Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Áttekintés az új szakképzési és felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről.

Az előadások a következő témára: "Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Áttekintés az új szakképzési és felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről."— Előadás másolata:

1 Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Áttekintés az új szakképzési és felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum

2 A szakmai képzés szerepe
A fiatalok, munkavállalók megfelelő szakmai felkészültsége A foglalkoztatási problémák megoldása Versenyképes, fejlődő gazdaság 2010: MKIK – Kormány, MKIK – NGM megállapodások a szakképzési feladatok közös megvalósítására 2011: Szakképzési koncepció, két új törvény a szakképzésről, és a szakképzési hozzájárulásról 2012: végrehajtási szabályok, a törvények kisebb korrekciói 2013: új felnőttképzési törvény Az oktatásnak és a szakmai képzésnek megkülönböztetett szerepe van a foglalkoztatási problémák megoldásában, a piacgazdaság fejlődése szempontjából pedig alapkövetelmény a munkavállalók korszerű szakképzettsége, megfelelő szakmai felkészültsége. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Kormány, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium között 2010 végén – a fenti célok elérése érdekében – megállapodás jött létre a szakképzési feladatok közös megvalósítása céljából, majd 2011 tavaszán a Kormány elfogadta a szakképzési koncepciót. Ezek alapján 2011 végén két új törvény született: a szakképzésről, valamint a szakképzési hozzájárulásról szóló törvények, 2013 nyarán pedig elfogadásra került az új felnőttképzési törvény. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

3 Átfogó, a szakképzés minden elemére kiterjedő változtatás
Megvalósítandó legfontosabb célok: a képzési szerkezet igazodjon a gazdaság igényeihez hatékony szakképzési intézményrendszer társadalmi felzárkóztatásban, hátrányos helyzetű fiatalok képzése első szakképesítés az iskolai rendszerű szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzésben 2010-re elkerülhetetlenné vált az átfogó, a szakképzés minden elemére kiterjedő változtatás, amely egy koherens, átgondolt, új szakképzési törvény megalkotásával valósult meg. A törvény kialakítása figyelemmel volt a párhuzamosan készülő új köznevelési törvény és az új felsőoktatási törvényre is. Az új szakképzési törvény által megvalósítandó legfontosabb célok az alábbiak voltak: a képzési szerkezet a szakirányok és a létszámok vonatkozásában igazodjon a gazdaság igényeihez, a szakképzési intézményrendszer és a térségi integrált szakképző központ rendszere átláthatóan, koordináltan és költség-hatékonyan működjön, a szakképzés szerepének erősítése a társadalmi felzárkózásban, a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben tartásában, annak érdekében, hogy szakképzett munkavállalóként lépjenek be a munkaerőpiacra, a fiatalok a munkaerőpiacra történő belépés feltételéül szolgáló, államilag elismert első szakképesítésüket az iskolai rendszerű szakképzésben szerezzék meg. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

4 A törvény kidolgozásának prioritásai
Az első szakképesítés ingyenessége A gyakorlati oktatás támogatása a duális képzés érdekében A tanulószerződés rendszerének kiterjesztése A szakmai vizsgáztatás világosabbá tétele A szakképzési rendszer egyszerűsítése A hatékonyság javítása, a „munkaerőpiacra képzés”, a foglalkoztathatóság javítása A képzési idő és a szakmai tartalom újragondolása A szakmai és a személyes kompetenciák fejlesztése A rendszer költséghatékony működtetése A fentiek alapján a törvény kidolgozásának alapját jelentő prioritások a következők voltak a szakképzési koncepció alapján: a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint szakképző iskolába járó minden tanulónak alanyi jogon járjon iskolarendszerű képzésben szerzett gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségi, illetve az első OKJ-s szakképesítés, a gyakorlati oktatás támogatása a duális képzés általánossá tétele érdekében, a tanulószerződés rendszerének kiterjesztése, a szakmai vizsga lebonyolításának világosabbá tétele, a szakképzési rendszer egyszerűsítése, beleértve a szakképzést megvalósító köznevelési intézmények szakképzési tanügy-igazgatási szabályozását is, a hatékonyság javítása, a „munkaerőpiacra képzés”, a foglalkoztathatóság javítása, a képzési idő és a szakmai tartalom újragondolása a „szükséges és elégséges” elv alapján, a szakmai és a személyes kompetenciák fejlesztése – ide értve a „kulcs” kompetenciákat is – egyaránt fontos a szakmai képzés során, a rendszer költséghatékony működtetése. Az új törvény a szakképzés tartalmi dokumentációinak (szakmai és vizsgakövetelmények, szakképzési kerettantervek) és a komplex szakmai vizsga továbbfejlesztésével, a képzési utak nyújtotta lehetőséggel, a beszámítás intézményének lehetőségével és a Köznevelési Hídprogramokkal a tanuló és a képzésben részt vevő felnőtt számára is erősíteni kívánja az alap- és kulcskompetenciák elsajátítását. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

5 Az új szakképzési törvény szabályozási köre I.
Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés egyes elemei Szerkezetében eltér elődjétől A szakmai képzés egyes lépcsőit követi Alapelvek kerültek megfogalmazásra (a törvény egészére vonatkoznak, a részletszabályokkal együtt alkalmazandóak) Az új OKJ és az új szvk-k keretei („tól-ig” terjedő) képzési idő, szélesebb alapozású szakmák, követelménymodulok külön kormányrendeletben, kötelező kerettantervek) Az új komplex szakmai vizsga keretei (4 fős bizottság, komplex módon történő mérés, állami vizsga) A törvény szabályozási köre az iskolai rendszerű szakképzésre és az iskolarendszeren kívüli szakképzés egyes elemeire terjed ki tekintettel arra, hogy utóbbi kérdéskört külön törvény szabályozza. Szerkezetében jelentősen eltér elődjétől, ugyanis a törvény szabályozása sorrendben követi a szakmai képzés lépcsőit, kezdve a szakképzés intézményeitől, a szakképzés dokumentációján (OKJ, szakmai és vizsgakövetelmények, szakképzési kerettanterv) át magának a szakmai képzés egyes stádiumáig. A szakképzés irányítási szabályai csak ezt követően jelennek meg a törvényben. Több olyan elemmel is kiegészült a törvény, amelyek eddig nem, vagy nem a szakképzésről szóló törvényben szerepeltek (pl. az együttműködési megállapodás, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács). Az új törvény terjedelmében is meghaladja az elődjét, nagyjából dupla számú szakaszt tartalmaz, ugyanakkor strukturáltabb, átláthatóbb, „szellősebb” jogszabály került megalkotásra. Először kerültek megfogalmazásra alapelvek a törvényben, ugyanis bizonyos átfogóbb, a szakképzés szabályozásának teljességét érintő jogi sarokkövek megalkotása volt szükséges annak érdekében, hogy a törvény egészére vonatkozó irányelvek segítségül hívhatóak legyenek a jogszabály értelmezése és alkalmazása során. Az alapelveket és a törvényben szereplő konkrét szabályokat együttesen, egymást kiegészítve és erősítve kell figyelembe venni. A törvény az OKJ-ra vonatkozóan az iskolarendszeren kívüli képzések tekintetében adott („tól-ig” terjedő) képzési időt határozott meg, lehetőséget teremtve ezzel a szélesebb alapozású, kisebb számú szakmákat tartalmazó jegyzék megalkotására. Külön kormányrendeletben rendeli kiadni a szakképesítések követelménymoduljait, így a szakmai és vizsgakövetelmények csak a szakmaspecifikus tartalmakat tartalmazzák. A törvény értelmében az iskolai rendszerű szakképzésben az oktatás kötelező kerettantervek alapján történik, amelyek a közismereti és szakmai részterületeket is magukban foglalják, amelyek kötelezően alkalmazandók. A komplex szakmai vizsga állami vizsga, összetett, egységes mérési eljárás, amelyet továbbra is vizsgabizottság előtt kell letenni. A komplex szakmai vizsgát – függetlenül az előképzettségtől és gyakorlattól – mindenkinek teljesítenie kell, felmentés csak kivételes esetben adható. Az esélyegyenlőség elvének érvényesülése érdekében meghatározásra kerülnek azon speciális szabályok, amelyek továbbra is biztosítják, hogy a sajátos nevelési igényű vizsgázók állapotuk, sajátos helyzetük figyelembe vételével lehetőséget kapjanak a vizsga eltérő tevékenységgel történő teljesítésére. A komplex szakmai vizsgát szervező intézmények egyik csoportjába tartoznak a szakképző iskolák, amelyek a saját tanulóik vonatkozásában a törvény erejénél fogva vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkeznek, a másik csoport – az iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén – felhatalmazások (vizsgaszervezési engedély, kijelölés) útján szerezhet vizsgaszervezési jogosultságot. Meghatározásra kerülnek a komplex szakmai vizsgát szervező intézmények lényeges feladatai, az új összetételű szakmai vizsgabizottság. Előírásra került a törvényben a vizsgaszervezők számára a komplex szakmai vizsgával kapcsolatos adatrögzítési, adatszolgáltatási kötelezettség. A bizonyítványok elvesztése, megsemmisülése esetén biztosítottá válik a bizonyítvány másodlat kiállításának lehetősége. Meghatározásra kerülnek a vizsgaszervező tevékenységére irányuló szakmai, illetve hatósági ellenőrzés keretében észlelt jogszabálysértések esetén alkalmazandó szankciók formái, fokozatai. A szankcionálás során a fokozatosság elve érvényesül annak érdekében, hogy a vizsgaszervező jogkövető magatartása kikényszeríthető lehessen. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

