Üzleti jog: szerződések joga

Az előadások a következő témára: "Üzleti jog: szerződések joga"— Előadás másolata:

1 Üzleti jog: szerződések joga
Szerződés érvényessége, hatálya Szerződés biztosítékai szerződésszegés Dr. Tóásó Erika- Dr. Kollárné Déri Kriszti Magyar Coachszövetség KA - Dr. Kollár Coaching

2 Szerződéstípusok

3 A szállítási szerződés és a vállalkozási szerződés
A szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben kikötött dolgot egy későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni (határidős adás-vétel); A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely munkával elérhető teljesítmény létrehozására „vállalkozik” a megrendelő pedig köteles a szolgáltatást átvenni és a díjat megfizetni; A vállalkozó a munkát saját költségén végzi, köteles azonban a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését!; Alvállalkozói struktúrák → vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult → vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely a nélkül nem következett volna be.

4 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS ADÁSVÉTEL Főkötelezettség: a dolog előállítása Főkötelezettség: a már meglévő dolog átadása Szerződéses pozíció: a beszállító van nehezebb helyzetben a törvény a beszállítót védi az eladó van erősebb pozícióban a törvény a vásárlót védi

5

6 Alapszabályok szerződéskötéshez
A kintlévőség kialakulásának megakadályozása Szerződéskötés előtt üzleti partner ellenőrzése. Fizetési készségének és képességének, pénzügyi helyzetének feltárása. Konkrét, személyre szabott szerződés A szerződés tervezetét szakemberrel készítse el, hogy a megfelelő jogi garanciák és biztosítékok feltétlenül szerepeljenek benne. Számlázáskor figyelni kell az adatokra A számla kibocsátása előtt az üzleti partner cégadatainak ismételt ellenőrzése szükséges. Ezzel elkerülhető, hogy tévesen kiállított számlára hivatkozva, a számla visszaküldésre kerüljön. Későbbi kifogások megelőzése Üzleti partner minőségi vagy határidővel kapcsolatos kifogásaira haladéktalanul, érdemben kell válaszolni. Ezzel megelőzhető az a helyzetet, hogy fizetési késedelem esetén erre hivatkozzon. A határidőkre fokozottan kell ügyelni Teljesítés után haladéktalanul ki kell küldeni a számlát. A fizetési határidő lejártát követően azonnal jelezni kell a részére a nem teljesítést. Az ígéreteknek nem szabad hinni

7 Szerződés érvényessége, hatálya
hatályosság érvénytelenség fogalma, fajai, okai és jogkövetkezményei Szerződés érvényessége, hatálya

8 Hatályosság A hatályosság a szerződés aktív (lét)szakát, alkalmazási „zónáját” jelenti. Feltételezi a szerződés jogszabályi feltételeknek való megfelelését: az érvényességet. A hatályosság jelenthet időbeli körülhatárolást, vagy érintett személyi (illetve tárgyi) korlátozását

9 Szerződések időbeli hatálya
kezdő időpont megjelölése (többnyire előre, vagy utólagosan megszerkesztett szerződések esetében, ahol a megállapodás létrejötte/írásba foglalása, és kötelem kialakulása nem egy időpontra esik) megszűnési időpont meghatározása (határozott idejű szerződések) felfüggesztő feltétel megjelölése (a szerződés létrejötte jövőbeli bizonytalan tényezőtől függ) bontó feltétel megjelölése (a szerződés megszűnése jövőbeli bizonytalan tényezőtől függ)

10 Érvénytelenség fogalma
érvénytelen szerződés esetében a felek által körülírt szerződési tartalom nem válik „joggá”, peres úton nem kikényszeríthető. Az érvénytelen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan, MERT „HIBÁS” : A szerződési akarat, vagy Az akarat kinyilvánítása, vagy A célzott joghatás

11 ÉRVÉNYTELENSÉG Fajai: semmisség és megtámadhatóság
Érvénytelenség lényege, joghatása – érvénytelenségi okok ÉRVÉNYTELENSÉG

