A népegészségügyi termékadóról szóló évi CIII. törvény

Az előadások a következő témára: "A népegészségügyi termékadóról szóló évi CIII. törvény"— Előadás másolata:

1 A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény
(Neta tv.) Bangóné Korbász Katalin pénzügyőr őrnagy főosztályvezető-helyettes

2 Háttér A népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében 2011. szeptember 1-jével bevezetésre került a népegészségügyi termékadóról szóló törvény. (Kihirdetés július 19., Magyar Közöny 85. szám) 2011. november 29-én megjelent a MK 140. számában az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. tv. (a baleseti adó nem része az előadásnak) Hatályba léptető rendelkezés a közlönyben hibás! MK 141. Helyesbítés - Hatályos január 1-jétől! A jogszabály felépítését követve szeretném bemutatni a törvény hatálya alá tartozó termékek körét és az egyes – törvény által meghatározott – kötelezettségeket. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: hatóság) jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a jogszabály szövege nem ad felhatalmazást sem a kormánynak, sem pedig a pénzügyekért felelős miniszternek arra, hogy a törvény végrehajtása érdekében rendeletet alkosson. Ebből következően végrehajtási rendelet nem készül, így a jogértelmezést és a jogalkotó szándékát figyelembe véve az alábbiak szerint kell eljárni…

3 Kapcsolódó jogszabályok
A évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (továbbiakban: Áfa tv.) Magyar Élelmiszerkönyv Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) – mögöttes jogszabály

