Szent István Egyetem Általános Kutatásmódszertan Doktori (PhD) kurzusa

Az előadások a következő témára: "Szent István Egyetem Általános Kutatásmódszertan Doktori (PhD) kurzusa"— Előadás másolata:

1 Szent István Egyetem Általános Kutatásmódszertan Doktori (PhD) kurzusa
Problémamegoldó gondolkodás Köszöntjük a Hallgatót!

2

3 Az általános kutatásmódszertan vázlata
1. A diszciplína elhatárolása a szekunderkutatás alapján 2. A kutatások és írásművek "forgatókönyve” 3. A szakirodalom-kutatás és ismeretgazdálkodás 4.A tudományos írásművek módszertana 5. Szaknyelv használat és fejlesztés 6. Az ismeretalkotás módszerei a) Probléma megoldó gondolkodás b) Heurisztikus technikák c) Kreativitás lélektani fokozása 7. A kutatási eredmények értékelése és tervezése 8. A tudományos tevékenység értékelése és szervezése

4 Az általános kutatásmódszertan fontos részei: a problémamegoldó gondolkodás, a heurisztika és a kreativitás-fokozás, a kutatások és a tudományos munka értékelése, tercier kutatások gyümölcsei, vagyis olyan módszerek kidolgozása, amelyekkel a primer és szekunder kutatásokat végezzük. Az agy, a biológiai hardver nagy kapacitása kihasználatlan, mert "programozása" a gondolkodási technikát jelentő szoftver, nem kielégítő. Ezt pótolják a heurisztika és a kreatív módszerek.

5

6

7 A „gondolatgenerálás” fő formái

8

9 A kutatásmódszertan oktatásának tartalma

10 Az ismerethasznosítás fokozatai
Egydimenziós (fogalmak, adatok, események) Többdimenziós (összefüggés, okozatiság, törvényszerűség) Ismeretalkalmazás (technológia, know-how, tervezés) Ismeretfejlesztés (intuitív felismerés vagy módszeres) AB végrehajtó ABC szintentartó, tervező ABD kivételesen újító ABCD irányító, fejlesztő, alkotó

11

12 A gondolkodás típusai (Pléh 1996 Clark nyomán)
Klasszikus Logikus Deduktív Igazság orientált Tudásfüggetlen Modern (új) Élményszerű Intuitív Vágyorientált Tudásáthatott

13

14 A problémamegoldó gondolkodás 5+1 „lépcsője”
Találgatás, próbálgatás Többől választás, rangsorolás Tényezők kombinálása Asszociációk, analógiák Divergens gondolkodás Alkalmazkodás „faji” szinten

15 A gondolkodás fogalmai és fázisai
Tevékenységek (Lénárd, 1984): Heurisztika, gondolkodási stratégia, algoritmus, kreativitás. Wallas (1926) fázisai: előkészités, lappangás, megvilágosodás, igazolás (bizonyitás). Pólya (1957) fázisai: feladat megértése, tervezés, végrehajtás, a megoldás vizsgálata.

16 A problémamegoldás makrostruktúrája (Lénárd, 1984)
Analízis Szintézis Absztrahálás Összehasonlítás Adatok összemérése Összefüggések felismerése Kiegészítés Általánosítás (generalizálás) Konkretizálás Rendezés Analógia (hasonlóság) I. Analógia II. Mi jut eszébe ? (asszociáció)

17 Mi a mai nap fő tanulsága?
A mesterember munka közben „spekulálja ki” a megoldást, az értelmiségi előre tervezi azt meg, a kutató először megkeresi a problémát, aztán a megoldásra vagy rábukkan vagy módszeresen töprengve, találgatva találja meg. De a rábukkanás inkább csak a „feltalálók” szerencsés leleménye, ritkább a kutatók munkájában. A véletlen, a szerencse segíthet nekik, de csak annak aki a nyeréshez a tudás „sorsjegyét” megváltotta!

18