SZERVEZETTSÉG_2.

Az előadások a következő témára: "SZERVEZETTSÉG_2."— Előadás másolata:

1 SZERVEZETTSÉG_2

2 6.2. A SZERELÉSI FOLYAMAT KIALAKÍTÁSA
Az SZTF szervezettségén – a fő tényezők: a szerelés tárgya (tömegessége, eljárásai), eszközei, és a szerelést végző ember összhangján túlmenően a folyamat elemeit képező műveleteknek tevékenységeknek a meghatározottságát,állandóságát, valamint térbeli-és időbeli egymáshoz rendelését optimálását értjük. Az SZTF szervezettségénél a szerelési folyamat tagolását a szerelő munkahelyek folyamatát és kapcsolatát,és a szerelési idő összehangolását kell vizsgálni. alap: a hierarchikus felépítést ábrázoló családfa cél: a szerelés: térbeli különválasztása időbeli egymáshoz rendelése eredmény: a szerelési struktúra kialakítása műhely elrendezés szerelési rendszer létrehozása

3 6.2. A SZERELÉSI FOLYAMAT KIALAKÍTÁSA
A szerelés a - technikai szint figyelembevételével – az alábbi formákban végezhető: Egyedi munkahely: a szerelés a többi munkahelytől függetlenül végezhető a szereléshez szükséges AR-eket tárolóból kapja SZR, SZE-eket tárolóba továbbítja Összekapcsolt (összekötött) egyedi munkahelyek egymást követő műveleteket folyamatosan végeznek a betáplálás a kezdeti munkahelyet érinti a csatlakozó AR-ek a ciklus megfelelő helyén lépnek be a tárolási hely a munkahely sorozat végén, annak területén kerül kialakításra

4 6.2. A SZERELÉSI FOLYAMAT KIALAKÍTÁSA
Szalagszerű folyamatos szerelés a műveleteket a technológiai tervben meghatározott következéssel és módon a megtervezett geometrikus alakzat szerint elhelyezett munkahelyen közbenső tárolás nélkül végzik. A műveletek közötti továbbítás nem önálló feladatként jelenik meg, hanem az a műveletek szerves, ütemezett része. Gyártóvonalszerű szerelés a részszereléseket végző sorok, vonalak, szalagok időrendi meghatározottsággal, közvetlenül a végszerelősorhoz, ill. annak megfelelő munkahelyét képező állomáshoz csatlakoznak közbenső tárolást és szállítást (műveletekhez nem rendelt) nem igényel azonos szervezési elv alapján az alkatrészgyártás is hozzákapcsolható a koordinált helyen Automatikus szerelés szerelési célgép, vagy egycélú szerelőgép több szerelési funkció szállítási és adagolási funkciók

5 6.3. A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI
A SZERELÉS TECHNIKAI SZINVONALA, FEJLESZTÉSE Célja: munkaidő csökkentése a dolgozó kímélése fizikai erő kímélése monotonitás kerülése, ami a szellemi terhelést csökkenti/ a minőség javítása - kevesebb selejt, megbízhatóbb termék/ betanított munkások alkalmazása - a szaktudást igénylő műveletek gépesítése/ függetleníti a dolgozóktól a termelést - szubjektív hatások csökkentése ill. megszüntetése de pl. sztrájk, munkabeszüntetések elkerülésére is robotizálnak jelentős befektetéssel/ (Általában kézi, normál, univerzális szerszámok nincsenek benne.)

6 6.3.1. A SZERELÉS TECHNIKAI SZINVONALA, FEJLESZTÉSE
Feltételek (melyeket figyelembe kell venni) a) a szerelési folyamat oldaláról Technikai eszközök áttekintésének figyelemmel kell lenni: arra, hogy a szerelés relatív kis időtartamot igénylő műveletekre tagolódik alkatrész hozzávezetést, tárolást, előkészítést igényel munkatárgy - ember között állandó, relatív helyzetváltozás van a bázisalkatrész, majd a SZE mérete, tömege nő folyamatokban a változó méretű és helyzetű egység meghatározott helyzetét biztosítani kell a műveletek, tevékenységek végrehajtásához eszközökre van szükség stb. b) kivitelezésnél (megvalósításnál) A szerelés megvalósításának oldaláról az adott technikai feltételek az elsődlegesen meghatározók Ezek csak fejlesztési tevékenységgel, sok esetben beruházási ráfordításokkal (módosíthatók) ill. megvalósíthatóak. Beruházás nélkül, az adott területen rendelkezésre álló szerelési termelőeszközök állományától és állapotától függ. Figyelembe kell venni, hogy viszonylag kevés az egyetemes szerelőgép,ugyanakkor a szerelési műveletek végrehajtásakor a gép - munkadarab (sokféle) viszonylagos elmozdulást végez.

