Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia

Az előadások a következő témára: "Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia"— Előadás másolata:

1 Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 A művelést segítő szenzorok és monitorok I. 139.lecke

3 Globális helymeghatározás - GPS rendszer
A térinformatikai és mezőgazdasági rendszerek egyaránt igénylik a gyors és hatékony adatgyűjtési rendszert, mely képes automatizált adatfeldolgozásra és output adatai közvetlenül integrálhatóak a döntéstámogatási modellekbe. A hagyományos adatgyűjtési eljárások mellett a műholdas helymeghatározási rendszerek, és ezek közül a polgári alkalmazásban legtöbbet használt Global Positioning System - GPS rendszerek - a 90-es évektől rohamosan terjednek, és gyakorlatilag a precíziós mezőgazdálkodás nélkülözhetetlen helyzet meghatározó eszközévé váltak. Ez tette lehetővé a teljesen új termesztési rendszer bevezetését. A globális helymeghatározási rendszer (GPS) az USA védelmi minisztériuma (DoD, U.S. Department of Defense) által működtetett műholdakon alapuló helymeghatározási rendszer. Jelenleg 24 NAVSTAR típusú műhold kering orbitális pályán, km távolságra a földtől. A műholdak pályaadatainak követésére az USA védelmi minisztériuma (DoD, U.S. Department of Defense) 4 földi monitorállomást, 3 adatátviteli állomást és egy kontroll-állomást alkalmaz

4 A GPS rendszer előnyei A GPS rendszer nagyon sok előnnyel rendelkezik a hagyományos geodéziával és navigációval szemben. A négy legfontosabb jellemzője a következő: 1. A GPS rendszer közvetlenül és automatikusan 3D, ami nem válik szét sem a mérés, sem a feldolgozás során, szemben a hagyományos rendszerekkel, ahol elválik a vízszintes és függőleges koordináta. Ez hatékonyság-növekedést és pontosság-növekedést is jelent, hiszen nincs szükség bonyolult vetületi-, irány-, és távolsági redukciók számítására.

5 A GPS rendszer előnyei 2. A mérések elvégzéséhez nem szükséges összelátás, ami a hagyományos rendszerek legalapvetőbb feltétele, és aminek kiépítése rendkívül nagy költségeket jelenthet és igen nehézkes. 3. A mérések gyakorlatilag bármilyen időjárási körülmények között elvégezhetőek, nem zavaró tényezők az eső, a párás idő, a szél és a napsütés stb. Így pontos időben, határidőre tervezhetőek a mérések. 4. A mérés teljesen automatizált, nincs szükség kézi módszerekre. A rendszerek memóriája igen nagy mennyiségű információ tárolására alkalmas, direkt módon letölthető a számítógépbe, ill. a feldolgozó szoftverekbe, ahonnan további lehetőségként tetszőlegesen exportálhatóak a legelterjedtebb GIS (GIS, Geographical Information System - Földrajzi Információs Rendszer) ill. CAD (CAD, Computer Aided Design - Számítógéppel Támogatott Tervezés) rendszerekbe.

6 GPS alkalmazások Nagy pontosságú GPS rendszereket használnak a precíziós mezőgazdasági művelő- és betakarítógépek. Itt az ökológiai-termesztési információkon kívül a helymeghatározásnak is nagy jelentősége van, pl. gépek információs rendszerekbe való kapcsolása révén (betakarítás, tápanyag-visszapótlás, ill. vegyszerkijuttatás). A területtel foglalkozó szakemberek (falugazdászok, szaktanácsadók, biztosítók, erdészek, geológusok, geográfusok, hidrológusok, biológusok stb.) a terepen gyűjtik 2D, ill. 3D rendszerekben a leíró attributív információkat, pontos földrajzi lokalizációkat, méreteket, ill. távolságokat, időbeni változásokat stb. De ebbe a kategóriába, illetve a szuper pontosságot igénylő alkalmazásokhoz tartoznak az önálló közmű-információs rendszerek, a távközlési-, gáz-, és elektromos rendszerek, vezetékhálózatok üzemeltetőinek információs rendszerei is, ahol a tervezés mellett gyakran a helyszíni beavatkozások, hibaelhárítás stb. formájában kapnak szerepet a GPS alkalmazások

