„Út a munkához” program

Az előadások a következő témára: "„Út a munkához” program"— Előadás másolata:

1 „Út a munkához” program
Kovács Ibolya Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális Főosztály

2 Foglalkoztatási és szociális feladatok összefüggései
Foglalkoztatáspolitikai stratégia: a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű emberek bekapcsolása a foglakoztatásba - munkaerő kínálat növelése. Szociálpolitikai stratégia: az esélyek kiegyenlítése, a hátrányos helyzetű rétegek életfeltételeinek javítása. Közös cél: munkavállalásra ösztönzés, munkavállalási hajlandóság javítása, foglalkoztatásra alkalmassá tétel. Foglalkoztatás és szociálpolitika összehangolt működése - szociális és munkaügyi integráció

3 Előzmények – FSZH szociális feladatok
1.) Segély helyett munkát?! A rendszeres szociális segélyezettek együttműködésének vizsgálata Célok: Hogyan működnek az ellátó rendszerek? Milyen a kapcsolati háló? A munkára való ösztönzés hogyan valósul meg? Mi történik az ügyféllel?

4 Célvizsgálat megállapításai
Jogi szabályozások: követhetetlenek a változások, jogbizonytalanság, családi segélyezés hátrányai, ügyintézési nehézségek, adminisztráció A segély összege: nem ösztönöz a munkára, egyes esetekben túl magas, segély összege és a minimálbér összefüggései, egyéb szociális juttatásokkal elért színvonal

5 Szociális segítő tevékenység
csak az adminisztrációra jut idő, szociális munka szakmai követelményeinek hiánya, nincs egységes eljárás a beilleszkedési programra, nincs valódi követelmény a kliens irányába – megjelenés elegendő, családsegítők személyi, tárgyi feltételeinek hiánya, kevés szakmai segítség a lebonyolításhoz, a segélyezettek többsége nem motivált, kevés az eredmény – de mi is az „eredmény”?

6 Egyéni együttműködési kötelezettség
a segély magas összege pozitív hatású, nem aktív álláskereső, de rutinos, több szervezettel kell kapcsolatot tartani, nem kell mindenkinek tartani a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel, egyéni problémák kezelésére a kirendeltségnek nincs szakmai kompetenciája, modernizált szolgáltatások használata számukra nehéz.

7 Szervezetek együttműködése és a foglalkoztatás
1.) egymás részére kiállított igazolások, késedelmes információ áramlás, személyes kapcsolatok hiánya, egymás munkájának nem ismerése, nincs szervezeti szintű együttműködés – van megállapodás, ügyintézők leterheltsége mindkét szervezetben. 2.)a segélyezettek %-a dolgozik feketén, vagy AM könyvvel, szakképzetlenség hiánya, alacsony iskolai végzettség (51%), közfoglalkoztatás előnyei, hátrányai, az átképzés és a valós igények között nincs megfelelősség

8 2.) Módszertani segédanyag készítése
Gyakorlati kézikönyv (szakmai tanulmányok) a rendszeres szociális segélyezettekkel foglalkozó családsegítők számára, a gyakorlatban dolgozó szociális szakemberek napi munkájának segítése Beilleszkedési programok a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli csoportok számára, iránymutatás a speciális foglalkozások lehetőségeire Helyszíni bemutatók, tapasztalatcsere, közvetlen szakmai beszélgetések, a családsegítők, munkaügyi szervezetek és a segélyezettek között

9 3.)Felmérés az önkormányzatok ügyviteli rendszeréről
Megállapítások az önkormányzati és munkaügyi együttműködésre: Az információáramlás papíralapú, postai továbbítás. Határidők késedelmesek, az ügyfél előbb „odaér”. Ügyintézők nem ismerik egymás munkáját, személyes kapcsolat alig van. Az ügyintézők mindkét szervezetben leterheltek, sokat adminisztrálnak, kevés idő jut az ügyfélre. Sokszor kimarad az információból a családsegítő Eltérő a gyakorlat, nincs egységes eljárásrend = Fontos lenne, hogy az információáramlás és az ügyintézés menete, dokumentációs rendje egyszerűsödjön és korszerűsödjön.

