A JELENLEGI LEVÉLTÁRAK MŰKÖDÉSE ÉS TÍPUSAI I. RÉSZ

Az előadások a következő témára: "A JELENLEGI LEVÉLTÁRAK MŰKÖDÉSE ÉS TÍPUSAI I. RÉSZ"— Előadás másolata:

1 A JELENLEGI LEVÉLTÁRAK MŰKÖDÉSE ÉS TÍPUSAI I. RÉSZ
Levéltári kezelő, iratkezelő, irattáros tanfolyam 6-7. téma 1. rész június 2. Magyar Országos Levéltár, Lakos János

2 I. Legfontosabb jogszabályok
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló, többször módosított évi LXVI. törvény (Levéltári törvény) A közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet

3 II. Irattár – levéltár Sok évszázaddal ezelőtt: nem váltak el egymástól. Fokozatosan különült el a levéltár (archivum) az irattártól: Magyarországon a XV. századtól kezdődött az elkülönülés, és csak a XIX-XX. században fejeződött be külön levéltári intézmények létrejöttével. Fogalmi meghatározás: Irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón, tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely másformában lévő információ vagy ezek kombinációja, Irattár: Irattári anyag (regisztratúra): rendeltetésszerűen az iratképző szervnél maradó, tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége. Irattár (helyiség): az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tároló hely.

4 Folytatás Levéltár: Levéltári anyag:
az irattári anyagnak és a természetes személyek iratainak levéltárban őrzött maradandó értékű része, valamint a védetté nyilvánított maradandó értékű magánirat. a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény. Maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, tudományos, művelődési, műszaki vagy egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat.

5 III. A levéltárak fő típusai Magyarországon
A levéltárak típusait meghatározó tényezők: Az őrzött iratanyag jellege: köziratokat vagy magániratokat őriznek-e. Közirat: minden olyan irat, amely közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott Magánirat: a nem közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó és a természetes személyek tulajdonában lévő irat. A levéltár-fenntartók jellege: állami szerv, helyi önkormányzat, egyetem, köztestület, egyház stb. tartja-e fenn a levéltárat. Két fő levéltártípus: Közlevéltárak: a köziratok őrzőhelyei Magánlevéltárak: a magániratok őrzőhelyei Nyilvános magánlevéltárak: Magánlevéltárak:

6 Folytatás Az interneten címen található tipizálás rossz!!! A jogszabályoknak megfelelő tipizálás megtalálható:

7 IV. Közlevéltárak típusai
Általános levéltárak Központi általános levéltár (Magyar Országos Levéltár) Területi általános levéltárak (Budapest Főváros Levéltára, megyei önkormányzati levéltárak) Állami szaklevéltárak Országos feladatkörű szaklevéltárak (ÁBTL, Hadtörténelmi Levéltár, Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár) Felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmények levéltárai = intézményi szaklevéltárak (egyetemi levéltárak) Semmelweis Orvostörténeti Levéltár Települési önkormányzati levéltárak Győr, Székesfehérvár, Tatabánya, Vác Köztestület, közalapítvány és egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltárai MTA Levéltára MOKK Levéltár, Közjegyzői Levéltár

8 V. A közlevéltárak feladatai
Átveszik és megőrzik az illetékességükbe tartozó szervek nem selejtezhető köziratait Gyűjtik és ingyenes letétként átveszik, megőrzik a maradandó értékű magániratokat Levéltári anyagukat nyilvántartják, kezelik, biztonságosan megőrzik, feldolgozzák (szükség szerint átselejtezik, rendezik, segédletekkel látják el és ezeket közzéteszik); lehetővé teszik anyaguk használatát Anyagukról hiteles másolatot vagy tartalmi kivonatot adnak ki Levéltári szempontból ellenőrzik a közfeladatot ellátó szervek és a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok irattári selejtezését és iratkezelésének rendjét Szükség szerint konzerválják, restaurálják anyagukat és biztonsági másolatot készítenek róla

9 Folytatás Levéltár- és történettudományi kutatásokat végeznek a levéltári anyag felhasználásának elősegítése céljából, kutatási eredményeiket közzéteszik, iratanyagukat publikálják Elősegítik a levéltári anyag oktatási és közművelődési célú felhasználását, valamint a levéltári tevékenység megismertetését A maradandó értékű magániratok kiválogatására, szakszerű kezelésére vonatkozóan szaktanácsot adhatnak, közreműködnek a maradandó értékű magániratok védetté nyilvánításában