7 GPS alkalmazások Az útvonal-tervezési, szállítás-optimalizálási, tömegközlekedési és egyéb on-line diszpécser-rendszerek is részei lehetnek a navigációs pontosságú helymeghatározást igénylő települési információs rendszereknek. A GPS rendszer kiemelkedő alkalmazási területe a térképezés és a navigáció. A navigáció a repülésirányításban, a hajózásban, a hadseregben, a katasztrófa-elhárításban, a mentési munkálatokban játszik különösen nagy szerepet, de polgári alkalmazások is legalább ennyire fontosak. Az egyik "legígéretesebb" terület a szárazföldi közlekedés, amelyhez a mezőgazdasági szállítás és kereskedelem is kapcsolódhat. A rendszer összefoglaló neve az IVHS (IVHS, Intelligent Vehicle Highway Systems - Intelligens Közúti Járműrendszerek ) Ennek egyik formája az ún. önálló rendszerek. Ezek egy-egy különálló jármű, pl. autó helymeghatározására képesek. Az adatok, ill. pozíciók digitális térképen jelennek meg. A rendszer navigációra is képes a célkoordináták megadásával. A térkép, ill. térképi adatbázis tartalmazza a legfontosabb információkat (pl. lehetséges uticélok,. szállodák, repülőterek stb.). A rendszer másik formája, az ún. AVLN, amely egész járműpark figyelésére alkalmas. Minden jármű saját fedélzeti GPS-el rendelkezik, amely meghatározza saját pozícióját és beküldi azt egy diszpécserközpontba, ahol az szintén digitális térképeken jeleníthető meg.

8 GPS alkalmazások A térképezés és térképkészítés GPS rendszerek segítségével a korszerű és hatékony digitális térképi adatbázisok kialakításának legfontosabb tényezője. A hagyományos térképezés eredményeképpen gyakran tapasztalhatjuk a térképek pontatlanságát és az adatok elavultságát Ennek oka, hogy új felmérésekre igen ritkán kerül sor és az adatok természetes elavulása igen gyors. A GPS technológia különösen alkalmas alappont-kitűzésre így megoldást jelenthet erre a problémára is. A költségek a hagyományos földi technológiák felét-harmadát teszik ki. Egy pont centiméter pontosságú méréséhez kb perc szükséges, költsége kb Ft (2000). Napi pont is felmérhető bármilyen időjárási körülmények között ezzel a technológiával. Ugyanilyen módon, csak rövidebb idő alatt készíthető el a térképek ellenőrzése és helyesbítése is az ún. megállásos kinematikus módszerrel. Ebben az esetben az észlelési idő 1 percre csökken. Ismeretes a folyamatos kinematikus mérés is a térképfrissítések elvégzésére. Ekkor gyalog vagy gépkocsival körbejárva a területet a GPS vevő 2-5 másodpercenként gyűjti a pozíció adatokat. A változások korrekciója, digitális térképeken, akár a helyszínen is lehetséges. Ezt a mérési technikát használják alapvetően a mezőgazdasági terepi eszközök is.

9 A GPS rendszer működése
A műholdas helymeghatározás elvi alapjai A rendszer működése a következő elveken alapul: 1. Műholdas trilateráció, azaz háromszögelés, mely a rendszer alapja. 2. A műholdtól való távolság ismerete. 3. Pontos időmérés, amihez negyedik műholdra is szükség van. 4. A műhold helyzetének ismerete az űrben. 5. Korrekció, a troposzféra és az ionszféra okozta késések korrekciója. A pontos földrajzi pozíció ismeretéhez tehát legalább 4 műholdra van szükség az x, y, z, koordináták, valamint az idő megállapításához. A műholdtól való távolság mérése a műholdról érkező rádiójelek segítségével történik. A vevőkészülék megállapítja, hogy az adott kódszakasz mikor hagyta el a műholdat, így az adás és a vétel időkülönbségét, szorozva a fénysebességgel, megkapjuk a távolságot.

