E-mail: gonnczi.zsolt@fnti.hu Gönczi Zsolt M.B.A. 06-20/ 377-9200 E-mail: gonnczi.zsolt@fnti.hu Projektmenedzsment.

Az előadások a következő témára: "E-mail: gonnczi.zsolt@fnti.hu Gönczi Zsolt M.B.A. 06-20/ 377-9200 E-mail: gonnczi.zsolt@fnti.hu Projektmenedzsment."— Előadás másolata:

1 E-mail: gonnczi.zsolt@fnti.hu
Gönczi Zsolt M.B.A. 06-20/ Projektmenedzsment

2 Projekttömeg Szükséges egy olyan tevékenység tömeg, amely képes felszívni a támogatást Ötlettől a projekttervig  projekttervezés, projektmenedzsment Jogosultság (elfogadható költségek, versenyszabályok) Megvalósíthatóság (pénzügyi és nem pénzügyi megtérülés, költségek és hasznok)

3 Alapvető pályázati formák
Tender Nyílt tender Zárt tender Meghívásos listás Előminősítési pályázat Egyéb csoportosítások

4 Finanszírozási formák
Külső befektetők Hitel Lízing Kötvény Faktoring Külső támogatás

5 A projektek előkészítése PCM, SWOT, LKM szerepe, felépítése

6 A projekt fogalma A projekt szempontjából 3 tényező:
Erőforrások (humán, energia, pénz) Cél, célrendszer Idő, fázisok

7 A pénzfelvevő képesség négy pillére

8 NEKÜNK VANNAK-E PROJEKTJEINK?
A projekttömeg Lesz-e elég projekt? Mi a projekt? NEKÜNK VANNAK-E PROJEKTJEINK?

9 Van-e projekt bázis? Szükséglet felismerése – „adott egy probléma, valamit tennünk kellene” Projekt ötlet, elképzelés, csíra – „mi lenne, ha ezt csinálnánk” Projekt javaslat – „vannak céljaink, és tudjuk, hogyan érjük el azokat” Kidolgozott projekt – „az ördög a részletekben rejlik” Kidolgozott pályázat – „erre talán már pénzt is adnak”

10 A „jó” projekt ismérvei
releváns valós igényre alapul cél-orientált a kiírásnak megfelel megvalósítható jól átgondolt, következetes eredményei mérhetők reális költségvetés világos munkamegosztás előzetesen felmért kockázatok fenntartható a célcsoport számára nyújtott előnyök a fejlesztés után is biztosíthatók

11 1. Projekt menedzsment Projekt tervezet készítése: Adatgyűjtés
Célok tisztázása (általános, specifikus) Célcsoport kiválasztása A tevékenységek megtervezése Körülmény analízis Üzleti terv készítése Dokumentációk/ellenőrzés

12 2. Adatgyűjtés – probléma meghatározás
Jelenlegi helyzet meghatározása Probléma elemzés, körülmények Probléma meghatározása Ok-okozati viszonyok feltárása

13 3. Cél és feladat meghatározás
Célcsoport kiválasztása: Érdekelt személyek, szervezetek Részesedésük Érdekeik, céljaik vizsgálata Célok, feladatok rögzítése SWOT modell Logikai keretmátrix elkészítése

14 4. Tevékenység tervezés Feladatok kiosztása Az időtávok meghatározása Fázisok alapos ismerete (szakértők bevonása) MÉRFÖLDKÖVEK!

15 5. Üzleti terv elkészítése
Bevezető oldal: Azonosító adatok, alapinformációk Összefoglaló: Ötlet leírása, piaci tendenciák, marketing stratégia, pénzügyi kimutatások Megvalósíthatósági tanulmány: Vállalkozás bemutatása, célok ismertetése, iparág elemzés, marketing terv, pénzügyi terv Mellékletek

16 7. Pályázat elkészítése A pályázati szabályzat alapos ismerete
A pályázati cél és a projekt cél összhangja A projekt belső ellenőrzése az űrlapok kitöltés előtt (monitoring) Nyilatkozatok megléte Dokumentumok, engedélyek, igazolások rendelkezésre állnak!

17 PCM és LogFrame módszertan

18 A PCM módszertan… a problémamegoldó ember módszere
jól definiált keretet ad a stratégiai gondolkodáshoz megfelelő mozgásteret biztosít a megvalósításhoz egy láncra fűzi fel a tervezést és a végrehajtást ha a megfelelő logikában gondolkodunk, segít azt rendszerbe foglalni - ha nem, feltárja előttünk ezt a hiányosságot … és mindemellett az EU fejlesztési programjainak kedvelt (megkövetelt?) módszertani eszköze

19 A PCM mint megvalósítási eszköz
Cél: az érintettek hozzák meg a döntéseket a döntések releváns információkra épüljenek a fázisok egymásra épülnek, a sikerhez minden fázist teljesíteni kell a tapasztalatok beépülnek a következő programok és projektek tervezésébe Programozás Értékelés Identifikáció Megvalósítás Kidolgozás Finanszírozás

20 Projekt ciklus - egy másik megközelítés
Szükségletek meghatározása Célok kialakítása Projekt tervezés Projekt megvalósítás Projekt monitoring és értékelés Visszacsa -tolás Korlátok

21 Egy kis történelem

22 A tervezés módszere - Logframe
A logikai keretmódszer garantálja: a valós problémákra épülést a célok strukturáltságát a mérhetőséget a kockázatok felmérését a projektterv következetességét Tervezési módszer? Projektmenedzsment Projektértékelés

23 A logikai keretterv A logframe módszer több, mint maga a mátrix!

24 Milyen állapotot szeretnénk elérni?
Problémaelemzés Kiindulás: eltérés a mai helyzet és a jövőbeni „ideális” helyzet között Eredmények: Milyen állapotot szeretnénk elérni? Probléma: Jelenlegi helyzet ELTÉRÉS

25 A probléma meghatározása
Szükséglet, probléma meghatározása A probléma által leginkább érintett népesség / csoportok meghatározása A projekt iránti szükséglet igazolása Az állítások alátámasztása statisztikákkal, tanulmányokkal, tapasztalatokkal Miért van szükségünk a projektre?