10 VI. Központi általános levéltár
Magyar Országos Levéltár: állami fenntartású Fenntartó: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Illetékesség: a következő szervek irataira terjed ki: Köztársasági elnök és hivatala Országgyűlés és hivatala, az országgyűlési biztosok hivatalai A szaklevéltárak illetékességébe tartozó szervek kivételével a központi államigazgatási szervek (miniszterelnök és hivatala, minisztériumok, autonóm államigazgatási szervek, kormányhivatalok, központi hivatalok, a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közp. államigazgatási szervek közvetlen felügyelete és irányítása alá tartozó egyéb állami szervek (kivéve: a központi államigazgatási szervek területi szervei, rendőrség-határőrség, katasztrófavédelem, a tűzoltóság területi és helyi szervei, a büntetés-végrehajtási szervezet) Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Állami Számvevőszék, Magyar Nemzeti Bank és a levéltárral nem rendelkező köztestületek, közalapítványok A fenti szervek jogelődjei :

11 Folytatás Külön feladatok:
Módszertani ajánlások és egyéb segédanyagok kidolgozása és közreadása (minisztériumi hozzájárulással) A levéltárak nyilvántartásának vezetése A magyar vonatkozású külföldi levéltári anyag feltárása és gyűjtése (másolatban, eredetiben) A törvények eredeti példányainak őrzése Levéltár-tudományi szakkönyvtár működtetése Levéltári állományvédelmi kérdésekben szaktanácsadás más levéltárnak A hazai közlevéltári anyagról készült biztonsági másolatok egy példányának megőrzése Részvétel a levéltárosok felsőfokú képzésében, a középfokú levéltári szakképzési feladatok ellátása A közlevéltárak gyarapodásának és működésük fontosabb adatainak nyilvánosságra hozatala Elővásárlási jog gyakorlása a kereskedelmi forgalomba kerülő magániratok esetében A közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak működésével kapcsolatos adatok gyűjtése és feldolgozása

12 VII. Területi általános levéltárak
E levéltárak sorába tartoznak: Budapest Főváros Levéltára Megyei levéltárak 20 megyei levéltár Fenntartók: A Fővárosi Önkormányzat és a 19 megyei önkormányzat (a Győr – Moson – Sopron Megyei Önkormányzat két megyei levéltárat tart fenn) Illetékességük: a fenntartó önkormányzat testületének, hivatalainak és intézményeinek, valamint ezek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá a főváros és a megye területén keletkezett minden olyan levéltári anyag, amely nem tartozik más levéltár illetékességi körébe Feladatkörük: A számú dián ismertetett feladatok. Külön feladataik nincsenek. Területi ált. levéltárat csak törvény létesíthet és szüntethet meg!

13 VIII. Állami szaklevéltárak
Három alkategória: Országos hatáskörű ágazati szaklevéltárak (Hadtörténelmi Levéltár, Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) Intézményi szaklevéltárak (15 egyetemi levéltár) Semmelweis Orvostörténeti Levéltár Fenntartóik: Különböző állami szervek: HL: Honvédelmi Minisztérium, KVL: Vidékfejlesztési Minisztérium, ÁBTL: Országgyűlés Hivatala, egyetemi levéltárak: egyetemek, SOL: Nemzeti Erőforrás Minisztérium

14 Folytatás Illetékességük:
HL: a honvédelemért felelős miniszter és a Honvéd Vezérkar és az ezek közvetlen felügyelete vagy irányítása alá tartozó katonai szervezetek levéltári anyaga (kivéve: katonai nemzetbiztonsági szolgálatok!) KVL: a környezetvédelemért és a vízgazdálkodásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó szervek levéltári anyaga ÁBTL: a szocialista rendszer titkosszolgálati szerveinek levéltári anyaga 1944 – Ld évi III. törvény! Egyetemi levéltárak: a fenntartó szerv és jogelődeinek levéltári anyaga SOL: a magyar orvoslás, egészségügy múltjának írásos emlékei, személyi hagyatékok

15 Folytatás Feladataik:
Általános közlevéltári feladatok (ld dia!) Sajátos feladatköre van az ÁBTL-nek: Illetékességi körébe csak működésüket már (1990-ben) befejezett szervek levéltári anyaga tartozik, így szervellenőrzési munkát nem végez Levéltári anyagának speciális volta miatt szigorúbb kutatási szabályok vonatkoznak rá Az ún. információs kárpótlásért végzett ügyfélszolgálat A HL-t, a KVL-t és az ABTL-t csak törvény szüntethet meg! Intézményi állami szaklevéltár alapításához és megszüntetéséhez miniszteri engedély szükséges!

