Pénzgyárak és problémák Közgazdaságtan alapjai Bevezetés a földrajzba Márton János MFK13F – HUI3O0.

Az előadások a következő témára: "Pénzgyárak és problémák Közgazdaságtan alapjai Bevezetés a földrajzba Márton János MFK13F – HUI3O0."— Előadás másolata:

1 Pénzgyárak és problémák Közgazdaságtan alapjai Bevezetés a földrajzba Márton János MFK13F – HUI3O0

2 Tévhitek a pénzzel kapcsolatban • Ha egy nemzeti bank pénzt nyomtat, attól nem lesz több bankjegy a gazdaságban, mivel az elhasználódottakat pótolják csupán így. • Ha azért gyártana a Nemzeti Bank pénzt, hogy különféle költségeket fizessen ki belőle, a fizetésünk elértéktelenedne. A több pénz növelné a keresletet, drágábbak lennének az árak, így elértéktelenedne a pénz. Ezt hívják inflációnak.

3 A dollár romlása az elmúlt 100 évben

4 Most akkor rossz az infláció? • Nem, ha kordában van tartva. Bár érdekes kérdés, ha a pénz minden évben romlik 2-3 %- ot, előbb-utóbb egy szintet elérve baj lehet belőle • Gondoljunk egy fémdarabra. Lehet egy év alatt csak 1-2% oxidálódik a rozsdától, de mi lesz 100 év múlva?

5 A defláció hatásai • A defláció a pénz erősödését jelenti, amiről sokan hiszik, jó. De nem az. • Ez a folyamat az árak csökkenését eredményezi. Ha a vásárlók arra számítanak, hogy egy termék úgy is olcsóbb lesz, nem vásárolnak, kivárnak. • Emiatt csökkenteni kell a termelést, csökken a gyárak teljesítménye, romlanak a gazdasági mutatók. Például Japán 2013-ban tudott némi inflációt mutatni több éves vergődés után.

6 Drága környezetvédelem! • Hiába próbálunk környezetkímélő megoldásokat találni, sokszor a pénz hiánya akadályt jelent. • Gondoljuk csak a Miskolcon épülő geotermikus energiára épülő fejlesztésekre, mennyi pénzbe kerül. Az első szakasz költsége 24 millió EUR.

7 Miért nem lehet a környezetünket védeni? • Sajnos itt meg kell említeni a termelésorientált rossz gazdasági rendszert. • Minél többet és többet kell termelni, mert az hozza a sok profitot. • A jövő nem számít, csak a pénz. • A pénz nem más ma, mint egy elektronikus számsor, amit egy gombnyomással hoznak létre hitel formájában.

8 Kinek az érdeke a környezetvédelem? • Valójában mindenkié lenne. Amíg a világ kapzsi vezetőinek nem érdeke, ne is számítsunk semmi jóra. Verespatakon tűntettek a tervezet cián alapú aranybányászat ellen.

9 Mit lehetne tenni? • Valójában semmit. Minden választáskor valójában mindegy, kire voksolunk. A kormányoknak kevés a hatalma a multikkal szemben. Például ha a Mercedes vagy a Suzuki gyár kivonulna Magyarországról, abba beleroppanhatna a gazdaság is. • Valójában nem sokat jelent egy gyár telepítése országos szinten, regionális szinten is keveset.

10 Pedig nő a gazdaság is! • Persze. Ezek a nagy cégek nem jószívűségből jönnek ide, hanem a kedvezmények miatt. • Kérdés: Mióta van Mercedes, Bosch, Suzuki vagy Nestlé gyár Magyarországon, tényleg jobban élünk? • Szerintem nem, csak így az életben maradáshoz szükséges pénzt tudjuk kemény munkával összeszedni, aztán dolgozhatunk 45- 50 évet egy éhbér nyugdíjért.

11 Mégis mi a megoldás? • Próbáljunk takarékoskodni. Itt nem csak a pénzre gondolok, hanem az energiára is. • Nézzük meg a lehetőségeinket és ne úgy éljünk, mint az igáslovak. • Próbáljunk összetartani egy széthúzó társadalomban. • Mindig bővítsük az ismereteinket, előtakarékoskodjunk, nem akarjunk mindent azonnal.