaélve kikényszeríthessék a CE tanúsított berendezések megváltozatását, amellyel azok elveszítenék CE tanúsított státuszukat. A kéményseprő-ipai közszolgáltatás hatálya alá tartozó égéstermék elvezető tüzelőberendezés égéstermék kilépésre szolgáló kivezetésénél kezdődik. Ha ilyen rész nem létesül, akkor a kéményseprő-ipari közszolgáltató szakvéleményének nincs tárgya. A gázkészülék szerelő a gázkészülék karbantartási, beüzemelési és ellenőrzési eljárásai során köteles a gázkészülék valamennyi szerkezeti elemét, az előbbiek figyelembevételével, a vonatkozó előírások szerint karban tartani és ellenőrizni. nemzeti installációs eljárások nem adhatnak teret olyan eljárásoknak, amelyek lehetővé teszik a folyamatok szereplőinek, hogy jogkörükkel visszaélve kikényszeríthessék a CE tanúsított berendezések megváltozatását, amellyel azok elveszítenék CE tanúsított státuszukat.

6 MSZ EN 483 3.3.2.5. szerint: Megkülönböztetnek:
- kettős csövű elrendezést: ahol az égéslevegő-hozzávezetés csöve a füstgázelvezetés csövét a teljes hosszban körülzárja; - elkülönített elrendezést: ahol az égéslevegő-hozzávezetés csöve és a füstgázelvezetés csöve egymástól elkülönül.

7 Égéstermék vezető terek tömörségére vonatkozó előírás MSZ EN 483 szerint eltér az MSZ EN 1443-szerint vizsgált függetlenül tanúsított égéstermék elvezetők vizsgálati módszereitől Az égéskör tömörsége Általános előírások – a A vizsgálat a gyártó által megadott összes következő csatlakozásra terjedjen ki: kazán és annak el/hozzávezető csőcsatornái; - összekötő csőcsatornák; - csőcsatornák és valamennyi ív; és - csőcsatornák, valamennyi csatlakozó idommal és szélvédővel. Az égéslevegő-ellátó és égéstermék-elvezető járatok A gyártó választásának megfelelően a vizsgálat elvégezhető külön a kazán testre és a csőcsatornákra vagy a kazánra a csőcsatornákkal összeépítve. Ventilátoros kazánok esetében, amelyeknél az égéstermék járatot az égéslevegő járat nem teljesen veszi körül, a vizsgáló nyomást arra a legnagyobb nyomásra kell beállítani, amely az égéskörben, a kazánköpeny annak elvezető csőcsatornái és a légkör között felléphet, ha a kazánt tartós egyensúlyi állapotban, névleges hőterhelésen és a gyártó által megadott leghosszabb csatlakozó csőcsatornákkal mérik. Az égéskör tömörsége Általános előírások – a A vizsgálat a gyártó által megadott összes következő csatlakozásra terjedjen ki: kazán és annak el/hozzávezető csőcsatornái; - összekötő csőcsatornák; - csőcsatornák és valamennyi ív; és - csőcsatornák, valamennyi csatlakozó idommal és szélvédővel. Ha csőcsatornák hossza mentén tömítetlenségek felléphetnek, a vizsgálatnak a csatornák teljes hosszára ki kell terjednie. Ezen vizsgálatok alatt a C7 típusú kazánok csatornái az áramlásbiztosítónál tömítettek legyenek. A felállítási utasításnak megfelelően, a fali átvezetés, a szélvédő berendezés vagy a csatlakozó idomok csatlakozásai az égéskör más részeihez tömörek legyenek. Az égéslevegő-ellátó és égéstermék-elvezető járatok A gyártó választásának megfelelően a vizsgálat elvégezhető külön a kazán testre és a csőcsatornákra vagy a kazánra a csőcsatornákkal összeépítve. A vizsgálati tárgy 8. táblázat szerinti égéstermék járatainak egyik vége nyomott légtérhez csatlakozzon, a másik vége tömített legyen A vizsgálati nyomáskülönbség legalább 0,5 mbar legyen. Ventilátoros kazánok esetében, amelyeknél az égéstermék járatot az égéslevegő járat nem teljesen veszi körül, a vizsgáló nyomást arra a legnagyobb nyomásra kell beállítani, amely az égéskörben, a kazánköpeny annak elvezető csőcsatornái és a légkör között felléphet, ha a kazánt tartós egyensúlyi állapotban, névleges hőterhelésen és a gyártó által megadott leghosszabb csatlakozó csőcsatornákkal mérik.