16 Folytatás Levéltárral rendelkező egyetemek: ELTE
Corvinus Egyetem (2) (Budapest, Budapest) Semelweis Egyetem Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Szent István Egyetem (2) (Gödöllő, Budapest) Pannon Egyetem (2) (Veszprém, Keszthely) Nyugat-magyarországi Egyetem Miskolci Egyetem Szegedi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem

17 IX. Települési önkormányzati levéltárak
Fenntartó: a város önkormányzata Illetékességük: A települési önkormányzat testülete, hivatala és intézményei, valamint ezek jogelődei levéltári anyaga Feladataik: A közlevéltári feladatok (ld. 8 – 9. dia) Települési önkormányzat létesítéséhez előzetes miniszteri hozzájárulás szükséges! Ha a települési önkormányzat megszünteti levéltárát, annak anyagát a területileg illetékes megyei levéltárban kell elhelyezni. A levéltár céljait szolgáló vagyont használatra át kell engedni.

18 X. Köztestületi levéltárak
Köztestület, közalapítvány vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv saját levéltári anyagának őrzésére közlevéltárat létesíthet. A létesítést/megszüntetést a levéltárak központi nyilvántartásába be kell jegyeztetni. (Miniszteri engedély nem kell!) Jelenleg két köztestületi levéltár van: MTA Levéltára MOKK Levéltára, Közjegyzői Levéltár (2010-től)

19 XI. Nyilvános magánlevéltárak
Az a természetes személy vagy az a nem közfeladatot ellátó szerv, amely a tulajdonában vagy birtokában lévő maradandó értékű iratainak tartós megőrzése céljából levéltárat létesít vagy tart fenn, és vállalja bizonyos követelmények teljesítését, a kultúráért felelős miniszternél kezdeményezheti levéltárának nyilvános magánlevéltárként történő bejegyzését. A bejegyzést – a levéltári szakfelügyelet javaslatára – a kultúráért felelős miniszter engedélyezi. A „bizonyos követelmények”: A levéltár anyagának jegyzékét átadja a Magyar országos Levéltárnak nyilvántartás céljából A levéltár anyagának nyilvántartásával, őrzésével, feldolgozásával és használatának biztosításával összefüggő feladatait a részükre előírt szakmai követelmények szerint látja el Levéltári anyagáról a közlevéltárakra vonatkozó rendelkezések szerint tájékoztatást nyújt, adatokat szolgáltat, iratokat kölcsönöz és anyagában – saját szabályzata szerint – a kutatást ingyenesen lehetővé teszi.

20 Folytatás A nyilvános magánlevéltár köziratnak minősülő levéltári anyag kivételével bármilyen levéltári anyagot gyűjthet, az illetékes egyházi levéltár ezek kívül gyűjtheti az egyház által fenntartott nevelési-oktatási intézmény köziratnak minősülő levéltári anyagát is. A miniszter engedélyezhet a hiteleshelyi levéltárak anyagának egyházi levéltárban, más köziratnak nyilvános magánlevéltárban történő elhelyezését, ha a levéltár fenntartója az anyag őrzését, kezelését és használatát illetően biztosítja a megfelelő tárgyi feltételeket, és az anyag kutathatóságát a közlevéltárban őrzött levéltári anyagra vonatkozó szabályok szerint lehetővé teszi.