4 Értelmező rendelkezések I.
belföld: Magyar Köztársaság (Magyarország) területe cukor: 1701, 1702 VTSZ alá tartozó termék; só: 2501 VTSZ alá tartozó termék; értékesítés: az adóköteles termék ellenérték fejében történő átadása akként, hogy az az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja; teljesítési hely: az Áfa törvény szerinti teljesítési hely; teljesítési időpont: az Áfa törvény szerinti teljesítési időpont; taurin: a H2N-CH2-CH2-SO2-OH kémiai képlettel leírható vegyület (2-aminoetán-szulfonsav); sör: a 2203 VTSZ alá tartozó termék; cukrozott kakaópor: a VTSZ alá tartozó termék; metil-xantin: a koffein (1,3,7-trimetil-xantin), a teobromin (3,7-dimetil-xantin), a teofillin (1,3-dimetil-xantin) Az értékesítés fogalma az ingyenes átadásra nem terjed ki, azonban a 2+1 akció esetében nem erről van szó, hanem arról, hogy két termék áráért az eladó hármat ad, ami ún. mennyiségi kedvezmény. 2-81 számú irányelv Sütőipari termékek Az irányelv tárgya: a kenyerek, a vizes, a tejes, a dúsított, a tojással dúsított, az omlós, valamint a leveles tésztából készült péksütemények és a zsemlemorzsa minőségi követelményei. Tartalmazza továbbá az irányelv a gyorsfagyasztott péksütemények és a finom pékáruk minőségi előírásait is. Kenyér: A kenyér döntő részben gabonaőrleményekből tésztakészítéssel, alakítással, lazítással (beleértve az extrúziót is), sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer. Csomagolatlan termék tömege 250 g-mal osztható, de legalább 500 gramm. Ide tartoznak az összetételre utaló névvel ellátott kenyerek is: többgabonás kenyér, búzacsírás kenyér, szójás kenyér, burgonyás (krumplis) kenyér, stb. Fizikai és kémiai jellemzők között szerepel a konyhasótartalom, ami legalább 1,5 és legfeljebb 2,8% között kell legyen. Ez a gyártási eljáráson kívül egy további fontos jellemző. A sütőipari termék kifejezést a címen kívül nem találtam. Tehát a sütőipari termékek közé tartozik a kenyér, a péksütemény vizes tésztából, úgymint zsemlecipó, zsemlevekni, magos zsemle, melynek megengedett sótartalma 1,5 – 2,1 %. A tejes tésztából készült péksütemény (3% tejpor, vagy annak megfelelő tej) pl. tejes kifli, fonott kalács, sós kalács, szegedi vágott, sós kifli, legfeljebb 1,8% konyhasótartalommal. Cukortartalom legalább 1,5% Dúsított tésztából készült péksütemények (uzsonnarúd, vajas/paprikás kifli, mindszenti kalács). A konyhasótartalom legfeljebb 1,3 %, de paprikáskifli esetében 3,5%, cukortartalom legalább 3%, paprikáskifli esetében 1,5% Tojással dúsított tésztából készült finom pékáruk (briós, puffancs, lekváros bukta, kuglóf, foszlós kalács, túrós batyu, kelt tekercs) konyhasótartalom legfeljebb 1,5 %, cukortartalom legalább 8%. Omlós tésztából készült finom pékáru (pogácsa, pozsonyi kifli, pite, mákos tekercs) sótartalom legfeljebb 4%, cukortartalom legalább 4,5% Leveles tésztából készült finom pékáruk (leveles rúd, lekváros táska, búrkifli, tiroli rétes) sótartalom legfeljebb 4%, cukortartalom (töltelék nélkül) legalább 4,5% Gyümölcsszörp (tartósított élelmiszerek – 2-33 számú irányelv) A gyümölcsszörp olyan sűrűn folyó készítmény, amelyet friss vagy tartósított gyümölcsléből, sűrített gyümölcsléből, gyümölcsvelőből vagy ezek keverékéből cukor és adalékanyagok hozzáadásával állítanak elő és a vízben oldható szárazanyagtartalma legalább 60,0 ref.%. Az egyes készítményekhez legalább a következő mennyiségű előkészített gyümölcs anyagot (gyümölcslé, sűrített gyümölcslé, gyűmölcsvelő (gyümölcspüré) kell felhasználni. A gyümölcsszörpnek legalább 33% (m/m) gyümölcslevet vagy gyümölcsvelőt (gyümölcspürét) kell tartalmaznia. Sűrített gyümölcslé felhasználása esetén az adagolt mennyiséget át kell számítani az eredeti gyümölcslére. LEKVÁRFÉLÉK Ezen irányelv hatálya nem terjed ki a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3 (2001/113) számú előírása szerinti gyümölcsdzsemre, zselére, marmeládra és cukrozott gesztenyekrémre. A lekvárfélék olyan készítmények, amelyeket egy- vagy többféle friss vagy tartósított gyümölcsből, cukorral vagy anélkül (esetleg mézzel vagy édesítőszerrel) a kívánt töménységűre főznek és hőkezeléssel, tartósítószerrel vagy fenti módszerek kombinálásával tartósítanak. számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott egyes feldolgozott gyümölcstermékek 1. kiadás 2010. Az irányelvnek nem megfelelő, megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott csomagolóanyagok december 31-ig használhatók fel, és az addig előállított termékek minőség megőrzési idejük lejártáig forgalmazhatók. A különleges minőségű lekvárok olyan készítmények, amelyeket egy vagy többféle friss vagy tartósított gyümölcsből édesítve vagy édesítés nélkül a kívánt sűrűségűre főznek. A termékben a gyümölcs darabos és/vagy áttört (passzírozott) formában van jelen. A termékre jellemző a magas gyümölcs- és alacsony hozzáadott cukor tartalom. A különleges minőségű szilvalekvár kizárólag szilvából, cukor hozzáadása nélkül keményre főzött, de kenhető, sötét színű készítmény, amely héjdarabokat részben tartalmazhat. A különleges minőségű lekvárok tartósítását a hőkezelés és a besűrítés együttes hatása biztosítja. Részben vagy egészben tartósítószerrel tartósított összetevőket a termékhez felhasználni tilos. A különleges minőségű lekvárok édesítésére édesítőszer nem használható. 100 g késztermékhez felhasznált előkészített gyümölcs mennyisége: Általános: legalább 60 g Citrusgyümölcsök esetében: legalább50 g A termék megnevezését ki kell egészíteni a felhasznált gyümölcs vagy gyümölcsök nevével és a „különleges minőségű” vagy „prémium” jelzővel. A gyümölcstartalomra utalni kell a „100 g termék ….g gyümölcs felhasználásával készült” szöveggel. A gyümölcs szó helyett megadható a gyümölcsfaj vagy fajták neve. Kivonat alapú gyümölcsszörpöt nem találtam, csak Különleges minőségű gyümölcsszörpöket. A különleges minőségű gyümölcsszörp készítéséhez felhasznált előkészített gyümölcs mennyisége: Általános: legalább 50% (m/m) Citrusgyümölcs szörp esetében legalább 35% (m/m)