6 Az új szakképzési törvény szabályozási köre II.
A szakközépiskolában egységes szakmai érettségi Szakiskola: három szakképzési évfolyam (a szakmai képzés és közismereti képzés párhuzamosan, a szakképesítés beszámítható ötödik érettségi vizsgatárgynak, érettségi akár két év alatt) A szakmai elméleti és gyakorlati képzés alapvető szabályai Az első, állam által elismert szakma ingyenessége (és keretei) A felnőttoktatásban szervezett szakképzés szabályai különálló alcímben A gyakorlati képzés keretei (maximális időtartama, pihenőidő mulasztás, foglalkoztatási napló) Az új szabályozás szerint a szakközépiskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első évfolyamtól kötelezően szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik. Az iskola a tanulókat a számukra kötelező és ágazatonként egységes szakmai érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba történő belépésre, az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére vagy az ágazathoz tartozó, érettségi végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. A szakiskolai képzés három szakképzési évfolyam megszervezését és teljesítését jelenti. Az új szabályozás logikus és komplex rendszerben határozza meg a szakiskolai képzési utakat, amely attól függően alakul, hogy a tanuló milyen iskolai végzettséggel, előképzettséggel kezdi meg a szakiskolában megszerezhető szakképesítésre történő felkészülést. Az újfajta szakiskolai képzésben a szakmai képzés és a közismereti képzés párhuzamosan zajlik. Új elem, hogy a megszerzett szakképesítés az adott ágazati képzésen belül középszintű szakmai érettségi vizsgával egyenértékűnek tekinthető, amennyiben a tanuló a közismereti vizsgatárgyakból sikeres érettségi vizsgát tett. Emellett teljesen új lehetőség az is, hogy a szakiskolát végzett tanuló két év alatt is felkészülhet az érettségire. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei között azok az alapvető szabályok találhatóak meg, amelyek a szakmai képzés egészére vonatkozóan érvényesítendőek. Az elvek a korábbi szabályokban is megtalálhatóak voltak, azonban nem ilyen egyértelmű megfogalmazással és nem egy szakaszba rendezett módon. Világosan megfogalmazásra került, hogy iskolai rendszerű szakképzésben eleve részszakképesítésre nem lehet beiskolázni. A gyakorlati képzés csak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. A szakiskolában – bizonyos kivételes esetben – már a kilencedik évfolyamon is köthető tanulószerződés. A szintvizsga feladata annak mérése, hogy a tanuló az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat elsajátította-e. A szintvizsga teljesítése pedig a feltétele annak, hogy a tanuló a tizedik évfolyamtól nem kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben is részt vehessen tanulószerződés keretében. A gyakorlati képzés elvei és legfőbb szabályai között – mint alapvető garancia – továbbra is megtalálható az egészséges, biztonságos körülmények között történő foglalkoztatás követelménye. A duális képzés elvét rögzíti a törvény, amikor a szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért egy személyben, egy címzettet tesz felelőssé, aki a gyakorlati képzést szervező, akkor is, ha a gyakorlati képzésre részben különböző gyakorlati helyeken kerül sor, amire az új szakképzési törvény is lehetőséget biztosít. Alapelv a szakképzésben, hogy Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja. A törvény meghatározza, hogy az egyes iskolatípusokban hány évfolyam finanszírozása történhet maximálisan állami forrásból, azaz meddig veheti ezeket igénybe a tanuló ingyenesen. A felnőttoktatás megszervezése kötelező feladat az ellátott alapfeladattal együtt, ezért a törvény különálló alcímben szabályozza a felnőttoktatásban megvalósuló szakképzés egyes speciális szabályait. Külön jelennek meg a fiatalkorú és a nagykorú tanuló esetében a napi gyakorlati foglalkozás maximális időtartamára és kereteire, a gyakorlati képzést adó napok közti minimális pihenőidőre vonatkozó szabályok. A törvény meghatározza azt az óraszámot – igazolt és igazolatlan hiányzás mértékét együtt és külön-külön –, amelynél a képzés nem teljesítettnek minősül. A foglalkoztatási naplóban kell vezetni a képzés során megvalósuló szakmai gyakorlat tartalmi egységeit és elemeit, időráfordítását, továbbá a tanuló jelenlétét, illetőleg hiányzását. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

