Összekapcsolási modellek az internet szolgáltatók számára Bárányné dr. Sülle Gabriella ISZT műhely 2003. május 7.

Az előadások a következő témára: "Összekapcsolási modellek az internet szolgáltatók számára Bárányné dr. Sülle Gabriella ISZT műhely 2003. május 7."— Előadás másolata:

1 Összekapcsolási modellek az internet szolgáltatók számára Bárányné dr. Sülle Gabriella gbarany@pantel.hu ISZT műhely 2003. május 7.

2 Téma n n Miért éppen most - Aktualitás n n Elsősorban mit - Prioritások n n Mi működne - a modellek áttekintése u u Az EU tagállamok gyakorlata u u A modellek működése

3 Aktualitás n n Új szabályozás, 2004.január 1./2004. május 1.: Elektronikus hírközlési törvény, végrehajtási rendeletek n n Az internethasználatnak csak a jeltovábbításra, tehát az IP-forgalomra vonatkozó feltételeit érinti az elektronikus kommunikáció szabályozása n n Több helyi hozzáférési technlógia piacképes u u Távbeszélő dial-up u u Távbeszélő DSL u u más DSL u u Kábeles szélessávú u u Helyhez kötött rádiós u u Mobil GPRS, WAP, G3 u u Műholdas u u (Elektromos hálózati)

4 Hazai piaci feltételek u u a) Tartós a kereslet és annak növekedése a keskenysávú (legfeljebb 56 kb/s) és szélessávú (128 kb/s-tól) IP-forgalmakra, amelyekkel az internethasználók elérhetik a világhálót a helyhez kötött hálózatokból. u u b) Az IP-forgalom iránti kereslet mennyiségének gyors növekedése várhatóan fennmarad, ezért a “gyors internet” (gyűjtőnév az angol always on, és broadband helyett) piaci jelentősége növekszik. u u c) Sok ISP vállalkozás működik a piacokon, számuk tovább növekedhet. IP-forgalmat értékesítő tevékenységük különféle keresleti mennyiségek és különböző földrajzi megoszlások mellett is gazdaságos lehet. Van az internet használatát díjmentesen biztosító ISP vállalkozás a piacon, s az ilyen fogyasztói igények kielégítésnek is lehet létjogosultsága a piacon.

5 Prioritások A továbbértékesítés feltételrendszerének a szabályozott piacokon lehetővé kell tennie, hogy n n indokolatlanul terhes hálózati beruházási kötelezettségek teljesítése nélkül léphessen be az ISP a piacokra n n a hatékony ISP számára elegendő árrés maradjon a költségei és ráfordításai fedezetéül n n a nagykereskedelmi szerződés megkötéséhez és teljesítéséhez elegendő idővel korábban jelenjen meg a kötelezett szolgáltató ilyen ajánlata a piacon, s ezáltal lehetséges legyen a kiskereskedelmi piacon lényegében egyidőben ajánlatot tenni a potenciális vásárlóknak internethasználati előfizetési szerződés megkötésére n n a jogszabályi kötelezettségek teljesítésének időszükségletét a hatósági eljárások ne növeljék indokolatlan mértékben

6 Modellek Modell: a szerződésekben az áralkalmazási feltételek összehasonlítása céljára leegyszerűsített működési modell n A szolgáltatók szerepe u a jeltovábbítás u az ellenérték megállapítása és számlázása, beszedése u előfizetői ügyek, ügyfélszolgálat n A szabályozás szerepe u a szerződéses feltételek kialakítása u a piac működésének ellenőrzése u a felhasználók jogainak védelme

7 Definíciók -1/3 n n Elektronikus hírközlési szolgáltatás: információforgalom lebonyolításához igénybe vehető jeltovábbító alkalmazás. n n Internet hálózathozzáférés forgalom szolgáltatás: az ISP terméke, az internet hálózati hozzáférés szolgáltatásra kötött előfizetési szerződés szerint nyújtott IP-forgalom szolgáltatás feltételrendszere. n n IP-forgalom: a nyilvános távbeszélő hálózaton végzett jeltovábbítás a végfelhasználó és az ISP között. n n De NEM e-hírközlési szolgáltatás az Internet hálózatelérési forgalom (connectivity), ami biztosítja az igénybe vevő végfelhasználó számára, hogy számítógépén egy alkalmazás rendelkezésre áll adatcsere céljára egy másik, megosztott erőforrást használó hálózati alkalmazással.

8 Definíciók -2/3 n n ISP nagykereskedelmi szolgáltatás: Az IP-forgalom lebonyolításához távközlési szolgáltatótól igénybe vett jeltovábbító alkalmazás. Fajtái: u u a) IP-tranzit a nyilvános távbeszélő hálózaton u u b) FRIACO és IP-hálózati forgalom n n Földrajzi szám: a számozási terv rendelkezéseiben meghatározott szám, amelynek földrajzi jelentését a hívásnak a hálózati végpont fizikai helyére történő kapcsolására használják. n n Hálózati végpont: az a fizikai pont, ahol az előfizető igénybe veszi a nyilvános kommunikációs hálózaton nyújtott szolgáltatást. Kapcsolást vagy irányítást alkalmazó hálózat esetében a hálózati végpontnak hálózati címe van, ami a számozási terv rendelkezései szerint előfizetői számhoz vagy névhez rendelhető hozzá.