8 Milyen konkrétumok következnek az előbbiekből?
A B és C típusú készülékek között vannak olyan készülékek, amelyek installációjához nincs szükség kéményre, így a kéményseprő-ipari közszolgáltató közreműködésére sem, de mindkét főtípuson belül vannak olyan altípusok, amelyekhez mindkettőre szükség van! Az MSZ CEN/TR 1749 szabvány a gázkészülék tanúsításához készült. A szabvány ábrái gázkészülék típustól és altípustól függően azt mutatják be, hogy a tanúsítandó gázkészülék milyen szerkezeti elemekkel kell rendelkezzen. A C1, C3, C5, C7, C9, B4 és B5 típusú gázkészülékekből az égéstermék közvetlenül a szabadba távozik. Ezeknél a típusoknál nincs szükség a kéményseprő-ipari közszolgáltató közreműködésére, mert a tevékenysége magára a tüzelőberendezésre nem terjedhet ki. Ezeknél a készülék típusoknál kéményméretezés jellegű számítás nem végezhető, a LÉCS fűtött és fűtetlen térben megengedhető maximális hosszát a gyártó előírása határozza meg. Ezekről a készülékekről a LÉCS jogilag nem választható le, többek között, azért sem, mert egy ilyen készülék LÉCS nélküli maradványa nem minősül CE tanúsított, forgalomba hozható tüzelőberendezésnek.

9 Milyen konkrétumok következnek az előbbiekből?
Egy gázkészüléknek több tanúsítás szerinti típusa is lehetséges, melyek az adattáblán és a gépkönyvben is fel vannak sorolva. Az épület-gépész tervezőnek az installációs terven fel kell tüntetnie az adattáblán megadott installációs típusok közül azt az egyet, amely megfelel a tervezett rendszernek. A továbbiakban feltüntetett típusnak megfelelően kell eljárni. A gáztörvény szerint, a telepítési eljárás során a LÉCS-nek - mint gázkészülék résznek - az épülethez viszonyított elhelyezkedését nem a kéményseprő-ipari közszolgáltatónak, hanem a gázszolgáltatónak kell ellenőriznie.

10 Milyen konkrétumok következnek az előbbiekből?
Súlyos hiba, hogy a fent felsorolt gázkészülék típusokat gyakran nem a saját LÉCS-ével szerelik össze, hanem egy idegen égéstermék elvezetővel. Egy ilyen összeállításban egy CE tanúsítás nélküli gázkészülék-maradvány üzemel. Nyilvánvaló, hogy az ilyen jogellenes állapothoz vezető eljárások nem nevezhetők jogkövetőnek. Igen fontos, hogy a helyszíni szerelés típusát a gázkészülék adattáblája, vagy tanúsítványa szerint lehetséges típusok szerint vizsgáljuk meg. Például az adattábla szerint egy B23, C13, C33, C43, lehetséges típusú készüléket nem építhetünk össze egy cső a csőben rendszerű idegen égéstermék elvezetővel, mert ez csak akkor lenne megengedett, ha a készüléknek lenne C63 típusra vonatkozó tanúsítványa. Magyarországon az elosztói engedélyesek kellő szakmai kompetenciával rendelkeznek ahhoz, hogy az együtt-tanúsított készülék installációjának műszaki biztonsági felügyelete garantált legyen. Nem igaz, hogy ha a kéményseprő a közszolgáltatás keretében nem ellenőrzi a gázkészülékek LÉCS-ét, akkor ebből következik, hogy elmarad a szükséges ellenőrzés. Aki ilyet állít, többek között az érvényes jogszabályaink megfelelőségét és az elosztói engedélyesek kompetenciáját kérdőjelezi meg! Ezekre a szerkezeti elemekre, a gázkészülék szerves részeként, a gázkészülékekre és azok telepítésére érvényes jogszabályok vonatkoznak, amelyek teljes körűen meghatározzák a felelősségi köröket. A nemzeti installációs szabályozás a LÉCS-et vagy bármely más gázkészülék részegységet nem tárgyalhatja a gázkészülékről leválasztott módon, a szabályozás csak a teljes tüzelőberendezésre irányulhat, azt megbontani nem szabad! Nem igaz, hogy a gázkészülék szerves részét képező égéstermék vezető terek vonatkozásában sajátos nemzeti feltételek állíthatók. Ezt a lehetőséget, mint a szabványosítás alapelvével ütköző kitételt az EN 483 szabvány 4. kiegészítése visszavonta.