26 A helyzetelemzés eszköze - a SWOT
Az aktuális helyzet leírására épül A helyzetleírás megállapításait strukturálja, elemzési keretet biztosít Megalapozza a stratégia felé való továbblépést Osztályozás Erősségek (belső - pozitív) Gyengeségek (belső - negatív) Lehetőségek (külső - pozitív) Veszélyek (külső - negatív)

27 A SWOT négy kategóriája
Erősségek (Strengths) - Belső tényezők, + Pozitív dolgok, amik jól működnek, és lehet rá befolyásom hogy még jobban működjön Gyengeségek (Weaknesses) - Belső tényezők, - Olyan dolgok amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásom hogy jobb legyen a helyzet Lehetőségek (Opportunities) - Külső tényezők, + Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket Veszélyek (Threats) - Külső tényezők, - Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot jelenthetnek

28 A SWOT elemzés

29 LOGIKAI KERETMÁTRIX (LKM) MÓDSZER
Az 1960-es években fejlesztették ki Az EU pályázati gyakorlatában kötelezően használt módszer Tervezési eszköz: elemzési folyamatból és megjelenítési módból áll Segítségével szisztematikusan felállítható a projekt elemeinek (célok, eredmények, tevékenységek) hierarchiája, oksági kapcsolata, teljesülésük megállapítása és a befolyásoló külső tényezőkre tett feltételezések

30 Logikai keretmátrix Tervezési és menedzsment eszköz célorientált
Célkitűzés-meghatározás kulcsszerepe van a tervezésben monitorozásban értékelésben

31 A logikai keretmódszer mint projekttervezési eszköz
Lépései: 1. Projekt-identifikáció Problémaelemzés Célelemzés Stratégiaelemzés 2. Logikai keretmátrix kidolgozása beavatkozási logika indikátorok és forrásaik források feltételezések

32 A logframe mátrixot megalapozó bevatkozási logika

33 Logikai keretmátrix lépésről-lépésre
TERVEZÉSI FÁZIS 4. lépés: a beavatkozási logika meghatározása 5. lépés: az előfeltevések és a rizikófaktorok meghatározása 6. lépés: az indikátorok azonosítása 7. lépés: tevékenységütemezés 8. lépés: költségvetés készítése ELEMZÉSI FÁZIS 1. lépés: érintettek elemzése 2. lépés: problémaelemzés 3. lépés: célkitűzés-elemzés

34 1. Az érintettek elemzése
A különböző érintettek azonosítása Érinti a projekt Befolyásolhatja a projektet Lehetséges projekt partner „Konfliktusos” szereplők Szerepek szerinti csoportosítása Projektben közreműködik, társfinanszíroz, haszonélvező Támogató szervezet Ellenőrző szerep

35 Csoportosítás társadalmi és szervezeti szempontból
Mik a társadalmi és gazdasági jellemzőik Milyen a szervezeti felépítésük (Hogyan hoznak döntéseket) Milyen a jogi státuszuk Érdekek és elvárások érdekeik és elvárásaik a projekttel kapcs. az egyes csoportok közötti kapcsolatrendszer A potenciál, kapacitások és erőforrások értékelése mik azok az erősségek, amikre építhetünk milyen hozzájárulásra számíthatunk mik a hiányok

36 Horizontális problémák (környezeti érzékenység, esélyegyenlőség
Következtetések, ajánlások Hogyan vegyük figyelembe az egyes csoportokat Milyen intézkedések szükségesek hogyan kezeljük az egyes csoportokat

37 2. Probléma elemzése Célkitűzés-meghatározás alapja
Érintettek bevonásával Lépések: Azonosítsuk a terület fontosabb problémáit. Problémafa készítése ok-okozati összefüggések alapján.

38 Problémaelemzés problémafa = ok-okozati összefüggésekbe helyezett problémák azonosítsuk a kulcsproblémát „építsünk” fát a kulcsprobléma köré Ha az A a B oka, alá helyezzük Ha az A a B következménye, fölé helyezzük Ha egyik sem, mellétesszük

39 A logikai keretmódszer mint projekt identifikációs eszköz – egy példa
Problémaelemzés az elemzés tárgyának és keretének meghatározása helyzetfelmérés problémák meghatározása és ok-okozati összefüggések feltárása OKOZAT OK

40 Célkitűzés-elemzés Célkitűzés-fa: Problémafa:
A kívánt jövőbeli helyzet pozitívumai konkrét célkitűzés Eszköz-eredmény összefüggések Problémafa: A jelenlegi helyzet negatívumai kulcsprobléma Ok-okozati kapcsolatok

41 Célkitűzések megfogalmazása
Konkrét Mérhető Pontos Reális Megfogható

42 A logikai keretmódszer mint projekt identifikációs eszköz – egy példa
Célelemzés a problémák átfordítása célokká a problémafa „tükörképének” megalkotása EREDMÉNY FELTÉTEL

43 Stratégiaalkotás Határozzuk meg, mi kerüljön a projektbe (célkitűzéscsoport) stratégia: szorosan összefüggő célkitűzések csoportja Gondoljuk át, hogy megvalósíthatók-e! Véglegesítsük a konkrét és az általános célkitűzést, valamint az eredményeket

44 AZ LKM ELEMZŐ SZAKASZ ÖSSZEFOGLALÁS
1. Problémák vizsgálata (Érintettek elemzése) 2. Célok elemzése 3. Stratégia kialakítása 4. Ellenőrzés

45 Az LKM módszer lépései Tervező szakasz
5. A projekt belső logikájának kialakítása 6. Feltételek és kockázatok pontosítása 7. Mutatók meghatározása 8.Tevékenységek ütemezése 9. Költségterv készítése 10. Végső ellenőrzés

