NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VII.

Az előadások a következő témára: "NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VII."— Előadás másolata:

1 NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VII.
Fizetési mérleg és árfolyam

2 Kapcsolódó irodalom Kötelező Ajánlott
OBSFELD–KRUGMAN: Nemzetközi gazdaságtan - A nemzeti jövedelem elszámolása és a fizetési mérleg (: o.) Ajánlott BENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, pp

3 A nemzeti jövedelem számítása és a fizetési mérleg I.
Egy ország bruttó nemzeti terméke (GNP) = adott időszak alatt a termelési tényezői által előállított és értékesített végtermékek és szolgáltatások értéke.

4 A nemzeti jövedelem számítása és a fizetési mérleg II.
A bruttó nemzeti termék felhasználása: Fogyasztás Beruházás Kormányzati vásárlás Folyó fizetési mérleg (nettó áru- és szolgáltatásexport)

5 A nemzeti jövedelem számítása és a fizetési mérleg III.
Bruttó hazai termék (GDP) GNP = GDP + tényezőjövedelmek nettó egyenlege a világgal szemben Pl.:magyar vállalat brit tulajdonosokkal: a magyar GDP része, de a brit GNP-be számít bele.

6 A külföld bekapcsolása
A nemzetgazdaságon túlmutató tranzakciók. A nemzetállamok szabályozzák a külfölddel kapcsolatos tranzakciókat (vám, nem tarifális eszközök, devizaszabályozás). A külfölddel kapcsolatos szabályozás lebontása a liberalizáció.

7 Konvertibilitás I. Nem automatikusan konvertibilis.
A konvertibilitás = szabad átválthatóság. A konvertibilitás gazdasági hatásai: előnyök: külgazdasági kapcsolatok olajozottsága, a gazdasági szereplők kalkulációja könnyebb, hátrányok: az állami (központi banki) kontroll lehetősége kisebb, a nemzetgazdaság sebezhetősége jelentős,

8 Konvertibilitás II. Fokozatait értelmezzük 3 dimenzióban:
1. A nemzetközi fizetési mérleg mely tételeire érvényesül; 2. A gazdasági szereplők milyen körére vonatkozik; 3.De jure vs. de facto. Két szélső eset: Kötött devizagazdálkodás. Teljes konvertibilitás.

9 A nemzetközi fizetési mérleg első megközelítés
Pénzforgalmi mérleg (flow), amely egy nemzetgazdaság külfölddel lebonyolított pénzügyi műveleteit összesítő kimutatás. Tartalmazza: Az összes külföldi pénzbevételt és külföldre teljesített kifizetést, A külfölddel szemben keletkezett követeléseket és tartozásokat, A hivatalos tartalékok állományának változását. Pozíciója egy ország valutájával kapcsolatos kereslet-kínálati viszonyokat fejezi ki.

10 A nemzetközi fizetési mérleg. Szereplők
1. Devizabelföldi = az a szereplő, akire az adott ország devizagazdálkodási szabályai vonatkoznak. 1a. Rezidens az a gazdasági szereplő, akit alapvető gazdasági érdeke az adott országhoz köt. 2. Devizakülföldi = akire az adott ország devizagazdálkodási szabályai nem vonatkoznak. 2a.Nem rezidens akit alapvető gazdasági érdeke a külföldhöz köt. 3. Offshore = kedvező deviza- és adószabályozási feltételeket biztosító országban bejegyzett szereplő.

11 Nemzetközi fizetési mérleg – tranzakciók 1.
A folyó pénzügyi műveletek piaca: a deviza kereslete és kínálata az áru- és szolgáltatás áramlásától (export-import) a tényezőjövedelem-transzferek (pl. munkabér, osztalék) irányától és nagyságának alakulásától függ.

12 Nemzetközi fizetési mérleg – tranzakciók 2.
Tőketranzakciók piaca: a deviza kereslete és kínálata a direkt (közvetlen) befektetésektől (a közvetlen befektetésnek nincs lejárata, a befektető tartós érdekeltsége érvényesül a vállalatirányításban); a portfolió befektetésektől (itt másodlagos piaccal rendelkező értékpapírokról van szó); bankhitel forgalomtól; a spekulációs befektetésektől (forró tőke) függ.