10 GPS orbitális pályák és főbb földi ellenőrző állomások

11 Helyszín felmérésének geodéziai eszközei
Szintező műszer Szintező léc Prizma bot Totál mérőállomás Szintező lézer Prizma

12 Helyszín felmérésének geodéziai eszközei

13 GPS COMBO

14 A WGS-84 koordináta-rendszer
A műholdas helymeghatározás központi kérdése a meghatározott pozíció földi vonatkoztatási rendszerbe illesztése, ami általában a felhasználók legfontosabb problémái közé tartozik. A probléma abból adódik, hogy a földi módszerekkel kialakított vonatkoztatási rendszerek minden országban mások és mások, melynek részben földrajzi, geodéziai, részben tudománytörténeti, történelmi, ill. politikai gyökerei vannak.

15 A WGS-84 koordináta-rendszer
A GPS rendszerek az ún. WGS-84 (World Geodetic System 1984) koordináta rendszert alkalmazzák geodéziai referencia rendszerként.

16 A föld alakját és nagyságát a rendszer egy olyan geoiddal reprezentálja, mely geoid felszínén a gravitáció konstans. Amennyiben ugyanis a geoid felületén a gravitáció nagysága hasonló az óceánok felszínén mérhető gravitációhoz, akkor a geoid tulajdonképpen az átlagos tengerszintet reprezentálja. Egy földfelszíni alakzat vertikális lokalizációja tehát az azon mérhető gravitációnak az átlagos tengerszinten mérhető gravitációjával való összehasonlításából adódik.

17 Geoid Geoid = középtengerszinti felszín Felszíni undulációk
A gravitáció minden ponton ugyanakkora Topográfiai felszín Amint azt már korábban is említettük, a Föld geológiai összetétele, a kőzetsűrűsége és topográfiai domborzata nem mindenütt azonos a bolygón, ezért a Föld inkább egy “krumplira” hasonlít, mintsem egy gömbre vagy egy ellipszoidra. A tudósok ezt a “krumpli alakú” fizikai modellt geoidnak nevezik. A geoid egy ‘virtuális felszín’, amely az óceánokban a középtengerszinten, a kontinenseken pedig feltételezett tengerszintek sorozatán alapul. Ennek megfelelően egy felületet szimulálunk, amelyen a gravitáció mindenhol egyenlő. Talán még érthetőbb, ha egy pendulumra gondolunk, amely a Föld gravitációs mezejének indikálására szolgál. Képzeljük el, hogy egy geoid felszínén állunk. A pendulum a felszín minden pontján függőlegesen áll, ami azt jelenti, hogy a gravitáció mindenhol ugyanolyan. A föld ezen alakmodellje referencia-felszínként szolgál a Földön felmért vízszintes és függőleges pozíciók esetén. A magasságok a geoid középtengerszintjéhez viszonyítva kerülnek meghatározásra. Az ellipszoiddal összehasonlítva a geoid felszín bizonyos helyeken 100 m-rel is eltér. Ellipszoid felszín Geoid felszín Forrás: DANA, Peter H. (1999)

18 Földrajzi hivatkozás Folytonos metrikus koordináták
Diszkrét nevek, címek, postai körzeti kódok Folytonos metrikus koordináták Böszörményi 138. A térbeli komponensek adják a földrajzi adatok egyedi jellegét. A különböző stratégiák a pozíciók behatárolására (földrajzi hivatkozás, geo-referencia) előnyökkel és hátrányokkal is rendelkeznek. Nagyon jól ismerjük a földrajzi helyek neveit (helynév), amelyek általában megkülönböztetik az egyik tereppontot a másiktól, használatuk azonban nem garancia arra, hogy egy egyedi leírás lesz az eredmény. „Hof“ ugyanúgy lehet Németországban, mint Ausztriában. A cím és a postai irányítószám használata további biztosabb mód. Ennek specifikus rendje van, de csak épületekre vonatkozik, természetes tereppontokra, mint a hegyek vagy a folyók nem, emiatt ezt a módszert diszkrét földrajzi hivatkozásnak hívják, mivel éles határok vannak a tereppontok között folytonos átmenetek helyett, csakúgy mint a numerikus koordináta rendszereknél. Minden tereppont folytonos átmenetét és behatárolhatóságát a folyamatos földrajzi hivatkozás adja meg, amely koordináta rendszereket tartalmaz a pozíciók fixálására. Így minden hely meghatározható a koordináták deklarálásával még akkor is, amikor nem viselnek olyan neveket, mint “a semmi közepe”. A koordináta rendszerek ezáltal alkalmasak a földrajzi hivatkozásra. Különbséget kell azonban tennünk a globális és a lokális koordináta rendszerek között. Az utóbbiak csak egy kisebb területre releváns koordináta rendszereket jelentenek. A GIS mindig koordináta rendszereket használ. Adathalmazok kombinálásakor elég ügyesnek kell lennünk ahhoz, hogy minden halmazra egy közös koordináta rendszerben utaljunk. A gyakorlatban ez gyakran elég nehéz feladat, de ne adjuk fel! Alföld 4032 Forrás: DANA, Peter H. (1999) Debrecen