5 Értelmező rendelkezések II.
előrecsomagolt termék: a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja, ha a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják, b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott, c) a b) pont szerinti mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg, és d) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek da) megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (ideértve bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik), db) tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva; Előrecsomagolt terméknek minősül az az a)–c) pontokban foglalt feltételeknek megfelelő termék is, amelyet darabonként csomagolnak, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó részére milyen módon (darabonként vagy tömeg alapján) értékesítik; A fenti kritériumoknak, ahhoz, hogy a termék előre csomagolt terméknek minősüljön együttesen kell teljesülniük. Amennyiben már egy feltétel nem teljesül, úgy nem beszélhetünk előre csomagolt termékről. Alapanyag: A Neta tv. adóköteles termékek körét rögzítő 2. §-ában meghatározott VTSZ számok alá tartozó termékek közül azok tekinthetők adókötelesnek, amelyek egyúttal teljesítik a Neta tv. értelmező rendelkezései között definiált „előrecsomagolt termék” fogalmi kritériumait is. Mindez azt jelenti, hogy az un. élelmiszer alapanyagok közül azok minősülnek adókötelesnek, amelyek – bár alapanyagként, illetve más termék összetevőjeként is szolgálnak – az értékesítési formájuk szerint egyúttal a fogyasztásra alkalmas készterméknek is tekinthetők (pl. a marcipánfigurák előállítására alkalmas marcipánrudak). Értelemszerűen a tankautóban, konténerben, zsákban, vödörben ömlesztve átadott, kisebb csomagolási egységekre nem bontott alapanyagok ezt a feltételt nem teljesítik.

6 a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják
Ki minősül „fogyasztó”-nak, vagy „végső felhasználó”-nak: a szavak általános értelmezéséből következően – az a vevő, aki/amely a vásárolt terméket saját termék-előállításához nem használja fel, nem értékesíti tovább más személynek.

7 b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott

8 c) a b) pont szerinti mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg Előre csomagolt, megfelelő mennyiségben kiszerelt. De nem tartozik ide az ún. lose termék (gyárban), pl. szaloncukor egyesével csomagolva, amelynek mennyiségét a vásárló döntése határozza meg ben már ez is köteles.

9 db) tömeg- vagy térfogategységek- ben vannak meghatározva
d) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek da) megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (ideértve bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik), db) tömeg- vagy térfogategységek- ben vannak meghatározva Itt meg kell jegyezni, hogy a db kifejezés 2011-ben nem felel meg az előrecsomagolt termék ezen feltételének.

10 (2012.) Előrecsomagolt terméknek minősül az az a)–c) pontokban foglalt feltételeknek megfelelő termék is, amelyet darabonként csomagolnak, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó részére milyen módon (darabonként vagy tömeg alapján) értékesítik;

11 Adókötelezettség (2011.) Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott a) a 2009, 2202 VTSZ alá tartozó termék, a legalább 25% gyümölcshányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok és gyümölcslevek kivételével, ha aa) hozzáadott cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: üdítőital) vagy ab) az üdítőital hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10 milligramm koffein/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: energiaital); Gyümölcsital bár nem szerepel a felsorolásban, de a kivételek közé tartozik, figyelembe véve a jogalkotó szándékát. A Neta tv. 2. § a) pontja alapján adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a 2009, 2202 vámtarifaszám. alá tartozó termék, a legalább 25% gyümölcshányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok és gyümölcslevek kivételével, ideértve a gyümölcsitalt is, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: üdítőital) vagy az üdítőital hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10 milligramm koffein/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: energiaital). A fenti jogszabályi hely „vagylagosságot” állapít meg, tehát a termék vagy üdítő, vagy energiaital lehet. Ha a termék hozzáadott cukortartalma meghaladja az előírt mennyiséget, akkor az a Neta tv. szerint üdítőitalnak minősül, és az üdítőitalra meghatározott adómérték szerint kell a népegészségügyi termékadót megfizetni. Amennyiben azonban ezen üdítőitalnak a hozzáadott koffeintartalma meghaladja az előírt mennyiséget (tehát a cukor- és koffeintartalom is túllépi a határértéket), akkor a Neta tv. szerint már energiaitalról beszélünk, és az adót az energiaitalra vonatkozó adómértéknek megfelelően kell megfizetni. A konkrét példa esetében tehát a 2202 vámtarifaszám alá tartozó, 10 mg/100 ml-nél több hozzáadott koffeint tartalmazó, de 8 g/100 ml vagy annál kevesebb cukrot tartalmazó termékek nem adókötelesek.