7 Az új szakképzési törvény szabályozási köre III.
Gyakorlati képzés három formában (iskolai tanműhely, tanulószerződés, együttműködési megállapodás) Pénzbeli juttatás (összege, kifizetése, emelése, csökkentése) Az együttműködési megállapodás szabályai Az iskolai rendszerű szakképzés teljes körű ellenőrzése (több szervezet együttműködésével) A pihenőnap szabályai, a kártérítési felelősség A szakképzés irányításával és a szakképzés országos és megyei stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése A szakképzés finanszírozásának legfontosabb alapelvei (szakmaszerkezeti döntés, szakképzési megállapodás) A gyakorlati képzés háromféle formában folyhat az iskolai rendszerű szakképzésben. A szakképző iskolában, iskolai tanműhelyben, vagy vállalati gyakorlati képzőhelyen, ezen belül tanulószerződés keretében, vagy együttműködési megállapodás keretében. A tanulószerződés megkötésének szabályai egységes, koherens rendszert alkotnak a törvényben, és bővül a tanulószerződés kötésére jogosultak köre. A pénzbeli juttatás pontos összegén kívül a tanulói juttatás emelésének, csökkentésének a gyakorlati képzést folytató szervezetnél képzésben részt vevő valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételeit és szempontrendszerét is meg kell jeleníteni a tanulószerződésben. Az együttműködési megállapodásra vonatkozóan a korábbi szabályozásához képest szigorítást tartalmaz a törvény. Együttműködési megállapodás esetén a gyakorlati képzés és a szakmai vizsgára történő felkészítés fő felelőse a szakképző iskola marad. Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés teljes körű ellenőrzése több szervezet együttműködésével valósul meg. A szakképzést folytató iskola, illetve szervezet tevékenysége hatósági, törvényességi ellenőrzése alapvetően a hivatal feladata, míg a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tartalmi ellenőrzését és a komplex szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter, illetve a gazdasági kamara végzi. A pénzbeli tanulói juttatás rendszerét továbbra is fenntartja az új szabályozás. Tanulói juttatás a gyakorlati képzésen tanulószerződés alapján részt vevő tanulónak, valamint az összefüggő szakmai gyakorlat idejére annak a tanulónak jár, aki a gyakorlati képzésben együttműködési megállapodás alapján vesz részt. A szabályozás részben létező szabályokat állapít meg a szakképzésben részt vevő tanuló szünetével és felkészülési idejével kapcsolatban. Az oktatási szünet elnevezés pihenőnapra változott annak érdekében, hogy egyértelműen megkülönböztethető legyen a valamennyi tanulónak járó egyéb oktatási szünetektől. A kártérítési felelősségre a Munka Törvénykönyve kártérítési felelősségi szabályait kell alkalmazni. A tanuló az általa gondatlanságból okozott kárért is helytállni köteles. A gyakorlati képzés szervezője a tanuló részére felelősségbiztosítást köteles kötni, hogy az a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károkat fedezze. A törvény emellett tartalmazza a szakképzés irányításával és a szakképzés országos és megyei stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetésével foglalkozó szervek faladat- és hatáskörét, összetételét és működését is. (Kormány, minisztériumok, gazdasági kamarák, Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, megyei fejlesztési és képzési bizottságok.) A szakképzés finanszírozásának legfontosabb alapelvei, hogy egyrészt az ország minden polgára számára hozzáférhető legyen az első iskolai rendszerben szerzett szakképesítés, másrészt az állam csak valóban hasznosuló képzések finanszírozását vállalja magára. E cél a szakmaszerkezeti döntéssel és a szakképzési megállapodás intézményének bevezetésével valósul meg. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

8 A törvény 2012-es módosításai I.
I: tanulószerződés a kilencedik évfolyamtól, a szakiskolai közismeret aránya pontosan 33% II: érdemi és technikai pontosítások Az ún. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely fogalma. Pontosítások az agráriskolákra és a honvédelmi szakmákat oktató iskolákra vonatkozóan A december 31-ig TISZK-ként szerveződések átmeneti szabályai Az iskolai rendszerű képzésben csak a javítóvizsgán szerezhető részszakképesítés Pontosabbá váltak az ingyenesség szabályai 2012-ben két alkalommal módosult a szakképzési törvény Az első módosítás két fő eleme, hogy 2012 szeptemberétől már a kilencedik évfolyamtól is köthető tanulószerződés szakiskolában, továbbá a szakiskolai közismeret aránya legalább 33% helyett pontosan (fix módon) 33%-ban került meghatározásra. A 2012 végi módosítások két csoportba oszthatóak: az érdemi módosításokra, kiegészítésekre, valamint az igen nagy számú, de kisebb lélegzetvételű technikai pontosításokra, amely a szakképzési törvény egészét érinti. A módosítások zöme a törvény január 1-jétől történő alkalmazása során eltelt idő alatt érkező jelzések, észrevételek alapján került megfogalmazásra. - Definiálásra kerül az ún. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben fogalma. január 1-jétől állami fenntartásba kerültek a szakképző iskolák, amelyhez számos kérdés kapcsolódik a szakképzési intézményrendszer és a térségi integrált szakképző központok kapcsán, emellett sajátos szabályok kerültek meghatározásra, illetőleg pontosításra az agráriskolákra és a honvédelmi szakmákat oktató iskolákra vonatkozóan is. - A december 31-ig térségi integrált szakképző központként működő szakképzés-szervezési társulásokkal és a korábban önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságokkal kapcsolatban részletes átmeneti szabályok kerültek megfogalmazásra a törvényben. - Új előírás, hogy amennyiben az iskolai rendszerű szakképzésben a tanuló első szakmai vizsgája eredménytelen volt, vagy csak a vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, az iskolai rendszerű képzésben csak a javítóvizsgán szerezhet részszakképesítést. - Kiegészültek és pontosabbá váltak a 2013/2014-es tanévtől az iskolai rendszerű képzésben való részvétel ingyenességét meghatározó rendelkezések, az első, állam által elismert szakma ingyenességéhez kapcsolódóan. Minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és – az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével – a sajátos nevelési igényű tanuló részére. szeptember 1-jétől lehetővé vált, hogy a kormányhivatal méltányolható okból meghosszabbítsa az ingyenességi időtartamot legfeljebb két tanévvel a hátrányos helyzetű tanuló esetén. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

9 A törvény 2012-es módosításai II.
A képzés munkarendváltás nélküli befejezése Kiegészültek a tanulói mulasztás pótlásának szabályai „Határozott időre” kötött tanulószerződés tilalma, tanulószerződés az első szakképesítésre, honvédelmi és agrár szakképesítésre A tanulói juttatás kifizetésének szabályai A szakmaszerkezeti döntés kialakítási folyamatának pontosítása A szintvizsga átmeneti szabályai 2013-as módosítás: az állami fenntartású iskolák integrációjára vonatkozó döntés meghozatalának határideje 2013 májusa helyett 2015 májusa - A korábban nehezen átlátható szakmai követelménymodulok egyetlen kormányrendeletben kerültek kiadásra 2012 nyarán, így a szakmai és vizsgakövetelményeknek a követelménymodulokat már nem kell megismételni, csak azok azonosítószámait kell megjelölni egy-egy szakképesítés esetén. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

10 További lehetőségek Érettségire épülő szakmát (technikusi) szakképesítést akár érettségi vizsga nélkül is lehet szerezni (Feltételek: szakirányú szakiskolai végzettség, legalább ötéves gyakorlat, mestervizsga) Technikusi szakmák beszámítása egy évvel a felsőfokú képzésbe (növekszik a technikus-képzés presztízse, megéri szakirányban továbbtanulni) - Az érettségi tanulmányokba akár két évként beszámíthatóak a szakiskolai tanulmányok, szakirányú középfokú továbbtanulás esetén pedig az érettségi vizsgát helyettesítheti a mestervizsga. A technikusi szakmák egy évvel beszámításra kerülnek a felsőfokú képzésbe: ezáltal növekszik a technikus-képzés presztízse: ismét „megéri” szakközépiskolából továbbtanulni. - Szintén az átjárhatóságot, a továbblépést, az élethosszig tartó tanulás folyamatába történő bekapcsolódást segíti, hogy az OKJ-ban meghatározott egyes érettségire épülő szakirányú (technikusi) szakképesítések esetén lehetővé válik a jövőben, hogy a szakirányú szakiskolai végzettséggel, legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával rendelkezők az érettségi vizsga megléte/letétele nélkül is részt vehetnek a szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