19 A WGS-84 koordináta-rendszer
Ennek a geoidnak a felszíne azonban rendkívül bonyolult felület, melyet matematikai modellekkel is csak közelíteni lehet. Geodéziai elvekből következően - a pontosságtól és a területi kiterjedéstől függően - azonban az egyszerű ellipszoid (vagy szpheroid) modellel is viszonylag jól jellemezhető a földi gravitáció. Az adott területre legjobban illeszkedő ellipszoid nagysága és alakja, ill. a föld középpontjától való távolsága azonban helyről-helyre változik. Így nagyon sok ellipszoidot készítettek a föld különböző területeire.

20 A GPS rendszer által használt ellipszoid az ún. GRS-80 ellipszoid
A GPS rendszer által használt ellipszoid az ún. GRS-80 ellipszoid. (Ez igen jól közelíti a föld "optimális" alakját, ami akkor lenne igaz, ha a föld olyan teljesen folyékony masszából állna, ami a gravitációval - a föld forgásával - tartana egyensúlyt). A dátumrendszert (1984) kombinálva a GRS ellipszoiddal megkapjuk a GPS által használt rendszert az ún. WGS-84-et. (World Geodetic System 1984). A GRS-80 ellipszoid hosszabbik tengelye méter, rövidebb tengelye méter. Ez azt jelenti, hogy a Föld középpontja és az egyenlítő közötti távolság ebben a rendszerben mindössze 21 kilométerrel rövidebb, mint a föld középpontja és a sarkok (akár az Északi-sark akár a Déli-sark) közötti távolság.

21 Osztályozás Hengervetület Kúpvetület Vízszintes/ síkvetület
Matematikai vagy megszakított vetületek A vetületek osztályozásának egyik gyakori módja a vetület-felszín alapján történik. Ezeket a felületeket síkba kiteríthető felületeknek nevezzük, mert zsugorítás és hasítás nélkül kiteríthetőek és kilapíthatóak. A gömb nem teríthető ki, emlékezzünk csak a narancshéjra! A leképzés kétfázisú folyamat. Először a Földet a sík térképnek megfelelő léptékben feltérképezzük egy képzeletbeli (transzparens) földgömbre. Az ilyen elméleti földgömböket referencia földgömböknek nevezzük. Második lépésként megjelenítjük a Föld felszínét a síkon. Egy a földgömb közepén (gnómikus), az antipódnál (sztereografikus), vagy a végtelennél (ortografikus) elhelyezkedő fényforrással a Föld-hálót rávetítjük a síkban kiteríthető felületre, amely a földgömböt körülveszi. Általában a vetületeket nem így alkotják meg, inkább matematikailag tervezik, és számítógéppel rajzolják őket. Mint látható, minden egyes vetületosztály neve attól a felülettől származik, amelyre a térképet vetítjük. A vetületek egy másik csoportja azokból áll, amelyek semmiképp nem vetíthetők ezen felületek egyikére sem. A leggyakrabban ezeket matematikai vetületeknek nevezzük. E projekciók alakja nagyon változatos (ovális, körkörös, “hámozott”, szív alakú, csillag alakú, stb.) és gyakran használjuk őket a teljes Föld ábrázolására. Forrás. DANA, Peter H. (1999)