11 Milyen konkrétumok következnek az előbbiekből?
Nem igaz, hogy a kéményseprő közszolgáltatásra vonatkozó 51/1999 BM rendelettel módosított 27/1996. BM rendelet a gázkészülék szerkezeti elemeire (LÉCS-ekre) is vonatkozna, mert ezek a szerkezetek nem kémények, vagy égéstermék elvezetők, hanem egy gázkészülék elválasztatlan részei. A BM rendelet szerint, a hatálya alá tartozó égéstermék elvezető berendezés, kémény a tüzelőberendezés égéstermékét vezeti el, maga a tüzelőberendezés nem tárgya a rendeletnek. Mivel a LÉCS-ek a 22/98 IKIM rendelet szerint, a CE jel szerint forgalomba hozott gázkészülékek részeiként kerülnek forgalomba, maradéktalanul a tüzelőberendezés részét képezik, így nem képezhetik tárgyát a BM rendeletnek. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 20. § (5) szerint a használatbavételi engedély megkérését (bejelentését), illetve a fennmaradási engedélykérelem benyújtását megelőzően be kell szerezni a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezéssel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető megfelel-e a szakszerűség követelményeinek. A rendelet minden más építési hatósági eljárásban is az érintett kéményseprő-ipari közszolgáltatót nevesíti, amiből egyértelmű, hogy a jogalkotónak nem állt szándékában a kéményseprő-ipari közszolgáltató közreműködését előírni azokban az esetekben, amikor az épület fűtéséről kémény igénybevétele nélkül gondoskodnak. A saját égéstermék terminállal rendelkező gázkészülékek esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató nem érintett, mert nem létesül az említett rendeletek hatálya alá tartozó érintett égéstermék elvezető. Így önkormányzatok helytelenül járnak el, ha a B4; B5; C1; C3; C5; C7; C9 típusú installációkat tartalmazó építési engedélyezési eljárásokban megkövetelik a kéményseprő-ipari közszolgáltató közreműködését.

12 Milyen konkrétumok következnek az előbbiekből?
Kéménybe kötendő készülékek esetén a szabványok a gyártó részére előírják a kéményméretezéshez szükséges adatok megadását. Idetartoznak a C2; C4; C6; C8; B1; B2; B3 típusú készülékek, ezeknél a kéményseprő-ipari közszolgáltató érintett. A minden részében szabadban elhelyezett gázkészülékre a CEN/TR 1749 szerinti osztályba sorolási rend nem értelmezhető! A CEN-ben jelenleg vita tárgya, hogy a gázkészülékek LÉCS-ére az Építési Termékek direktíva is vonatkozzon-e vagy sem. Ugyanakkor a készüléken alkalmazott CE jel definíciószerűen valamennyi vonatkozó európai direktívának való megfelelőséget jelent! A feltétel teljesülése az installációs eljárások keretében nem vizsgáltatható, európai szinten szabályozott forgalomba hozatali tevékenységről lévén szó. A CE tanúsított termék nem megfelelősségének vélelmezése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes. Mennyivel hatásosabb egy helyszínen letiltott készüléknél, ha jogkövető módon a fogyasztóvédelem európai szinten intézkedik a nem megfelelő termék általános visszahívásáról! A CE tanúsítás egyaránt vonatkozik a gázkészülék valamennyi alkatrészére és szerelt egységére. Így a gázkészülék egyik szerelt egységeként, a LÉCS nem-megfelelőssége csak ugyanazon eljárásrend mentén (A forgalomba hozatali szabályozás szerint) kérdőjelezhető meg, mintha például azt feltételeznénk, hogy a gázkészülékbe nem a tanúsítási dokumentációja szerinti égőt vagy fúvókát építették e be!

