A településfejlesztés aktuális feladatai

Az előadások a következő témára: "A településfejlesztés aktuális feladatai"— Előadás másolata:

1 A településfejlesztés aktuális feladatai
Jármi Gyöngyi Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály II. Plan-net Konferencia, Nyíregyháza, április 5.

2 Aktuális feladatok Szabályozási feladatok (Építési törvény, kapcsolódó Korm.rendeletek) ROP pályázati kiírások 2012-ben (AT módosítás, pályázatok előkészítése, új 4/2011. Korm.rend.) Felkészülés a 2014 utáni támogatási periódusra: Integrált Területi Beruházások (ITI) Fenntartható városok európai referenciakerete (RFSC)

3 Szabályozási feladatok
Épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Törvény (Étv.) módosításának tervezete első olvasatban elkészült → Országos Építésügyi Fórumon ápr. 10-ig véleményezhető (ápr. 30. KIM, majd közigazgatási egyeztetés) Ezt követően a kapcsolódó végrehajtási rendeletek módosításainak tervezetei is felkerülnek a Fórum honlapjára

4 Felkészülés a 2014 utáni támogatási periódusra Mi várható?
Célok: Kohéziós politika városi dimenziójának erősítése (EU2020 prioritásai!), erősíteni kell az integrált szemléletet, városok szerepét Európai Bizottság okt. 6-án közzétette a as programozási időszakra vonatkozó jogszabály-tervezeteteket (egyeztetésük megkezdődött) Városokat érintően: EU2020-hoz való hozzájárulás, fókusz a 11 tematikus célra Integrált Területi Beruházások (ITI): forrás: ERFA (5%), ESZA, mire: integrált terület-/városfejlesztési stratégiák végrehajtása (speciális célterület), hogyan (opc.): menedzsment feladatok helyben

5 A Lipcsei Charta végrehajtását segítő fenntartható városfejlesztés európai módszertana (RFSC)

6 Előzmények A városfejlesztésért felelős miniszterek döntései:
Lipcsei Charta a fenntartható városokról (2007) az integrált megközelítés elősegítése, kiemelt figyelem a leromlott városrészeknek, stb. Marseille Nyilatkozat (2008) a Lipcsei Charta célkitűzéseinek megvalósítását segítő eszközrendszer kidolgozása francia kezdeményezésre „referenciakeret” létrehozásának elindítása (MS/I mcs létrehozása) Toledo Nyilatkozat (2010) az RFSC első, ún. „tesztverzió” bemutatása az RFSC tesztelése az európai városok bevonásával 2008. Marseille-i Nyilatkozat: MS/I (Member States and Institution) munkacsoport létrehozása francia koordinációval, célja: a Lipcsei Charta céljainak megvalósítását (integrált, fenntartható várostervezést) segítő eszközrendszer kidolgozása 2010: Toledo Nyilatkozat az RFSC prototípusa bemutatásra került a miniszterek támogatják az RFSC európai városok bevonásával történő tesztelését, célja, hogy a módszertan minél alkalmazhatóbb, használhatóbb, hatékonyabb legyen.

7 Mi az RFSC? „Reference Framework for Sustainable Cities - a toolkit for integrated approach” » egy eszköz a városok számára Interaktív webes alkalmazás Célja a fenntartható és integrált városfejlesztésről szóló párbeszéd elősegítése: a városokon belül a városok között a városi érintettekkel az ágazatok között a szintek között (helyi, regionális, nemzeti, európai)

8 Eredmények, további lépések
2010. december: az RFSC 1. verziója elkészült, 60 európai „tesztváros” kiválasztása (tagállami koordinációval, 3 hazai város vehet részt – Szentes, Szolnok, Nyíregyháza, tesztelés nemzetközi és hazai szakértők segítségével) 2011. március 15-16: tesztelést indító konferencia 2011. I. félév: RFSC tesztelése a Nemzeti Támogató Csoport bevonásával 2011. II. félév: tapasztalatok beépítése és anyag elfogadása, További lépések: 2012. I-II. élév: (dán-ciprusi elnökség) fordítása és terjesztése (szakértői workshop-ok: ápr. 18. Debrecen, ápr. 26. Pécs, máj. 17. Budapest)

9

10 Hálózatok

11 Határozza meg városa kihívásait és találjon társ-városokat

12

13 Szerezzen hasznos tapasztalatokat az európai fenntartható városfejlesztési példákon keresztül

14 Négy fő eszköz gazdaság társadalom környezet menedzsment
25 kérdés a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatosan Magában foglalja az európai célkitűzéseket és irányelveket A kérdések a fenntarthatóság 4 pillérén alapulnak gazdaság társadalom környezet menedzsment Egy-egy célkitűzéshez több tevékenység tartozik

15 Gazdaság A városok/régiók/térségek gazdasági vonzerejének növelése
A helyi gazdaság tudás- és tapasztalatcserén alapuló fejlesztése A városok kapcsolódásának biztosítása, és hatékony infrastruktúra kialakítása. A helyi termékek fenntartható előállításának és felhasználásának, valamint a helyi szolgáltatások fenntartható igénybevételének elősegítése. Foglalkoztatási típusok és a munkahelyhez jutás lakossági igényekhez történő igazítása. Diverzifikált helyi gazdaság fenntartása vagy fejlesztése.

