Kunhalmokban lelt értékesebb leletek

Az előadások a következő témára: "Kunhalmokban lelt értékesebb leletek"— Előadás másolata:

1 Kunhalmokban lelt értékesebb leletek
Kunhalmokban lelt értékesebb leletek Forrás: Babai Dániel Szerkesztette: Erdei-Gulyás Gabriella Fotó: Origo Web Team HQL 2010 Kft.

2 A kunhalmokban lelt értékesebb leletek
A hazai kunhalmokból előkerült értékes leletek az 1876-ban megrendezett VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Antropológiai kongresszuson váltak igazán ismertté a világ szakemberei számára. A konferenciát a hazai régészet atyja, Rómer Flóris szervezte. Ekkor a nagyrévi Zsidó-halom, a tiszazugi Keménytető, a tiszafüredi Ásott-halom, valamint a tószegi Kucorgó- vagy Lapos-halom neve tett szert nemzetközi elismertségre. Utóbbi halom később Magyarország egyik legismertebb, európai jelentőségű bronzkori lelőhelye lett, amelyet neves külföldi régészek is felkerestek (NAGY 2008). Értékes leletek Forrás információk: Az XIX. század második felében is folytatódtak a munkálatok, amelynek eredményeképpen olyan leletek láttak napvilágot, mint : a környékdombi Vénusz és oltár, a Szegvár-Tűzkövesen talált „Sarlós isten”, valamint a jelenleg a Hódmezővásárhelyi Múzeumban őrzött úgynevezett „agyagisten gyűjtemény”. Az eddig előkerült leletek közül Váradi Sándor, valamint Nagy Roland Mihály szakdolgozatát (VÁRADI 2006, NAGY 2008) segítségül hívva mutatom be a legfontosabb eredményeket, amelyeket a hazai régészet a halmokkal, elsősorban a tell-telepek feltárása során felszínre hozott. (Babai Dániel)

3 További információk: www.kunhalmok.hu

4 Kazamataszerű járatrendszer
Vörösre festett csontváz Sárrétudvariban, a Balázs-halmot 1910-ben bontották el, anyagát útépítéshez felhasználva (VÁRADI 2006). Háromezer szekér hordta el a halomtestet. Elhordásakor egy 310×260 cm-es színes, csíkos szőnyeg (!) alól prémbe burkolt, zsugorított, vörösre festett csontváz került elő. (KISS 1998). Püspökladány határában állott egykor a Nyakvágószék-halom (Kincsesdomb néven is ismerték), amelyet a 4-es számú főút egyik felüljárójának építéséhez hordtak el. A halom megbontásakor került felszínre egy egyedülálló lelet, amely tulajdonképpen egy, a kurgán belsejében hosszú métereken át kanyargó, alacsony belmagasságú járatrendszer volt. Egyedülálló felfedezés, amely azonban az útépítés áldozatává lett (KISS 1998). „Ecsegi ezüst tarsolylemez” 1941-ben csatornázás közben került felszínre a túrkevei Bokrosi-halomból. A honfoglalás korának egy fontos emléke, amely ma a Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. (VÁRADI 2006)

5 Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely
„Hajdúböszörményi bronz kincs” A legismertebb és egyúttal az egyik legértékesebb hazai leletegyüttes került elő a Mágorpusztai Régészeti Feltáróhelyen, amely Vésztő határában található. Az újkőkortól a bronzkorig folyamatosnak tekinthető emberi jelenlét nyomai egy rendkívül vastag, leletekben felettébb gazdag kultúrréteget hoztak létre. A feltárt, rekonstruált leletek a Csolt-Mágori kettős halom egyikében ma kiállításon tekinthetők meg (KISS 1998). Különösen fontos lelet a kb. 80 cm magasságú ülő istenszobor az i.e körüli időből, amelyhez hasonlót a szegvár-tűzkövesi lelőhelyen találtak először. Európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű lelet (VÁRADI 2006). Ráadásul a tell-telep közvetlen közelében felszínre került egy Árpád-kori templom és monostor maradványa. Hajdúböszörmény és Józsa határában áll a Csegei-halom, amelynek testéből 1858-ban került elő az a leletegyüttes, amelyet napjainkban „hajdúböszörményi bronz kincs” –nek is neveznek. Kardok, sisakok, edények képezik az értékes készletet (VÁRADI 2006). Ló-zabla és halántékkorongok Hencida központjától 1,5 km-re Északra, a konyári földúton, a Szerdek-halom feltárásakor került elő egy leletekben igen gazdag, értékes honfoglaláskori temető. Nevezetes leletei az előkerült ló-zabla és a halántékkorongok (VÁRADI 2006).