21 Folytatás Jelenleg 39 nyilvános magánlevéltár működik a következő megoszlásban: Katolikus egyházi levéltárak(19): 4 érseki, 9 püspöki, 6 szerzetesrendi Református egyházi levéltárak: 1 zsinati, 4 egyházkerületi, 1 egyházmegyei Evangélikus egyházi levéltárak: 1 Evang. Orsz. Levéltár, 5 egyházközségi levéltár Más egyházak, felekezetek levéltárai (5): unitárius, baptista, zsidó, szerb ortodox, román ortodox Nem közfeladatot ellátó szervek levéltárai: Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár Mindszenty Levéltár Kisgazda Levéltár

22 XII. Levéltári szakfelügyelet
„Ltv. 8.§ A levéltári anyag védelmének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter látja el. Ágazati irányító hatáskörében” […] a szakfelügyelők közreműködésével ellenőrzi a szakmai követelmények érvényesítését. A szakfelügyelet működését a 7/2002. (II. 27.) NKÖM rendelet szabályozza: A vezető szakfelügyelőt (a MOL főlevéltárosa lehet) és a szakfelügyelőket a miniszter bízza meg 3 év időtartamra Éves munkaterv alapján tevékenykedik, helyszíni ellenőrzéseket végez, felülvizsgálja a levéltári anyagban végzett selejtezést Van 1 vezető szakfelügyelő (irányítja a szakfelügyelők munkáját, évente jelentést készít a miniszternek), 9 közlevéltári és 3 nyilvános magánlevéltári szakfelügyelő

23 XIII. Levéltári Kollégium
1 elnökből (a MOL mindenkori főigazgatója) és 8 tagból álló szakértői testület Működését és feladatkörét a 7/2002. (II. 27.) NKÖM rendelet szabta meg Fő feladatai: Véleményt mond és javaslatot tesz a levéltárügy fejlesztési és szabályozási kérdései vonatkozásában Részt vesz a MOL ajánlás-kidolgozási feladatának végrehajtásában, Javaslatot tesz a szakfelügyelők megbízására, részt vesz a szakfelügyelet éves munkatervének meghatározásában Évente legalább négyszer ülésezni köteles

24 XIV. A MOL rövid története
1723:XLV. tc. az universale archivum regniről. (Az ország köziratainak összegyűjtése.) Az Archivum Regnit (AR) 1756-ban szervezték meg Pozsonyban (Batthyány Lajos nádor). Rendi intézmény, zárt levéltár. Az AR három részből állt: Archivum Regni (az ország levéltára) Archivum Palatinale (Nádori Levéltár) Archivum Judicum Curiae (Országbírói Levéltár) Az AR 1784-ben Budára költözött. II. József meg akarta szüntetni. 1848: az MTA javaslata „magyar álladalmi közlevéltár” felállításáról. 1867: újabb MTA javaslat (Wenzel Gusztáv) új országos levéltár felállításáról. 1874: kormányintézkedéssel a kormányszékek levéltár- és irattárainak AR-hez csatolásával, országos levéltárnok (Pauler Gyula) kinevezésével létrejön az új M. Kir. Országos Levéltár. Nyitott, a tudomány céljait szolgáló intézmény. Új épület: 1899: elvi döntés a levéltár építéséről, 1911: döntés, felépül a Bécsi kapu téri levéltári palota.

25 Folytatás 1922: a MOL a Belügyminisztériumtól a VKM felügyelete alá kerül; az ezévi XIX. tc. rögzíti törvényben rendeltetését (tudományos intézmény) és feladatait. Ekkortól az Országos Magyar Gyűjteményegyetem ( : Nemzeti Múzeum) keretében működött. Károk 1945 elején és 1956 novemberében. június 30.: a MOL-ból kiválva új központi levéltár létesült az 1945 utáni levéltári anyag gondozására: Új Magyar Központi Levéltár. 1992. július 1-től: újra egy országos levéltár működik. : új levéltárépület épül Óbudán.

26 XV. Az ÁBTL-ről 1997: Történeti Hivatal létesül az évi LXVII. tv. rendelkezése alapján. 2003. évi III. tv. létrehozza az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát. Ekkortól hivatalosan is közlevéltár, állami szaklevéltár minőségben. A hivatkozott törvény szabja meg feladatait, emellett a levéltári törvény rendelkezéseinek zöme is mérvadó. De: A kutatásra külön szabályok vonatkoznak (egy levéltári kutatási kuratórium engedélyezi a kutatást, a tudományos kutatás nagy előnyt élvez) Kiterjedt feladat az állampolgárok információs kárpótlása keretében végzett másolatkiadás. Budapesten, a VI. ker. Eötvös utca 7. számú épületben működik, iratanyagának terjedelme megközelíti 4000 fm-t.