46 A logframe mátrix

47 Beavatkozási stratégia - definíciók
Mit és hogyan kívánunk elérni a projekt keretében Az a magasabb szintű cél, amihez a projekt hozzájárul Az a cél, amit a projekt időtartamának végére, vagy közvetlenül azt követően el kívánunk érni (ideálisan mindig csak egy van) A projekt konkrét, kézzelfogható eredményei A projekt keretében végrehajtandó tevékenységek ÁTFOGÓ CÉLOK (overall objectives ) PROJEKT CÉLJA (project purpose VÁRT EREDMÉNYEK ( Expected results v. output) TEVÉKENYSÉGEK Activities

48 Feltételek Feltételek:
a program sikeréhez szükséges körülmények, amelyeket azonban a program (v. menedzsmentje) nem tud befolyásolni. Feltételek szintjei: a beavatkozási logikával összhangban Feltételek meghatározásának célja: a tervezés korai szakaszában meghatározni a program sikerét veszélyeztető kockázatokat. a végrehajtás alatt lehetővé tenni a monitoringot.

49 Logikai kapcsolatok a beavatkozási stratégia és feltételezések között
Objektíven igazolható eredményességi mutató Ellenőrzés forrásai és eszközei Projekt leírás Feltételezések ÁTFOGÓ CÉLOK (overall objectives) PROJEKT CÉLJA (project purpose) VÁRT EREDMÉNYEK (Expected results v. output) TEVÉKENYSÉGEK (Activities) ELŐFELTÉTELEK

50 Ki kell bővíteni a stratégiát a feltételre ható eszközökkel
Feltételek: KOCKÁZATELEMZÉS Fontos a feltétel? Valószínű a bekövetkezése? Ki kell hagyni igen nem Biztos Ki kell hagyni Valószínű Figyelni kell Valószínűtlen Át lehet alakítani a stratégiát? Ki kell bővíteni a stratégiát a feltételre ható eszközökkel igen nem „Gyilkos” feltétel

51 A bizonytalanságok két alaptípusba sorolhatók:
A kockázatok olyan tényezők, amelyek ha bekövetkeznek, negatív hatással lesznek a projektre. A feltételek olyan tényezők, amelyek megvalósulása szükséges a projekt sikeréhez.

52 BEAVATKOZÁSI LOGIKA Output Cél Logika Jelentés Definíció Célkitűzés
Tevé- kenységek Output Cél Célkitűzés Logika Miért fontos a projekt a régiónak? Társadalmi-gazdasági előnyök, amelyek eléréséhez a projekt hozzájárul Mit kell tenni hogy a kedvezményezettek hozzájussanak a tervezett előnyökhöz? Mit tettek a projekt megvalósításáért A projektnek köszönhetően a kedvezményezettek mit fognak elérni vagy mit fognak tudni tenni?? Minden, amit a kedvezményezettek fognak kapni a projekt megvalósításából Miért van szüksége a kedvezményezetteknek a tervezett tevékenységekre? Konkrét és kézzelfogható előny a nevezett kedvezményezetteknek Jelentés Definíció

53 BEAVATKOZÁSI LOGIKA (példa)
Kevesebb munkanélküli fiatal Célkitűzés Ösztönzők kidolgozása vállalkozók számára, hogy új munkahelyeket teremtsenek Tevékeny-ségek Több munkalehetőség Output A munkaerőpiaci politikák a helyi igényekre válaszolnak Cél Definíció Logika

54 Indikátorok - horizontális logika
CÉL INDIKÁTOR INFORMÁCIÓ FORRÁSA A jó indikátorok – a SMART kritériumok Specific Konkrét Measurable Mérhető Achievable Elérhető, rendelkezésre áll Realistic Reális Time-based Időhöz kötött

55 INDIKÁTOROK Mindegyik eredményre, közvetlen célra és tágabb célra tegyük fel a következő kérdéseket: A mutatók határozzák meg a teljesítés elvárt minőségét, amely szükséges a célok eléréséhez: QQTTP- kritérium mennyiségi - quantity (mennyit?), minőségi - quality (milyen jól?), célcsoport - target group (kinek?), idő - time (mikor?), hely - place (hol?). A közvetlen célok indikátorainál gondoljunk arra, mi a fenntartható előny a célcsoport számára?

56 Információ forrása az indikátorokhoz
Fel kell tüntetni: az információ forrását a megszerzésének módját biztosításának formáját (pl. jelentés, statisztika) ki szerzi be az információt mikor és/vagy milyen gyakorisággal A projekt keretében megszerzendő információkhoz forrást is kell biztosítani!

57 Program és környezet mutatók összehasonlítása
A munkahelyek száma a KKV-ban A többlettermeléshez szükséges új munkahelyek száma Az összes export A realizált export többlet Az export tevékenységet folytató KKV-k %-os aránya A kiépülő új nemzetközi együttműködések száma A KKV-k száma a térségben A tanácsadási szolgáltatásban részesülő KKV-k száma KÖRNYEZET MUTATÓK /A JOGOSULT TÉRSÉG EGÉSZÉRE VONATKOZTATVA/ PROGRAM MUTATÓK /A BEAVATKOZÁSOK ÉS A HATÁSOK KIMUTATÁSÁRA/

58 FONTOS A helytelenül megválasztott indikátor, az egyébként kiválóan megvalósított projektből is tud igen negatív képet mutatni az értékelőknek!!!