22 Vetületi aspektusok Normális v. poláris (hagyományos)
Vízszintes (vagy tangenciális) Metsző (vagy keresztező) Transzverzális (vagy ekvatoreális) Ferde Minden projekció torzít. Minél nagyobb a feltérképezett terület, annál jelentősebbé válnak a deformációk, de a torzulások szabályokat követnek és szabályos mintákkal rendelkeznek. Minden vetületen van egy helyes pont vagy egy helyes vonal (standard pont/vonal), amely a síkba kiteríthető felület és a hipotetikus földgömb érintkezési vagy metsző zónája. Ettől a ponttól vagy vonaltól kicsivel távolabbi területnél a torzítás minimális, a torzulás azonban egyre növekszik, minél messzebb megyünk a standard ponttól/vonaltól. A síkba kiteríthető felület aspektusát úgy kell kiválasztani, hogy az a terület foglalja el a központi területet a vetületi térképen, amelyik minket a legjobban érdekel. Minden síkba kiteríthető felület csak egy konvencionális és számos alternatív pozícióval rendelkezik a fiktív földgömbön. A „konvencionális“ a sarkokhoz viszonyítva értendő. A kúp- és henger-vetületek forgástengellyel rendelkeznek, amelyek párhuzamosak a tengellyel, míg az azimutális sík, normális helyzetben, merőleges a poláris tengelyre. A vetületek lokális optimalizációja céljából egy vetületi felszín minimális torzítású leképezését szinte bárhová el lehet helyezni a földgömbön (ferde vetület). Most nézzük a henger vetületet. Általában az Egyenlítő körül helyezkedik el. További alkalmazások néhány más, nagyobb kör körüli elhelyezéssel rendelkeznek. Ha a nagy kört egy pár ellentétes meridián alkotja, a projekció transzverzális. Egy másik eset egy hengeres vetület létrehozására az, amikor két minimális torzítású zóna van. Ezt metsző vagy keresztező vetületnek nevezzük, mert a henger kettévágja a földgömböt ahelyett, hogy körbevenné. Azok a körök, ahol a henger belép és kilép a képzeletbeli földgömbből, valós (torzítás nélküli) ábrázolással rendelkeznek. Forrás: DANA, Peter H. (1999)

23 EOV A hazai EOV alapú koordinátarendszer és a WGS-84 koordinátarendszer közötti átszámítás utófeldolgozással lehetséges. Az átszámítás akkor adhatja a legpontosabb eredményt, ha a WGS-84 koordinátarendszer EUREF (EUREF, European Reference Frame) rendszer és az EOV közötti átszámítást végezzük el. A transzformáció alapja az ún. Bursa-Wolf modell alapján számított paraméterek (összesen 7 paraméter) meghatározása és ezek átszámítása. A modell mind 2D, mind 3D koordináták átszámítására egyaránt alkalmas