11 A törvény végrehajtása I.
Az új Országos Képzési Jegyzék: 150/2012. Kormányrendelet Mintegy felére (1303-ról 632-re) csökkentette a megszerezhető szakképesítéseket Szélesebb körű foglalkoztathatóság Megszűntek a szakképesítések közötti átfedések, párhuzamosságok Egyszerűbb, átláthatóbb, tartalmasabb lett az állam által elismert szakképesítések rendszere - Elsőként a törvényi háttér kialakítását követően 2012 nyarán megjelent az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ), amely mintegy felére (1303-ról 632-re) csökkentette a megszerezhető szakképesítések számát, az iskolai rendszerben szélesebb területet átfogó szakmák kerültek kialakításra, amelyek a szélesebb körű foglalkoztathatóságot segítik. Megszűntek továbbá a szakképesítések közötti átfedések, szakmai, tartalmi párhuzamosságok. Ezzel egyszerűbb, átláthatóbb, tartalmasabb lett az állam által elismert szakképesítések rendszere. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

12 A törvény végrehajtása II.
A szakmai követelménymodulok Az szvk-k a szakmai követelménymodulból épülnek fel 2012 nyarán összesen 77+2 szakmára 320 szakmai követelménymodul jelent meg [217/2012. (VIII. 9.) Korm.rendelet] 2013 márciusában ez 1451-re egészült ki [84/2013. Korm. rend.] A teljes OKJ valamennyi szakképesítését lefedik A 84/2013. Korm. rend. kis részben az OKJ-t is módosította, és az elnevezések, jelölések változása miatt pedig a szakmaszerkezeti döntés adatait is - A korábban nehezen átlátható szakmai követelménymodulok egyetlen kormányrendeletben kerültek kiadásra 2012 nyarán, így a szakmai és vizsgakövetelményeknek a követelménymodulokat már nem kell megismételni, csak azok azonosítószámait kell megjelölni egy-egy szakképesítés esetén. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

13 A törvény végrehajtása III.
A szakmai és vizsgakövetelmények A szakmai követelménymodul Korm. rend. alapján kerültek kiadásra Az NGM a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelettel 2012 nyarán összesen 77 szakmában jelentette meg Ez a szám egészült ki 2013 márciusában 249-re, amely szvk- kat a gazdasági kamara dolgozta ki [12/2013. (III. 28.) NGM rendelet] A HM két szakképesítésére már 2012 nyarán megjelentette [19/2012. (VIII. 28.) HM rendelet] Márciusban még az NFM szvk-i jelentek meg [2/2013. (III. 29.) NFM r.] Május végére megjelentek a VM, a BM és az EMMI szvk-i is [a 41/2013. (V. 28.) VM r., 20/2013. (V. 28.) BM r., 37/2013. (V. 28.) EMMI r.] A szakmai követelménymodulok megjelenése volt a feltétele az új OKJ-ban található szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek elkészítéséhez, amelyeket a tárcák 2013 tavaszán kiadtak, ezáltal biztosítva az OKJ-ban található valamennyi szakképesítés szeptember 1-jei bevezetésének lehetőségét. A szakképzési rendszer átalakítására irányuló koncepció szerint kialakított új Országos Képzési Jegyzék [150/2012. (VII. 8.) Korm. rendelet] 249 szakma esetében szakképesítésért felelős miniszterként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős minisztert jelöli meg. A szakmai és vizsgakövetelmények közül még 2012-ben jelent meg a nemzetgazdasági, valamint a honvédelmi tárca két rendelete, a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, továbbá a honvédelemért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 19/2012. (VIII. 28.) HM rendelet. Az NGM rendelet 2012-ben még csak 77 szakma szakmai és vizsgakövetelményét tartalmazta, ezért a teljes – összesen 249 db szakképesítést tartalmazó – módosítás a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben jelent meg. Az Szt. a szakmai és vizsgakövetelmények teljes körű kiadásának határidejéül is március 31-ét jelölte meg a szakképesítésért felelős tárcák részére, eddig az időpontig az NGM és a HM rendelete mellett azonban csak a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet jelent meg. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

14 Az iskolai rendszerű szakképzés legfontosabb változásai a 2013/2014
Az iskolai rendszerű szakképzés legfontosabb változásai a 2013/2014. tanévre A szakképzés átalakításának második szakasza Az első szakmaszerkezeti döntés megjelenése 2012 őszén A második szakmaszerkezeti döntés 2013 végén A szakképzési törvény több elemére irányuló törvénymódosítás 2012 végén A „Követelménymodul” kormányrendelet teljessé válása, azaz 1451 szakmai követelménymodul megjelentetése 2013 márciusában A szakmai és vizsgakövetelmények megjelenése (NGM, HM, NFM, VM, EMMI, BM) A szakképzési kerettantervek megjelenése (összesen 292 db) Szakmai tantervi adaptációk (összesen 217 db) őszén jelent meg a Kormány első – kételemű – szakmaszerkezeti döntése, amelynek célja, hogy az állam csak olyan képzést támogasson költségvetési forrásból, amelyre a munkaerőpiacnak szüksége van. A megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslatain alapuló második – immár háromelemű – szakmaszerkezeti döntés 2013 végén született meg. A döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak. tavaszán teljes körűen kiadásra kerültek az új OKJ-hoz igazodó szakképzési dokumentumok (összességében több tízezer oldal terjedelemben, több miniszteri rendeletben a szakmai és vizsgakövetelmények, és a szakképzési kerettantervek), amely alapján szeptember 1-től teljes egészében megtörtént az átállás az új OKJ szerinti képzési rendszerre. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

15 Egyéb változások Szakképzési megállapodás kormányrendelet (a 2013/2014-es tanévre egyszerűsített eljárás, nincs ellenjegyzés, minta- megállapodás) Új vizsgarendelet (kormányrendelet, új OKJ-s szakmák csökken a vizsgafeladatok száma, a vizsga időtartama és az adminisztráció, 4 fős bizottság, új vizsgáztatási díjszabályok) Köznevelési törvény módosítása 2013-ban: a szakiskola és a szakközépiskola is működhet kizárólag szakképzés évfolyammal (Nkt. 12. § és 13. § évi CXXIX. törvény) nyarán megjelent az új szakmai vizsgaszabályzat, amely alapján a 2013 szeptemberétől induló képzéseknél komplex jellegűvé válnak a szakmai vizsgák előtérbe helyezve a gyakorlati készségek és tudás mérésének fontosságát. A szakmai vizsga komplex jellege biztosítja, hogy a vizsga keretében végrehajtott gyakorlatorientált, összetett feladatok a valós gazdasági körülményeknek megfelelő felkészültséget mérhessék, amely révén a megszerzett bizonyítványok mögötti szakmai tartalom megalapozottabb lesz. - Ugyancsak 2013 nyarán jelent meg a szakképzési megállapodás megkötésének feltételeiről szóló új kormányrendelet, amely szerint a szakképzési megállapodás egy együttműködési megállapodás a nem állami költségvetési szerv által fenntartott szakképző iskola fenntartója és a szakképző iskola székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal között a szakképzési állami feladatok ellátásában való részvételről. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

