Paul M. Zulehner: Vágyakozó Istenkeresés Kecskemét: Korda, 2011. Ford. Szabóné Révész M. Magda.

Az előadások a következő témára: "Paul M. Zulehner: Vágyakozó Istenkeresés Kecskemét: Korda, 2011. Ford. Szabóné Révész M. Magda."— Előadás másolata:

1 Paul M. Zulehner: Vágyakozó Istenkeresés Kecskemét: Korda, 2011. Ford. Szabóné Révész M. Magda

2 A gondolkodó ember ma sem csak olyan felületes kortársakkal találkozik, akiknek látszólag nincsen semmilyen spirituális antennájuk. Miközben egyesek hatalmas lelki energiát éreznek magukban, mások ebből semmit sem vesznek észre. A spirituális vágyakozással eltelt emberek… és azok, akik ezt nem ismerik, gyakran teljesen értetlenül állnak egymással szemben.

3 Egy Németországban 2006-ban készült felmérés alapján tíz német közül négyet „gondtalan hétköznapi pragmatikus”-nak tekinthetünk. Ők meg vannak elégedve azzal, ha életüknek az a „két lába”, amin állnak – munka és szerelem – sikeres. Család, baráti kör, szakma. Evilági életükben Istennek nincs helye. Egy részük meggyőződéses ateistának vallja magát. Az életük célja: kihozni maguknak ebből az életmódból a lehető legjobbat.

4 A „szekularizáltak” 40%-ával a „spiritualisták” nagyobb csoportja, 60% áll szemben. Az ő „élet-valóságuk” messzebbre és mélyebbre hatol, mint a szekularizáltaké. Kiterjed egy szellemi világra, az Isten terére és annak lehetőségére, hogy Vele kapcsolatban legyünk. A túlvilágra nyitott emberek csoportja igen sokszínű. Mintegy 10%-uk hagyományos keresztény. Számukra lényeges, hogy egy személyes Istenben higgyenek, akihez imádkozhatnak, és ezáltal kapcsolatba léphetnek vele.

5 A „keresztények” mellett találjuk a „vallásos kreatívokat”. A németek egyharmada ide sorolható. (Ők) tágítják keresztény hitük kozmoszát, és egyrészt filozófiai és humanista eszmékkel, másrészt a nagy világvallások kincseivel gazdagítják. A vallásos humanisták jellemző állítása: „Isten nem más, mint az emberben levő érték”. A világ-vallásos kreatívok hitvallását pedig a következő mondat jellemzi: „Én hiszek az Istenben, de nem az olyanban, amilyenről a kereszténység prédikál.”

6 15%-ra tehető azok száma, akik az ateizáló szekularizáltak és az egyházukhoz kötődő „hívők” két ellentétes pólusa közötti „senki földjén” tartózkodnak. Ők a szellemi lét értelmének a kutatói. A dolgok értelmét többoldalú megvilágításból szedik össze: a humanizmus töredékeiből, az antropozófia tanításából, a misztikából és az ezotériából. Olyan spirituális technikák és módszerek iránt érdeklődnek, mint a jóga, a Qi Gong és a meditáció, de más speciális tanokhoz is vonzódnak, például a transz-állapothoz, sámánizmushoz, kártyavetéshez. A kozmosz értelme egyesek szerint önmagában van, mások szerint egy magasabb rendű lény tartja össze, esetleg egy személytelen intelligencia.

7 A modern társadalmak vallásszociológiai helyzete ezek szerint rendkívül polarizált. Egyik oldalon az evilágiak, a másikon a túlvilágra nyitottak állnak. Itt az Istent befogadják, amott azok, akik kiiktatják az életükből. Közöttük pedig olyanok, akik nem nyugszanak bele a két tábor közbenső peremén való lézengésbe és útra kelnek. Ők a szakirodalom „spirituális zarándokai”, de olyan lekicsinylő megjelölésekkel is találkozunk velük kapcsolatban, mint pl. „vallás-összetákolók”.

8 Egyre gyakrabban használnak spirituális szimbólumokat reklámcélokra. Hans Joachim Höhn kölni teológus (…) éles meglátása egy folyamatot vonultat fel előttünk: a régi időkből még fennmarad vallásos nyelv és vallásos szimbólumok végső lejáratását, tönkretételét, amint azokat üzleti célokra használják.

9 (Ez azonban) másként is értelmezhető. A reklámiparban ugyanis csak olyan szimbólumokat használnak, amelyek kulturálisan elfogadottak és a hirdetést felvevő közönségben visszhangra találnak. Akkor pedig a vallásos szimbólumok üzleti célú felhasználása nem az elvilágiasodás fináléja, hanem a spiritualitás jelenlétének és erejének az árulkodó jele. plüss tóra

10 Paul M. Zulehner: Vágyakozó Istenkeresés Kecskemét: Korda, 2011. Ford. Szabóné Révész M. Magda Paul M. Zulehner a gyorsan változó vallási folyamatokat, tendenciákat mutatja be könyvében. El kell fogadnunk a tényt, hogy a „vallás” szó alatt már messze nem csak a kereszténység szerepel, hanem rengeteg kis egyház, illetve semmilyen egyházhoz nem tartozó, de magát vallásosnak tartó ember hite. Az ő gondolataikat ismerhetjük meg ebből a könyvből. Ha felkeltette érdeklődésedet a könyv, sok más mellett ezt is megtalálod könyvtárunkban! Várunk szeretettel! A könyvajánlót készítette: Nagy Péterné Korándi Márta