10 Informatikai felkészültség
Önkormányzati szinten(50 önkormányzat): 9 hivatalban nincs szociális ügyviteli program, kézi nyilvántartás Informatikai rendszerük gyenge és közepes közötti Az internet sávszélesség megfelelő, de nem mindenki használhatja 2. Ügyintézői szinten: 56 %-uk nem végzett számítástechnikai tanfolyamot = az infrastruktúra alkalmassá tehető az elektronikus ügyviteli folyamatokra, az ügyintézőket képezni kell. Feladatok: Egységes jogszabály értelmezés és alkalmazás segítése, Egységes ügyviteli folyamatok kiépítése, Eljárási rendek ajánlása Közös érdek: a közös ügyfélkör életútjának követése, a két ellátás összehangolt információs, dokumentációs és ügyviteli rendszerének kialakítása

11 munkaügyi kutatások – kutatási anyagok; szociális és gyermekvédelem
Mindezek elérhetőek: munkaügyi kutatások – kutatási anyagok; szociális és gyermekvédelem

12 II. Út a munkához program céljai
Általános cél: mérsékelni a segélyezés körüli társadalmi feszültséget a társadalmi igazságérzet szem előtt tartásával. Konkrét cél: munkára képesek munkát végezzenek ténylegesen rászorulók megfelelő ellátásban részesüljenek A támogatási rendszer átalakításának fő szempontjai: ösztönözzön a munkavállalásra ellenösztönözzön a „segélyezetti” életvitelre szigorúbban szankcionálja a segéllyel való visszaélést szociális szolgáltatásokkal támogassa a munkaerőpiacra való visszatérést (beilleszkedési program)

13 Jogszabály módosítások
Törvénycsomag: Szociális törvény Foglalkoztatási törvény Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény Foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény (START EXTRA kártya) Foglalkoztatás bővítéséről szóló törvény (kis és középvállalkozás) és ezek végrehajtási rendeletei

14 Szociális törvénymódosítás lényege
Rendszeres szociális segélyezettek felülvizsgálata hó között =aktív korúak ellátása Pénzbeli ellátásként 2 típusú támogatás: - rendszeres szociális segély - rendelkezésre állási támogatás. Közfoglalkoztatás szervezése Képzésben való kötelező részvétel (35 év alattiak) Önkormányzat foglalkoztatáspolitikai feladatai jelentősen növekednek.

15 A rendszeres szociális segély (2007)
Az ellátás jogcíme: Ellátásban részesülők havi átlagos létszáma (fő): Kifizetett támogatási összegek (millió Ft): Kifizetett támogatások havi átlagos összege (millió Ft): a) egészségkárosodott: 9 306 2 768 231 b) nem foglalkoztatott: 52 633 4 386 c) támogatott álláskereső: 2 396 580 48 d) továbbfolyósítva: 16 011 3 412 284 e) közcélúként foglalkoztatva: 178 60 5 Összesen: 59 453 4 954 Forrás: ÖTM

16 A rendszeres szociális segély rendszerének átalakítása

17 Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak
az ellátásra való jogosultság feltétele: közfoglalkoztatásban vagy képzésben való részvétel (35. év alatti általános iskolát nem végzettek esetén speciális szabály) együttműködési kötelezettség: állami foglalkoztatási szervvel (nyilvántartásba vétel és álláskeresési megállapodás megkötése) összege: fix, a család létszámától függetlenül a minimálnyugdíj összegével egyezik meg szankció: juttatásra való jogosultság megszüntetése neki felróható okból törlik az álláskeresők nyilvántartásából a felajánlott munka visszautasítása fekete munkavégzés (azonos a segélyével)

