A Pécsi Tudományegyetem kutatási és innovációs stratégiája

Az előadások a következő témára: "A Pécsi Tudományegyetem kutatási és innovációs stratégiája"— Előadás másolata:

1 A Pécsi Tudományegyetem kutatási és innovációs stratégiája
Kovács L. Gábor tudományos és innovációs rektorhelyettes

2 1367. esztendő Az egyetemalapító Nagy Lajos király és
V. Orbán pápa az alapító okiratban így minősíti Pécs városát: “Pécs a tudomány magvainak terjesztésére különösen alkalmas.” 2

3 A PTE számokban Karok száma 10 db Klinikák száma 24 db
Gyakorló iskolák 4 db Hallgatók száma fő Ebből külföldi hallgató 1762 fő PhD/DLA iskolák száma 20 db PhD/DLA hallgatók száma 898 fő Alkalmazottak száma 6069 fő Akadémiai kutatócsoportok száma 3 db MTA rendes tagja 9 fő MTA levelező tagja 2 fő Professzorok száma 229 fő

4 A tudományos aktivitás számszerű jellemzői
Az elmúlt öt évben Hazai és nemzetközi publikációk száma: db Hazai és külföldi monográfiák száma: 1120 A publikációk nemzetközi és hazai hivatkozásainak száma: db A publikációk összesített impakt faktora: 4276 K+F bevétel éves szinten meghaladta az 1 Mrd Ft-ot

5 A PTE jelenléte a Dunántúlon
PÉCS SZEKSZÁRD KAPOSVÁR ZALAEGERSZEG SZOMBATHELY 5

6 A PTE regionális szerepe
A PTE, mint a régió tudásbázisa: megjeleníti tudományterületek összességét a Dél-dunántúli régióban; jelentős gazdasági hatást gyakorol az oktatási és kutatási tevékenységen keresztül; biztosítja a képzett humánerőforrást; közel 30 ezres hallgatói létszámával jelentős fogyasztói célcsoportot kínál a gazdasági szférának; 6000 fős alkalmazotti létszámával a régió egyik legnagyobb foglalkoztatója.

7 Innovációt támogató környezet a Pécsi Tudományegyetemen
Szellemi alkotások jogvédelméről és kezeléséről szóló szabályzat, 2005 Innovációs Bizottság, 2005 Innovációs Alap, 2005 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, 2005 Célok: 1. Szellemi termék (SZT) portfólió, szellemi tulajdon menedzselése: azonosítás, portfólió építés, SZT-ek oltalma, hasznosítás (licensz bevétel, spin-off, stb.) 2. Kutatási és szolgáltatási portfólió: azonosítás, portfólió építés, marketing (kutatási együttműködések, megbízások, szolgáltatási bevétel) 3. Kompetencia- és képesség-fejlesztés, innovációs szemlélet

8 Az innovációs aktivitás számszerű jellemzői
Szellemi termék (SZT) portfólió 79 regisztrált szolgálati SZT, ebből 67 IB által befogadott : 40 találmány, 22 know-how, 3 szerzői mű, 2 megjelölés Szabadalmi bejelentések: 49 nemzeti (ebből 16 magyar), 13 PCT Szabadalom: 13 nemzeti Használati minta: 1 Védjegy: 2 Forrás: PTE KTTK, augusztus 9 HASZNOSÍTÁS (licensz) 8

9 Az innovációs aktivitás számszerű jellemzői
2. Kutatási és szolgáltatási portfolió Tudástérkép adatbázis (130 kutatócsoport) Szolgáltatás-fejlesztés, piacfelmérés, üzleti tervek Marketing eszköztár: innovációs honlap, kiadványok K+F profil és szolgáltatás kereső (130 magyar, angol, horvát) klaszter-kapcsolatok fejlesztése együttműködés regionális és országos szervezetekkel Kutatási megbízások száma és volumene nő 3. Kompetencia- és képesség-fejlesztés: GLP képzés-fejlesztés: 40 GCP képzés: 125 Innováció menedzsment képzés: 450 Innováció menedzsment PhD kurzus: 40 Vezető partnerként benyújtott FP projektek száma nő 9

10 PTE K+F+I céljai Európai színvonalú, a gazdasággal szoros kapcsolatokat fenntartó, a regionális gazdaság fejlődésére mérhető hatást gyakorló, egyes szakterületeken európai szinten is kiemelkedő eredmények elérése. Az Egyetem és a gazdaság közötti kapcsolatok hatékonnyá tétele, a kutatási eredmények innovációs célú hasznosítása, a termék- és szolgáltatás-fejlesztésben aktív egyetemi részvétel, kedvező esetben eljutva új termékek piaci bevezetéséig. 10

11 PTE K+F+I stratégia-fejlesztés céljai
Határozott irány mentén, tudatosan kívánjuk K+F+I tevékenységeinket fejleszteni, forrásainkat felhasználni annak érdekében, hogy kutató/kiváló egyetemi pozícióinkat javítsuk, továbbá innovációs szempontból az élvonalban legyünk.

12 PTE K+F+I stratégia-fejlesztés céljai
Fejlesztési prioritások közös kialakítása. Hatékony kutatásmenedzsment, kutatáshasznosítás és technológia-transzfer folyamatok kialakítása.

