II. A kultúra Bernáth Krisztina Általános szociológia

Az előadások a következő témára: "II. A kultúra Bernáth Krisztina Általános szociológia"— Előadás másolata:

1 II. A kultúra Bernáth Krisztina Általános szociológia

2 Fons Trompenaars A kultúra az a módszer, ahogyan az emberek egy csoportja megoldja a problémáit és eldönti dilemmáit – majd ezek a problémák, amelyeket rendszeresen megoldanak, eltűnnek a tudatukból és alapvető feltételezéssé változnak, nyilvánvaló premisszává válnak. Ezek az alapvető feltételezések azután definiálnak fogalmakat, amelyeket a csoport tagjai ugyanúgy értelmeznek."

3 Kroeber és Kuckhohn "A kultúra explicit vagy implicit viselkedésmintákból áll, amelyeket szimbólumok közvetítenek. Ezek a szimbólumok a különböző embercsoportok kiemelkedő teljesítményei, magukban foglalják a művészeti termékeket is. A kultúra lényege a tradicionális (történelem során leszűrődött és kiválasztott) gondolatokból, ötletekből áll és főként a hozzájuk tapadó értékekből.  A kultúra rendszereket egyrészt tekinthetjük a cselekvés termékeinek, másrészt a jövőbeli cselekedetek feltétel rendszerének.”

4 Giddens „Egy adott csoport által megőrzött értékekből, az általuk követett normákból és a létrehozott anyagi javakból áll. ” Szellemi tevékenységek-produktumok Életmód

5 Klasszikus meghatározások
A szellem magasabb rendű tevékenységei, termékei Legitimitás- norma Megismerési eszmény, minden, ami az emberi szellem esztétikailag is értékelhető, elvontságában, fogalmiságában vagy érzékletességében kiemelkedő terméke.

6 Szociológiai/antropológiai meghatározások
A megélt, a mindennapi cselekvést szabályozó intézményesült cselekvésmódok, hiedelmek és jelentések. A szükségleteket meghatározó azok kielégítési módját szabályozó normákkal és a hozzájuk kapcsolódó értelmezések.

7 A szükséglet Durkheim: az ember egy olyan lény melynek szükségletei bővítetten termelődnek újra és nem mindig a szükséglet pusztán biológiai impulzusából eredően.. „....valószínű, hogy gyakran csak azért lesznek szükségleteink, mert megszoktuk a tárgyat, amelyre vonatkoznak” Durkheim 2001:277 Biológiai vonzat, de tartalma konkrét társadalmi-kulturális környezetben alakul ki. Minden szükséglet mögött fellelhető egy adott biológia igény, impulzus, de a szükségletek nem redukálhatóak ezekre.

8 A biológiai szükségletek társadalmiasulása
Az emberi szükségletek társadalmi környezetben „kerülnek felszínre”, fejeződnek ki.

9 Malinowski: alapvető szükséglet és kultúra
Anyagcsere Újratermelés Testi közérzet, biztonság Egyedfejlődés Egészség Táplálkozás Család/párkapcsolat Lakás, közösségi tömörülés. Nevelés Higiénia

10 A kultúra összetevői Kognitív, szellemi Anyagi, tárgyi Normatív

11 Kognitív, szellemi kultúra
Az a tudásanyag, amely a környező társadalmi, természeti és természetfeletti valóságról létezik Technológiák, alrendszerek működtetéséhez szükséges tudás A kultúra értelmezésének, a jelentések univerzuma Világképek, társadalmi reprezentációk

12 Anyagi, tárgyi kultúra Tárgyak, tárgyhasználat, viszonyulás
Szimbolikus fogyasztás

13 Pl. Autó Növekvő mobilitás Státusz-szimbólum Civilizációs vívmány
Izoláció Célirányos térhasználat Fétis Civilizációs kórság?

14 Normák Szabályok, Viselkedési modellekké rendszereződött elvek és normák Szükségletek kielégítése. A társas kapcsolatok során érintkezési szabályok. Az én megjelenítése (testtartás, öltözék, távolságok). Kiszámíthatóság, értelmezés lehetősége.

15 Értékek Absztrakt eszmények, amelyek az érvényes normák mögött meghúzódó, viszonylag konzisztens és koherens trendeket írják le. Individualizmus és kollektivizmus Szabályok, attitűdök, viszonyulások, cselekvések rendszere. Konkrét normákban, kulturális eszköztárban és viselkedési modellekben testesülnek meg.

16 A kultúra egység Margaret Mead: a kultúra alapvetően egy koherens egység. A felszíni változatosságon túl olyan egységes és általánosult gyakorlatok és jelentések vannak (kulturális modellek) amelyek meghatározzák az illető kultúrában szocializált egyéni személyiségekre.

17 A kultúra pluralizmus Egy adott komplex társadalmon belül több olyan kulturális rendszer (intézményes gyakorlatokban megnyilvánuló, eltérő életmódok és életfelfogások) is létezhet amely feljogosít arra, hogy egy társadalmon belül a kultúrák viszonyairól beszéljünk.

18 Kulturális hierarchiák
Magas kultúra A középosztály kulturális modelljeihez közel álló minták és kulturális fogyasztás. Népi kultúra, tömeg kultúra, rétegkultúrák Bourdieu: a kulturális legitimitások hierarchiája A különböző művészeti kifejeződési módok, az egyéni vélemények statisztikai megoszlásától független hierarchia mentén rendeződnek el.

19 Kulturális univerzálék
Nyelv Szemiotikai rendszerek Anyagi kultúra

20 Szubkultúra Olyan értékeket megtestesítő életmód és/vagy jelentésrendszer amely jelentős módon eltér az illető társadalom domináns kulturális mintáitól, és azokhoz viszonyítva alárendeltségben van.

21 Ellenkultúra Explicit és ideologizált módon megkérdőjelezi a társadalom domináns értékrendjét képviselő kulturális mintákat.

22 Viszonyulás a kulturális pluralizmushoz
A saját kultúra az ember második természete, teljes mértékben azonosul vele Többnyire ezen az alapon történik a más kultúrákhoz való viszonyulás.

23 Etnocentrizmus Más kulturális jellemzőknek a saját kultúra szempontjából történő értékelése, többnyire hierarchikus terminusokban. Ízléses – Gusztustalan / Szép – Csúnya Helyes – Helytelen / Jó - Rossz

24 „Tudományos” etnocentrizmus
Az európai kultúrkör és civilizáció mint az emberi nem fejlődésének a csúcsa. Lineáris fejlődési/evolúciós modell. Civilizált – Primitív/ Fejletlen/ Vad Természeti társadalmak

25 Kulturális relativizmus
Egy adott kulturális gyakorlatot értelmezni és értékelni csak az illető kultúrán belül lehet. A kultúrák fejlődése nem egy előre megadott modell logikája szerint történik, az ilyen trendek hatalmi viszonyokkal magyarázhatóak.

26 Könyvészet Anthony Giddens (1997) Szociológia Budapest: Osiris o. Andorka Rudolf (1997) Bevezetés a szociológiába Budapest: Osiris o. Bourdieu P. (1978) ‘A legitimitások hierarchiája’ in u.ő. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése Budapest: Gondolat, pp Somlai Péter (1997) Szocializáció. A kulturális átörökítés és társadalmi beilleszkedés folyamata Corvina, pp Durkheim, Émile (2001) A társadalmi munkamegosztásról Budapest: Osiris Kiadó,pp Hollós Marida (1992) A kultúra In Hollós Marida Bevezetés a kulturális antropológiába. Budapest: ELTE Losonczi Ágnes (1977) Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben Budapest: Gondolat, pp