24 EOV (Egységes Országos Vetületi Rendszer)
Ferde tengelyű metsző hengervetület Biztosítja az ország egész területének egyetlen síkon való ábrázolását, a szögek torzításmentességét, a vetítésből törvényszerűen adódó hossz- és területtorzítás optimalizálását (az egész országra kiterjedő összegük minimalizálásával) és a csak pozitív előjelű koordináták használatát. A magyarországi földmérési, térképészeti és térinformatikai tevékenység geometriai egységét is szolgálja, ezért történt ebben a modell térbeli kereteinek rögzítése. Geometriai csoportba-sorolását tekintve ferdetengelyű, redukált, konform hengervetület. Alapfelülete az IUGG GRS-1967 elnevezésű vonatkozási rendszer ellipszoidja, amelynek fél nagytengelye: a  =    méter, fél kistengelye:  b  =    méter, vetítő gömbje az alapfelületről a síkra történő vetítés a Gauss-féle minimális hossztorzulású, konform gömbi vetület közbeiktatásával, vetítő gömb segítségével történik. Vetítő gömbként a normálparalelkör mentén a vonatkozási ellipszoidhoz legjobban simuló, úgynevezett Gauss-gömb szolgál. Sugara: R =   méter, normálparalelköre a Magyarország elfogadott átlagos földrajzi szélességhez tartozó paralelkör. A normálparalelkörhöz tartozó ellipszoidi és gömbi fölrajzi szélessége n = 47° 10'  ", n = 47° 07'  ". A földrajzi koordináták kezdősíkja az egyenlítő és a Greenwich-i meridián síkja. A vetületi kezdőpont a gellérthegyi meridiánon lévő pont, amelyre megválasztott értékként szerepelnek az alábbi gömbi földrajzi koordináták: o = 47° 06'  ", o = 00° 00'  ", és síkkoordináták: xo = 0. 0 méter, yo = 0. 0 méter, valamint számított értékként adottak az alábbi ellipszoidi földrajzi koordináták: o = 47° 08'  ", o = 19° 02'  ". Az EOV síkkoordináták kezdőpontját a vetületi kezdőponttól délnyugati irányban választották meg úgy, hogy Magyarország területén minden EOV koordináta pozitív legyen: xEOV = x + 200   méter, yEOV = y + 650   méter. Az x D-ről É-ra, az y Ny-ról K-re növekszik. Egyetlen hengervetületi sáv borítja az egész ország területét kelet-nyugati irányban. Méretarány-tényezője =  Hossztorzulása az y tengely mentén: -7 cm/km, Magyarország északi szélén:+26 cm/km, Magyarország déli szélén:+23 cm/km. Területtorzulása az y tengely mentén:-1. 4 m2/ha, Magyarország északi szélén:+4. 5 m2/ha, Magyarország déli szélén:+4. 2 m2/ha.

25 EOV (Egységes Országos Vetületi Rendszer)
HD_1972_Egyseges_Orszagos_Vetulet Projection: Hotine_Oblique_Mercator_Azimuth_Center False_Easting: ,000000 False_Northing: ,000000 Scale_Factor: 0,999930 Azimuth: 90,000000 Longitude_Of_Center: 19,048572 Latitude_Of_Center: 47,144394 Linear Unit: Meter GCS_Hungarian_1972 Datum: D_Hungarian_1972 A magyarországi földmérési, térképészeti és térinformatikai tevékenység geometriai egységét is szolgálja, ezért történt ebben a modell térbeli kereteinek rögzítése. Geometriai csoportba-sorolását tekintve ferdetengelyű, redukált, konform hengervetület. Alapfelülete az IUGG GRS-1967 elnevezésű vonatkozási rendszer ellipszoidja, amelynek fél nagytengelye: a  =    méter, fél kistengelye:  b  =    méter, vetítő gömbje az alapfelületről a síkra történő vetítés a Gauss-féle minimális hossztorzulású, konform gömbi vetület közbeiktatásával, vetítő gömb segítségével történik. Vetítő gömbként a normálparalelkör mentén a vonatkozási ellipszoidhoz legjobban simuló, úgynevezett Gauss-gömb szolgál. Sugara: R =   méter, normálparalelköre a Magyarország elfogadott átlagos földrajzi szélességhez tartozó paralelkör. A normálparalelkörhöz tartozó ellipszoidi és gömbi fölrajzi szélessége n = 47° 10'  ", n = 47° 07'  ". A földrajzi koordináták kezdősíkja az egyenlítő és a Greenwich-i meridián síkja. A vetületi kezdőpont a gellérthegyi meridiánon lévő pont, amelyre megválasztott értékként szerepelnek az alábbi gömbi földrajzi koordináták: o = 47° 06'  ", o = 00° 00'  ", és síkkoordináták: xo = 0. 0 méter, yo = 0. 0 méter, valamint számított értékként adottak az alábbi ellipszoidi földrajzi koordináták: o = 47° 08'  ", o = 19° 02'  ". Az EOV síkkoordináták kezdőpontját a vetületi kezdőponttól délnyugati irányban választották meg úgy, hogy Magyarország területén minden EOV koordináta pozitív legyen: xEOV = x + 200   méter, yEOV = y + 650   méter. Az x D-ről É-ra, az y Ny-ról K-re növekszik. Egyetlen hengervetületi sáv borítja az egész ország területét kelet-nyugati irányban. Méretarány-tényezője =  Hossztorzulása az y tengely mentén: -7 cm/km, Magyarország északi szélén:+26 cm/km, Magyarország déli szélén:+23 cm/km. Területtorzulása az y tengely mentén:-1. 4 m2/ha, Magyarország északi szélén:+4. 5 m2/ha, Magyarország déli szélén:+4. 2 m2/ha. Hajdú-Bihar megye talaj típusai EOV rendszerben Hajdú-Bihar megye talaj típusai WGS rendszerben

