1 Magyar Nyelven Európában I. Felsőoktatás és Tudomány Budapest 2006. március 31 – április 1.

Az előadások a következő témára: "1 Magyar Nyelven Európában I. Felsőoktatás és Tudomány Budapest 2006. március 31 – április 1."— Előadás másolata:

1 1 Magyar Nyelven Európában I. Felsőoktatás és Tudomány Budapest 2006. március 31 – április 1.

2 2 Felsőoktatás és tudomány – történelmi visszatekintés, mai törekvések, nyelvi problémák Berényi Dénes Magyar Tudományos Akadémia

3 3 Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet Budapest 2006. március 31.

4 4 Felsőoktatás és tudomány – történelmi visszatekintés, mai törekvések, nyelvi problémák Vázlat 1.Történelmi visszatekintés 2.A jelen 3.A tudomány és a felsőoktatás nyelve

5 5 1. Történelmi visszatekintés a.Európa •A helyzet a 2. évezred kezdetén -a kínai civilizáció minden tekintetben vezet -az arab is sok tekintetben •Megkezdődik az európai civilizáció „előrenyomulása” -mára az európai civilizáció egyeduralkodó a világon

6 6 •Az okot igazából ma sem tudjuk -a tudomány és technika szerepe kétségtelen -de miért itt fejlődött ki a modern tudomány •Az egyetemek Európában -Európai „találmány” -a középkor „szülötte” -a fokozatok rendszerével, a „nációkkal” •Az első egyetemek -Bologna (1088) -Párizs (1200) -Oxford (1249)

7 7 •A tudományos akadémiák már a modern tudományosság idején jöttek létre -Accademia dei Lincei ( Róma, 1603) -Royal Society (1662) -Academie des Sciences (1666) -Berlini Tudományos Akadémia (1700) •Tudományos folyóiratok -Journal des Savanants (1665) -Philosophical Transactions (1665) •Kutatóintézetek -XX. század

8 8 b. Magyarország •Kezdettől fogva bizonyos „megkésettség” -az egyetemalapításban is: Pécs (1367), Óbuda (1395) -Közép-Európa hasonló helyzetben, de vannak szerencsésebbek: Prága (1348), Krakkó (1364), Bécs (1365) •A „török idők” még „rátettek” -Nagyszombati Egyetem (1635; 1777-ben Budára, ill. 1786-ban Pestre költözik) -Kolozsvári Egyetem (1872)

9 9 •Magyar Tudományos Akadémia (1825) •Tudományos folyóiratok  Magyar Múzeum (1788) •Felzárkózás a XIX. században, annak is elsősorban a II. felében  I. fele: Bolyai, Körösi Csoma Sándor  II. fele: Semmelweis, Eötvös •Kutatóintézetek -főleg a II. világháború után

10 10 2. Jelen a.Tendenciák a felsőoktatásban •Számbeli növekedés •Sokszínűség -Felnőttképzés, továbbképzés (hazánkban több mint 500 felnőttképzési intézmény) •„Nyílt egyetem” – kapcsolat a társadalommal, a gazdasággal •Bolognai folyamat

11 11 b. A helyzet a tudományban •Ráfordítások – EU cél: ~ 2% BNT •Együttműködés •Világháló c. EU-törekvések •Európai kutatási és oktatási terv •Keretprogramok -a 7. keretprogram 2005-13 -prioritások •Egyetemi hálózatok

12 12 •Egyéb programok -COST, EUREKA, Tempus, stb. •Közös intézetek – európai intézmények -CERN, EMBO, ESO, ESA, ESRF, stb. •Az EU programok és a magyar bekapcsolódás -országhatárokon átnyúló programok -az anyaországon kívüli bekapcsolódások: magyar-magyar együttműködés

13 13 3. A tudomány és a felsőoktatás nyelve a.A „lingua franca” szükségessége •Ami korábban a latin volt a tudományban -az ma az angol -három nyelv az EU-ban -kettő az anyanyelven kívül •Mi a helyzet a felsőoktatásban? b. Az anyanyelv fontossága •Az anyanyelv (első nyelv) elhelyezkedése az agyban

14 14 c. Csak az anyanyelv? •Három-féle modell -csak egy nyelvű (pl. angol egyetemek vagy Turku-i egyetem) -két nyelvű (pl. barcelonai vagy az ottawai egyetem) -tendencia a három nyelv irányában •Debreceni konferencia (2004. okt. 28-31.) -egyetemi tanácsok és diák-képviselet •A többség nyelvének ismerete nélkül a kisebbségi értelmiség hátrányba kerül

15 15 d. A „tudás társadalmát” nem lehet felépíteni tudomány és felsőoktatás nélkül •Itt az anyanyelv szerepe nem elhanyagolható •De a többnyelvűség elengedhetetlen követelmény