Avagy a magyar reneszánsz második korszakának nagy alakja!

Az előadások a következő témára: "Avagy a magyar reneszánsz második korszakának nagy alakja!"— Előadás másolata:

1 Avagy a magyar reneszánsz második korszakának nagy alakja!
Balassi Bálint Avagy a magyar reneszánsz második korszakának nagy alakja!

2 Balassi Bálint 1554. október 20.- 1594. május 19.

3 Helye irodalmunkban A magyar nyelvű líra első világirodalmi rangú képviselője. 8 nyelven beszélő tudós költő. „Sas volt ő az apró madarak előtt.”(Rimai János) Élete igazi nyugtalan reneszánsz élet: feudális nagyúr, de a feudális társadalom üldözöttje is. Otthontalan költő, s mint ilyen a feudális társadalom minden rétegével kapcsolatba került.

4 Élete: 1554. október 20-án született Zólyomban. Apja gyarmati Balassi János, aki ekkor a zólyomi vár főkapitánya . Az ifjú Bálintnak egy esztendeig Bornemisza Péter volt a nevelője, tudományokban, vitézi dolgokban oktató mestere.  1565 őszétől, apja kereskedelmi kapcsolatai révén, három-négy esztendőre Nürnbergbe került, ahol, mint magántanuló, középszintű iskolát végzett. Az egyetemre járás azonban kimaradt az életéből, mert apját1569 őszén Pozsonyban, hamis vádak miatt fogságba vetették. 

5 Balassi János 1570 tavaszán,  megszökött a fogságból s 1572 nyaráig Kameniec várában éltek. Az ifjú Bálint itt fordította le ( németből), „szerelmes szüléinek háborúságokban való vigasztalására”, a Beteg lelkeknek való füves kertecskét, amelyet1572ben, Krakkóban kinyomtattak.  1575-ben A Báthori István ellen indított hadjáratban vett részt, de már Erdélynél elfogják. A fejedelem barátjaként kezeli (Báthory udvarában ismerkedik meg az olasz reneszánsz kultúrával) ,és mikor lengyel királlyá választják,1 évre magával viszi Lengyelországba. Itt ismerkedik meg a lengyel reneszánsz kultúrával. Apja 1576. május 6-án Vágbesztercén meghal . Nagybátyja mindenből kisemmizi, reménytelen pörösködésbe kezd, anyagilag tönkre megy. Házassági szándékkal több hajadonnak udvarolt, akikhez, az akkori szokásokat követve, bókoló verseket írt. Ezek a kor divatos dallamaira szerzett, az udvari szerelem normáit követő, sőt a petrarkizmus és a neoplatonizmus néhány elemét is felvillantó versek, amelyek között a magyar virágének-frazeológia is helyet kap

6  1578 táján újra találkozott Losonczy Annával, akivel gyermekkoruk óta ismerték egymást, és belészeretett. Anna ekkor Ungnád Kristóf egri várkapitány felesége. Az asszony egy ideig viszonozta a költő érzelmeit, aki talán azért, hogy szerelme közelében lehessen, s egyúttal vitézi hírnevet is szerezhessen, egri szolgálatra jelentkezett.  Ő ihlette az Anna- és Júlia -verseket. Ám Anna ekkora hagyja el a végvárat férjével. Balassi a haditanácstól áthelyezést kér Lengyelországba , de elutasítják. Ezután a végvárban éli a vitézek kicsapongástól és féktelenségtől sem mentes életét.

7 1584 karácsonyán, Sárospatakon feleségül vette megözvegyült unokahúgát, Dobó Krisztinát, s egyúttal időlegesen elfoglalta az ottani várat is. Ez a tette viszont főbenjáró véteknek számított, hiszen Sárospatak zálogbirtokként is a király tulajdona maradt. Ezzel a felségárulás és a vérfertőzés bűnét is elkövette. 1585 őszén megszületett fia, János 1586 áttér a katolikus hitre. Okai sokrétűek:pl. a Habsburgokhoz való közeledés szándéka – menteni a menthetőt 1587 nyarán, a zaklatott élettel elégedetlen felesége hűtlen lett hozzá, s házasságukat később érvénytelennek nyilvánították