16 A szakképzés támogatása
Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj Szakmánkénti gyakorlati normatívák Az NFA képzési alaprészének ún. decentralizált keretösszegének pályázatai A Kormány egyedi döntésével nyújtható támogatások Több, uniós forrásból finanszírozott pályázat - A fiatalok piacképes szakmaválasztását a hiány-szakképesítések meghatározása alapján a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj rendszer támogatja. nyarán jelent meg a Kormány egyedi döntésével nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet, amely a támogatásnyújtás szabályozásával lehetővé tette a beruházás-ösztönzést segítő képzési támogatások, tanműhely létesítését szolgáló támogatások és a tanműhelyi gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését szolgáló támogatások nyújtását. szeptember 1-jétől bevezetésre kerültek a szakmánkénti normatívák az iskolai rendszerű szakképzés keretében folyó gyakorlati képzésben, amelynek következtében a szakmák normatívái átlagosan 20-25%-kal emelkedtek, ezzel is ösztönözve a vállalkozások mind nagyobb arányú gyakorlati képzésben való részvételét. - A Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alaprészének ún. decentralizált keretösszege a gazdálkodó szervezetek és a szakképző iskolák esetében támogatja a gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz-fejlesztéseket. Ez a pályázati lehetőség hathatós segítséget nyújt a korszerű, színvonalas gyakorlati képzés biztosításához. - Több, uniós forrásból finanszírozott pályázat támogatja a képzést, a fiatalok elhelyezkedését, a szakképző iskolák megújulását, a képzés tartalmának fejlesztését. Ezek: a szak- és felnőttképzés tartalmának fejlesztése, a szakképző intézmények felkészítése, a szakmai elméleti tanárok és gyakorlati oktatók pedagógiai képzése, továbbképzése, az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek képzése, a gyakornoki program, a saját munkavállalók képzése, a felnőtt lakosság informatikai és idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése, a mestervizsga megszerzésének támogatása, év közötti fiatalok foglalkoztatásának elősegítése, a pályaorientáció rendszerének fejlesztése, stb. ellátásában való részvételről. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

17 Áttekintés az új felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről
- A fiatalok piacképes szakmaválasztását a hiány-szakképesítések meghatározása alapján a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj rendszer támogatja. nyarán jelent meg a Kormány egyedi döntésével nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet, amely a támogatásnyújtás szabályozásával lehetővé tette a beruházás-ösztönzést segítő képzési támogatások, tanműhely létesítését szolgáló támogatások és a tanműhelyi gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését szolgáló támogatások nyújtását. szeptember 1-jétől bevezetésre kerültek a szakmánkénti normatívák az iskolai rendszerű szakképzés keretében folyó gyakorlati képzésben, amelynek következtében a szakmák normatívái átlagosan 20-25%-kal emelkedtek, ezzel is ösztönözve a vállalkozások mind nagyobb arányú gyakorlati képzésben való részvételét. - A Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alaprészének ún. decentralizált keretösszege a gazdálkodó szervezetek és a szakképző iskolák esetében támogatja a gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz-fejlesztéseket. Ez a pályázati lehetőség hathatós segítséget nyújt a korszerű, színvonalas gyakorlati képzés biztosításához. - Több, uniós forrásból finanszírozott pályázat támogatja a képzést, a fiatalok elhelyezkedését, a szakképző iskolák megújulását, a képzés tartalmának fejlesztését. Ezek: a szak- és felnőttképzés tartalmának fejlesztése, a szakképző intézmények felkészítése, a szakmai elméleti tanárok és gyakorlati oktatók pedagógiai képzése, továbbképzése, az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek képzése, a gyakornoki program, a saját munkavállalók képzése, a felnőtt lakosság informatikai és idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése, a mestervizsga megszerzésének támogatása, év közötti fiatalok foglalkoztatásának elősegítése, a pályaorientáció rendszerének fejlesztése, stb. ellátásában való részvételről. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

18 Az új felnőttképzési törvény szabályozási struktúrája
2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről, 393/2013. (XI. 12.) Korm. kormány rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményekre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról, további megjelent, egyeztetés alatt álló és tervezett miniszteri rendeletek A felnőttképzés rendszerének törvényi szabályozása alig tíz éves múltra tekint vissza. A felnőttképzési törvény megszületését mindenképpen eredményként kell elkönyvelni, mert a korábbi, a rendszerváltás után piaci alapra került iskolarendszeren kívüli képzések rendezetlen helyzetét a képző intézmények működésének és a képzések minőségbiztosításának vonatkozásában kezelni kívánta. Ezen kívül – az élethosszig történő tanulás uniós elvének megfelelően - ösztönözte a felnőttképzésben való minél nagyobb arányú részvételt. A célkitűzések elérését azonban a törvény gyakorlati megvalósulása nem tudta biztosítani. A felnőttképzés rendszere ellenőrizetlen és átláthatatlan maradt, a képzés minősége összességében nem javult. Az eltelt időszak tapasztalatai megalapozzák azt az állítást, hogy ennek a helyzetnek alapvető oka a nem megfelelő szabályozás. A rendszer működésének legfontosabb tapasztalata és egyben problémája, hogy sem a piaci mechanizmusok, sem a jogi szabályozás (az akkreditáció), sem a résztvevő (különösen a támogatott felnőtt), de a vizsgarendszer sem kényszeríti ki a minőségi képzést még a támogatott tanfolyamok esetében sem. Így kétes értékű a felnőttképzési rendszerben megszerzett bizonyítvány mögötti tudás. Lehet, hogy hasznosítható, lehet, hogy egyáltalán nem. Árulkodó példák: Akkreditált OKJ-s képzések – kozmetikus 250 órában, kisgyermek gondozó, nevelő átlagosan 300 órában, villanyszerelő 350 órában Saját dolgozók fajlagos (Ft/fő/óra) képzési költsége 150 (gyógyszertári szakasszisztens) és 5017 (ISO auditor) között mozog (egy megyén belül) Az akkreditált OKJ-s képzések időtartama azért „gyanús”, mert ezek az óraszámok csak igen speciális célcsoport számára lehetnek megfelelőek. Felmerül a kérdés, hogy kinek és miért éri meg ezek akkreditálása. A saját dolgozók fajlagos képzési költségeinek ilyen – több mint harmincszoros - eltérésére semmilyen szakmai magyarázat nincs. Országosan még ennél nagyobb eltérések is előfordultak. A saját dolgozók képzésének támogatására kialakított pályázati rendszer ezeket az eltéréseket keretek közé tudja szorítani. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