12 Semmis vagy megtámadható
Fajtái: Semmisség Megtámadhatóság érvényesülése bárki, bármikor hivatkozhat rá, hatóságok hivatalból kötelesek észlelni, figyelembe venni ABSZOLÚT ÉRVÉNYTELENSÉG csak a jogos érdekében érintett fél kezdeményezheti, az ok észlelésétől számított 1 éven belül FELTÉTELES ÉRVÉNYTELENSÉG joghatása - eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio) - bíróság által ideiglenes hatályossá nyilvánítás, jövőre irányuló megszűntetés - érvénytelenségi ok kiküszöbölése - állam javára marasztalás - kártérítés (szerződő fél, harmadik személy)

13 Érvénytelenségi okok Semmis Megtámadható Akarathiba
- cselekvőképtelenség - színlelt szerződés (a leplezett szerződés érvényes lehet!) - fizikai kényszer - tévedés (ténybeli, jogi, indokbeli) - megtévesztés - jogellenes fenyegetés Akarat-nyilatkozat hibája - alaki hiba - álképviselet X Célzott joghatás hibája - tilos szerződés - jó erkölcsbe ütköző szerződés - lehetetlen szerződés* - uzsorás szerződés - szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága - egyoldalú indokolatlan előny kikötése

14 Összefoglalás Nem létező szerződés Érvénytelen szerződés
Hatálytalan szerződés - disszenzus = nincs konszenzus, nincs szerződés (még nincs, vagy egyáltalán nincs) - van szerződés, DE hibás (joghatás kiváltására alkalmatlan) - van szerződés, érvényes is DE még (vagy már) nem „aktív”

15 Szerződést biztosító mellékkötelezettsé-gek
Szerződés biztosítékai: mellékkötelezettségek csoportosítása, belső garanciák - külső garantőrök, személyi és dologi jellegű biztosítékok Szerződést biztosító mellékkötelezettsé-gek

16 Biztosítékok csoportosítása
A szerződéses biztosítékok a szerződéses kötelezettségek teljesítését segítik elő. Csoportosításuk szempontjai: a szerződő feleket kötelezi-e valami plusz teljesítésre vagy szolgáltatásra a szerződésen belül, vagy pedig a szerződéshez kívülről bekapcsolódik egy harmadik személy, „garantőr” Személyi, vagy dologi jellegű biztosítékok

17 A biztosítékot maga a szerződő fél nyújtja
a foglaló, a kötbér, az óvadék, az (adós saját tulajdonában lévő zálogtárgyra külön kikötött) zálog, és a jogvesztés kikötése esetében

18 3. A beszállítói szerződések tipikus jogi sajátosságai –
3. A beszállítói szerződések tipikus jogi sajátosságai – Hibás teljesítés – szerződéses biztosítékok Kötbér: írásban; nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére szóló kötelezettségvállalás; Jótállás: a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli; Bankgarancia: „A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni” /Ptk §/ , az un. „feltétel nélküli” bankgarancia; Jogvesztés kikötése: „A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné” /Ptk § (1)/

19 Külső garanciák (nem az adós, hanem külön zálogkötelezett vagyontárgyára kötött) zálog, kezesség, és bankgarancia esetében

20 Személyi – vagy dologi jellegű biztosíték
A személyi jellegű biztosítéknál (kezesség) a fő szabály a személyhez rendelt teljes vagyoni felelősség, azonban ez természetesen limitálható összegszerűen, sőt nem ismeretlen az időbeli, határidős korlátozás sem (bankgarancia). A dologi jellegű biztosítéknál (zálog) a fő szabály a dologhoz (zálogtárgyhoz) rendelt felelősség, a felelősség csak a dologra vonatkozóan váltható be, a dolog átruházásakor a mellékkötelezettség is átszáll („elhagyja” a kötelezettséget vállaló személyt)

21 késedelem hibás teljesítés meghiúsulás szerződésszegés

22 Késedelem A késedelem mind a kötelezett, mind a jogosult részéről beállhat. A kötelezettséget nem a szerződésben meghatározott időben teljesítik (kötelezett határidőre vagy felszólításra nem teljesít, jogosult nem készíti elő az átvételt, nem fogadja el a teljesítést, nem ad nyugtát stb. )