59 A mutatók értelmezése Inputok Outputok Eredmények Hatások
A betelepülők száma A forgalom növekedés mutatói Foglalkoztatottság növekedése Hatások A rehabilitált terület környezete elfogadottságának növekedése Az összekötött települések elérhetőségének javulása A terület vonzerejének változása Eredmények Rehabilitált területe mérete Megépített út hossza Létrehozott új üzemi terület Outputok Projekt költség Építési költség Fejlesztési költség Inputok VÁROSI SZEMÉTLERAKÓ REHABILTÁ- CIÓJA ÚTÉPÍTÉS TELEPHELY FEJLESZTÉS MUTATÓK

60 A logikai keretmátrix - egy példa Városi szennyvízhálózat építése
Projekt leírása Objektíven igazolható eredményességi mutatók (indikátorok) Monitoring forrásai és eszközei Feltételezések Átfogó célok Hatás indikátorok Monitoring Vízbázisok védelme. A környezeti terhelés csökkentése A települési életfeltételek javítása. A befogadó felszíni víz minőségének javulása Szabálytalan közműpótló berendezések számának csökkenése Vándorlási különbözet alakulása. Környezetvédelmi Felügyelőség Kimutatásai Önkormányzati építésügyi hatóság KSH Projekt célja Eredmény indikátorok (result indicators) Feltételezések és kockázatok Szennyvízcsatorna-ellátottság növelése, a szennyvíz kezelés és elvezetés hatékonyságának javítása. 400 új rákötés Szennyvíztisztító kihasználtság növekedése Üzemeltetés fajlagos költségeinek csökkenése Polgármesteri Hivatal Városfejl.O. Városüzemeltetési Csop. Városgazdálkodás és Vagyonkezelő Kft. Ipari szennyvízkezelés megoldása. Korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása és működtetése. Térségi gazdaság megerősödése. Várt eredmények (outputs) Indikátorok (output indicators) Kiépült gerincvezeték Kiépült bekötővezetékek. Kiépült szennyvízátemelők. m gerincvezeték 550 db bekötővezeték 8 átemelő telep Átadás-átvételi jegyzőkönyv Építési napló Üzembe helyezési engedély Lakossági önerő megléte/hiánya Lakosság környezettudatos gondolkodása Tevékenységek Eszközök Szennyvíz gerincvezeték lefektetése Bekötővezeték építése Szennyvíz átemelők kialakítása Saját erő megléte Támogatás Pénz-költségek Sikeres közbeszerzési eljárás. Kiviteli tervek. Előfeltételezések Engedélyezési dokumentáció Szakhatósági hozzájárulások Támogatási források

61 Az LKM módszer erősségei
Összehozza az érintetteket a célok és stratégiák világos megfogalmazásához Világos célokat állít fel, azokat hierarchikus sorrendbe téve a projektterv belső ellenőrzési eszköze Kritikus gondolkodásra készteti a tervezőt a projekt sikerét befolyásoló felvetések és kockázatok megfogalmazásakor A teljesítménymutatók és a haladásmérés eszközeinek megállapításával az ellenőrzés és értékelés folyamata már a kezdetektől jelen van.

62 Az LKM gyengeségei Csak tervezési eszköz, önmagában nem garantálja a projekt sikerét Szisztematizálja a gondolkodást, de nem helyettesíti Csak az adott pillanatban meglévő tudást és feltételezéseket tükrözi A körülmények változásához kell igazítani Nem lehet „kötelező gyakorlatként” mechanikusan alkalmazni

63 Projektek operatív tervezése
Ütemterv HR terv Pénzügyi terv

64 Ütemtervezés Miért szükséges? Projektelemek, feladatok időigényesek
Egyes projektelemek egymásra épülnek Egyes elemek csúszása esetén hol lehet beavatkozni n+2 szabály: A 2004-es előirányzathoz rendelt pályázatokat dec. 31-ig el kell számolni (zárás okt. végéig!)

65 Ütemtervezés menete Tevékenységek meghatározása
Tevékenységek egymásra épülésének felvázolása Egyes tevékenységek időigényének meghatározása Ütemterv elkészítése

66 Logikai háló, kritikus útvonal

67 Gantt-diagram (sávos ütemterv)

68 HR terv A humánerőforrások tervezése is szükséges Elemei
rendelkezésre állás, szűk keresztmetszetek költségek felmérése Elemei kompetencia igények megahtározása szakértők kiválasztása, hozzárendelése a feladatokhoz egyes feladatok pontos ráfordítás-igényének meghatározása ütemterv alapján HR inputok tervezése

69 HR terv - példa

70 Megvalósíthatósági tanulmányok

71 A megvalósíthatósági tanulmány (Feasibility study)
A különböző projektváltozatok közötti választáshoz döntéstámogató, a megvalósíthatóság komplex feltételeit és alternatíváit, továbbá a megvalósítás várható eredményeit projektváltozatonként részletesen elemző tanulmány. A közpénzekből megvalósított beruházásokkal kapcsolatos minőségi és gyors döntés eszköze. RELEVANCIA, MEGVALÓSÍTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓSÁG elemzése

72 A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének lépései

73 A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi felépítése
0. Főbb projekt adatok – projekt adatlap 1. Vezetői összefoglaló 2. Az alkalmazott módszertan bemutatása 3. Szükséglet elemzése, lehetséges alternatívák 3.1. A fejlesztési probléma, szükséglet bemutatása (kereslet-kínálat elemzése) 3.2. A probléma kezelését célzó lehetséges alternatívák, stratégiák bemutatása, elemzése, összehasonlítása 4. A projekt bemutatása 4.1. A projekt hátterének, kontextusának, környezetének elemzése 4.2. A projekt megvalósítás részletes bemutatása 5. Környezeti hatások vizsgálata

74 A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi felépítése
6. Pénzügyi elemzés 6.1. Költségek elemzése 6.2. Bevételek elemzése 6.3. Jövedelmezőség és megtérülés számítás, pénzügyi elemzések 6.4. Finanszírozási források meghatározása 7. Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata 8. Összegzés: a projekt megvalósíthatósága 9. Mellékletek Logikai keretterv Kapcsolódó jogszabályok Forrásanyagok

75 Az eredmények fenntarthatóságának követelménye
A projekt eredményei kielégítik a projektcélt, az aktuális szükségletre megoldást jelentenek Emellett azonban követelmény, hogy a projekt eredményei hosszú távon is fenntarthatóak legyenek, további (folyamatos) támogatás nélkül is Mit kell figyelembe vennünk? Általában A működés, működtetés intézményi, szervezeti, fizikai feltételei Közösségi célú fejlesztés esetében Szükséglet/igény hosszú távú megléte Finanszírozási háttér Gazdasági célú fejlesztés Kereslet-kínálati viszonyok Versenyhelyzet

76 Fenntarthatóság - Néhány tipikus kérdés
Normatív finanszírozás esetén a kalkuláció alapja hogyan alakul a jövőben? Miért éri meg a magántőkének működtetni a fejlesztést? Mit tudunk a konkurenciáról? Az egyes feltételek változása mekkora hatással van a fenntarthatóságra?