7 6.3. A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI
Gépesítés szintjei (fejlettségi) A fejlettségi szint a szükséges mozgások (gép-munkadarab viszonylagos elmozdulások) mechanizálásával, vezérlésével, irányítástechnika alkalmazásával emelhető. A technikai eszközök felhasználási arányának alapján a szerelési műveletek végrehajtását tekintve az alábbi fejlettségi szintek különböztethetők meg: /tradicionális felosztás/ kézi szerelés + szerelési műveleteket kézzel hajtják végre + a dolgozók valósítanak meg minden, a x a szereléssel kapcsolatos tevékenységet x a gyártóeszközök szerelését is. mechanizált szerelés + a fő és a melléktevékenységek mechanizációja /a gyártási eszközök működtetése külső energiaforrásból történik (elektromos, pneumatikus, hidraulikus, vegyes)/

8 6.3. A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI
részautomatikus szerelés + a fő és melléktevékenységek mechanizáltak + a végrehajtási műveletek automatikusak + a dolgozó végzi a műveletek előkészítését ellenőrzését utánállításokat beszabályozásokat végkikészítési munkákat. automatikus szerelés: csak az esetleges adagolások és levételek vannak a dolgozókra bízva / A műszaki gyakorlat az alábbi csoportosítást alakította ki (sorozatnagyságot is figyelembe véve) - kézi szerelés - kisgépesített (egyetemes készülékek) - gépesített - automatizált /

9 Miben különböznek a szerelőgépek a megmunkáló (forgácsoló) gépektől
Forg. megmunkáló gépek, alakító gépek Szerelőgépek Nagyteljesítményűek Szerszámmozgás rövid úton merev szerkezetűek rezgésre érzékenyek nagy pontosságuak a mdb egy helyben forog, vagy rövid úton mozog a szerszám mozgása lassú munkavégzéshez szükséges erő kicsi(kivéve a sajtolást) szerszámmozgás viszonylag hosszú könnyű szerkezetűek rezgések megengedhetők, (sőt előnyös is pl. bevezetésnél) előírt pontosság kevésbé jelentős anyagmozgatás útja viszonylag hosszú az előtolás és a forgácsolósebesség helyes megválasztása helyett az alkatrész mozgatása és a szállítása a fő feladat a gépegységek felépítése kevésbé tömör és összefüggő, mint a szerszámgépeken a gépeket nem szennyezi be forgács, vagy hűtő-kenő folyadék olyan gépágyak, állványok alkalmazhatók, amelyeken elhelyezhetőek a villamos, a hidraulikus és a pneumatikus szerelvények a szerelőgépek és automaták általában zajosak

10 6.3. A SZERELÉS TECHNIKAI FEJLESZTÉSE
Áttérés magasabb fejlesztési szintre - A magasabb fejlesztési szintre való áttérésnél + a gazdaságosságnak + a korszerűbb termelési forma tendenciájának kell érvényre jutnia. - Az áttérési legáltalánosabb jellemzői: + csökken a darabidő + csökken a munkaerővel szemben támasztott igény (mennyiségben, minőségben) + nő az időalapra vonatkoztatott SZR-ek, SZE-ek száma (átbocsájtóképesség) + csökken a szerelés ráfordítási költsége (a többi technológiai folyamatrész változatlan vagy csökkenő irányzata mellett).

11 6.3. A SZERELÉS TECHNIKAI FEJLESZTÉSE
A fejlesztés fő területei + Munkahelyen (szorosan véve) + A munkahely ellátó rendszerben + A segédfolyamatok rendszerében (kiszolgáló rendszerben) 3.1. Munkahely A) Helyzetmeghatározó készülékek (Helyzetbehozás, helyzetmeghatározás, helyzetbiztosítás) - Bázis alkatrész /és a csatlakozó elemek is helyzetbe hozhatóak legyenek/ Egyetemes: befogás: - legáltalánosabb egyetemes készülékek /satu, sikattyú/ - helyzetmeghatározás fészkek A hatpont szabály érvényesítése a készülékeknél Helyes szerelési irány Helyező - helyező erő - Állvány x fix x mozgó (dönthető, forgatható) - Csoportos befogó - tároló paletta x szállítás - tárolás is mennyiségi rátekintéssel x egy v. párhuzamosan több mdb helyzetbe hozását biztosítja - Bölcsős paletta x bonyolult egységek szereléséhez

12 6.3. A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI
B) Összerendelő, vezető készülékek Pontos illeszkedés megkönnyítése pl. bevezető kúp Robotok - különleges terület Illesztésnél nagy pontosság kell szenzorokat alkalmaznak - video rendszer - érintkező - es r szenzor (a kialakuló asszimetrikus erőhatás alapján korrigálnak) C) Mérőeszközök Mérés szerelés közben Helyzetmérés x egyik legnehezebb feladat, bonyolult mérési feladatok x szerelés ütemét ne zavarja Kiegyensúlyozás x gépi berendezések segítségével Próbaüzemi berendezések (Próbaüzem, bejáratás a minősítés legutolsó fázisa, nagy gépesítést és műszerelést igényel)