23 Késedelem jogkövetkezményei
Kötelezetti késedelem Jogosult késedelme a jogosult továbbra is követelheti a szerződés teljesítését kizárt a kötelezetti késedelem (így pl. a jogosult pénztartozás átvételének elmulasztását követően kamatot sem követelhet) elállhat a szerződéstől -érdekmúlás esetén -szerződési fix határidő elmulasztása esetén - eredménytelen póthatáridő-tűzés esetén a jogosult viseli a kötelezett felelős őrzésből eredő költségeit (pl. kötelezett őrzi és megfelelően ellátja a telephelyén a tőle át nem vett állatállományt) kártérítést követelhet a jogosult (a kötelezett felróható magatartása, az ún. szubjektív ok feltétel) végső soron a kötelezettet szabadulhat a kötelemből – ld. a meghiúsulás szabályait (különösen akkor jön szóba, ha az át nem vett szolgáltatást más részére is értékesíteni tudja) kártérítést követelhet a kötelezett (a jogosult felróható magatartása, az ún. szubjektív ok feltétel)

24 Szavatosság - jótállás
Hibás teljesítés

25 Szavatosság Kellékszavatosság Jogszavatosság
Eladó szavatolja, hogy a dolog mennyiség és minőség szerint megfelel a szerződésben vállalt paramétereknek, rendeltetésszerű használatra alkalmas (szerződési célnak megfelel) Jogszavatosság Tulajdonos (eladó) szavatolja, hogy a tulajdonjog átszállásának és a dolog rendeltetésszerű használatának jogi akadálya nincs („per-teher- és igénymentes)

26 Kellékszavatosság esetén érvényesíthető jogok
kijavíttatás, árleszállítás kijavítás/javíttatás mással a kötelezett költségén kicserélés (nem javítható vagy csak értékcsökkenéssel javítható hiba esetén, és csak fajlagos szolgáltatás esetén) szolgáltatás újbóli teljesítésének a követelése (ez a cserének a megfelelője, ha a szerződés tárgya nem dolog adása, hanem valamilyen tevékenység ellátása) ellenérték (arányos részének) visszatartása elállás (ha a javítás, csere nem lehetséges) kártérítés (a minőségi hibás teljesítésből eredően bekövetkezett egyéb károk esetén, ha a hibás teljesítés a kötelezettnek felróható – pl. az eladó tudott a dolog rejtett hibájáról, és azt nem közölte a vevővel) a szavatossági jogok között a jogosult választhat, a választott lehetőségről – nyilván indokolt esetben – másik jogra áttérhet (indokolatlan áttérésnél meg kell térítenie az ebből esetlegesen felmerülő kárt)

27 Szavatossági igényérvényesítés határideje
Jogvesztő határidő a teljesítéstől számított 1 év, tartós használatra rendelt termék esetén 3 év, vagy a jogszabályban egyébként megállapított időtartam (5, 8, 10 év stb.). Mint azt a 8. sz. táblázatban kifejezetten kiemeltük, a jogvesztő határidőn belüli igényérvényesítésnek csak az számít, ha az igényt bíróságra kereset formájában benyújtják. Ezen belül elévülési természetű határidő a teljesítéstől számított 6 hónap (ha a hiba rögtön felismerhető), vagy ha a rejtett hibát később ismeri fel a jogosult a teljesítéshez képest, úgy a felismerésétől számított legalább 3 hónap - ha a 6 hónap lejártáig annál kevesebb volna is hátra, vagy éppen a 6 hónap már le is telt (a teljesítéstől a hiba felismeréséig az elévülés nyugszik, és onnan kiegészül 3 hónap határidővel a Ptk. 326.§(2) alapján - ha a felismeréskor a 6 hónapból több mint 3 hónap van még hátra, úgy ez a hosszabb határidő áll rendelkezésre)

28 az elévülés és a jogvesztés
Igényérvényesítési határidők az elévülés és a jogvesztés

29 Elévülés - jogvesztés Elévülés Jogvesztés Időmúlás releváns jogi tény
általános érvényű, a Ptk § alapján általánosan érvényes a követelésekre Jogvesztés Időmúlás releváns jogi tény a jogszabályok külön kimondják bizonyos esetekre, és kifejezetten jelölik a határidő elmulasztásának a jogvesztő jellegét