13 Az együtt-tanúsítás rendszerében forgalomba hozott és beépített gázkészülékeknek legalább olyan biztonságosnak kell lennie, mint a külön CE tanúsítás alapján forgalomba hozott és a nemzeti installáció keretében összehangolt és beépített gázkészülék-kémény rendszereknek!

14 A legsürgősebb feladatok a következők:
A 22/98 IKIM rendelettel, tíz évvel ezelőtt bevezetett együtt-tanúsítás elveinek megfelelő installációs eljárások azonnali alkalmazásának megkezdése, hogy legalább ne szaporítsuk tovább a tíz év óta folyamatosan növekvő számú, bizonytalan hovatartozású és az érvényes jogi szabályozásnak meg nem felelő installációk számát!

15 A legsürgősebb feladatok a következők:
Az oktatás megszervezése, mert elengedhetetlen, hogy a fenti folyamatok valamennyi szereplője tisztában legyen a saját felelősségi köreivel! Eljárásrend kidolgozása meglévő installációk típus szerinti besorolására: A 22/98 IKIM rendelet szerint csak a gyártó jogosult a készüléken a CE tanúsítás jelét elhelyezni. Az installációs folyamat szereplői a továbbiakban nem hunyhatnak szemet a nem jogkövető, eljárásrendek felett. Minden esetben kifogásolniuk kell, ha a valaki a vonatkozó jogi szabályozással ellentétben álló eljárásban való részvételre próbálja őket rábírni, mert e cikk megjelenése után nem fogadható el a vonatkozó jogi szabályozás félreérthetőségére alapozott kifogás. Lehetőleg minden lehetséges szituációra előre meg kell határozni, hogy mi a gázkészülékek installációs, a karbantartási és az ellenőrzési folyamatában résztvevő szereplők feladata, hogy a helyszínen ne alakulhassanak ki kétséges helyzetek

16 Ajánlások A tervező nyilatkozatai A kivitelező nyilatkozatai
Az üzembe helyező nyilatkozatai A gyártók számára: A gázkészülék MSZ CEN/TR 1749 szerinti lehetséges típusainak, a LÉCS elemek felsorolása és a LÉCS megengedett legnagyobb méreteinek feltüntetése a műszaki adatok között, a prospektusokon, a gépkönyvekben és a web-en. Figyelmezetés, hogy az együtt-tanúsított készülék csak a saját LÉCS-ével szerelhető, amely később más gyártmányokhoz nem használható!

17 Az együtt-tanúsított gázkészülék üzembe helyezéséről kiállított igazolás
azt is jelenti, hogy az üzembe helyező igazolja, hogy a több darabban, elkülönített csomagolásokban szállított készülék a helyszínen összeszerelve már megfelel az adattábla szerinti típusok egyikére vonatkozó követelményeknek. Például: az előírt elemekből szerelték össze a vonatkozó gyári előírások szerinti technológia és ellenőrzési utasítások betartásával, és az összeszelt készülék égéstermék oldali tömörsége a gyári előírásoknak megfelelő.

18 A gázkészülék szerelőnek, ha szükséges fel kell mennie a tetőre!
Mivel a gázkészüléknek szerves része a LÉCS az égési levegőt és égésterméket vezető csőrendszer és az égési levegő és égéstermék terminálok, ezért ezek a szerkezeti elemek a gázkészülék szerelő ellenőrzési és karbantartási tevékenységébe ugyanúgy beletartoznak, mint a gázkészülék bármely más szerkezeti eleme! Egy szerviz vállalatnál lehetséges, hogy ezt a feladatot csak egyes szerelők fogják végezni.