13 Nemzetközi fizetési mérleg részei
Folyó mérleg, lényege, hogy a tranzakció hatása egyszeri. Áruszolgáltatás mérleg, tőkejövedelmek áramlása és egyoldalú (vagy viszonzatlan) átutalások(pl. segély). Tőkemérleg, a folyó fizetési mérlegre a későbbiekben kiható pénzmozgások.

14 A fizetési mérleg részei
1993-ig: 2 részből állt: Folyó fizetési mérleg Tőkemérleg 1993-tól IMF standard, SNA (nemzeti számlarendszer) harmonizáció: Pénzügyi mérleg Nemzetközi tartalékok változása A magyar 1997-től készül így

15 A folyó fizetési mérleg részei
Áruk és szolgáltatások kereskedelme Nemzetközi fuvarozás és biztosítás Egyéb szállítmányozás Idegenforgalom Befektetési jövedelmek Kormányzati kiadások Egyéb javak, szolgáltatások és jövedelmek Egyoldalú átutalások

16 Folyó fizetési mérleg egyenlege
Adott nemzetgazdaságban, adott időszakban megtermelt nemzeti jövedelmet Meghaladja-e a belföldi felhasználás Vagy elmarad attól

17 Tőkeforgalmi mérleg A nyújtott kölcsönök (követelések) és az igénybe vett hitelek (tartozások) egyenlegét, változását mutatja Részei: Tőkeműveletek (közép- és hosszú lejáratú devizahitelek) Monetáris műveletek (tartalékpozíciók változása) Megmutatja, hogy egy nemzetgazdaság hogyan finanszírozza folyó fizetési mérlegének hiányát (hitelek, vagy külföldi befektetések)

18 Tőkeszámlák csoportosítása
Követel – tartozik Rövid lejáratú – hosszú lejáratú Egyes szektorok tőkeszámlái Kormányzati szektor; Kereskedelmi bankok; Vállalati szektor Funkcionálisan Közvetlen befektetések; Portfolióbefektetések; egyéb külföldi hitelek Financiális (A) és kereskedelmi (B) tőkeszámlák A: szindikált hitelek; szindikált kötvénykibocsátás; nemzetközi pénzügyi szervezetek hitelei; kormányzati hitelek; bankközi hitelek B: kormányzati hitelek; bankhitelek; vállalati hitelek

19 Pénzügyi mérleg Közvetlen tőkebefektetések Portfólió befektetések
Egyéb befektetések Nemzetközi tartalékok

20 A teljes fizetési mérleg egyenlege
Folyó fizetési mérleg + Tőkemérleg + Pénzügyi mérleg + Tévedések és kihagyások egyenlege (eltérő adatforrások miatt) A fizetési mérleg egyenlege definíciószerűen = 0 Amit veszünk, ki is kell fizetnünk!

21 Nemzetközi tartalékok
A fizetési mérleg egyik legfontosabb komponense, a külső pozíció elemzésének kulcsfontosságú aggregátuma! Miért? Ha a (beáramló tőke – kiáramló) < foly. Fiz. Mérleg deficitje A tartalékokból kell finanszírozni! Tartalék: valuta, arany, speciális hitelkeretek Funkció: - ország fizetési kötelezettségének rendezése - valuta árfolyamának szabályozása Importfedezeti arányként is meghatározzák!

22 Nem mindegy milyen típus!
Tőkemozgások típusai Működő tőke: gazdasági motívum, valamiért fantáziát lát az országban, gyárat telepít, szakmai, stratégiai befektető (FDI) Portfólió tőke: jó befektetési lehetőség, pénzügyi befektető, 10 %-nál kisebb tulajdonrész Kölcsöntőke: szimplán pénzügyi, magasabb kamat miatt itt vesz értékpapírt, itt nyújt hitelt (hosszú vagy rövid lejárat?) Nem mindegy milyen típus!