9 Definíciók -3/3 n Nem-földrajzi szám: a számozási terv rendelkezéseiben meghatározott, nem-földrajzi szolgáltatáshoz rendelt szám, amely nem hordoz földrajzi tartalmat. Többek között a mobil, a díjmentes és prémiumdíjas számok tartoznak ide. n Nyilvános távbeszélő hálózat: elektronikus hírközlő hálózat a nyilvános(ság számára rendelkezésre álló) távbeszélő szolgáltatás nyújtására. A távbeszélő szolgáltató ezzel a hálózattal biztosítja a hálózati végpontok között a beszédkommunikáció továbbítását (távbeszélő készülékek között), és lehetővé teszi más (távközlő végberendezések közötti) kommunikáció igénybe vételét, mint például a fakszimile és az adat, mint például IP-forgalom. n Számlázás: Az előfizetői számlázás tartalma u a forgalom mérése, a mért forgalom díjának és a havidíjnak a megállapítása a díjcsomag alapján (röviden: díjazás) a díjcsomag alapján (röviden: díjazás) u a számla elkészítése és kézbesítése u a díjbeszedés és a számlareklamációk intézése

10 Kereskedelem szerkezete a) közvetlen értékesítés: a távbeszélő előfizetői hozzáférést biztosító JPE DOMINÁNS SZOLGÁLTATÓ, mint ISP nyújt IP-forgalmi szolgáltatást az internethasználónak b) vertikálisan integrált szolgáltató: a távbeszélő előfizetői hozzáférést biztosító JPE DOMINÁNS SZOLGÁLTATÓ a saját érdekkörében álló ISP vállalkozáson keresztül nyújt IP-forgalmi szolgáltatást az internethasználónak, a két vállalkozás között továbbértékesítés történik c) független szolgáltató: a távbeszélő előfizetői hozzáférést biztosító JPE DOMINÁNS SZOLGÁLTATÓ harmadik félen (a tőle független ISP-n) keresztül nyújt IP forgalmi szolgáltatást az internethasználónak, a két vállalkozás között továbbértékesítés történik.

11 Kereskedelem tartalma Kereskedelmi értelemben az ISP a teljesítéshez n n megveszi az előfizetői hozzáférést biztosító szolgáltatótól a helyi hozzáférést a végfelhasználóhoz, továbbá n n igénybe veszi az internet globális gerinchálózati hozzáférést az internet gerinchálózati szolgáltatótól. Az előfizetői hozzáférést biztosító távközlő hálózaton az ISP szolgáltató által igénybe vett megfelelő nagykereskedelmi szolgáltatás IP-tranzitként definiálható.

12 EU-körkép Végződtetés: u Belgium u Dánia u Finnország u Franciaország u Hollandia u Izland u L és L u Norvégia u Olaszország u Portugália u Spanyolország A bold betű a domináns megoldást jelöli Közvetett hozzáférés: u Belgium u Dánia u Franciaország u Hollandia u Németország u Norvégia u Olaszország u Spanyolország u Svédország Számfordítás: u Belgium u Egyesült Királyság u Franciaország u Hollandia u Írország u Olaszország u Spanyolország Kapacitásdíjas : u Egyesült Királyság u Franciaország u Írország u Portugália u Spanyolország

13 A modellek összehasonlítása Számhasználat Forgalomirányítás a távbeszélő hálózatban Végződtetésföldrajzi szám közönséges Közvetett hozzáférés szolgáltató előtét, vagy hozzáférési szám országos forgalom- irányítási táblázat Számfordítás nem-földrajziközpontonként, SS7 alkalmazásával Kapacitásdíjas hozzáférési szám közönséges

14 Végződtetési modell működése n A VÉGFELHASZNÁLÓ szabályozott helyi hívásdíjat (vagy annál alacsonyabb díjat) fizet az INKUMBENSNEK az IP-forgalom hívásért, n amit az számláz. n Az INKUMBENS megveszi a végződtetés forgalmi szolgáltatást a TÁRSSZOLGÁLTATÓTÓL (ha van ilyen azon a területen) annak földrajzi számaira. n Az ISP az internet használatot külön szerződéssel és díjért nyújtja, vagy a használat szerződés nélkül és díjmentesen vehető igénybe. n Az ISP díjrészének megállapítása összehasonlító árazással történik. n A hívások a TÁRSSZOLGÁLTATÓ földrajzi számára történnek, emiatt mindazon helyi körzetben, ahol az ISP szolgáltatást nyújt, jelenléti pontjának (POP) kell lennie. A gazdaságosságot és az általános alkalmazhatóságot az a tény biztosítja, hogy a hívásirányítás megegyezik a hálózatban már működő módszerrel, többlet-erőforrást nem igényel egyik szolgáltatótól sem a jelenlegi helyzethez mérve. Éppen emiatt a jellemző miatt viszont a nagyforgalmú használatok terjedésével várhatóan háttérbe szorul más módszerekhez képest.