13 6.3. A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI
D) Erőkifejtő elemek Csavarozó gép Szegecselő gép Préselő gép Hegesztő gép Helyi emelők, forgatók, célkészülékek E) Szerelő célgépek, automaták A művelet egy (nagyobb) szakaszát és fázisát teljesen automatizálják Az ember csak felügyel F) Szerelő robotok

14 6.3. A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI
3.2. Munkahely ellátó rendszerben - Szerelési műveletek közötti, (alatti) tárolás, szállítás, anyagmozgatás. A) Tárak /Rendezett, rendezetlen/ - Lejtős tárak - Billenő tárak adagolók is. B) Továbbító egységek - (mindig) gépi meghajtásúak - folyamatos v. szakaszos mozgás - csatornák - szállító szalagok - konvejorok - körasztalok - paletta cserélő kiemelő áttoló

15 6.3. A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI
C) Adogató rendszerek A munkadarabok rendezetten v. rendezetlenül adogatók /szükséges darabszám biztosítása/ D) Elágaztató - összevezető rendszerek /párhuzamos szerelés miatt/ E) Rendező elemek aktív /helyzetet változtat/ passzív /rosszat kiiktat, maradék mind rendezett/ Rendezetlenségi fok (bevezetése) l Munkadarab stabilitásának vizsgálata x Ha ömlesztjük a mdb-ot, különböző helyzetet vesz fel. x Stabil helyzet melyet a test súlyerő hatására nagy valószínűséggel felvesz. pl: hengeres darab (l/d=1) síkon 70% oldalára fekszik fel 30% homloklapra x Konstrukciós beavatkozás, ha szükséges. x Rendezésre rezgőadagolókat szoktak alkalmazni.

16 6.3. A SZERELÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI
3.3. Kiszolgáló rendszerben (Segédfolyamatok rendszerében) Segédtevékenységet ellátó berendezések /kisegítő berendezések/ - Alkatrészmosók Szerelésnél nagyon fontos Port, forgácsot, felesleges olajat, zsírt el kell távolítani - Szárító berendezések (alkatrész szárító) - Kenőanyag ellátó rendszer

17 Rendszertechnika a szerelésben
Szerelő automata Rugalmas szerelő automata Rugalmas, teljesen automa- tizált szerelősor Gépesített körasztalos egyedi mhely Rugalmas, részben automa- tizált szerelősor Gépesített egyedi mhely Automatizáltság foka 0 – 100% Egyedi kézi munkahely Összekapcsolt m.helyek Összekapcsolt mhely csoportok (Körasztal) Szerelőhelyek száma

18 Rugalmas szerelőrendszerek, rendszertechnika a szerelésben
automata Rugalmas, teljesen automatizált szerelősor Szerelő automata Karbantartó személyzet száma és képzettsége Munkadarabra eső beruházási költség Potenciális tőke felhasználás Rugalmas, részben automatizált szerelősor Gépesített egyedi mhely Gépesített körasztalos egyedi mhely Munkadarabra eső bérköltség Automatizáltság foka Összekapcsolt munkahely csoportok Összekapcsolt munkahelyek Egyedi kézi munkahely Szerelőhelyek száma Részegységek száma Gépegységre eső ár Kissorozat – középsorozat – nagysorozat Összkihozatal Egy szerelőhelyre eső ütemidő és munkatartalom Típussokaság db-szám ingadozás rugalmassága Egy db-ra eső beruházási költség

19 6.4. A szerelési munkahely szervezettsége
A szerelési munkahely szervezésén az elvégzendő művelet és az ahhoz biztosított normaidő, valamint a műveletet végző ember, a munkahelyi környezet közötti összhang megteremtését kell érteni. A munkahely szervezés célja : a szerelési feladat megoldásához a feltételek biztosítása, a munkahely és a munkaidő leggazdaságosabb kihasználása a ráfordítások célszerű és gazdaságos felhasználása az ergonómiai ismeretek hasznosítása és az emberi munka humanizálása révén.

20 6.5. A szerelési munkahely szervezettsége
A munkahely szervezés feladatai A szerelési munkahely szervezésének általános feladatai mellett a legfontosabb a GYM jellegétől és a gyártási programtól függő részletességű műveletterv kidolgozása. Ennek függvényében gyakorlatilag az ösztönös (a feladat kijelölés csak címszavak alapján); a műveleti sorrendre alapozott (csak sorrend, eszköz és munkahely kijelölés); a műveletelemzéses (műveletekre és elemeikre meghatározott sorrend, végrehajtási mód és eszköz megadásával, de egyéb munkahelyi kötöttség nélkül); a mozdulatelemzéses (a műveletek és elemeik részletes elemzése alapján a munkahely kialakítást is meghatározó előírásokkal) munkahely szervezési formák ismeretesek.

