A Bánk bán történelmi háttere

Az előadások a következő témára: "A Bánk bán történelmi háttere"— Előadás másolata:

1 A Bánk bán történelmi háttere

2 1. András és Gertrúd III.Béla és francia feleségének fia
Elavultnak tartotta a királyi birtokrendszert, az adózásra akart építeni, egész vármegyéket adományozott el Ráadásul ezek a német feleség rokonainak jutottak 1213-ban a pilisen áthajtó királynét Péter ispán és társai megölték A pilisszentkereszti kolostorban temették el Péter bűnhődött, de a többiek nem

3 2. Lányuk, Szent Erzsébet Négyévesen eljegyezték a türingiai őrgróf fiával, Hermannal Hermann 19 évesen meghalt,öccséhez,Lajoshoz adták Gertrúd halálának módját eltitkolták, Erzsébetből mégis rémálmok sorát váltotta ki A gyilkosságról csak az aranybulla évében értesült, amikor Magyarországra utazott a férjével Lajos halála után a család ellenezte jótékonykodását, ezért elhagyta a várat A császár kérte feleségül, de ő inkább harmadrendi ferences lett Már négy évvel halála után szentté avatták

4 3. A királyfiak egyike: IV. Béla
Próbálta visszavenni apja adományait, ezzel viszont ellenségeket gyűjtött A tatár támadáskor egyedül maradt A tatárjárás után felhagyott konfrontatív politikájával Lányát, Margitit már dalmáciai menekülésekor felajánlotta Istennek Később meggondolta magát, de Margit ellenállt neki Neki köszönhzetők az első kővárak: Buda, Visegrád, Sárospatak

5 4. Annak leánya: Szent Margit
Dalmáciai menedékhelyükön született, a tatárjárás második évében, Klissza várában Hároméves korától a veszprémi domonkos apácák nevelik Apja új kolostort építtetett a rendnek a Nyulak szigetén Több királyi kérője lett volna, de elutasította a rend elhagyását Róla szól Gárdonyi regénye, az Isten rabjai Csak nagyon sokára avatták szentté, 1943-ban

6 A Hősök terén az anybullával ábrázolják

7 A száz évvel későbbi, de hiteles másolatot az esztergomi prímási irattárban őrzik

8 Korabeli ábrázolás Andrásról és Gertrúdról

9 Gertrúd családja

10 Béla menekülése a Képes Krónikában

11 A száz évvel későbbi, de hiteles másolatot az esztergomi prímási irattárban őrzik