23 Tőkemozgások típusai A folyó és a tőkeszektor műveletei között szoros kölcsönhatás és átváltás van. A folyó mérleg pozíciója tőkeműveleteket válthat ki (folyó hiány finanszírozására felvett hosszúlejáratú hitel) A tőkeműveleteknek is van folyó tételekre vonatkozó konzekvenciája (a hitelekre kamatot, a direkt befektetések profitot eredményeznek, az értékpapírokra hozamot fizetnek - ezek, amennyiben elhagyják az országot, úgy a folyó fizetési mérleget terhelik)

24 Egyéb statisztikák A külföldi befektetési pozíció: egy meghatározott időpontban egy adott ország nem rezidensekkel szemben fennálló pénzügyi követeléseinek és tartozásainak nagyságát és összetételét mutatja. SNA (System of national accounts) – nemzeti számlarendszer: egy adott gazdaság rezidenseinek tranzakcióit és pozícióit figyeli meg

25 Nemzetközi fizetési mérleg – úgynevezett alapmérleg
Folyó mérleg, A rövidlejáratú tőkemozgásoktól (forró pénzek) megtisztított tőkemérleg Ezen tételek finanszírozása tervezhető.

26 Fizetési mérleg pozíció
Passzív tétel = külföldi fizetőeszköz kiáramlását generáló tranzakció. (pl. áruimport, tőkeexport) Aktív tétel = külföldi fizetőeszköz beáramlását generáló tranzakció (pl. áruexport, tőkeimport) Pozíciója csak a részmérlegeknek lehet.

27 Fizetési mérleg pozíció
Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik be, akkor ez aktívum (merkantilisták azt mondták, hogy az arany beáramlása jó) Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik ki, akkor ez passzívum.

28 Monetáris politikai szempont
Hogyan hat a fizetési mérleg egyenlege a pénzmennyiségre? Ceteris paribus az aktívum pénzmennyiséget növelő, A passzívum pénzmennyiséget csökkentő hatást fejt ki. A sterilizáció lényege éppen a „fölös” pénzmennyiség piac konform „eltüntetése”.

29 Aktívum/passzívum mi a jó?
Fizetési mérlege: folyó passzívum, ezt ellensúlyozó tőke beáramlás. Ha a tőke „önként jön” az befektetés, ha nem az kölcsöntőke. Ennek a tőkebeáramlásnak „ára”, hozama van. A nem fedezett passzívum a tartalékok változását eredményezi. USA folyó fizetési mérlege passzív. Ezt nem kell teljes mértékben fedezni, mert az USD tartalékvaluta.

30 Aktívum/passzívum mi a jó?
Nem mindegy, hogy a pozícióm milyen valutában keletkezik. Konvertibilis valutában szerzett aktívum, nem konvertibilis valutában szerzett aktívum.

31 Ez a legfontosabb (reálgazdaság működése)
Külső egyensúly A külső vagy fizetési mérleg egyensúly felborulása: ha az egyes részmérlegek hiányt vagy többletet mutatnak Egyes részmérlegek fontos információkat szolgáltatnak a gazdaságpolitika számára Amennyiben az átváltást a monetáris hatóság, vagy ker. bankok végzik, úgy az hatással van a belföldi pénzmennyiségre is) Folyó fizetési mérleg egyensúlya: X-IM=0 Ez a legfontosabb (reálgazdaság működése)

32 Külső egyensúly Ha a Foly. Fiz. Mérleg deficites: finanszírozni kell!
Tőke kell – emeljük a kamatszintet? (belgazdasági veszélyek) Tartósan nem lehet a folyó fizetési mérleg deficites! (Mi a helyzet, ha mégis? - páldák) Alapmérleg: X-M+LTC=0 LTC: kiszámítható, hosszú lejáratú forrás Ma már a lejárat és a kiszámíthatóság között nincs kapcsolat (egy gyárat 1 hét alatt leszerelnek, egy 10 éves államkötvényt bármikor eladhatnak) Teljes devizaáramlás mérlege (likviditási mérleg): X-M+LTC+STCp=0 STCp: rövid lejáratú piaci finanszírozás

33 Ha nagy a hiány, valamit tenni kell (Árfolyampolitika szerepe!)
Külső egyensúly Szempontok: Ne az abszolút, hanem a relatív Foly. Fiz. Mérleg hiányt nézzük – GDP-hez viszonyítva Mekkora az ország adósságállománya? Mekkorák a valutatartalékok? (hogy hitel megvonása esetén lehessen fedezni az importot) Tudja-e működőtőke-beáramlás finanszírozni? Ha nagy a hiány, valamit tenni kell (Árfolyampolitika szerepe!)

