Turulmánia érthető filatélia 2 rész Előzmények 2009. Gelle Péter /angyalka/

Az előadások a következő témára: "Turulmánia érthető filatélia 2 rész Előzmények 2009. Gelle Péter /angyalka/"— Előadás másolata:

1 Turulmánia érthető filatélia 2 rész Előzmények 2009. Gelle Péter /angyalka/

2 A turulos bélyegeket megelőző időkben, pontosabban 1892-ben a XVIII. törvénycikkben, a koronaértékben való számítást írták elő uraknak és pórnépeknek egyaránt. Magyarán az osztrák értékű forint helyett az aranyértékű koronát vezették be. Megelőzvén azonban az ebbéli hírek hallatán infarktust kapók magas elhullási százalékát, no meg belegondolván, hogy azért ehhez új pénzt, bélyeget, egyebet is kell nyomtatni a bevezetést csak 1900-ra, irányozták elő. Ívelt címeres 1 forint, ezüst, 1882-1890 A kereskedelemügyi miniszternek így nyolc éve volt az új értékczikkek előállításának lebonyolítására. Neki azonban vagy rengeteg szabadideje volt vagy időben szerette rendezni a dolgait, de minden esetre már 1892-ben az 52.574 számú rendeletével riogatni kezdte az államnyomdát, hogy a leendő értékczikkek részére a nyomda íziben 5 féle tervezetet készítsen!

3  A nyomda el is készítette az ötféle tervezetet. Visszatérő motívumként az egyesített nagycímerrel. Ezekből a miniszter négyet fogadott el s kérte a kísérleti /próba/ nyomatok elkészítését. Hogy a 2 fillérest miért tervezték feketére, mikor azon így a bélyegzés nem látszott az örök rejtély marad. Minden esetre az összes színt halványabbra írták elő a 2 filléresre, pedig szalmasárgát. Az újabb bakik elkerülése végett még mintabélyegeket is csatoltak a színek azonosítására. Összesen 9 darab belga bélyeget. Ilyen lenne, ha fekete lenne…

4 A régi és a mai Közlekedési Múzeum homlokzata  A második kísérleti nyomás már a kereskedelemügyi miniszter 28.609/1894.H.sz. rendelete alapján készült. Persze ez sem lett jó teljesen. Aztán ennek örömére jött a 75.431/1894. H.sz. rendelet, amely hatására a nyomda harmadszor is nekifutott a feladatnak. Ezekből sem lett azonban kiadott bélyegsor. A kísérleti nyomatokat és az acélba vésett anyamintákat az akkori Közlekedési Múzeumba száműzték.

5  A rossz nyelvek szerint a döntés egyik oka a közös pénzügyminiszteri véleményezés volt. Nem nagyon tetszett ugyanis az akkori döntéshozóknak, hogy a leendő bélyegek fő motívuma a magyarság eszméjét előtérbe helyező címer lett volna. Immár a rendelkezésre álló 8 évből négyet már is sikerült kidobni az ablakon, s ha ez kevésnek tűnik, akkor ehhez nyugodtan hozzá lehet még venni pár évet. A millenniumi ünnepségekre és más dolgokra ment el az idő. Mire észbe kaptak az illetékesek, már csak 2 év maradt a koronaértékű levéljegyek bevezetésére. Az a bizonyos angyalos címer

6 Okulván az addigi tapasztalatokból ezúttal nyilvános pályázatot hirdetett a kultuszminiszter az Országos Képzőművészeti Tanácsot is bevonva. A pályázat 1898. január 1.-én szombaton jelent meg. Erre 56 művész 166 pályaművel pályázott. A 167.- ként érkezett Háry Gyula festő pályázata a kukában landolt, mivel határidő után érkezett. A beérkezett művekből 26 darab jutott tovább. Nézzük a jutalmazottakat! Első hely Abt Sándor 1 számú rajza 200 forint díj Második hely Obendorf Gusztáv 2 számú rajza 100 forint díj Harmadik hely Törzs Ernő 3 számú rajza 100 forint díj

7 Ezeken kívül megvételre ajánlottak még a miniszternek 3 pályaművet, darabonként 50 forinttal jutalmazva. Így azután a három helyezett mellett örülhetett Pap Henrik, Böhm János és Csizik Gyula is! 2. ábra Az IBK. jelképében is ott a turul A nyertes munkákon kívül megvételre ajánlott pályaművek

8 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!