Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaJázmin Faragóné Megváltozta több, mint 10 éve
2
A döntéshozók preferenciái gyakran inkonzisztensek, a jövőből érkező preferenciák jelenbeli megjóslása meglehetősen nehéz. Gyakran a döntések módosítják azokat a preferenciákat, amelyek a preferenciákat módosító döntésekhez vezetnek.
3
A döntéshozók olykor a döntéseik révén akarják megváltoztatni preferenciáikat. A döntés célja jövőbeli preferenciaváltozás. „Saját vágyaik taszítják, míg nemlétező vágyaik vonzzák őket”. Operába megy, hogy megszeresse, ne legyen bunkó.
4
A döntéshozóknak vannak olyan preferenciáik (vágyaik), amelyek minél inkább beteljesülnek, annál nagyobb szorongást okoznak. Ezeknek a szorongást okozó inkonzisztenciáknak a meghaladásra alkalmas módszert kínál az ontológiai coaching.
5
A szervezeti döntések egésze, egyebek mellett, azért nem mcdonaldizálható, mert a döntéshozóknak vannak olyan rejtett vágyai, amelyekről nem szeretnének tudni. Beteljesülésük alapjaiban ásná alá az önmagukról kialakított képet. A vágy nyílt beteljesülésének mértékében nő a szorongás.
6
A személy-holonon belül két szub-holon A szub-holon: ha álmában beteljesül nyíltan a vágya, akkor örömet érez (jutalom). B szub-holon: A holon beteljesült vágya szorongást generál B szub-holonban, amelyre büntetéssel válaszol. A személy szintjén: jutalmazás és büntetés egyszerre.
7
„A szorongásos álom gyakran leplezetlen vágyteljesülés, természetesen nem egy megengedett, hanem egy elvetett vágyé”. „A neurotikus hatalmi törekvés védelmet nyújt annak a veszélye ellen, hogy az ember jelentéktelennek érezze magát.”
8
Egy szegény pár abba a kitüntetett helyzetbe kerül, hogy három kívánságukat teljesíti egy mindenható tündér. Első kívánság: mielőtt konszenzusra jutnának azt illetően, hogy mi legyen az első kívánságuk, a feleség a szomszéd sátorban sülő kolbász illatától elbódulva egy pár kolbászt rendel a tündértől.
9
A feleség-holon kimenetén tehát megjelenik a beteljesült vágyat kísérő öröm. Második kívánság: a férj-holont az asszony beteljesült vágya dühvel tölti el, és azt kívánja, hogy nőjön a nő orrára a kolbász. Ez a második vágyteljesülés, ami az asszony által kiváltott szorongásra adott válaszban, a büntetésben manifesztálódik.
10
Harmadik kívánság: a feleség- és férj- holon kooperációjának eredmény az, hogy egyetlen közös kívánságuk eredményeként eltávolítható legyen a feleség orrára nőtt kolbász. Valójában a személy-holon szintjén nincs vágykielégülés, viszont a rendszer rengeteg energiát használt fel a semmi elérésére.
11
A személy szintjén akkor beszélhetünk valódi vágyteljesülés okozta örömről, ha a két szub-holon kooperál (konszenzusra jut a vágyakat illetően, vagy autonóm döntéseik egybeesnek.) Első esetben a „férj” és a „feleség” előre „megbeszéli”, hogy az első kívánságuk egy pár kolbász lesz, a másodikban pedig egybeesnek a kívánságaik, anélkül, hogy egyeztetnék azokat.
12
A szubszemély-holon: Bemenet: vágyik valamire Művelet: terv és cselekvés Kimenet: beteljesült vágy, öröm B szubszemély-holon: Bemenet: arra vágyik, amire A Művelet: kooperatív terv és cselekvés A- val Kimenet: beteljesült vágy, öröm
13
Ha A és B szubszemélyek vágyai megegyeznek, akkor adekvát a mcdonaldizáció.