15 Számfordító modell működése n Földrajzi helytől független, helyi hívásdíjas IP-forgalmi szolgáltatás. n A VÉGFELHASZNÁLÓ szabályozott helyi hívásdíjat fizet az INKUMBENSNEK az IP-forgalom hívásért, amit az. n A VÉGFELHASZNÁLÓ szabályozott helyi hívásdíjat fizet az INKUMBENSNEK az IP-forgalom hívásért, amit az számláz. n A hívások a TÁRSSZOLGÁLTATÓ nem-földrajzi számára történnek. A TÁRSSZOLGÁLTATÓ szabályozott indítási díjat fizet az INKUMBENSNEK, amely tartalmazza még a nem-földrajzi szám földrajzi számmá történő átfordítását is. n Az ISP az internet használatot a VÉGFELHASZNÁLÓNAK külön szerződéssel és díjért nyújtja. n Az ISP díjrészének megállapítása összehasonlító árazással történik.

16 Közvetett hozzáférési modell működése n Szolgáltatóválasztással igénybe vehető IP-forgalom. n A VÉGFELHASZNÁLÓ a TÁRSSZOLGÁLTATÓ (ha van ilyen a területen) szolgáltató-választó előtétjét használja az ISP-behívószám előtt. n Az összekapcsolási szerződésben megállapított forgalomirányítási táblázat alapján irányítja az INKUMBENS a hívásokat a TÁRSSZOLGÁLTATÓ megfelelő összekapcsolási pontjára. n A TÁRSSZOLGÁLTATÓ szabályozott indítási díjat fizet ezért az INKUMBENSNEK. A TÁRSSZOLGÁLTATÓ irányítja a hívást az ISP- hez, annak POP-jára. n A TÁRSSZOLGÁLTATÓ számláz a hívónak, vagy megállapodik erre az INKUMBENSSEL.

17 Kapacitásdíjas IP-tranzit (FRIACO) modell működése n Új, gyorsan terjedő modell az EU-tagállamokban is. Méretlen IP-forgalomra vonatkozik mind az összekapcsolási díj, mind az VÉGFELHASZNÁLÓI távközlési díj, mind az internethasználati díj. n A lebonyolított IP-forgalom lehet korlátozott vagy korlátozatlan. n A szolgáltatás igénybe vétele lehet a csúcsidőn kívülre korlátozott. n A gazdaságosságot és az általános alkalmazhatóságot a piaci keresletet kielégítő szolgáltatás-kínálat biztosítja. Emiatt a megfelelő szabályozás érdekében a szabályozónak részletes forgalmi és keresleti adatokkal kell rendelkeznie. Ugyanakkor a piacépítés érdekében a szabályozásban elő kell írni, hogy az INKUMBENS milyen összekapcsolási pontokon (például helyi és regionális pontokon is) köteles a FRIACO terméket felajánlani és a szerződés ajánlatban nem szerepeltethet olyan költséges beruházási követelményt a piacra lépővel szemben, ami megakadályozza a piacépítést, mert az új szolgáltatók többsége számára gazdaságtalan működéssel járna.

18 Példa az IP-termékekre A BT nagykereskedelmi terméke az ISP számára A termékek szolgáltatás- tartalma hívásindítás forgalom internet hívás végződtetés forgalom internet hálózatelérési forgalom SurfPortNincsVanNincs SurfPort24Van Nincs WebPortNincsVan WebPort24Van Egyesült Királyság, 2003

19 Működési feltételek - 1/2   Az árszabályozás és a számozás kiemelt szerepet játszik a nagykereskedelmi piacok megnyitásában a verseny előtt, mivel az INKUMBENS szolgáltatók a távbeszélő kizárólagossági időszak alatt kiterjesztették a különleges jogosultságaikat az IP-forgalom, illetve az IP-tranzit szolgáltatásokra.   A szabályozásokhoz nagyon részletes, több évre kiterjedően gyűjtött szolgáltatói adatszolgáltatás, továbbá szabályozói/hatósági piacelemzés és költségmodellezés, illetve összehasonlító (bechmark) árszabályozás szükséges   Az ISP-nek egyes modellekben távközlési hálózat hozzáférési, vagy összekapcsolási szerződése kell legyen.

20 Működési feltételek - 2/2   Meghatározandók az ISP végfelhasználója (ügyfele) internethasználati előfizetési szerződése tartalmi elemei.   A DSL jelenlegi nagykereskedelmi feltételei lényegében csak ügynöki feltételek. Teljesen új elem a hazai szabályozásban, hogy a DSL előfizetői digitális vonali szolgáltatás megfelelő elterjedéséhez adatátviteli gerinchálózati (ATM) összekapcsolási kötelezettség előírása is szükséges, ahol ez is egy szabályozott piac.   Jelenleg nincs tisztázva elvileg sem a feltétel arra, hogy az egyetemes távközlési támogatási alapba történő befizetés ne terhelje az ISP-ket