Kéri Zoltán MTA Gyermekszegénység Elleni Program közoktatási szakértő

Az előadások a következő témára: "Kéri Zoltán MTA Gyermekszegénység Elleni Program közoktatási szakértő"— Előadás másolata:

1 Egyéni fejlesztés, felzárkóztatás a pedagógiai asszisztensi (és iskolai szociális) munkában
Kéri Zoltán MTA Gyermekszegénység Elleni Program közoktatási szakértő 20/ 2011

2 A munkakör 1. A pedagógiai asszisztens az alsó fokú nevelési oktatási intézmények 1-4. osztályában javasolt, alkalmazható szakember. (projekt: 1-2.o) Feladata a nem felsőoktatási pedagógiai végzettséget igénylő feladatok ellátása. A legfontosabb feladata bekapcsolódni a tanítás-tanulás folyamatába a pedagógus irányításával. Főleg belső helyszínen dolgozik.

3 Célcsoportja Miért az 1-4. osztály elsősorban? Lehet más osztálybeli is? Kiknek szükséges és milyen területen a felzárkóztatás? Kiknek szükséges és milyen területen az egyéni fejlesztés? Állandó a célcsoport?

4 Munkamódszer EGYÉNI ÉS KISCSOPORTOS FEJLESZTÉS Tanórán
Tanórán kívül: - napközi - egész napos rendszer /szabadidő - „önálló” tankör - tematikus-kör Szünidőben

5 Megsegíthető területek
Tudásszerző, kognitív... kompetenciák Személyes, szociális kompetenciák

6 A munkakör fő tevékenységterületei 1
Miért? Hogyan? Miért? Hogyan? Miért? Kikkel? Hogyan?

7 A munkakör fő tevékenységterületei 2
Miért? Mit? Hogyan? Mennyit? Miért? Mit? Hogyan? Mennyit

8 A munkakör fő tevékenységterületei 3
Miért? Mit? Hogyan? Miért? Mit? Hogyan?

9 A munkakör fő tevékenységterületei 4
Miért?

10 Egyéni fejlesztés TUDNIA, MEGISMERNIE KELL A FEJLESZETNEDŐ TERÜLETEKET
- bemeneti mérések - egyénre szabott fejlesztési terv, ha van - az osztályfőnökök/osztálytanítók és szaktanároktól alapkészségek kulcskompetenciák általános műveltség tanulási képességek, tanulás iránti attitűd tanulási stílus kommunikáció szocializáció társas kapcsolatok, együttműködés viselkedéskultúra emocionális tényezők énkép, önértékelés …etc

11 A mérési eredmények, megfigyelési tapasztalatok értékelésekor az egyes területeken ne csak a fejlesztést igénylő elemeket emeljük ki, hanem a tanuló személyiségében meglévő erősségeket is, melyekre fejlesztő munkánk során építhetünk. Mindenkiben van értékes, jó tulajdonság, melynek gondozásával hatékonyabbá tehetjük a személyiség más területeinek fejlesztését is. Hogy a tanulóról teljesebb, hitelesebb képet kaphassunk, feltétlenül keressük fel őt otthonában, beszélgessünk el szüleivel, ismerkedjünk meg családi hátterével, közvetlen környezetével. Igyekezzünk a szülőket partnerként megnyerni fejlesztéshez, ismertessük meg szándékainkat, keressünk és fogalmazzunk meg velük közös célokat

12 Hogyan? A tapasztalatszerzést, a mérések elemzését követően javasolt a pedagógiai folyamat egy speciális tervezési dokumentumának: az egyéni fejlesztési tervnek az elkészítése, mely arra hivatott, hogy az egyéni sajátosságokhoz igazodva tudatosan, tervszerűen segítse az egyénre szabott vagy kiscsoportos fejlesztést.

13 Mikor jó, optimális a tervezés?
A fejlesztési tervben általánosan megjeleníthető tartalmi elemek lehetnek pl. a következők: · Bemeneti mérési és megfigyelési tapasztalatok · Fejlesztési célok · Fejlesztési területek · Területenként a konkrét fejlesztési feladatok meghatározása · Az alkalmazni kívánt pedagógiai módszerek, eszközök - Határidők - Eredményességi kritériumok

14 Mikor működik jól a terv szerinti fejlesztés?
A fejlesztés tervét, menetét a tanítókkal állítsuk össze majd ismertessük: - a tanulókkal és szüleikkel, tegyenek ők is hozzá - az osztályban tanítókkal, közreműködőkkel - folyamatos napi, legalább heti szintű team - javaslatok - rugalmasság - bővülő feladatbank 

15 Értékelési-javaslat Család felé: - Ha van háromhavi értékelés
- Fogadóóra - Családlátogatás - Szülői csoport-foglalkozás...etc Gyermek felé: - Hetente Tanító(k) felé: - Hetente (team) - Kötelező értékelési ciklusokban

16 Fejlesztési területek DIFER vizsgálati eredmények alapján (HA VAN)
Szociális motívumok és készségek Írásmozgás-koordináció Beszédhanghallás Relációszókincs Tapasztalati összefüggés-megértés Tapasztalati következtetés Elemi számolási készség Kiegészítés Beszéd-kommunikációs készség Feladattudat-feladattartás Olvasás – szövegértés Figyelem – emlékezet….. Megjegyzés

17 Fejlesztési területek képességhiányok alapján
észlelés (forma, tér, beszéd) képzelet figyelem (tartósság, koncentráltság) emlékezet (bevésés, megőrzés, felidézés) gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, kiegészítés…rendezés stb) grafomotoros (iránytartás, formakövetés…) gondolkodás képességek: (feladatmegoldó, logikai, algoritmizáló…ítéletalkotás, következtetés, fogalomalkotás, problémamegoldás, asszociáció, értékelés, bírálat, választás….döntés) grammatikai képességek (helyettesítés, bővítés…) kommunikációs (reprodukáló, felolvasás, vers-és prózamondás, szándéknyilvánítás, kritika, vita, elbeszélés, üzenetközvetítés, társalgás, beszédértés, felolvasás befogadása, kérdezés, szerepcsere…írásképesség, másolás, diktálás után….kulcsszógyűjtés, írásbeli szövegalkotás….olvasási , lényegkiemelés, adatgyűjtés, szociális (szerepészlelés, nonverbális közlések, személyközi viszonyok észlelése, kooperáció, vezetés, engedelmesség, figyelmesség, fegyelmezettség, egymás segítése, segítségnyújtás, segítségelfogadás, tanulási, önszabályozó (önmotiválás, önálló tanulás, tanulástervezés)

18 Fejlesztési területek kompetenciamérések eredményei alapján
Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

19 A fejlesztés eredményei
DIFER kontrollvizsgálat Közösségi viselkedésének pozitív változása Eredményesebb közösségi munka Iskolai feladatvállalások Iskolai teljesítménymérések Szöveges értékelés adott szempontok szerint

20 Köszönjük az együttműködést!