18 Rendszeres szociális segélyezettek
együttműködési kötelezettség: az önkormányzat által kijelölt szervvel, jellemzően a családsegítő szolgálatokkal áll fenn együttműködés célja: képességfejlesztés, életmódformálás önként vállalhatják a foglalkoztatásban való részvételt összege: az eddigi szabályokat kell alkalmazni, vagyis továbbra is a család összetételének figyelembevételével a nyugdíjminimum 90%-ig egészíti ki a család jövedelmét (max. a nettó minimálbér) szankció: a segély megszüntetése együttműködés megszegése esetén (2 éven belül ismételten megszegi) fekete munkavégzés (2. alkalommal 3 hónapos szüneteltetés, 3. alkalommal megszüntetés)

19 A program megvalósítását segítő további intézkedések
1.) Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis létrehozása (Flt. és Korm. rend. szabályozza) 2.) közfoglalkoztatási terv készítése 3.) START EXTRA kártya - járulékmentesség biztosítása 3 éven keresztül azoknak a munkaadóknak, akik hátrányos helyzetű kistérségben lakó segélyezettet foglalkoztatnak 4.) foglalkoztatási paktum kistérségi szinten

20 Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis létrehozása
1.) ÁFSZ - Integrált Munkaügyi Rendszer (IR) Országos adatbázis, bármelyik kirendeltségről ugyanaz az adatbázis érhető el FSZH központi szerveréről működik Az összes munkaügyi folyamat megjelenik A munkanélküli ügyfél „életútja” nyomon követhető, az ügyfél iratanyag „költöztetése” is elektronikusan történik 2.) Jegyzői feladatok: RSZS-ekről adatközlés, folyamatos adattovábbítás, az informatikai rendszer napi használata

21 Paksi e-munkaügy modell
Az „E-munkaügyi program” megvalósulása (HEFOP program keretén belül) A program használata a kistérség 14 településére terjed ki. Adattartalom a közös ügyfélkörben: a kirendeltség tölti fel az önkormányzat által nyilvántartott munkanélküliek adatait egy közös adatfelületre, amelyen a munkaügyi központ által kezelt adatok találhatók meg, így igazolás kiadása, ellátottá válás, nyilvántartásból törlés, AM kiskönyv kiadása, képzésbe vonásról és képzési támogatás megállapításáról szóló értesítés. a jegyző által felvitt adatok a döntések rögzítése a rendszerben, a határozatok alapján. A kirendeltség jelzi a közös felületen, hogy az adott ügyfél Alkalmi Munkavállalói kiskönyvvel rendelkezik-e, ennek jelentősége a munkaközvetítés során van. A változást a program pirossal jelzi, így az ügyintézők minden nap látják, hogy mely ügyfél körülményeiben történt változás. A családsegítő központnak azonban nincs hozzáférése a programhoz, ez a rész fejlesztés alatt áll.

22 A paksi e-munkaügy modell

23 Az Út a munkához program finanszírozása
a meglévő források átcsoportosítása közfoglalkoztatásra: a segélyre rendelkezésre álló forrás közel 40%-a kerül átcsoportosításra az önkormányzatok által felhasználható közhasznú munka forrása pedig beleolvad a közcélú munkavégzésbe 50 %-os járulékkedvezmény eredmény: a források 50%-a foglalkoztatásra kerül betervezésre (közcélú munkára 15 Mrd Ft helyett 50 Mrd Ft jut). az önkormányzatok adminisztrációs terheinek csökkentésére kb fő foglalkoztatás szervező kerül alkalmazásra a munkaerőpiaci program keretből önkormányzati érdekeltség megteremtése az önrészen keresztül: rendszeres szociális segély: 10% vagy 20 % (rendeleti mentesítésnél) közfoglalkoztatást pótló juttatás 20% közcélú foglalkoztatás 5%

24 A források átrendezése

25