12

13 Adókötelezettség (2012.) Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott a) a 2009, 2202 VTSZ alá tartozó termék, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpök, valamint a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: üdítőital);

14 Adókötelezettség (2012.) Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott b) a 2009, 2202 VTSZ alá tartozó termék, ha ba) metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza és bb) taurint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a taurint a termék valamely összetevője tartalmazza feltéve, hogy metil-xantin-tartalma meghaladja az 1 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget vagy taurintartalma meghaladja a 100 milligramm/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: energiaital); Figyelem! A évben hatályos tv-hez képest változás állt be, már lényegtelen az energiaitalok cukortartalma!

15 Adókötelezettség 2011. Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott b)  a 1704, 1905, 2105 VTSZ alá tartozó termék, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, továbbá a 1806 VTSZ alá tartozó termék, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb (a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény); Mivel nem feltétel az azonnali fogyasztásra alkalmasság, így a termék lehet fagyasztott is.

16

17 Adókötelezettség 2012. Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott c) a 1704, 1905, 2105 VTSZ alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, továbbá a 1806 VTSZ alá tartozó termék a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb (a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény); Mivel nem feltétel az azonnali fogyasztásra alkalmasság, így a termék lehet fagyasztott is.

18 Adókötelezettség 2011. Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott c)  a b) pont hatálya alá nem tartozó 1905, , 2008 VTSZ alá tartozó, gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ide nem értve a kenyeret és a pékárut, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: sós snack); Pékáru (a szó hétköznapi értelmében) a kifli és a zsemle Feldolgozási mód: sütött vagy pörkölt (De nem tartozik ide a pirított, puffasztott, extrudált Fagyasztott nem!

19

20 Adókötelezettség 2012. Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott d) a c) pont hatálya alá nem tartozó 1905, , 2008 VTSZ alá tartozó, gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött, extrudált vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget, ide nem értve a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 gramm só/100 gramm sótartalmú sütőipari terméket (a továbbiakban: sós snack). Feldolgozási mód: sütött extrudált vagy pörkölt (De nem tartozik ide a pirított, puffasztott, Fagyasztott nem!

21 Adókötelezettség Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott d)  a 2103, 2104 VTSZ alá tartozó - gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő - termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget. A termék összetételének igazolásához elfogadható: a gyártó által kiállított gyártmánylap, technológiai leírás. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, úgy a termék összetétele nyilatkozatba foglalható, lehetőleg a gyártó által megadott adatok alapján.

22

23 A jogszabály szövege nem változott!
Adókötelezettség Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott e) a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó - gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő - termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget. A jogszabály szövege nem változott! A termék összetételének igazolásához elfogadható: a gyártó által kiállított gyártmánylap, technológiai leírás. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, úgy a termék összetétele nyilatkozatba foglalható, lehetőleg a gyártó által megadott adatok alapján.

24 Adókötelezettség Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott f) az a) pont hatálya alá nem tartozó olyan ital, amely sört és hozzáadott cukrot tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, feltéve, hogy a termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: ízesített sör); sör: a 2203 VTSZ alá tartozó termék

25 Adókötelezettség Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott g) a 2208 VTSZ alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt tartalmaz, feltéve, hogy a termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: alkoholos frissítő);

26 Adókötelezettség Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott h) a 2007 VTSZ alá tartozó termék a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével (a továbbiakban: gyümölcsíz).

27 Az adó mértéke 2012. január 1-jétől
a sűrítmény, koncentrátum vagy szörp formában értékesített üdítőital esetében 200 forint/liter, más üdítőital esetében 7 forint/liter, (5Ft/l) b) energiaital esetében 250 forint/liter, (nem változott!) c) cukrozott kakaópor esetében 70 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 forint/kg, (100 Ft/kg) d) sós snack esetében 250 forint/kilogramm, (200 Ft/kg) e) ételízesítő esetében 250 forint/kilogramm, (200 Ft/kg) f) ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 20 forint/liter, g) gyümölcsíz esetén 500 forint/kilogramm.