14
A szubszemély-holon: bemenet: vágyik valamire művelet: terv és cselekvés kimenet: beteljesült vágy, öröm B szubszemély-holon: Bemenet: A vágya dühöt generál, szorong Művelet: terv és cselekvés A megbüntetésére Kimenet: beteljesült vágy, öröm attól, hogy A szorong
15
A fenti modell olyan vágy álombéli beteljesülését ábrázolja, a melyeről az álmodó nem akar tudni.
16
Bemenet: nyílt vágy, amely a személy szintjén bűntudatot generál. Művelet: Álommunka: torzítás,eltolás, sűrítés Kimenet: álom a maga szimbolikus, metaforikus nyelvével, a torzítás mértékével arányosan csökken a szorongás. A lappangó álomtartalom tudattalan, tehát a személy nyugalmáért azzal fizet, hogy félreérti önmagát.
17
A torzításra rengeteg erőforrást elpazarol a rendszer, ami miatt nem képes valódi változásra.
18
Nem álomfejtés, hanem? A coachee beszámolója során a hallgatólagos tudása (tacit knowledge) és az explicit tudása között fellelhető inkonzisztencia jelzi a coach számára a személyben rejlő inkonzisztenciát.
19
Polányi Mihály: hallgatólagos és explicit tudás megkülönböztetése I. Hallgatólagos tudás: csak személyesen átadható ismeret. a. A tudás szótlan dimenziója: szavakba nem foglalható tudás, készségek elsajátítása, gyakorlati tudás. B. A tudás hallgatólagos összetevője: Tudásunkat megalapozó előfeltevés, mely adott esetben explicit módon is megfogalmazható.
20
I. Explicit tudás: Személytelen, képletek, fogalmak révén tovább adható objektív tudás. Ideáltípusa a számítógép mint „következető berendezés”. Polányi-stratégia az ontológiai coachingban: A személy hallgatólagos tudása (testbeszéde, artikulációja, metakommunikációja, érzelmei, egész kommunikációs gyakorlata, elősejlő előfeltevései) inkonzisztenciát mutat explicit tudásával.
21
A személy-holon A szubszemély-holon mint következető berendezés. Bemenet: explicit tudás Művelet: számolás (logikus következtetés) Kimenet: explicit tudás
22
B szubszemély-holon mint számítógép- használó Bemenet: explicit tudás Művelet: az explicit tudásból kibontott értelem, konzisztens összefüggés Kimenet: személyes tudás (hallgatólagos és explicit konzisztens egysége)
23
B szubszemély-holon mint számítógép- használó Bemenet: explicit tudás Művelet: az explicit tudásból kibontott inkonzisztens értelmezés és összefüggés Kimenet: inkonzisztens személyes tudás (hallgatólagos és explicit tudás inkonzisztenciája)
24
Ikujiro Nonaka szerint a Toyota olyan tudástermelő vállalat, amely az explicit tudás és a hallgatólagos tudás között hidat épít, ez minden innováció alapja. A vállat tudásának nagy része tapasztalatból szármatik, és formalizált módon nem adható át. A szervezet azért sikeres, mert képes hidat építeni a hallgatólagos és az explicit tudás közé
25
Az első találkozás során a coach a coachee személyes és explicit tudása közötti inkonzisztenciákból következtet vissza a személyen belül rejlő inkonzisztenciákra. Vagyis a helyzetéről adott explicit, fogalmi magyarázata, valamint a metakommunikációja, élethelyzete, testbeszéde, a narrativája mögött rejtező előfeltevései és hangulata közötti inkonzisztenciákra.
26
A hallgatólagos és explicit tudás között fennálló inkonzisztenciákból (tervvisszafejtés révén) következtethetünk a paradox vágyak jelenlétére. Bemenet: A és B egymásnak ellentmondó vágy Művelet: vágyteljesítés és büntetés oda vissza Kimenet: inkonzisztencia a hallgatólagos és az explicit tudás között.
27
Az explicit és hallgatólagos tudás közötti áramlás elősegítése a tudástermelő döntésmenedzselés alapja.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.