77 Pénzügyi terv

78 Pénzügyi tervezés folyamata
Beruházási javaslatok kidolgozása (költségvetés javaslatok) Javaslatok pénzáramlásának becslése Pénzáramlás értékelése Projektváltozat kiválasztása

79 Finanszírozási feladatok, finanszírozási igények
A kedvezményezettek finanszírozási feladatai Saját forrás biztosítása Projekt likviditás biztosítása Pályázat kidolgozás és a projekt lebonyolítás nem támogatott költségeinek biztosítása Finanszírozási igények „Végleges” költségek Saját forrás Nem támogatott költségek Vissza nem téríthető ÁFA „Átmeneti” költségek Számlák teljes összegének kifizetése Visszaigényelhető ÁFA

80 A saját forrás elemei • Számlapénz (bank)
• Bankhitel (rövid és éven túli) • Partnerek hozzájárulása • Egyéb forrás (pl. tagi hitel)

81 Ha a saját forrás: bankhitel
Beruházási hitelből Tartós forrásigény biztosítása Átmeneti forrásigény biztosítása Rövid lejáratú hitelből

82 A költségvetés kiadási oldala
Beszerzési költségek Építés Eszközbeszerzés Szolgáltatás HR költségek Projektmenedzsment költségek, szakértői díjak Teljes és szűk költségvetés - a támogatható költségek határozzák meg

83 Költségek elszámolhatósága
Vonatkozó szabályok Strukturális Alapok költségei elszámol-hatóságának szabályozásáról szóló rendelet Vonatkozó európai uniós szabályok Hazai költségvetési előirányzatok felhasználását szabályozó rendeletek Pályázati felhívás

84 Költségek elszámolhatósága
Általános feltételek Bizonylatokkal igazolt, teljesített költségek Projekthez közvetlenül kapcsolódnak Projekthez nélkülözhetetlen Költséghatékonyság – ellenőrizhető, piaci értékű árak Projekt Magyarországon valósul meg Nem szerepelnek a nem elszámolható költségek között

85 Nem elszámolható költségek (példák)
Bírság, kötbér és perköltség Adó és illeték, amelyek nem a kedvezményezettet terhelik Alvállalkozó, amely a költségekkel arányosan nem ad hozzá értéket Pénzügyi műveletek díjai (deviza átutalási jutalék és árfolyamveszteségek)

86 A pénzügyi tervezés célja
Pénzügyi megvalósíthatóság vizsgálata Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata Költségek és tevékenységek egymáshoz rendelése A rendelkezésre álló források feltérképezése

87 Kinek szól a pénzügyi terv?
Külső szervezetek számára: program kezelő-támogató hatóságok, hitelintézetek minden esetben kérnek pénzügyi tervet, többnyire előre megadott formátumban. Belső célokra: A gondos projektgazda a projekt tervezésekor saját céljaira is készít pénzügyi tervet, mely akár sokkal részletesebb is lehet a külső finanszírozók által elvártnál.

88 A pénzügyi elemzés szabályai
Gazdaságilag hasznos időtartamra kell tervezni infrastruktúra esetén 20 év, termelő beruházás esetén 10 év utolsó évre maradványérték becslése ráfordítások és eredmények megfelelő éves v. havi bontásban, megfelelő mértékegység választása (pl. € v. Ft), minden tételt be kell árazni folyó árak, állandó árak, ki kell mutatni, hogy a finanszírozási források fedezik a felmerülő kiadásokat, meg kell állapítani a projekt belső megtérülési rátáját, vagy nettó jelenértékét.

89 Projektköltségvetés Források rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok Forrásszerkezet Költségszerkezet Költségtételek indokoltsága Források és költségek összhangja Érzékenység

90 Pénzügyi megvalósíthatóság, megtérülés
Projekt pénzáramlásainak alakulása, mindenkor aktuális finanszírozási helyzet A statikus költségvetéssel szemben dinamikájában vizsgálja a pénzügyeket Pénzáramlások (cash flow) mértéke és esedékessége Pénzügyi megtérülés vizsgálata diszkontált cash flow módszerek Érzékenység-vizsgálat a modell paramétereinek változtatása

91 Cash-flow elemzés Összes pénzbeáramlás / összes pénzkiáramlás becslése
Finanszírozási terv források: saját tőke, hitel, támogatás, stb. tőke- és kamattörlesztés ütemezése Likviditási elemzés: Elégséges pénzeszközök állnak-e rendelkezésre a működéshez szükséges költségek és az adósságterhek kifizetésére? Rendelkezésre fognak-e állni a projekt tevékenységeinek folytatásához szükséges pénzforrások a támogatás megszűnése után?

92 A projekt szakaszai a pénzügyi elemzés szempontjából
előkészítési szakasz: például a terep előkészítéséhez (földmunkákhoz), az épületek és létesítmények felépítéséhez, a munkaerő képzéséhez szükséges idő; indítási szakasz: a működés megkezdésétől a teljes kapacitás-kihasználás eléréséig tartó időszak; normális működési szakasz: az az időszak, amikor a projekt maximális kapacitás-kihasználással működik, a termékek illetve szolgáltatások iránti kereslet függvényében; lezárási szakasz: a projekt befejeződött, vagy úgy, hogy eladták a megmaradt eszközöket, vagy úgy, hogy a projekt tevékenységeit bevonták egy szélesebb tevékenységi körbe.