19 A megjelent, az egyeztetés alatt álló és a tervezett miniszteri rendeletek:
Megjelent rendeletek az engedélyezés igazgatási szolgáltatási díjairól, a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről és a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladatainak részletes szabályairól, a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének részletes követelményeiről és eljárási rendjéről Egyeztetés alatt álló rendeletek a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének részletes követelményeiről és eljárási rendjéről, a felnőttképzési szakértőkről és a felnőttképzési programszakértőkről Tervezett rendeletek a gyakorlati képzés feltételeiről, az előzetes tudás méréséről A törvény hatálya alá olyan képzések tartoznak, amelyekben az állam közvetlen felelősséget visel, mert vagy államilag elismert bizonyítvány szerezhető a képzés után (OKJ szerinti képzések), vagy a képzés állami, uniós forrásból támogatott. (A többi iskolai rendszeren kívüli képzésre a törvény hatálya csak a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából, illetve meghatározott esetekben a képző intézmény döntése alapján terjed ki.) Egyéb szakmai képzés alatt a munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához, illetve magasabb szintű végzéséhez szükséges felkészítést értjük. Az egyéb képzés felzárkóztató, informatikai, állampolgári vagy – a támogató szándéka szerint - bármilyen más, a szakmai és nyelvi kompetenciák megszerzésétől eltérő célra irányuló képzés lehet. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

20 Törvény: a felnőttképzésben szabályozott képzések
A felnőttképzésről szóló új törvény a felnőttképzésben szabályozott képzéseket négy un. képzési körre osztja: OKJ szerinti képzések (1. képzési kör) támogatott egyéb szakmai képzések (2. képzési kör) nyelvi képzések, ha azok támogatottak vagy a törvény hatálya alatt valósulnak meg (3. képzési kör) támogatott egyéb képzések (4. képzési kör) A törvény hatálya döntő részben ezekre a képzésekre terjed ki, emellett kiterjed minden más képzésre is az adatszolgáltatás vonatkozásában. A törvény hatálya alá olyan képzések tartoznak, amelyekben az állam közvetlen felelősséget visel, mert vagy államilag elismert bizonyítvány szerezhető a képzés után (OKJ szerinti képzések), vagy a képzés állami, uniós forrásból támogatott. (A többi iskolai rendszeren kívüli képzésre a törvény hatálya csak a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából, illetve meghatározott esetekben a képző intézmény döntése alapján terjed ki.) Egyéb szakmai képzés alatt a munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához, illetve magasabb szintű végzéséhez szükséges felkészítést értjük. Az egyéb képzés felzárkóztató, informatikai, állampolgári vagy – a támogató szándéka szerint - bármilyen más, a szakmai és nyelvi kompetenciák megszerzésétől eltérő célra irányuló képzés lehet. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

21 Törvény: az engedélyezés
Felnőttképzésben szabályozott képzést csak hatósági engedély birtokában lehet folytatni. Az engedély határozatlan időre szól. Az engedély megadása kérelemre történik. A kérelemhez - szakértő által előzetesen minősített - képzési programot is csatolni kell. Az engedély további képzésekkel újabb kérelem beadásával, vagy – meghatározott esetekben – a képzési program csatolásával egyszerű bejelentéssel egészíthető ki. A 2. és 3. képzési körben a kamara, illetve az NMH által nyilvántartott szakmai, illetve nyelvi programkövetelménynek megfelelő intézményi képzési program készíthető. . A képzési körönként differenciált, illetve az OKJ-n belüli szakmacsoportok szerint külön kérelemhez kötött engedélyezésre a képző intézmények profiltisztításának ösztönzése, valamint a csak egy-két támogatott, nem szakmai és nyelvi képzést megvalósítani kívánó – többnyire – civil szervezet, fő profilját tekintve nem felnőttképzést folytató intézmény miatt van szükség. A képző intézmény a törvény hatálya alá tartozó képzések közül csak az engedélyében szereplő képzéseket folytathatja. A kérelemben arról kell a képző intézménynek nyilatkoznia, hogy működése, illetve a megjelölt képzései a – képzési körönként differenciált - jogszabályi előírásoknak megfelelnek. A kérelem elbírálása – az OM azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény OKJ szerinti képzésének kivételével - felnőttképzési szakértők bevonásával a Ket. szabályai szerint történik. (A hatóság az OM azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény azon OKJ szerinti képzésének folytatására irányuló kérelmét, amely képzés az intézmény alapító okiratában szerepel, szakértők bevonása vagyis helyszíni szemle nélkül bírálja el.) A hatóság az 1. és a 2. képzési körbe tartozó kérelem elbírálásába az MKIK programszakértői nyilvántartásában szereplő szakértőt is bevon. A 3. és 4. képzési körbe tartozó kérelem elbírálásában a hatóság adott képzési program megítélésére alkalmas szakértője vehet részt. A hatóság döntését a szakértői véleményre alapozza, mely a törvényben meghatározott követelmények teljesítésének elbírálására vonatkozik. A felnőttképzési szakértők a véleményüket helyszíni szemle alapján alakítják ki. A hatóság döntése ellen a nemzetgazdasági miniszterhez lehet fellebbezni. Az engedély és kiegészítésének, módosításának kérelmezése, bejelentése hatósági eljárási díjköteles. A törvény mindegyik képzési körben kötelezően írja elő az intézmény saját képzési programjának készítését, és annak a hatóságnál történő nyilvántartásba vételét. A felnőttképzést folytató intézmény dönthet úgy, hogy nem támogatott, de az engedélyében szereplő képzését a törvénynek megfelelően valósítja meg, de ebben az esetben arra a képzésére minden tekintetben a törvény előírásai vonatkoznak. A képzési programot előzetesen minősítő programszakértőt a megfelelő szakértői nyilvántartásból a képző intézmény választhatja ki, a minősítés díját a képző intézmény fizeti. Jogszabály meghatározza a képzési program általános felépítését, témaköreit (a képzés célját és a képzésbe való bekapcsolódás feltételeit, a képzés egységeit, a képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, a képzés, illetve egyes részei elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, a program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a végzettséget, képzettséget igazoló bizonyítvány megszerzésének /vizsga/ feltételeit). A képzési program további témaköreit, illetve konkrét tartalmát részben külön jogszabály írja elő (pl. OKJ szerinti képzés esetében), illetve – a 2. és 3. képzési körben - a felnőttképzési szakmai vagy nyelvi programkövetelmény jelöli meg, részben pedig a támogató igényei határozhatják meg (pl. nem OKJ szerinti szakmai képzés esetén a képzés pontos óraszáma, részletesebb szakmai tartalma, a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igények, stb.). Minősítést csak részletesen kidolgozott, komplex, koherens, az egyéb előírásoknak is megfelelő képzési program kaphat. /A programkövetelmények nyilvántartásait annak érdekében hozzuk létre, hogy a felnőttképzés tartalmilag is szabályozottabb és átláthatóbb legyen. A nyilvántartások vezetését és az ahhoz kapcsolódó jogosultságokat (döntés a program nyilvántartásba kerüléséről, megújításáról, törléséről stb.) a nyelvi programok esetében a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, illetve a szakmai programok esetében a köztestületként hatósági jogosítványokkal felruházott Magyar Kereskedelmi és Iparkamara végzi, illetve gyakorolja. Felnőttképzési szakmai és nyelvi programkövetelményre javaslatot – természetes személyek kivételével - bárki tehet a nyilvántartást vezető szervnek a program kidolgozásával és benyújtásával. A nyilvántartást vezető szerv jogszabályban meghatározott eljárásban dönt a programkövetelmény nyilvántartásba kerüléséről. A jogszabály meghatározza a javaslattétel formáját és tartalmát./ Az előzetesen minősített képzési programot akkor lehet egyszerű bejelentéssel az engedélybe felvetetni az 1. képzési körben, ha az engedélyben már van az adott szakmacsoportba tartozó, iskolai rendszerben oktatható, vagy iskolarendszeren kívül oktatható szakképesítés, - a 2. képzési körben, ha az engedélyben már van az 1. képzési körben oktatható szakképesítés és a képzési program szakmailag ebbe besorolható, a 3. képzési körben, ha az engedélyben már van államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő, adott nyelvre szóló képzési program, akkor az adott nyelvből az államilag nem elismert nyelvvizsgára felkészítő program bejelentéssel felvehető. A 4. képzési körbe tartozó program első esetben kérelemmel, a további esetekben bejelentéssel kerül az engedélybe. Az új felnőttképzési törvény szerinti engedély megszerzése iránti kérelem a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz – annak honlapján megjelentek szerint – nyújtható be. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