8 1587 novemberében megözvegyült Losonczy Anna.
Balassi újult erővel látott a versírásnak, s megalkotta a míves belsőrímekkel ékesített Balassi-strófát. Szerelmes verseiben Losonczy Anna a versciklus főszereplőjeként nem evilági asszony többé, hanem a fiktív, Júlia névvel felruházva, istenasszonnyá magasztosul re kiderült, hogy a megnyerhetetlen asszony nem hozzá, hanem Forgách Zsigmondhoz fog feleségül menni. 1589 őszén elhagyta az országot, s Lengyelországba ment. Krakkóban és Dębnóban, Wesselényi Ferencnél vendégeskedett. Ám az elterjedt nézettel szemben semmi nem bizonyítja, hogy a vele egyidős magyar főúr feleségével, Szárkándy Annával szerelmi viszonya lett volna. Éppen ezért a tíz versnyi önálló gyűjtemény, a Célia-versek ihletőjét sem benne kell keresnünk. Halála:. Esztergom 1594-es ostroma során, 1594. május 19-én egy gyalogos roham közben egy szakállas ágyú golyója mindkét combját elroncsolta. Az orvosok amputációval még megmenthették volna, de ő nem fogadta el, mondván egy vitéz nem élhet lábak nélkül. Vérmérgezésben és vérveszteségben halt meg.

9 Költészete Poeta doctus
Költői tudatossággal törekedett életművének megszerkesztésére→Balassi-kódex Nevéhez fűződik a Balassi –strófa megalkotása is. Műveit tematikusan csoportosítjuk(szerelmes, vitézi, istenes versek)

10 Korai költészetében a magyar énekszerzés hagyományait követi
Korai költészetében a magyar énekszerzés hagyományait követi. A vers szerves része a szöveghez megadott nótajelzés( ad notam). Költészetének újdonsága, a szövegvers felé történő elmozdulás.( Ez verstörténeti fordulatnak tekinthető a magyar líra alakulásában.) A versek zeneisége, a költői képek szerepe felerősödik, a mű fokozatosan eltávolodik a valóságos élethelyzettől, s átlép a fikció világába.

11 Kompozíciós megoldások:
Költészetének első szakaszában inkább a szimmetria, a három pillérű kompozíció a domináns Később az aranymetszés szabályát érvényesítő szerkezet. ( Az Egy katonaének esetében mindkettőt láthatjuk)

12 Szerelmi költészetének Jelentősége:
ő szervezte először ciklusba szerelmes verseit. Balassit a magyar szerelmi költészet megteremtőjeként tisztelhetjük. Verseiben érzékelhető a reneszánsz ember öntudata, a szerelmet az emberi értékek csúcsának tekinti. szerelmi költeményeinek tekintélyes része fordítás, művein érezhetjük az itáliai reneszánsz s főleg Petrarca hatását. Balassi szerelmi költészetének gyökerei a lovagi költészetig, trubadúrlíráig nyúlnak vissza – a hölgy eszményítése, udvarlás, bókolás hangja, távolságtartó attitűdje miatt. Helyet kapnak benne a virágénekek  kedvelt virágmetaforái (rózsám, violám). A női test szépségének kiemelésében, finom hangú erotikus célzások is szerepet kapnak. (konkrét mű elemzése – órán!)

13 „Katonaköltő”-vitézi versei
A közhiedelemmel ellentétben Balassinak csupán egyetlen "katona verse" van, ez az „Egy katonaének”. A magyar irodalomban tőle olvashatjuk először az „édes hazám” szókapcsolatot a ”Búcsút mond hazájának, barátainak és mindenkinek akit szeretett ” című költeményében. Egy katonaének: in laudem confiniorum – A végek dicsérete(Balassa-kódex 61. vers) a költő legismertebb verse 1589-ben, lengyelországi bujdosása idején keletkezett. (részletes elemzése órai munka)

14 Istenes versei Több kutató szerint Balassi istenes versei művészileg is a legértékesebbek. Vallásos lírája reneszánsz jellegű: a magánember háborgásai, panaszai szólalnak meg benne.

15 Vége Készítette: Szöllősi Péter 10.a
Jóváhagyta: Valuchné Váradi Zsófia Debrecen,