34 Az ikerdeficit Az ikerdeficit az a jelenség, amikor a költségvetési hiány egyben folyó fizetési mérleg hiányt is okoz. Vitatott jelenség; Meghatározott feltételek esetén következik be. (liberalizált import és rögzített valutaárfolyam.)

35 Nemzeti jövedelem nyitott gazdaságban
Zárt gazdaságban: Y = C + I + G Nyitott gazdaságban: Y = C + I + G + EX – IM Folyó fizetési mérleg: CA = EX - IM Y – (C + I + G) = CA

36 Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg
Zárt gazdaságban: S = I Nyitott gazdaságban: S = I + CA Privát és kormányzati megtakarítás: S(p) = Y – T – C S (g) = T – G Költségvetési deficit: (G – T)

37 Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg
S(p) + S (g) = S = I + CA CA = S(p) – I – (G – T)

38 A fizetési mérleg elszámolása I.
Minden nemzetközi tranzakció automatikusan kétszer kerül be a fizetési mérlegbe, egyszer tartozásként, és egyszer követelésként. Áruk és szolgáltatások eladása vagy vásárlása – folyó fizetési mérleg Aktívák eladása és vásárlása – tőkemérleg

39 A fizetési mérleg elszámolása II.
Aktíva: a vagyontartás bármilyen formája (pénz, részvény, gyár, kormányzati kötvény, ingatlan, stb.) A folyó fizetési mérleg az ország nettó külföldi vagyonának változása. Folyó fizetési mérleg + Tőkemérleg = 0

40 A fizetési mérleg elszámolása III.
Fizetési mérleg hiánya: Tőkemérleg nem tartalék részének és a folyó fizetési mérleg különbsége, vagyis az a rész, amit a tartalékok változásával fedeznek.

41 Árfolyam I. Az árfolyam változását leértékelődésnek és felértékelődésnek nevezzük. A forint leértékelődése a dollárral szemben a forint dollárban kifejezett árának csökkenése A forint felértékelődése a dollárral szemben a forint dollárban kifejezett árának növekedése

42 Árfolyam II. Hatás: Ha egy ország valutája leértékelődik, a külföldiek olcsóbbnak találják az onnan származó exportot, a belföldiek viszont drágábbnak találják az importot. A felértékelődésnek ellentétes hatása van: a külföldieknek többet kell fizetniük az ország termékeiért, a belföldi fogyasztók viszont olcsóbban jutnak hozzá a külföldi termékekhez.

43 Árfolyam és fizetési mérleg kapcsolata
Rugalmassági megközelítés: sem a rugalmas, sem a rögzített árfolyamrendszer nem feltétlenül vált ki arányos változásokat az export és import alakulásában Adósminősítés

44 Árfolyam és fizetési mérleg kapcsolata
Vizsgálandó: Rugalmas-e az exporttermelés Rugalmas-e a külföldi kereslet Importcikkek iránti hazai kereslet Hazai termelés mennyire importfüggő Leértékelés hatására nő-e a fizetési mérleg más tételeinek bevétele Leértékelés miként hat a tőke ki/be/áramlásra Időbeli eltérés fontossága

45 Árfolyamrendszerek Valutaárfolyam-rendszerek: 1. Aranystandard
Hivatalos átváltási arány a valuta és az arany között. 2. Arany-valuta standard (Bretton Woods) Fix árfolyam a US dollárhoz, a dollár árfolyama rögzítve az aranyhoz ($35 unciánként) 3. Lebegő árfolyamok

46 Árfolyam-megállapodások
Más valutához rögzített valuta (U.S. dollár, Euro, valutakosár) Irányított lebegtetés Regionális valuta-egyezmények