93 Pénzáramok Pénzbeáramlás Pénzkiáramlás
Termékek értékesítéséből származó bevétel Értékesítés prognosztizált mennyisége * kalkulált egységár Tőkeköltségek: Tárgyi eszközök, pótlás, indítási szakasz egyéb költségei, előre nem látott költségek, fizikai- és ártartalék Használati díjakból származó bevétel Rendszeres jellegű költségek (működtetés, fenntartás): Irányítás és igazgatás, bérköltségek, nyersanyagok, félkész termék, alkatrész, karbantartás, közüzemi díjak Adók

94 projekt futamideje alatt várható beruházások
Finanszírozási terv A beruházások (tőkeköltségek, beleértve a forgótőkét is) fedezéséhez szükséges forrásokkal foglalkozik. projekt futamideje alatt várható beruházások finanszírozási igény A finanszírozás lehetséges forrásai: tőke, hitel, támogatás.

95 Likviditás és fenntarthatóság
Arra a kérdésre ad választ, hogy a projekt egyes időszakaiban van-e elég pénz a kiadások fedezésére: mekkora lesz a projekt teljes kiadása? mennyi pénz marad meg az előző évről? mennyi lesz az összes bevétel? a megtakarítások és bevételek összege fedezi-e a kiadások összegét?

96 Diszkontált Cash Flow módszerek
Befektetések közötti választáshoz és az értékeléshez megfelelő A projekt teljes élettartama alatt figyelembe veszik a pénzáramlás- összegeket és az időbeli esedékességeket is A pénz időértéke egy fontos alapelv Ma mennyit fizetne egy év múlva esedékes 100 euróért ? Ha a válasza az, hogy 100 eurót, akkor elfelejtkezett a pénz időértékéről A pénz időértéke azt jelenti, hogy ugyanannak az összegnek különböző az értéke ma és a jövőben Ez az érték különbözőség több tényező együttes következménye: ezek az infláció, kockázat, „opportunity cost”

97 DCF alapú eszközértékelés
A projekt pénz- áramlása Diszkont- ráta Alapfogalmak FV (future value) - jövőbeli érték i/k - kamatláb/diszkontráta PV (present value) - jelenérték Jelenérték

98 A jövőbeli érték Future Value = FV
1.év múlva 2 év múlva Általában

99 Jelenérték számítás Diszkontálás
1 év múlva esedékes pénz jelenértéke 5 év múlva esedékes pénz jelenértéke Általában

100 A jelenérték Egy év múlva esedékes 1 euró jelenértéke
Példa: Tegyük fel, hogy a diszkontráta 10% Ezekből a számításokból adódnak az egyes évekhez tartozó diszkontfaktorok. Egy év múlva esedékes 1 euró jelenértéke Két év múlva esedékes 1 euró jelenértéke

101 A jelenérték A diszkontfaktorok alkalmazása: Egy ismert Cash Flow jelenértéke, ha k=10%

102 A nettó jelenérték (NPV) módszer
Meghatározzuk a pénzáramlások diszkontált értékét a megfelelő diszkontrátával (ez az NPV) Ha az NPV pozitív, akkor a befektetés hozama nagyobb, mint a költsége Ha az NPV nem negatív, a befektetés (pénzügyi megtérülés szempontjából) elfogadható, különben nem

103 Nettó jelenérték Ahol At a cash flow értéke a t. időpontban, ami lehet negatív (cash outflow) vagy pozitív (inflow) , és n a beruházási periódus utolsó időpontja, amikor még van pénzmozgás, míg k az elvárt hozam

104 NPV mintapélda - új gép vásárlása
Veszek ma egy gépet 180 ezer euróért. Az új gép a jövő évtől kezdődően öt éven át évi 56 ezer euró bevételt hoz nekem. Tegyük fel, hogy az elvárt hozam 10%.

105 Projektek közötti választás
10% elvárt hozam mellett mindhárom fenti CF esetében azonos az NPV, mégpedig €32,284

106 Elfogadható ez a projekt?
Egy beruházási példa Elfogadható ez a projekt?

107 Az NPV-módszer a példa megoldása
Az NPV (9.6295) pozitív, habár kicsi, de a projekt pénzügyileg jövedelmező.

108 A jövedelmezőségi index (PI)
Az „új gép” projektünk esetében: A beruházási javaslat elfogadható, ha a jövedelmezőségi index egynél nem kisebb.

109 NPV és PI összehasonlítása
Az NPV szerint az A projekt, a PI szerint B projekt jobb!! Általában igaz, hogy az NPV és a PI ugyanarra az elfogadás-elutasítás döntésre vezet. De az NPV a projekt által megtermelt többletjövedelmet abszolút összegben fejezi ki, PI az egységnyi befektetésre jutó (relatív) jövedelmezőséget mutatja.

110 Beruházási döntések korlátozások esetén
Bármikor előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló tőke korlátos, vagy egyéb korlátozások vannak egy adott célra vagy időszak alatt felhasználható tőke összegére. Különösen igaz ez, ha a finanszírozás állami támogatási alapokból történik.

111 Beruházási döntések korlátozások esetén Példa: Korlátos költségvetés
Költségvetési korlát: 1 milliárd forint A beruházási ráfordítások összegét korlátozza a költségvetési korlát. Hiába vannak további, még vonzónak tűnő lehetségek, pl. az 5. javaslat.