6 Lócsontok Jász törzsfő sírja A Kígyósi-puszta kurgánmezejétől néhány száz méterre, Gazdapusztai Gyula által megtalált gödörsíros telepen (jamnaja-kultúra, szarmata leletek, rézkori emlékek) különböző állatcsontok kerültek felszínre. A 4. számú kurgán olyan emelkedésre épült, amelyen a halomépítést megelőzően a bodrogkeresztúri kultúra népe települt meg, néhány száz méterrel arrább pedig „Cernavoda III. Boleráz jellegű telepanyag került elő”. Az utóbbi telepen lévő állatcsontok aránya a következő: „szarvasmarha 114 db, juh 22 db, juh vagy kecske 148 db, sertés 21 db, ló 9 db, eb 8 db, őstulok 3 db, őz 1 db” (VÁRADI 2006). Ezek közt legnagyobb jelentősége az itt megtalált lócsontoknak van. Mivel napjainkig az ezt megelőző korszakokból nem került lócsont feltárásra, így a ló hazai megjelenésének ez a legkorábbi bizonyítéka (KISS 1998). Jászalsószentgyörgy határában található a Borsa-halom, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum felkérésére 1899-ben Hild Viktor és Éber László megástak (VÁRADI 2006). A munka során 5-6 méteres mélységéből előkerült egy — sajnos már korábban kirabolt — fejedelmi sír, melyet II. esetleg III. századbelinek tartanak a szakemberek. Valószínűleg egy jász törzsfő sírjáról van szó (KISS 1998). Bronzeszközök A ’70-es években – egy tehenészeti telep földmunkái során – a Nádudvar határában található Büte-halomtól nem messze 90 centiméteres mélységben 119 db bronzeszköz töredékre bukkantak. „A sarlókból, késekből, fokosokból, baltákból, fűrészekből, kardövből, karperecekből, bronzövből, öntőrögökből és egy új bronzpáncél darabból álló leletanyagot feltehetően az egyik bronzműves gyűjtötte össze beolvasztásra.” (BALÁZS 2001).

7 Népvándorlás-korabeli temetőfeltárások Szeghalmi Kovács-halom
Különösen értékes leletanyag került elő a nevezett halomból. Ez a lapos, nagy kiterjedésű halom a Tiszántúl egyik legnagyobb régészeti lelőhelye. A századforduló éveitől kezdve napjainkig több esetben folytattak itt ásatást. Ezek során az újkőkortól a magyar honfoglalásig bezárólag gazdag leletegyüttes került felszínre a régészek munkája nyomán (VÁRADI 2006). 1964-ben tárták fel a Töröklaponyagot, itt kelta sírokra bukkantak, továbbá 52 (és további gyermeksírok a temető szélén) X. századi sírhelyet találtak. A Vajózugban, Farkaslórén és az Esztári laponyagon szarmata jazig leletek kerültek elő. A Töröklaponyag továbbá avar kori emlékeket is őriz (BALÁZS 2001).

8 Tószegi Kucorgó-halom További értékes régészeti leletek kerültek elő
Régészeti szempontból nemzetközi hírű halomról van szó, amely a bronzkori ember egyik legjelentősebb telephelyének számít. Európa egyik legjelentősebb bronzkori lelőhelye (TÓTH A. 1999). Jellegzetes tell-telep. Gazdag bronzkori telepeit Rómer Flóris tárta fel (VÁRADI 2006). A jászberényi Szent-Pál-halom és Szent István-halom, a karcagi Szentmiklós-halom, az öcsödi Kovács-halom, a csongrádi Kettős-halom, a tiszafüredi Duna-halom, a nagyhegyes-elepi Mikelapos, a balmazújvárosi Kettős-halom, a törökszentmiklósi Turi-halom stb. (VÁRADI 2006)

9 Felhasznált irodalom BALÁZS S. 2001: Nádudvar története. Tarsoly Kiadó, Budapest, 648 p. KISS CS. 1998: A kunhalmok védelme és megmentésük lehetőségei. Szakdolgozat, Szarvas NAGY R. 2008: Kunhalmok összehasonlító vizsgálata Nádudvar térségében. Szakdolgozat, Debrecen. TÓTH A. (szerk.) 1999: Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány kiadványa, Kisújszállás, 77 p. VÁRADI S. 2006: Köselymenti kunhalmok összehasonlító vizsgálata. Szakdolgozat, Debrecen, 94 p.