21 6.5. A szerelési munkahely szervezettsége
A mozdulatelemzés célja az elvégzendő munka tartamára és módszerére vonatkozó összefüggéseknek a meghatározása, amelyek a munkát végző emberhez kötődnek. A fizikai munka viszonylag kevés alapmozdulatból áll és csak egy, vagy több összetett mozdulat kombinációja ismétlődik; az alapmozdulatok megtételéhez szükséges idő - adott begyakoroltság esetén - bizonyos szóródással állandó. Ennek felismerésével a munkakörülmények és a munkahely kialakítás javítására, ill. optimalizálására, a darabidő objektívebb meghatározására, a reális tervezési alapok megteremtésére dolgozták ki a MTM (Methods-Time-Measurement; Módszer és időmérés) rendszert.

22 6.5. A szerelési munkahely szervezettsége
Ennek adaptált és hazai fejlesztett változata 3M (Mozdulatelemzés, Munkatanulmányozás és Munkakialakitás)- rendszer néven vált ismeretessé. Az MTM-3M olyan eljárás, mely az emberi kéz munkáját alapmozdulatokra bontja. Ezek az alapmozdulatok a végrehajtás körülményeitől és feltételeitől függnek, időtartamukat tekintve előzetesen megállapítottak. A Az MTM-3M módszer alapvető kérdései az alábbiakra vonatkoznak; a munkamódszer és munkaidő kapcsolata, a kizárólagos kézi munka, az emberi testre és elemeire meghatározott alapmozdulatok, ezen mozdulatok nehézségi foka, az előirt pontosság és az elemzést érintő külső feltételek. Az összehasonlítás és értékelés érdekében az alapmozdulatokat definiálja a rendszer, azokhoz tapasztalati alapon meghatározott időértékeket rendel, és az alapmozdulatokat minősíti.

23 6.5. A szerelési munkahely szervezettsége
Igy az MTM-rendszer az alapmozdulatok típusait 1. hatékony; 2. hátráltató és 3. hatástalan mozdulatokra bontja. A rendszer tíz alapmozdulatot állapit meg, amelyek hatékony mozdulatok. Ezek a produktív tevékenységet fejeznek ki és időadataik az MTM normaidő-érték táblázataiban TMU egységben megadva szerepelnek. A táblázatokban megadott idő alapja a TMU (Time Measurement Unit) idő-mértékegység, közelítően 1/16 másodperc. 1 TMU=0,00001 óra = 0,0006 perc = 0,036 másodperc. A hatékony alapmozdulatok: nyúlás(R); mozgatás(M); megfordítás(T);  nyomás(AP); fogás(G); illesztés(P);  elengedés(RL); szétválasztás(D); szemrevételezés(EF);  szemmozgatás(ET); törzs-, láb-, és lábfejmozdulatok(W). Az alapmozdulatok elvégzéséhez megállapított időt a táblázatok a mozgási úthossz és egyéb fizikai körülmények figyelembevételével tartalmazzák.

24 6.5. A szerelési munkahely szervezettsége
A táblázatokban megadott idő alapja a TMU (Time Measurement Unit) idő-mértékegység, közelítően 1/16 másodperc. 1 TMU=0,00001 óra = 0,0006 perc = 0,036 másodperc. A kifejlesztett 3M-MTM egymásra épülő zárt rendszert képez az alábbi tagolásban [4.4]: 3M-1 alapeljárás(10 elemi mozdulat), 3M-2 eljárás ( 9 mozgásforma), 3M-3 eljárás ( 6 mozgáselem). A szerelési munkahely szervezési jellemzői a műveletek bontása alapján meghatározhatók. A 3M-MTM valamennyi kézi, emberi beavatkozással végzett művelet elemzésére alkalmas, de gépi szerelésre információt nem ad.

25 6.5. A szerelési termelő egység szervezettsége
A termelő egységnek a gyártási programban meghatározott feladatok ellátását kell biztosítani. Ezen belül - a szerelési folyamat, a szerelő munkahelyek szervezettségének fejlesztése mellett - lényeges feladat a szerelés folyamatosságának biztosítása, az alkatrészellátás, a termelés egyéb személyi és tárgyi feltételeiről való gondoskodás. A termelő egység szervezettségének fogalmi körébe tartozik - kiemelt feladatként - a SZTF mindkét irányú környezeti kapcsolatának fenntartása, biztosítása és fejlesztése.