30 A szerződés megszűnése teljesítéssel, illetve beszámítással
Teljesítéssel: külön tárgyaljuk. A szerződés normál megszűnési módja a teljesítés, ha a szerződés kiváltja a célzott joghatást akként, hogy a szolgáltatás- ellenszolgáltatás is szerződésszerű. Beszámítással: Egynemű (pénzben kifejezhető értékű) és lejárt (esedékes) követelések esetén van helye. Elévült követelés is beszámítható, ha a szembenálló követeléssel van közös (el nem évült) létszakaszuk. Kifogás útján érvényesíthető, a beszámítás erejéig megszűnési ok.

31 A szerződés (és a kötelem) megszűnése teljesítés nélkül
Megszűnés-megszüntetés. A szerződés megszűnése történhet a felek közös megegyezésével, vagy egyoldalúan az egyik fél akaratnyilatkozata útján. +elszámolási helyzet! A szerződés a „pacta sunt servanda” elve miatt két esetben szűnhet meg egyoldalú jognyilatkozattal: a) ha a szerződés maga b) vagy jogszabály (többnyire a Ptk.) ad rá lehetőséget! Közös megegyezéssel (szerződésszüntető szerződéssel): a jövőre nézve szűnik meg a szerződés megszüntetéssel; a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg felbontással. Egyoldalúan: a jövőre nézve szűnik meg a szerződés felmondással a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg elállással (az elállás a szerződést felbontja).

32 A megszüntető, illetve felbontó szerződés
A szerződés megszüntetésének a felek közös akaratán alapuló módja. Tulajdonképpen egy új szerződés, amely vagy a szerződés jövőbeli megszüntetésére (megszüntetés), vagy a szerződés megkötésére visszamenőleges hatályú megszüntetésére (felbontás) irányul. Reverzibilis szolgáltatások: felbontás. Irreverzibilis szolgáltatások: megszüntetés. Elszámolási helyzet mindkét esetben. Alaki követelmények: a szerződéskötés követelményei főszabály szerint.

33 A rendes felmondás Lényege, jellemzői:
Jogszabály, vagy a felek szerződése biztosítja a rendes felmondás lehetőségét. Egyoldalú jognyilatkozat (elfogadásra nincs szükség a hatályosulásához). Nincs indokolási kötelezettség. Felmondási időhöz kötött. Formája főszabály szerint: a szerződéskötés formája. A szerződést, illetve a kötelmet a jövőre nézve szünteti meg, elszámolási helyzetet eredményez. Határozatlan idejű, ill. irreverzibilis szolgáltatású szerződések tipikus megszűnési módja (pl. bérlet).

34 A rendkívüli felmondás
Lényege, jellemzői: Jogszabály vagy a felek szerződése biztosítja. Egyoldalú jognyilatkozat. Főszabály szerint szubjektív, azaz: a másik fél szerződésszegésének szankciója (kiv. pl.: megbízás; munkajog: próbaidő alatti megszüntetés). Van indokolási kötelezettség. Azonnali hatályú. Formája: tipikusan a szerződéskötés formája. Akár határozott, akár határozatlan idejű szerződéseknél alkalmazható. A szerződést a jövőre nézve szünteti meg (ezért irreverzibilis szolgáltatásoknál tipikus), elszámolási helyzetet keletkeztet.

35 Az elállás Jogszabály vagy a felek szerződése ad rá lehetőséget. Egyoldalú jognyilatkozat. A szerződést visszaható hatállyal, annak megkötésére tekintettel, szünteti meg. Elszámolási helyzetet keletkeztet. Csak reverzibilis szolgáltatásoknál értelmezhető. Formája főszabály szerint a szerződéskötés formája. Két típusa van: objektív: nincs szó a másik fél szerződésszegéséről; bánatpénzhez kötött. szubjektív: a másik fél szerződésszegésének végső szankciója érdekmúlás esetén (nincs bánatpénz!).

36 Confusio A szerződés jogosulti és kötelezetti pozíciója egy kézben egyesül: azaz a követelés és a tartozás ugyanazt a személyt illeti, ekkor a szerződés megszűnik. Pl.: természetes személyeknél öröklés esetén, gazdasági társaságok egyesülésekor. Harmadik személyek követelését a confusio nem érinti. Váltó esetén a confusio nem szünteti meg a kötelmet.