16 Társadalom A közszolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása A jó minőségű oktatásban és képzésben való részvétel biztosítása mindenki számára. Az egyenlő esélyeket szem előtt tartó, magas színvonalú egészségügy támogatása. A lakhatás és a lakókörnyezet minőségének biztosítása. A társadalmi bevonás és lehetőségeinek támogatása Kulturális és szabadidős lehetőségek és az ezekhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára.

17 Környezet A klímaváltozás hatásainak csökkentése és a városok alkalmazkodó-képességének növelése. A biodiverzitás megőrzése és elősegítése. Szennyezések csökkentése A természeti erőforrások minőségének és hozzáférhetőségének megőrzése. Az épített környezet, közterek és a városi tájkép magas minőségének és funkcionalitásának megőrzése és elősegítése.

18 Menedzsment Integrált jövőkép kialakítása a város fenntartható fejlődéséről. Fokozott figyelem a hátrányos helyzetű városrészekre. A város irányítási rendszerének szervezése a fenntartható városfejlesztés szempontjai szerint Az integrált, fenntartható városfejlesztés finanszírozásának biztosítása, irányítása A folyamatok nyomon követése és kiértékelése. Együttműködés a különböző szintű hatóságokkal. A városi érintettek és lakosok aktív bevonásának elősegítése A kapcsolatépítés és tudáscsere elősegítése

19 A saját stratégia/projekt kialakítása
A fenntartható városfejlesztési stratégia vagy projekt kidolgozása az integrált megközelítést alkalmazva Milyen esetekben használható? Pontosabb kép a célokról és azok lehetséges hatásairól Stratégia készítéséhez Célok teljesülésének összehasonlítása Új ötletek megújítandó stratégiához

20 Szinergiák és ellentmondások
Példák

21 Az integrált megközelítés ellenőrzése
Az integrált megközelítés ellenőrzése egy városfejlesztési stratégia vagy projekt kapcsán Milyen esetekben használható? Meglévő stratégia gyenge pontjainak fejlesztése Hatások fokozott figyelembevétele Egy stratégia/projekt értékelése

22

23 A városfejlesztési politika javítása a hátrányos helyzetű városrészekben
A város fejlesztési tevékenységének javítása a leromlott városrészekben Milyen esetekben használható? Fokozódó kihívások Nehézségek és hiányzó jó példák Speciális beavatkozásokat igénylő tématerületek

24 A fejlődés nyomon követése
A folyamatok nyomon követése lépésről lépésre Milyen esetekben használható? Stratégia/projekt nyomon követése Indikátorrendszer vizuális bemutatása Stratégia eredményeinek kommunikációja

25 Hatékonyabb kommunikáció
a fenntartható és integrált stratégiákról, projektekről különböző csoportok között fejlesztési részleg a városi önkormányzaton belül választott képviselők tervezők, gyakorlati szakemberek és szakértők lakosok és érintettek helyi, regionális, nemzeti és európai szintek képviselői szemléltethető és alátámasztható döntéshozatali folyamatok által az egyes alternatívák hatásainak és eredményeinek összevetése a koordináció fejlesztése a meghozott döntések indoklása

26 Jobb eredmények a fenntartható fejlődést jobban szem előtt tartó városi stratégiák és projektek készítése az integrált gondolkodás és cselekvés erősítése a lehetséges szinergiák feltérképezése és tudatosítása figyelem felkeltés a hiányosságok és ellentmondások vonatkozásában költség-takarékosság hosszú távon az előrehaladás kiértékelése lépésről lépésre a változtatások iránti szükséglet felmérése készségfejlesztés a város irányítása terén tanulás lépésről lépésre, különös hangsúlyt fektetve a folyamatokra hasznos példák és szemléltető anyagok felkutatása más városok példáján társ-városok közti tudáscsere és tanulás

27 Közös európai platform
Nem bírálja és elemzi a városokat de lehetőséget teremt a kritikus önértékelésre, tudatos döntéshozatalra Nem célja a városfejlesztés „szabványosítása” de egyenlő feltételek állnak rendelkezésre az egyeztetéseken alkalmazható nemzeti és helyi szinten A városokat nem mérik össze, nem rangsorolják de a különböző megközelítéseket, eredményeket összehasonlíthatják Nincsenek kötelezettségek a városok számára, nem előfeltétel a finanszírozási forrásokhoz de a városok hozzájárulnak a közös európai célok (EU 2020) eléréséhez Díjmentes hozzáférés, és nem kötődik hozzá pénzügyi támogatás viszont díjmentes e-tanulás, tudáscsere, és a készségfejlesztés

28 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!