19 Az együtt-tanúsított gázkészülék üzembe helyezéséről kiállított igazolás
Az üzembe helyezés a külön csomagolásban szállított, együtt-tanúsított készülékek esetén kötelező! Együtt-tanúsított készülék definíció szerint csak az lehet, amelyet a gyártó megbízottja a helyszínen annak minősített és ebben az állapotban adott át a vevőnek. Ugyanis a gázkészülék direktíva szerint csak az a több darabban, esetleg elkülönült részekben szállított gázkészülék együtt-tanúsított, amelynek átadása a vevő részére együtt történt.

20 Az építési engedélyezési eljárásban közreműködők számára egyértelművé kell tegyük, hogy kémény nem létesül: A tervezett…. típusú gázkészülék saját égéstermék terminállal rendelkezik, azaz az égéstermék a tüzelőberendezésből, a tüzelő berendezésnek egy szabadban elhelyezkedő pontjából, kémény igénybe vétele nélkül közvetlenül a szabadba áramlik. Az előbbiek szerint a 27/1996. BM rendelet hatálya alá tartozó kémény (égéstermék elvezető) nem létesül, mert a rendelet hatálya magára a tüzelőberendezésre nem vonatkozik. Jelen esetben a kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatálya alá tartozó égéstermék elvezető nem létesül, ennek hiányában a kéményseprő-ipari közszolgáltató a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint nem érintett, ezért az építési hatósági eljárások során, ide értve a lakhatási engedélyezési eljárást is a kéményseprő-ipari közszolgáltató szakvéleményének beszerzése nem írható elő, mert a gázkészülék elhelyezésének felülvizsgálatára a földgázellátásról szóló évi XLII. Törvény 22. § (2) bekezdése az elosztói engedélyest (gázszolgáltatót) jelöli ki.

21 GMBSZ előírások az égéstermék terminál tető feletti elhelyezésére

22 GMBSZ előírások az égéstermék terminál homlokzati elhelyezésére

23 A gázkészülék megjelölése a konkrét helyszíni szerelés típusával
a GET szerint az elosztói engedélyes köteles a teljes gázkészülék beépítést felülvizsgálni. Ha ehhez a LÉCS-et is magában foglaló gázkészülék teljes részletesen méretezet elhelyezési terve is szükséges, amelyen, a gépkönyven szereplő listával azonosítottak az egyes elemek, akkor ezt az elosztói engedélyeseknek meg kell ezt követelnie.  A gázkészülék helyszíni szerelésnek megfelelő konkrét típussal (CEN/TR 1749 szerinti osztályba sorolási típus) történő megjelölése azért is fontos, mert a helyszínen követendő gyakorlat mind a gázszerelő, mind a kéményseprő számára erősen függ a gázkészülék konkrét típusától. Továbbá egy ilyen helyszínen elhelyezett típusjelzés elmélyíti annak a konkrét személynek a felelősségét, aki ezt a konkrét szerelési típust a készüléken ténylegesen feltünteti, azzal kapcsolatban, hogy a készülékbe tényleg csak a tanúsítása szerinti részegységek kerültek beépítésre.

24 Az üzembe helyező tevékenységének kettősége
Az üzembe helyező tevékenysége a helyszínen kettős: Egyrészt igazolja, hogy a helyszínen összeszerelt készülék mindenben megfelel a tanúsítás szerinti követelményeknek, másrészt ellenőrzi, hogy a készülék telepítésénél betartották a nemzeti installációs előírások követelményeit. Az elsőnek említett tevékenység a gázkészülékek CE jel alatt történő forgalomba hozatali eljárásának hatálya alá tartozik, míg a másodikként említett tevékenység a nemzeti installációs szabályozás hatálya alá tartozik. Ezek tisztázása igen fontos akkor, ha el kívánjuk dönteni, hogy az egyes tevékenységekkel kapcsolatban ki is az illetékes felügyeleti szerv. A forgalomba hozatallal kapcsolatos kérdésekben egyértelműen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes. Ezért például, ha valaki feltételezi, hogy egy gázkészüléket nem a vele együtt-tanúsított LÉCS-el adták át a vevőnek, akkor az NFH-hoz fordulhat panasszal. Más hatóság ebben a kérdésben nem illetékes!

25 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!