37 Lehetetlenülés Megszűnési ok, elszámolási helyzet! (Nem érvénytelenség!)‏ Fajtái: fizikai jogi gazdasági (vitatott). Lényege, hogy ki viseli a kárt: attól függ, hogy kinek a hibájából lehetetlenül a szerződés. Mindkét félnek felróható (szubjektív) vagy egyiknek sem (objektív): mindenki a saját kárát viseli és a szerződés megszűnik. Kötelezett felelős: jogosult kártérítési igénye, tehát szubjektív lehetetlenülésnél inkább a kötelem, a szerződés szerződésszegés miatti módosulásáról van szó és nem megszűnéséről. (Hasonló a helyzet a teljesítés jogosa ok nélküli megtagadása esetén.)‏ Jogosult felelős: kötelezett szabadul és kártérítést követelhet.

38 A halál mint megszűnési ok
Személyhez kötődő szolgáltatások esetén vezet a szerződés megszűnéséhez. A forgalmi jellegű szolgáltatásokat nem érinti. Tipikus pélkdája a megbízási szerződés; vigyázat: ügyvédi megbízási szerződés nem egyszemélyes ügyvédi iroda esetén nem feltétlenül szűnik meg (társügyvéd, ügyvédjelölt)!, illetve a tartási szerződés.

39 Jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat útján történő megszűnés
Megszűnik a megbízási szerződés: ha a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik; illetve a megbízott a cselekvőképességét elveszti; vagy ha a megbízás tárgytalanná válik. (Első két eset: tipikusan bírósági határozat eredményezi a megszűnést; harmadik eset: jogszabály biztosítja a megszűnés lehetőségét.)‏ Jogszabálynál fogva szűnik meg a polgári jogi társaság, ha a tagok száma egy főre csökkent. Gazdasági társaság cégbíróság általi megszüntetése szankcióként. Tartási, illetve életjáradéki szerződés bíróság általi megszüntetése a felek közötti bizalom végső megbomlása esetén, ha a tartási szerződés nem változtatható át életjáradékivá, ill. az életjáradék szolgáltatása méltányolható akadályba ütközik. Ingatlan kisajátítása közigazgatási határozattal a bérleti / haszonbérleti szerződés megszűnéséhez vezet.

40 Elévülés 1. Lényege: az igény érvényesítésének bírói kikényszeríthetőségét szünteti meg azért, mert a jog vélelmezi, hogy a jogosult amiatt nem érvényesítette az igényét, mert már nem fűződik hozzá érdeke. Kezdete: a követelelés esedékessé válása. Ideje általában 5 év. Perben, kifogásként (azaz külön hivatkozni kell rá) érvényesül.

41 Elévülés 2. Nyugvás: ha a jogosult igényét menthető okból nem érvényesítette (pl. kóma, háború, árvíz stb.), akkor nyugszik az elévülés; ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elévülés ideje meghosszabbodik egyéves, vagy annál rövidebb határidőnél három hónappal, egyévesnél hosszabb határidőnél pedig egy évvel.

42 Elévülés 3. Megszakadás: ha a jogosult az alábbi módok valamelyikén jelzi, hogy mégis érdeke fűződik az igényérvényesítéshez, akkor az elévülés megszakad, és újból kezdődik: a követelés teljesítésére való írásbeli felszólítás; a követelés bírósági úton való érvényesítése; a követelés megegyezéssel történő módosítása; egyezség; tartozáselismerés a kötelezett részéről; a kötelezett értesítése az engedményezésről.

43 A jogvesztés 1. Az időmúlás hatása az alanyi jogra lehet:
elévülés: az alanyi jog bírósági kikényszerítésének lehetősége szűnik meg, jogvesztés: maga az alanyi jog eszényik el; jogszabálynak kifejezetten ki kell mondania a határidő jogvesztő jellegét!