13 PTE K+F+I stratégia-fejlesztés keretei
A stratégia-készítés folyamata: 2010. szeptemberétől 2011. június Szenátusi döntés a koncepció elfogadásáról Partnerség: tudományterületenként és horizontális munkacsoportok keretében, széles körben egyeztetések, véleményezés. A stratégia felépítése: Helyzetelemzés (külső/belső környezet elemzése, SWOT analízis) Jövőkép Célrendszer Tematikus prioritások Intézkedések

14 PTE K+F+I stratégiai céljai
K+F+I eredményesség fejlesztése II. K+F+I külső kapcsolatrendszer fejlesztése I/1. Szakmai eredményesség I/2. Piaci eredményesség II/1. Üzleti szféra igényeihez igazodó K+F+I aktivitás II/2. Kapcsolat a K+F+I szakmai, tudományos szervezetekkel, az állami- és közszférával III. K+F+I működés fejlesztése IV. K+F+I képességek fejlesztése III/1. Menedzsment III/2. Szabályozás III/3. Finanszírozás IV/1. Emberi erőforrás IV/2. Infrastruktúra biztosítása

15 K+F+I eredményesség fejlesztése
I/1. Szakmai eredményesség I/2. Piaci eredményesség I/1.1. Hazai és nemzetközi szinten elismert tudományos teljesítmény I/2.1. Hasznosult kutatási eredmények I/2.2. A PTE kutatási és szolgáltatási portfoliójának növekvő piaci hasznosítása I/1.2. A PTE tudásbázisa jelentős innovációs potenciált képvisel I/2.3. A K+F finanszírozás forrás szerkezetének optimális összetétele

16 II. K+F+I külső kapcsolatrendszer fejlesztése
II/1. Üzleti szféra igényeihez igazodó K+F+I aktivitás II/2. Kapcsolat a K+F+I szakmai, tudományos szervezetekkel, az állami- és közszférával II/1.1. Innovációs együttműködés, szoros stratégiai partnerszövetség az üzleti szféra hazai és külföldi nagyvállalataival II/2.1. Erős lobbi tevékenység II/1.2. Szoros kapcsolatrendszer a hazai és a régiós KKV szektor vállalkozásaival II/2.2. Jelentős eredmények a kutatócsoportok hazai és nemzetközi K+F+I és tudományos kapcsolatainak fejlesztésében II/1.3. Kapcsolat-fejlesztés befektetőkkel, magvető- és kockázati tőkealapokkal, üzleti angyalokkal II/2.3. Intenzív szakmai és tudományos kapcsolatok II/2.4. Vezető szerep a hazai, és aktív részvétel nemzetközi egyetemi technológia-transzfer szervezetek együttműködésében

17 Tudományegyetemmé (kutatás-intenzív egyetemmé) válni
Minden karon megteremteni a doktori képzés alapjait. Növelni a minősítéssel (PhD, habilitáció, MTA doktora) rendelkező oktatók számát. Növelni az akadémikusok és az MTA munkacsoportok számát. Növelni az egyetem jelenlétét a nemzetközi tudományos életben. Jelentősen növelni az egyetem innovatív és infrastrukturális pályázati forrásait. 17

18 Kiemelt K+F fejlesztések
3-5 éves távlatban hangsúly a multidiszciplináris és interdiszciplináris kutatásokra. A középtávon fejleszteni kívánt területek kijelölése: a meglévő tudományos bázis, az európai kutatásstratégiai irányvonalak, a kormányprogramban megfogalmazott gazdaságfejlesztési célok, a kutatási eredmények gazdasági-ipari hasznosíthatósága. 18

19 Kiemelt K+F fejlesztések – Science Building
7700 m2 területű korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új természettudományi kutatóközpont, amely koncentrált K+F tevékenységhez magas színvonalú műszerhátteret és laboratóriumterületet biztosít. (elsősorban a biotechnológia, környezettudomány, ICT területeken). Új kapacitásaival lehetővé tesz minőségi képzés-fejlesztéseket.

20 Kiemelt K+F fejlesztések
A PTE kutatási kiválósági területeinek komplex infrastrukturális fejlesztése (TIOP / pályázat). Laboratórium és műszerfejlesztések, növeljük a kutatási kapacitást és törekszünk a régió gazdasági szereplőivel való együttműködésre alkalmas innovációs környezet megteremtésére. A Dél-dunántúli Régió egyetemi versenyképességének fejlesztése (TÁMOP B-10/ ): a PTE a Kaposvári Egyetemmel közösen tudásbázisuk minőségi fejlesztését hajtják végre. 20

21 Kiemelt K+F fejlesztések
A tudományos képzés műhelyeinek támogatása (TÁMOP-4.2.2/B-10/ ): Lehetőséget biztosít a tehetséges hallgatók és oktatók számára a tudományos fejlődésre, Az intézmény belső megújítása révén a minőségi tudományos utánpótlás-nevelésre. Az összehangolt fejlesztés keretében fejlesztendő területek a doktori iskolák, tudományos diákkörök, szakkollégiumok. 21

22 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
22