22 Az engedély feltételei
Engedély azon jogalanynak adható, amely rendelkezik szakértő által előzetesen minősített képzési programmal, képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, minőségbiztosítási rendszerrel, (kivéve a 4. képzési kört) információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszerrel, meghatározott minőségcélokkal, vagyoni biztosítékkal (kivéve a 4. képzési kört) Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

23 Az engedély iránti kérelemhez
csatolni kell: Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentumot A szakmai vezető szakmai vezetésre való alkalmasságát igazoló, pedagógiai vagy andragógiai egyetemi vagy főiskolai végzettségét bizonyító oklevél másolatát A vagyoni biztosítékkal való rendelkezést bizonyító szerződés másolatát Felnőttképzési szakértő, vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programot (az érvényben lévő akkreditált képzési program augusztus 31-ig - vagy március 31-ig - megfelel a törvény szerinti képzési programnak, amennyiben ennek alapján kéri az engedély kiadását) A Kormányrendeletben előírt nyilatkozatokat Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

24 Az engedélyezési eljárás
A kérelem elbírálását szakértői bizottság végzi, kivéve a bejelentés eseteit és a 4. képzési körbe tartozó képzések engedélyezését. Kérelem alapján történik: az engedély kiadása a képzési körök bármelyikére, valamint a meglévő engedély új képzési körrel történő bővítése (engedély módosítása). Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

25 Az engedély kiegészítése: kérelem alapján
első képzési körben új szakmacsoportba tartozó képzés esetén, vagy ha a meglévő engedély nem iskolai rendszerű képzésre vonatkozik, akkor az adott szakmacsoportba tartozó képzés esetén is, második képzési körben olyan szakmai képzés esetén, amely nem sorolható be az intézmény engedélyében már szereplő iskolai rendszerű, OKJ szerinti képzés szakmacsoportjába, harmadik képzési körben új általános nyelvi képzés, vagy az engedélyben szereplő általános nyelv képzési szintjének bővítése, vagy olyan egyéb nyelvi képzés esetén, amelynek nyelvére a képzőnek még nincs általános nyelvi képzési engedélye. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

26 2. bejelentéssel (egy képzési körben a képzési programok számától függetlenül egy bejelentésre van csak szükség): első képzési körben abban az esetben, ha a már meglévő engedély az adott szakmacsoportba tartozó, iskolai rendszerben oktatható képzésre vonatkozik, második képzési körben abban az esetben, ha a már meglévő engedély olyan OKJ szerinti iskolai rendszerű képzésre vonatkozik, amelynek szakmacsoportjába a bejelentett képzés besorolható, harmadik képzési körben abban az esetben, ha a már meglévő engedély olyan általános nyelvre vonatkozik, amely megegyezik a bejelentett egyéb nyelvi képzés nyelvével, negyedik képzési körben abban az esetben, ha erre a képzési körre a bejelentőnek már van engedélye. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

27 A képzési program előzetes szakértői minősítése
A szakértő az előzetes minősítés során vizsgálja, hogy - a képzési program tartalma megfelel-e az Fktv-ben foglaltaknak, - a képzési programban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon, valamint a képzéssel érintett célcsoport számára megszerezhetőek-e a programban megjelölt kompetenciák, - a képzési program megfelel-e a vonatkozó képzési körbe tartozó képzésekre előírt jogszabályi feltételeknek, a szakmai- tartalmi követelményeket szabályozó dokumentumoknak. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

28 Tárgyi és személyi feltételek
- Az általános tárgyi feltételek helyiségek (felsorolás és méret + más jogszabályban előírt egészségügyi és biztonsági előírások) berendezési tárgyak Biztosítani kell mindazon tárgyi eszközöket, felszereléseket is, amelyek az engedélyében szereplő képzések folytatásához nélkülözhetetlenek. - Személyi feltételek Szakmai vezető: andragógiai felsőfokú, vagy pedagógiai felsőfokú végzettség és gyakorlat, vagy pedagógiai felsőfokú végzettség és 5 andragógiai kreditpont Oktatók : 1. és 2. képzési kör elméleti részének esetén szakképzési törvény szerinti alkalmasság és a képzésnek megfelelő szakmai ismeret, gyakorlati képzés esetén szakirányú szakképzettség és min. 5 éves szakmai gyakorlat Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

29 Vagyoni biztosíték Célja: a képzésre befizetett összeg védelme, a meghiúsult képzés kártérítési fedezete. A felnőttképzési tevékenység folytatásának teljes időtartamára és a felnőttképzési tevékenység megszűnését követő hat hónapig rendelkezni kell vele. Mértéke: a felnőttképzési tevékenység megkezdésének üzleti évében a felnőttképzési tevékenységből származó árbevétel kettő százaléka, de legalább ötszázezer forint, majd az intézmény üzleti évét megelőző évnek a nettó árbevétele kettő százaléka, de legalább egymillió forint. A vagyoni biztosíték formája lehet: - egy vagy több biztosító intézettel kötött biztosítási szerződés, - a felnőttképzést folytató intézmény által hitelintézetnél lekötött, elkülönített és zárolt pénzösszeg (pénzbeli letét). Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

30 Az ellenőrzés részletes szabályai
Az NMH minden felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységét kétévente legalább egyszer a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerint, szakértők bevonásával ellenőrzi. Vizsgálják: - a jogszabályoknak megfelelő működést és - a folyamatban lévő képzés ellenőrzése keretében az elméleti órát és a gyakorlati képzést. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

31 Minőségbiztosítási rendszer, felnőttképzési információs rendszer
A felnőttképzést folytató intézmény képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a miniszteri rendeletben meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszert működtet. A felnőttképzést folytató intézmény kétévenként legalább egyszer elvégezteti az intézmény tevékenységének külső értékelését. A felnőttképzést folytató intézmény engedélyezett képzéseinek folytatásáról a hatóság részére adatokat szolgáltat elektronikus úton (FINY), valamint az adataiban bekövetkezett változások esetén is. + OSAP, amelyet minden képzésről szolgáltatni kell (képzési tevékenység törvényi definíciója sokkal tágabb a felnőttképzési tevékenységnél) Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

32 A törvény végrehajtását szolgáló, megjelent miniszteri rendeletek tartalma I.
A díjrendeletben szabályozott - az engedélyezés igazgatási szolgáltatási díja a kérelem és bejelentés jellege szerint, - a jogorvoslati eljárás díja, - a díjak megfizetésével, illetve esetleges visszafizetésével kapcsolatos eljárás. A minőségbiztosítási keretrendszerről szóló rendeletben meghatározásra kerültek - a keretrendszer alapelvei, tartalmi elemei, - a tartalmi elemekhez kapcsolható minőségi jellemzőkkel kapcsolatos előírások, - a Felnőttképzési Szakértői Bizottság keretrendszerrel kapcsolatos és egyéb feladatai, működése. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