112 Költségvetési korlát: 1 milliárd forint
Beruházási döntések korlátozások esetén Példa: Egymást kizáró alternatívák és összefüggő (feltételes) projektek Költségvetési korlát: 1 milliárd forint Ha pl. a 3. és 7. projektek egymást kölcsönösen kizárják, nem valósítható meg mindkettő. Ilyenkor a jövedelmezőbb 7. projektet kell választani. Ha a 4. projekt az 1. projekttel együtt valósítható csak meg, akkor a kettőt együtt kell értékelni is. A két projekt súlyozott átlagos PI értéke 1.17, vagyis mindkettő megvalósítható, akkor is, az 1. projekt NPV értéke negatív.

113 Érzékenységvizsgálatok
Azt vizsgáljuk, hogyan változnak az eredmények a döntési modell bármely elemének megváltozása vagy hibája esetén Ha bármely feltételezés megváltoztatása esetén a modell eredményei jelentősen megváltoznak, akkor ez egy figyelmeztetés a döntéshozóknak - kockázatosabb a projekt!!! Ez egy lehetséges eszköz arra, hogy a megvizsgáljuk, hogy a költségek/hasznok mértéke mennyire függ a pénzáramlások számításánál alkalmazott feltételezésektől Újraszámoljuk az NPV értékeket a megváltozott feltételezésekkel

114 Érzékenység vizsgálatok A beruházási projekt példa esetében

115 Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha a beruházási költség 2%-kal nagyobb?

116 Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha a beruházási költség 20%-kal nő meg ?

117 Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 5%-kal nagyobb?

118 Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 10%-kal nő meg ?

119 Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha a tervezettnél 5%-kal kevesebb lesz a bevétel?

120 Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha az első évben csak 50% lesz a kapacitás-kihasználás?

121 Érzékenységvizsgálatok Összefoglalás
Mit jelent ez magánberuházás esetében? közcélú beuházás esetében?

122 Költség-haszon elemzés Cost Benefit Analysis (CBA)
Nem csak magánszektorbeli értékeléskor alkalmazható A Cash Flow előrejelzése, az NPV számítása, érzékenységvizsgálatok, a megtérülés elemzése elvileg azonos lehet bármely projektnél A jelenérték-elv alkalmazása általánosan elfogadott A DISZKONTRÁTA nagyon különböző lehet a különböző projektek esetében

123 CBA: Köz- és magánszféra
Nem csak a közvetlen pénzáramlásokat kell figyelembe venni - pl. környezeti hatások, társadalmi következmények A társadalmi célú befektetéseket szélesebb értelemben kell értékelni Közvetett célok is vannak Meg kell kísérelni a nem anyagi javak értékelését is: időmegtakarítás, életvédelem, jólét Általában alacsonyabb a megtérülési követelmény

124 Gönczi Zsolt M.B.A. Pályázatírás és Projektmenedzsment 06-20/ 377-9200
EU és pályázati szakértő 06-20/ Pályázatírás és Projektmenedzsment

125 Monitoring, értékelés és ellenőrzés

126 Európai Uniós program alapelvek
Ö T (T) L E S É G Programozás - nagy körültekintéssel TERV Partnerség - minden érintettet bevonni TÁRSAK Addicionalitás vagy társfinanszírozás TELJESSÉG Koncentráció - minden „téren” TERÜLET/TÉMA Átláthatóság, monitoring, ellenőrzés (!) TRANSZPARENCIA/TISZTÁZÁS

127 A projektciklus folyamata
TERVEZÉS, PROGRAMOZÁS, ELŐZETES (EX-ANTE) ÉRTÉKELÉS projekttervek, előkészítő tanulmányok, programdokumentáció ELLENŐRZÉS, UTÓLAGOS (EX-POST) ÉRTÉKELÉS szabályszerűségi és célszerűségi vizsgálat, tanulságok levonása a következő programokhoz illetve projektekhez MONITORING, IDŐKÖZI (MID-TERM) ÉRTÉKELÉS ütemtervek és fizikai megvalósulás ellenőrzése, célok teljesülésének vizsgálata VÉGREHAJTÁS pályázatok, közbeszerzések (tender, értékelés, szerződés, kifizetés), megvalósítás, kivitelezés

128 Monitoring/Értékelés/Ellenőrzés
Közös szempontok: (számos esetben azonos) szereplők közös felelőssége elfogulatlan ítélet nyílt és átlátható folyamat erőforrás kímélés

129 Monitoring/Értékelés/Ellenőrzés összefüggése

130 Monitoring  Értékelés  Ellenőrzés
„Se vele - se nélküle” Monitoring  Értékelés  Ellenőrzés

131 Monitoring Folyamatos „nyomon követés”, vizsgálat, elemzés - a célok ütemes megvalósulása érdekében Szükség szerinti beavatkozás, döntés-előkészítés változtatni a managementen változtatni a célkitűzéseken reallokálni a forrásokat Dokumentálás, információáramlás, tájékoztatás az átláthatóság jegyében

132 Értékelés Célkitűzések megvalósulásának vizsgálata Statikus elemzés
Projektciklusbeli helyétől függően: Előzetes „ex-ante” értékelés Időközi, vagy közbenső „mid-term” vagy „interim” értékelés Záró, vagy utólagos „ex-post” értékelés + Kiegészítő, „ad-hoc”, eseti értékelések Végrehajtói helyzetétől függően Belső értékelés vagy Külső értékelés

133 Ellenőrzés Jog- illetve szabályszerűségi vizsgálat
Belső és külső is lehet Érdemi összefüggések felvázolása  megoldási javaslat  intézkedési kötelezettség Forrásai: nyilvántartások statisztikák jelentések konzultációk felmérések helyszíni vizsgálatok

134 A monitoring definíciója
A 166/2001. számú a nemzetközi segélyek, támogatások felhasználásával megvalósuló programok megfigyelő és értékelő rendszerének kialakításáról szóló Kormányrendelet szerint: A monitoring "olyan figyelemmel kísérő, értékelő és javaslattevő tevékenység, amely az Európai Unió által nyújtott (PHARE, ISPA, SAPARD, stb.) támogatásból, illetve egyéb nemzetközi segélyből, támogatásból, valamint a központi költségvetésből (társfinanszírozás) végrehajtandó programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed a programok tervezésétől a végrehajtás minden fázisán keresztül azok lezárásáig annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették.".

