Felnőttképzés.

Az előadások a következő témára: "Felnőttképzés."— Előadás másolata:

1 Felnőttképzés

2 A felnőttoktatás szakágazatai 1.
SZAKÁGAZATOK FORMÁLIS INFORMÁLIS NONFORMÁLIS

3 A felnőttoktatás szakágazatai
FORMÁLIS didaktikai tervszerűség jellemzi céltudatos, rendszeres általában tantárgy/modulrendszerben az ellenőrzés kiemelt szerepet kap

4 A felnőttoktatás szakágazatai
NONFORMÁLIS oldottabb forma jellemzően állandó a hallgatóság életösszefüggések vizsgálata, praktikus tudás közvetítése nem tantárgyak szerint strukturálódik tudomány, művészetek, mindennapi tudás állandó ösztönzés az önművelésre

5 A felnőttoktatás szakágazatai
INFORMÁLIS a leggyakoribb tanulási forma általában szabadidőben mindig tervezetlenül történik tudomány, politika, művészetek, mindennapi ismeretek

6 A felnőttoktatás szakágazatai 2.
SZAKÁGAZATOK ISKOLA- RENDSZERŰ ISKOLA- RENDSZEREN KÍVÜLI ÁLLAMILAG NEVESÍTETT ISKOLARENDSZERBEN, TANULÓI/HALLGATÓI JOGVISZONNYAL

7 A képzési piramis Lemorzsolódás, FELSŐFOK KÖZÉPFOK ALAPFOK

8 A második esély felnőttkorban „rendes” korban második esély első esély

9 Az első esély iskolarendszeréből való lemorzsolódás okai
anyagi társadalmi/iskolai (pl.szegregáció,előítélet) családi (költözés, családtag betegsége, nem érték a tudás) földrajzi egészségügyi a saját korcsoport negatív hatásai önálló döntés

10 A felnőttoktatás társadalmi funkciói
SZOCIALIZÁCIÓS EGYÉNI SZÜKSÉGLETEKET KIELÉGÍTŐ

11 szocializációs funkciók
pótló funkció: hiányzó,rendeskorban meg nem szerzett általános vagy szakmai ismeretek, végzettségek felnőttkori megszerzése kompetenciát biztosító funkció: célja, hogy a munka világában szükséges naprakész tudás megszerzését, a technikai eszközök használatát, a technikai környezetben való eligazodást folyamatos képzéssel biztosítsa

12 szocializációs funkciók
stabilizációs funkció: a felnőttképzés által a munkaerő-piaci státusz megtartása vagy erősítése, ezáltal gazdasági, szociális, egészségi, társadalmi és érzelmi stabilitás biztosítása politikai képző funkció: Állampolgári, politikai és közösségi képzéssel a közéletben való aktív részvétel megteremtése, környezetünk tudatos védelme.

13 szocializációs funkciók
parkolópálya funkció: célja, hogy a (felnőtt) tanulót addig tartsa az oktatási rendszerben, ameddig erre szükség van ahhoz, hogy a munkanélküliség, a marginalizálódás stb. veszélye elkerülhető legyen. személyiségfejlesztő funkció: a humán erőforrás nem közvetlen munkaerő-piaci célú fejlesztése, melynek eredménye a magasabb szintű munkavégzés, fejlettebb tanulási- és kulcsképességek.

14 Személyes szükségleteket kielégítő funkciók
egzisztenciális funkció: a felnőttkori tanulás segítségével a gazdasági biztonság, a társadalmi mobilitás lehetőségének megvalósulása. rekreációs funkció: a szabadidő hasznos eltöltése, aktív pihenés, az egészséges életmód kialakítása.

15 Személyes szükségleteket kielégítő funkciók
személyiségfejlesztő funkció: a leggyakrabban különböző művészeti ágak segítségével történő önmegvalósítás, önkifejezés. Célja még, hogy a felnőtt megismerje személyisége sajátosságait, fejlessze képességeit és reflexivitását.

16 A felnőttoktatás célcsoportjai
analfabéták funkcionális analfabéták munkanélküliek idősek szegények nők fiatal felnőttek képzetlenek elítéltek fogyatékkal élők romák bevándorlók vándorló életmódot folytatók

17 Az iskolarendszerű felnőttoktatás hazai története
1945/46, az Ideiglenes Nemzeti Kormány 11 130/1945. M. E. számú rendelete alapján (Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök és Teleki Géza kultuszminiszter) szabályozott iskolarendszerű felnőttoktatás. Az első teljes tanév – a végrehajtási utasítás február 7-ei megjelenése után – az 1946/47-es volt.