28 Adókötelezettség keletkezik
Összefoglalva tehát adókötelezettség terheli a terméket ,ha az az előrecsomagolt termék feltételeinek eleget tesz, meghatározott vámtarifaszámok alá besorolható, illetve a vámtarifaszámhoz felsorolt kritériumoknak megfelel, továbbá a belföldi értékesítése megvalósul. Az adó alanya az adó összegét a számlán nem köteles feltüntetni, azonban az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVI. törvény (Áfa tv.) 70 § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Neta összege az értékesített termék áfa alapjának a része. Az adóalanynak azonban kötelezettsége, hogy az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli.

29 Adókötelezettség Adókötelezettség terheli az adóköteles termék első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld. Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli. Papíralapú számla esetén például „a népegészségügyi termékadó-kötelezettség az eladót terheli” szöveg rábélyegzésével, elektronikus számla esetén hasonló tartalmú szöveg feltüntetésével külön soron szerepeltethető. A Neta összege áfa-alap növelő tényező, de a számlán történő feltüntetése nem előírás! Az adó alanya az adó összegét a számlán nem köteles feltüntetni, azonban az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVI. törvény (Áfa tv.) 70 § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Neta összege az értékesített termék áfa alapjának a része. Az adóalanynak azonban kötelezettsége, hogy az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli.

30 Az adó alanya Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet. A Neta tv. 3. § (1) bekezdése szerint adókötelezettség terheli az adóköteles termék első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld. Abban az esetben keletkezik adófizetési kötelezettség, amennyiben az első belföldi értékesítésre a Neta. tv. hatályba lépését követően, vagyis legkorábban szeptember 1-jén kerül sor. Amennyiben tehát az első belföldi értékesítés szeptember 1-je előtt megtörtént, adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

31 Az adó alapja Az adó alapja az adóalany által értékesített adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét.

32 Mentesség az adó alól Mentesül az adó megfizetése alól az adóköteles termék értékesítését végző adóalany, ha a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít. Mentes az adó alól a belföldi (teljesítési hely) értékesítés, ha az megfelel az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek. Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a 3. § (1) bekezdése szerinti értékesítése, amelyet vevője az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít, feltéve hogy e tényről a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a továbbértékesítés tényét - a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségének közlésével - számára hitelt érdemlően igazolja. - ÖNELLENŐRZÉS Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltak ellenére az adóköteles terméket belföldön értékesíti tovább, akkor erről a tényről - a belföldön értékesített termék mennyiségének megjelölésével - az adó alanyát a belföldi értékesítés teljesítési időpontját követő 8 napon belül köteles értesíteni. Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék utáni adót - az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten - a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni. Amennyiben a vevő a belföldi értékesítésről szóló értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a belföldön értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve - ha a mulasztást az állami adóhatóság tárja fel - a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni.

33 Adó megállapítása Azon adóköteles termék értékesítése utáni adót kell megállapítani és bevallani, amely adóköteles termék értékesítéséről kiállított a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja az adómegállapítási időszakra esik. Az adó alanya az adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját. Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították.

34 Nyilvántartás-vezetési kötelezettség
Az adó alanya nyilvántartást köteles vezetni az adómegállapítási időszak első és utolsó napján tulajdonában lévő adóköteles termékekről. Kivétel: egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett adóalany A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az adóköteles termék mennyiségét, termékenkénti bontásban, adómegállapítási időszakonként elkülönítve: Bevétel oldalon - beszerzett (gyártott is!) - vevőtől visszavett - más módon kapott Kiadás oldalon - adókötelesen, adómentesen (mentességi jogcímenként) értékesített - selejtezett - ingyenesen átadott - megsemmisült - eltűnt - más módon az adóalany tulajdonából kikerült

35 Bevallási kötelezettség
Az adó alanya bevallási kötelezettségét – általános esetben - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon. Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig a teljesíti a számú NAV Népegészségügyi termékadó bevételi számlára. VPID A NETA tekintetében az elektronikus beküldés feltétele az EÜC regisztráció „kiegészítése”. ( ) A 10.§ (3) bekezdés szerint: Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz.

36 Bevallás nyomtatvány Nem kell 0-s bevallást benyújtani annak a személynek/vállalkozásnak, aki valamely adómegállapítási időszakban adóköteles termékértékesítést nem végzett, hiszen nem minősül az adott időszakban a Neta alanyának, így semmilyen a Netával kapcsolatos adókötelezettség nem terheli.

37 . A Neta-hoz kapcsolódó jogszabályok, nyomtatványok és a gyakran ismételt kérdésekre adott válasz.

38 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!