Sodródás a háborúba.

Az előadások a következő témára: "Sodródás a háborúba."— Előadás másolata:

1 Sodródás a háborúba

2 Nagy-Britannia Világ legnagyobb birodalma (30 millió km2)
Lakosság 25% Hajóhad, kereskedelmi flotta, tengerészeti bázisok, távíró hálózat Pénzügyi központ – City De egyensúly megbomlott USA, Oo (pl. Kína esete) Afrikában túl elfoglalt lett

3 Veszélyes, ha Kína, vagy Török Bir szétesik
No-gal gyarmati konfliktus Venezuela – USA Oo Afganisztánban Fro az egyenlítőn 5-6 hajóhaddal nézett szembe Ipari kereskedelmi felbomlott, védővámok kellenek

4 Hadsereg: GDP arányosan nem kerül sokba
Védeni könnyű Bonyolult diplomáciai alkuk, és terveket kell készíteni USA-val háború népszerűtlen lenne Fro-gal alkudozni kell a gyarmatokon No-gal is enyhülő viszony kell Kiszámíthatatlanná tette lehetséges lépéseit

5 Oroszország Finnországtól Vlagyivosztokig Nagy hadsereg, de drága
Nincs jele, hogy megállna a terjeszkedéssel Nagy hadsereg, de drága Növekvő lakosság (inkább kihívás) Vasútépítés már a Schlieffen tervet fenyegeti Japán háború után a flottát is fejleszti No fél, NBr és Fro szövetségre törekszik Fegyver-és olaj stabilizálta az ipart De külföldiek kezében és fejletlen 80% mg-ból él

6 Munkások száma nő – sztrájkok, elégedetlenség 1905. forradalom
Kommunisták, anarchisták 1905. forradalom Alkotmány, pártok, országgyűlés Hadsereget állandóan lefoglalja Pánszlávizmus, cár személye – nacionalizmus Idegengyűlölet és pogromok

7 Gazdasági elmaradottság egyre szembetűnőbb
Hadsereg minősége alacsony, oktatás, paraszti réteg nem jó, kevés altiszt Mozgósítást nehezíti a rossz infrastruktúra Ellentétek: tábornokok a Monarchia ellen készülnek, de a politikai vezetés No (Fro kérésére) Korrupt felső vezetés Cár autokrata, de tehetségtelen Nincs művelt hivatalnoki réteg Gazdasági elmaradottság egyre szembetűnőbb

8 Egyesült Államok Minden adott a gazdasági fejlődéshez, és nem kell részt vennie az eui versengésben Mg – EU ellátója GDP itt a legmagasabb, aranytartalék 1/3-a Belső piac telítődött, ezért kellett Kína és LA Amerikai típusú világfelfogás megjelenése Nagy flotta (1880. flottaépítési hullám) De szárazföldi hadserege jelentéktelen

9 Monroe elv érvényesítése – 1895. Venezuela
1902. készültség a Karib tg-en Belügyekbe beavatkozik – „sticks and carrots” Berlinben jelen van 1900. boxer lázadás 1905. közvetítő a japán-orosz békében 1906. marokkói válság Nagyhatalom, de nem része a rendszernek

10 Szövetségek intézményesülése
1871. máj. 10. frankfurti szerződés 1873. okt. 22. három császár szövetsége II. Miklós, Ferenc József, I. Vilmos Balkán vet véget (1878) 1878. berlini kongresszus (Románia, Szerbia, Montenegró) 1879. kettős szövetség 1881. felújított három császár szövetsége 1884., 87-ben már nem 1882. hármas szövetség

11 1887. viszontbiztosítási szerződés
1892. francia-orosz szövetség (1894) Az előző lejárt 1890-ben 1898. párizsi szerződés 1899. német-spanyol szerződés 1902. brit-japán szövetség „splendid isolation” vége 1902. francia-orosz segítségnyújtási szerződés

12 1907. aug. 31. angol-orosz antant
1904. ápr. 8. Entente Cordiale Japán-orosz háború miatt 1905. björkö-i szerződés 1907. aug. 31. angol-orosz antant „nagy játszmát” lezárta

13 Konfliktusok Megmerevedett a rendszer, mert békeidőben kötöttek katonai szövetséget Japán-Kína 1898. USA-Spo második búr háború japán-orosz háború

14 1879. Bismarck ellenőrizni akarta Bécset és visszacsábítani Oo-t
1882. Olaszo Fro ellen 1883. Románia Oo ellen Cél Fro elszigetelése, és a szövetségesek megnyugtatása – de Fro Oo közeledett Fro a gyarmatok felé fordult De mindenki a világpolitika felé (1897. Mon-Oo titkos jegyzéke a Balkánról)

15 NBr stratégiailag elszigetelődni kezdett
Kína Búr háború miatt népszerűtlen USA-nak engedmények Tiszti kar No szövetségét akarta Kompromisszum kell Japánnal és Fro-gal Antant veszélyes Olaszo-nak – közeledik Monarchia ellenségévé tette

16 Weltpolitik miatt mégsem lett brit-német szövetség
Mezopotámiai törekvések Flottaépítés Nagyobb hadsereg, mint Fro 1905. forrongás Oo-ban – egyértelműen No a vezető hatalom 1905. első marokkói válság 1906. algecirasi konferencia 1908. balkáni válság 1911. második marokkói válság Keleti kérdés újra feléled