33 A törvény végrehajtását szolgáló, megjelent miniszteri rendeletek tartalma II.
A felnőttképzési szakmai programkövetelményeket szabályozó rendelet tartalmazza - a programkövetelmények nyilvántartásba vételének, nyilvántartásuk módosításának és törlésüknek a követelményeit, szempontrendszerét - a nyilvántartásba vétel eljárási szabályait, - a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentummal kapcsolatos előírásokat, annak konkrét tartalmát és formáját. (A felnőttképzési nyelvi programkövetelményekről szóló, egyeztetés alatt álló rendelet tartalma hasonló lesz.) Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

34 A szakmai programkövetelmények rendelete
célja az egységes követelményrendszer kialakítása, a szakmai programkövetelmények elektronikus nyilvántartását a kamara vezeti, a nyilvántartásba vételről, módosításról, törlésről öttagú bizottság dönt (három kamarai, egy agrárkamarai tag, egy miniszter által jelölt tag) programkövetelmény javaslatot bármely jogi személy (képző intézmény is) benyújthat elektronikus formában. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

35 A szakmai programkövetelmények tartalma
A programkövetelménynek tartalmaznia kell: a szakmacsoportba sorolás megjelölését, a Magyar Képesítési Keretrendszer szintjének megjelölését (majd ha lesz), a bemeneti kompetenciákat, a szakmai végzettséggel ellátható munkaterület leírását, a minimális és maximális óraszámot, a szakmai követelmények leírását, az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, a végzettség megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit. A programkövetelmények nyilvántartása nyilvános. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

36 A törvény végrehajtását szolgáló szakértői rendelet tervezett tartalma
A felnőttképzési szakértőkről és programszakértőkről szóló – egyeztetés alatt álló – miniszteri rendeletben szabályozzuk - a szakértői szakterületeket, felnőttképzési szakértők - igazgatási, nyelvi programszakértők – OKJ szakmacsoportok szerint - a szakértői engedély megszerzésének feltételeit, - a továbbképzési kötelezettséget, - a nyilvántartás vezetését, - a szakértői tevékenység ellenőrzését és a nem megfelelő tevékenység szankcionálását, - a folyamatosság biztosítását szolgáló átmeneti rendelkezéseket. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

37 Az átmeneti időszak I. Intézmény-akkreditációval rendelkező intézmény
a nyilvántartásában augusztus 31. napján szereplő képzései alapján augusztus 31-ig (vagy az intézményakkreditáció lejártáig, ha korábban veszti hatályát), a január 1-jét követően intézményakkreditációt szerzett intézmény március 31-ig a augusztus 31-én hatályos jogszabályok alapján indíthat képzést. Az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában 2013. augusztus 31. napján szereplő képzési programok augusztus 31-ig, A január 1-jét követően megszerzett programakkreditáció esetén március 31-ig megfelelnek az engedély kiadásának feltételeként a képzéshez előírt képzési programnak. Az átmeneti időszak az akkreditációval rendelkező intézmények és programok esetében általában egy év; a 2013-ban akkreditációt szerzett intézmény és program esetében több mint másfél év; a támogatott képzések esetében a támogatási szerződés végéig tart; a munkaügyi központ által állami vagy uniós forrásból támogatott OKJ szerinti képzések 2013 végéig indíthatók a augusztus 31-én hatályos OKJ szerint. A évi CI. törvény szerinti intézmény-akkreditációval rendelkező felnőttképzést folytató intézmények akkreditációjuk lejártáig, de legkésőbb augusztus 31-ig (a január 1. után akkreditációt nyert intézmények március 31-ig) indíthatják a felnőttképzési intézmények nyilvántartásában augusztus 31. napján szerelő képzéseiket a augusztus 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján. Tehát az akkreditált intézmények a törvény megjelenése után még egy évig folytathatják – képzés-szabályozási szempontból - változatlanul eddigi tevékenységüket. Akik ez évben nyerték el vagy hosszabbították meg intézményi akkreditációjukat, azok még másfél évig. A képző intézménynek az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában augusztus 31-én szereplő képzési programjai augusztus 31-ig – január 1-ét követően akkreditációt nyert intézmény esetében március 31-ig – megfelelnek az új törvény szerint az engedély kiadásának feltételeként előírt képzési programnak, ezért változtatás és előzetes szakértői minősítés nélkül csatolhatók az engedélykérelemhez. Az ÁFA mentesség csak a programakkreditáció lejártáig érvényes. A központi költségvetés és az európai uniós források terhére a szeptember 1-je előtt létrejött támogatási szerződés alapján végzett képzések a támogatási szerződésben megállapított időtartam végéig a augusztus 31-én hatályos törvényi rendelkezések szerint folytathatók le. Az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában augusztus 31-én szereplő egyéb szakmai képzésre irányuló képzési programokat a kamara, valamint a nyelvi képzésre irányuló képzési programokat a hatóság március 31-ig megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy azok mennyiben felelnek meg az új törvény szerinti programkövetelmények nyilvántartásába való felvétel követelményeinek. A csekély átalakítással a követelményeknek megfeleltethető akkreditált programmal rendelkező intézményeket a kamara, illetve a hatóság felkéri az átalakítás elvégzésére. A felnőttképzési szakértői nyilvántartásban jelenleg szereplő személyek február 28-ig az új törvény szerinti felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenységet végezhetik. Ha a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló, jelenleg hatályos miniszteri rendeletben foglaltak alapján a felnőttképzési szakértő bejelentett szakterülete kizárólag a felnőttképzési programakkreditáció, abban az esetben csak felnőttképzési programszakértői tevékenységet végezhet a megjelölt időpontig. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

38 Az átmeneti időszak II. A felnőttképzést folytató intézmények a szeptember 1-je előtt indított képzéseiket az indítás időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján folytathatják le. A felnőttképzést folytató intézmények az állami, uniós források terhére a szeptember 1-je előtt létrejött támogatási szerződés alapján végzett képzéseiket a képzés megvalósítására a támogatási szerződésben megállapított időtartam végéig az Fktv augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint folytathatják le. A támogatási szerződés létrejöttének időpontjában intézményakkreditációval és a vonatkozó képzésekre programakkreditációval rendelkező intézmények akkreditációja – amennyiben előbb lejárna, akkor is – a képzések befejezéséig tart. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

39 Az átmeneti időszak III.
Az NMH a nyilvántartásban a szakmai vagy nyelvi programkövetelmény hiányára utaló jelzéssel látja el azokat a képzéseket, amelyek nem rendelkeznek az érintett képzésre előírt szakmai vagy nyelvi programkövetelmény alapján kidolgozott képzési programmal. Azokat a képzéseket, amelyek június 30-ig nem rendelkeznek az érintett képzésre előírt szakmai vagy nyelvi programkövetelmény alapján kidolgozott képzési programmal, a felnőttképzést folytató intézmény engedélyéből az NMH törli. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

40 Összefoglalva Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése felkészítése

41 Köszönöm a figyelmet!