26 Környezeti informatika, avagy hogyan lehet (vagy nem) környezeti adatokat mérni, összehasonlítani és értékelni Információk 85-95%-a térhez kapcsolódik (GIS-GPS-RS) Osztott adat tulajdonosok Heterogén digitális vagy analóg adatok Heterogén adatbázis (adathalmaz) Eltérő aktualitás Eltérő térképi formátum, nevezék, szakadat szerkezet Eltérő adatpontosság (pl. vetület, lépték) Különböző hardver környezet Szabványosítás, adatmodell teljes vagy részleges hiánya Dinamikusan térben és időben változó körülmények (pl. árvíz, belvíz, havária) Összetett környezeti objektumok

27 Global Monitoring for Environment and Security (GMES): Establishing a GMES capacity by (Action Plan ( )) GMES célja a társadalmi felelősség kialakítása olyan területeken, mint a földhasználat, árvízvédekezés, erdőtüzek, termés biztonság, Kyotoi protokoll feladatai Forrás: Brussels, COM (2004) 65 final COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT AND THE COUNCIL

28 A környezetbiztonsági kihívások teljesítése céljából a GMES összegyűjt minden létező és innovatív adatot amely költség hatékony, felhasználóbarát módon elérhető és a környezettel és biztonsággal kapcsolatos hatékony döntéstámogatásra alkalmas. GMES ezért a távérzékelt (űr és légi) , in-situ megfigyelt adatokat egységes rendszerbe kívánja gyűjteni ehhez hatékony adat kezelési és adatintegrálási rendszert és kapacitást kíván kialakítani Várható EU előny € €1.8 billió/év

29 Adatforrások Európai űrügynökség (ESA) €100 millió/év
In Situ- Tagállamok (GRID) INSPIRE €200 millió / év

30 INSPIRE GALILEO INSPIRE (Infrastructure for Spatial Information in Europe) célja műszaki szabványok, protokollok szervezési és koordinációs kérdések, adat politika, adat elérés, térbeli adatok létrehozása és karbantartása GALILEO – GPS hálózat- EGNOS - Waas 6th Environmental Action Plan (2004 to 2010) klimaváltozás, természet és biodiverzitás, környezet és egészségügy, természeti erőforrások és hulladék

31 Talajinformációs rendszer kiépítésének folyamata (Várallyay, 1997)
Paraméterek (definiálás, kiválasztás) Mérési, számítási, értékelési módszerek a paraméterek meghatározására A felmérés, a mintavételezés és a laboratóriumi analízis háttere (kapacitás) Kategóriarendszerek Talajtulajdonságok térbeli vertikális, horizontális és időbeli variabilitására Térképezés Monitoring Távérzékelés Geostatisztika Adatok Talajinformációs rendszer Talajinformációs rendszer kiépítésének folyamata (Várallyay, 1997)

32 ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA
Összességében megállapítható, hogy a jelenlegi GPS rendszerek műszaki szintje a precíziós mezőgazdálkodás alkalmazásához igényli a korrekciós számítások elvégzését az esetek döntő hányadában, valós időben és erre a földi rádiótechnikai megoldások a versenyképesek.

33 ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai
Szakirodalom: Pakurár, M.,. Lénárt, Cs. (2000): Szántóföldi gépek gardaságosabb üzemeltetésének lehetőségei a térinformatika felhasználásával. Gépesítési Társaság XXXVI. Országos Mezőgazdasági Gépesítési, Tanácskozása, Gyöngyös Egyéb források: További ismeretszerzést szolgáló források: A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe

34 Köszönöm a figyelmet!