18 Az iskolarendszerű felnőttoktatás hazai története
: kiemelt kedvezmények, gyorsított, fölülről szervezett, a középiskolák szerepe nő. munka melletti „levelező” oktatás : elvont kedvezmények, hanyatlás : cél a tömegoktatás + érettségi egyre több fiatal és nő

19 Az iskolarendszerű felnőttoktatás hazai története
hetvenes évektől: idősebbek hiánya gimnázium helyett szmk túlsúlya : szakmunkások szakközépiskolája fiatalodás, funkcióváltás (a közoktatás működési zavarainak ellensúlyozása)

20 Gazdasági, politikai változások a kilencvenes években
demokratikus átrendeződés, nemzetközi politikai átalakulás nemzetközi szervezetek (NATO, Európai Unió) piacgazdaság, a túlfoglalkoztatás leépülése, piaci verseny, piacvesztés privatizáció az állami és önkormányzati tulajdonnal szemben túlsúlyba kerül a magántulajdonú üzleti szektor

21 Társadalmi változások a kilencvenes években
A kilencvenes évtized végére – a piacgazdaság megszilárdulásával – a rendszerváltás mobilitást élénkítő hatása megszűnt, a rétegződés és az egyenlőtlenségi rendszer lényegileg állandósult az iskoláztatási szakasz hosszabbra nyúlt legnagyobb mértékben az alacsony képzettségű munkaerő iránti kereslet esett vissza munkanélküliség

22 A regisztrált munkanélküliek száma 1991-2002 (ezer fő)

23 A felnőttképzési rendszer változásai a kilencvenes években
A munkanélküliség megjelenése és a munkaerő-piaci képzések súlyának növekedése A felnőttképzés piaci jellegének előtérbe kerülése A gazdasági társaságok megjelenése a képzési piacon A vállalati képzőhelyek megszűnése és átalakulása

24 A felnőttképzési rendszer változásai a kilencvenes években
Az általános felnőttképzés háttérbe szorulása A távoktatás szerepének erősödése A politikai képző funkció tartalmának megváltozása A népfőiskolai rendszer feléledése a LLL felértékelődése

25 Az oktatási rendszer változásai
1985-től decentralizáció, demokratizálódás a tankötelezettség kitolódása, új tartalmak NAT, kerettantervek „vállalkozó” iskola

26 Az oktatási rendszer változásai
demográfiai csökkenés, javuló iskolázottsági mutatók

27 Törvényi szabályozás 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről
2001. évi CI tv. a felnőttképzésről

28 Elvárások a képzéssel szemben 1.
Megkülönböztetett bánásmód, individualizált fejlesztés Személyiség stabilizálásának elérése, fejlesztése Tanulási motiváció, tanulási készség, kommunikáció fejlesztése Munkaköri képesség megnevezése, Hiányzó alapismeretek pótlása

29 Elvárások a képzéssel szemben 2.
Szükséges szakmai és mentális képességek elsajátítása Nyílt, hozzáférhető, rugalmasan egymásra épülő rendszerek alkalmazása A szociális különbségek csökkentése Szolgáltatások

30 A következő nemzedék oktatása
Az elvárt kompetenciák fejlesztésének útja: Egy életen át tartó tanulási igény kialakítása Önálló tanulás fejlesztése Csapatmunka kialakítása a tanulási folyamatokban Problémamegoldás fejlesztése

31 Elmozdulás a tanárközpontú oktatástól
Tanuló Tanuló Iskolák és szervezetek Tanuló Tudás környezet Oktató könyvtár Tanuló Oktató Tanuló szakértő osztály Teljesítmény-központú oktatás felé internet kihelyezett képzés Tudás portál

32 Tanulás másként Csomópontok együttműködés tanulás tudás menedzsment
Egyéni és csapat teljesítmény fejlődése együttműködés Iskolák és szervezetek Tanulási teljesítmény támogatása Tudás megosztás tanulás innováció könyvtár oktató Vállalati környezet tanuló osztály Tudás környezet internet szakértő Tudás portás

33 Milyen új kompetenciákkal kell rendelkeznie képzőknek?
Kiváló (MESTER) szakember / mindig hiteles A felnőttek tanulási folyamatait jól ismerő, andragógiai ismeretekkel rendelkező Biztonsággal kezeli az új technológiát Nincs többé: „Majd az életben megtanulod!” – helyette: tanulásszervezés,irányítás Különböző tanítás/tanulás módszertan alkalmazása Tanuló az irányítás célpontja legyen

34 Felnőttképzési szakember felkészítő - tematika
Felnőttképzési ismeretek A felnőttképzés finanszírozása Munkaerő-piaci szükségletelemzés Tanulásirányítási módszerek Program- és tananyagfejlesztés Felnőttképzési szolgáltatások Minőségbiztosítás a felnőttképzésben Marketing a felnőttképzésben Irodai informatika Tutori feladatok