A polgári védelmi tervezés Jogszabályi háttér § §1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya § §1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről.

Az előadások a következő témára: "A polgári védelmi tervezés Jogszabályi háttér § §1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya § §1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről."— Előadás másolata:

1 A polgári védelmi tervezés Jogszabályi háttér § §1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya § §1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről (a továbbiakban: Pvtv.) § §1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről (a továbbiakban: Kat.) § §20/1998 (IV. 10.) BM rendelet a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről (a továbbiakban: R.) § §7/2005. (III. 4.) BM rendelet a 20/1998 (IV. 10.) BM rendelet módosításáról

2 A polgári védelmi tervezés rendszere A polgári védelmi tervezés kétpilléres, amelyet egyrészt az általános polgári védelmi, másrészt a veszélyelhárítási rész-, alap-, és összesített tervek alkotnak. A tervkészítésre kötelezettek körét, a tervek tartalmát a polgári védelmi feladatok nevesítésével, valamint a jóváhagyás rendjét és az elkészítés határidejét a R. tartalmazza.

3 A tervek tartalma Általános polgári védelmi terv rendkívüli állapot idején, az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben, valamint szükségállapot idején bekövetkező fegyveres cselekmények esetén végrehajtandó polgári védelmi feladatokat tartalmazza. A veszélyelhárítási terv az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott veszélyhelyzet és a Pvtv. 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt veszélyhelyzet időszakában (illetve a megelőző védelmi helyzetben) végrehajtandó polgári védelmi feladatokat rögzíti. A veszélyelhárítási tervben szereplő feladatokat az adott településen, illetve polgári szervnél jellemző vagy feltételezhető veszélyeztető hatás típusaira kell kidolgozni, illetve a polgári védelmi feladatok közül azokat kell tervezni, amelyek a veszélyeztető hatások elleni védekezés során szükségesek. A tervkészítésre köteleztettek a veszélyhelyzet kezelési terveiknek a vezetésre, irányításra vonatkozó részeit kötelesek folyamatosan naprakészen tartani, egyéb részeinél azok adatait, az adattárakat kötelesek félévenként felülvizsgálni és pontosítani. A tervkészítésre kötelezettek az általános pv terveiket - eltérő rendelkezés hiányában - kötelesek évente felülvizsgálni.

4 A tervkészítésre kötelezettek köre Központi általános polgári védelmi tervet készít az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amely alapját képezi az összesített általános polgári védelmi terveknek és a polgári védelmi alapterveknek. Összesített általános polgári védelmi terv készítésére kötelezettek a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, a polgári védelmi kirendeltségek. Általános polgári védelmi alaptervet a R.-ben meghatározottak alapján a polgári védelmi szempontból sorolt településeken és a főváros kerületeiben, a helyi védelmi bizottság székhelyén működő polgári védelmi kirendeltségeknek illetékességi területükre vonatkozóan, valamint a hatósági határozattal kijelölt polgári szerveknél kell készíteni. Veszélyelhárítási alaptervet a polgári védelmi szempontból I., II., III. csoportba sorolt településeken és a fővárosi kerületekben kell készíteni. Az alaptervek adatait felhasználva összesített veszélyelhárítási tervet készítenek a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a polgári védelmi kirendeltségek illetékességi területükre vonatkozóan. Ezek alapján készíti az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a központi veszélyelhárítási tervet a területi szervek beavatkozási, elhárítási lehetőségeit meghaladó veszélyhelyzetek kezelésére, összehangolására.

5 Veszélyelhárítási résztervet azon a polgári védelmi szempontból IV. csoportba sorolt, illetve nem sorolt településeken kell készíteni, amelyeket a megyei közgyűlés elnökei kijelöltek. A Kat. tv. IV. fejezetben leírtak szerint az OKF illetékes a hatósági engedélyezési eljárások lefolytatására. A már működő, vagy építés alatt álló veszélyes létesítmények üzemeltetői - kötelező jelleggel - bejelentették a veszélyes tevékenységet, amelyhez mellékelték biztonsági jelentésüket, vagy biztonsági elemzésüket. E dokumentumok megfelelő mennyiségű információt szolgáltatnak a külső védelmi tervek elkészítéséhez. A külső védelmi tervezés a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és az érintett polgármesterek feladata. A tervezési tevékenység során a veszélyeztetett területen élő lakosság mentésére, a környezetben, illetve az anyagi javakban keletkező károsodások enyhítésére biztonsági rendszabályok, intézkedések kerülnek konkretizálásra. A 7/2005. (III. 4.) BM rendelet adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a hatósági határozattal kijelölt polgári szervek részére, a települési veszélyelhárítási terv elkészítése érdekében. A külső védelmi tervezés mellett - elsődleges fontossággal bír az üzemeltető által készített belső védelmi tervek megléte. Ez az okmány egy bekövetkezett esemény során a létesítményen belüli személy-, érték- és vagyonmentés, valamint a környezetkárosító hatások csökkentésére vonatkozó saját kapacitásokat (önmentés) részleteiben mutatja be. A teljes szöveget megtalálja a Honlapon.Honlapon.