44 A jogvesztés 2. Szemben az elévüléssel, ahol az alanyi jog már soha nem lép többé igényállapotba, de továbbra is fennmarad, így az önkéntes teljesítés nem minősül jogalap nélküli gazdagodásnak, a jogvesztő határidő magát az alanyi jog megszűnését jelenti. Az alanyi jog megszűnése ellenére önként teljesített szolgáltatás jogalap nélküli gazdagodással visszakövetelhető. Pl.: szavatossági igény érvényesítése főszabály szerint 6 hónapon belül lehetséges (szubjektív, elévülési jellegű határidő), korlátja objektív, jogvesztő határidő: 1 (tartós fogyasztási cikkek esetén) 3 év.

45 Jótállás A jótállás a szavatossághoz képest kevésbé általános fogalom:
nem érvényesül általánosan, csak ha az adott szerződésben szabályozzák (szerződésben vállalja a kötelezett) jogszabály írja elő a jótállás szabályainak a kötelező alkalmazását, illetve az érvényesítés időtartamát (pl. kötelező alkalmassági idő – tartós fogyasztási cikkek esetében).

46 Elévülési és jogvesztő határidők
jogvesztés Időtartama általános határideje az esedékességtől számított 5 év, jogszabály vagy a felek rendelkezése ettől eltérhet az adott jogszabályi rendelkezés határozza meg esetenként (30 nap, 40 nap, szavatosságnál 1 év) Nyugvása - amennyiben a jogosult menthető okból nem képes az igényt érvényesíteni, az elévülési idő meghosszabbodik (1 évvel, illetve 3 hónappal - Ptk. 326.§(2) Megszakadás - kötelezett írásbeli felszólítása - bírói úton való igényérvényesítés - szerződés módosítása, egyezség - tartozás elismerés - csak a bírói úton való igényérvényesítés (keresetlevél benyújtása) jelent érvényesítést, ezért ez nem is „megszakadás”- a határidő nem kezdődik újból, hanem a jogi eljárás formai feltétele teljesül Teljesítés a határidő után Lehet: lehetséges: - önként teljesíthet a kötelezett - perben a bíróság az elévülést hivatalból nem veszi figyelembe, csak ha az elévült követelés kötelezettje erre kifejezetten hivatkozik Nem lehetséges

47 Meghiúsulás A teljesítés szerződéskötést követően fellépő lehetetlenülése, amelynek lehet az oka lehet: Objektív vagy Szubjektív

48 A meghiúsulás objektív és szubjektív oka
- jogszabályi rendelkezés (pl. jogellenessé válik a szerződés teljesítése, mert engedélyhez kötötté változtat a jogszabály egy addig engedély nélkül végezhető tevékenységet) - fizikai körülmény (a szerződés tárgyának megsemmisülése egyedi szolgáltatás esetében), - érdekbeli lehetetlenülés (ld. clasula rebus sic stantibus), Szubjektív: - lehetetlenülés olyan okból, amiért valamelyik fél felelős (külön szabályozott esete a teljesítés megtagadása)

49 A meghiúsulás következménye
Az egyik félnek sem felróható (objektív) lehetetlenülés jogkövetkezménye: a szerződés megszűnése + - ehhez kapcsolódóan az eredeti állapot helyreállítása, vagy - az addigi teljesítések kölcsönös elszámolása A másik félnek felróható (szubjektív) lehetetlenülés jogkövetkezménye: - a jogosult részéről a kártérítés, teljesítés kötelezett általi megtagadása esetén a késedelem, vagy a meghiúsulás szabályainak a tetszőleges választása és alkalmazása, kötelezett részéről a kötelemből való szabadulás, kártérítés

50 Jogviták rendezése Bírósági eljárás: Előnye:
végleges, végrehajtható, határozat születik ami mindkét félre nézve kötelező, Hátránya: bizonyítás nehézkes, elhúzódó költségigényes perek, melyek kimenetele kétséges, mert sok év után már a végrehajtás eredményességét meghiusíthatja egy csődeljárás vagy felszámolás. Választottbírosági eljárás: az eljárás a bírósági eljáráshoz képest gyors, az üzleti életben tapasztalt bírák előtt folyik az eljárás, amelyek személyét a felek választhatják meg, a felekre nézve kötelező döntés születik. Rendkívül drága Közvetítői eljárás: Döntése nem kötelező