135 A monitoring rendszer elemei
háttér intézményrendszer adat - indikátor (forrás, funkció, forma) szakértői támogatottság jelentéstételi rendszer technika (IT!) bizottságok

136 A monitoring célja időszerű és releváns információk biztosítása
a projekt-célkitűzések megvalósulásának követése korrekciós lépések tervezése az átláthatóság információk a beszámolási kötelezettségekhez a támogatási politikák pozitív irányba történő befolyásolása publicitás

137 A hazai monitoring rendszerre vonatkozó jogszabályok
1108/1997. (X.11.) Kormányhatározat az EU Phare programja és az OECD-országok által Magyarországnak juttatott segélyek kormányzati irányításának és koordinációjának új rendjével összefüggő egyes feladatokról 1009/1998. (I.30.) Kormányhatározat a nemzetközi segélyprogramok monitoring rendjéről 1026/1999. (III.3.) Kormányhatározat - a 1108/1997. módosítása - az EU segélykoordinációs rendszere és az EU támogatások monitoring rendszere 166/2001. (IX.14.) Kormányrendelet a nemzetközi segélyek, támogatások felhasználásával megvalósuló programok megfigyelő és értékelő rendszerének kialakításáról

138 A monitoring jelentés tartalma
a projektek végrehajtásának menete, eredményeik eltérések a megvalósítási tervtől felmerült problémák és a megoldásukra tett intézkedések/-i javaslatok  akár a pénzügyi terv felülvizsgálatára is tájékoztató és propaganda tevékenység

139 SA jelentéstétel menete
Projekt végrehajtó adatszolgáltatás, rendszeres beszámolás, alkalmankénti önértékelés IT adatbázisok Közreműködő szervezet adatgyűjtés/egyeztetés, igazolás, helyszíni ellenőrzés Beavatkozás, átcsoportosítás Operatív Program Irányító Hatóság ellenőrzés, jelentéstétel, OP Monitoring Bizottság Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság ellenőrzés, jelentéstétel, KTK Monitoring Bizottság Európai Bizottság jelentések, ex-post(!) jóváhagyás

140 KTK Monitoring Bizottság OP Monitoring Bizottság Közreműködő szervezet
A monitoring szintjei KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság Program monitoring OP Monitoring Bizottság OP Irányító Hatóság Közreműködő szervezet Projekt monitoring Címzett (pályázó)

141 Az IT rendszer adatbázisai
Támogatási kérelmek Egyeztetett kérelmek Befogadott, jóváhagyott projektek Végrehajtás alatt álló projektek Befejezett, megvalósult projektek Visszaélések („Lopez modul”)

142 Értékelés lépései 1.) Eredmények elemzése
2.) Megvalósítás folyamatának vizsgálata 3.) Partnerek, intézmények, szervezetek tevékenységének és együttműködésüknek az értékelése 4.) Korrekciós intézkedések megítélése 5.) Értékelő jelentés összeállítása

143 Európai Unió alapelvei az értékelésre
A program menedzsment integráns része Elegendő erőforrás biztosítása (humán, anyagi és szellemi) Minőségi követelményei: az érvényesség szem előtt tartása, az információhoz való hozzáférés biztosítása, a szereplők érdekeinek figyelembe vétele, megbízhatóság, átláthatóság és tárgyilagosság érvényesítése Nyilvános eredményeknek!

144 Az értékelések jellemzői

145 Előzetes „ex-ante” értékelés 1.
Célja - vizsgálni a megfelelőséget: probléma kezelés célkitűzések számszerűsítés struktúra előírások

146 Előzetes „ex-ante” értékelés 2.
Fő tényezői: 1. Korábbi tapasztalatok 2. Társadalmi-gazdasági környezet, erős és gyenge pontok 3. Stratégiák és prioritások belső és külső koherenciája 4. Célkitűzések mennyiségi meghatározása 5. Társadalmi, gazdasági hatások, forrás-felhasználás 6. Végrehajtási rendszer

147 Időközi „mid-term” értékelés
Célja: Előrehaladás vizsgálata Javaslat módosításra Pénzügyi helyzet megítélése Változtatások igazolása Projekt menedzsment megítélése

148 Utólagos „ex-post” értékelés
Célja - az elvárt célok és az elért célok összehasonlításával: A projekt igazolása A projekt hatásainak értékelése Adatok elemzése Új tapasztalatok szerzése

149 Belső és külső értékelés összevetése
függetlenség szakmai hozzáértés konkrét, objektív elemzés plusz kapacitás  „ad-hoc” értékelések! plusz költség „idegen kéz” BELSŐ „bennfentesség” meglévő erőforrások közvetlen tapasztalatok aktuális szaktudás költséges a külön egység „prekoncepció”

150 Az értékelések hatásai a projektciklusban
„Ex-ante”  programozás, tervezés, végrehajtás „Mid-term”  végrehajtás, lebonyolítás „Ex-post”  folytatás, újrakezdés

151 Az ellenőrzésre vonatkozó hazai jogszabályok
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről 15/1999. (II. 5.) Kormányrendelet a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti valamint belső költségvetési ellenőrzéséről 61/1999. (IV. 21.) Kormányrendelet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felügyeletéről, feladat- és hatásköréről

152 hogy valami „JÓT” hozzunk létre!
Végkövetkeztetés A monitoringnak, értékelésnek és ellenőrzésnek nagy jelentősége van, mert: EU elvárás, sőt követelmény, alaposabb megértést nyújt, végigkíséri az egész projekt- és programciklust, döntéseket alapozunk rá, fontos információforrás.  Javítás, okulás, tanulás, hogy valami „JÓT” hozzunk létre!

153 E-mail: gonczi.zsolt@fnti.hu
Köszönöm figyelmüket! Gönczi Zsolt M.B.A. 06-20/