Pénzügyi piacok Csorba László 2008/2009/I.. Piacok csoportosítása  Árupiacok (pl. gabonapiac, ásványvizek piaca, kőolajpiac, háztartási eszközök piaca,

Az előadások a következő témára: "Pénzügyi piacok Csorba László 2008/2009/I.. Piacok csoportosítása  Árupiacok (pl. gabonapiac, ásványvizek piaca, kőolajpiac, háztartási eszközök piaca,"— Előadás másolata:

1 Pénzügyi piacok Csorba László 2008/2009/I.

2 Piacok csoportosítása  Árupiacok (pl. gabonapiac, ásványvizek piaca, kőolajpiac, háztartási eszközök piaca, termelési eszközök piaca, stb.)  Pénzügyi piacok (a részpiacok között átfedésekkel!) – pénzeszköz cseréje pénzeszközre –Tőkepiacok (hosszabb, 1 éven túli lejáratú hitel- és részvénypiac-szelet) –Pénzpiac (néhány perces ügyletektől az 1 évesig

3 Pénzügyi piacok csoportosítása  Mely pénzügyi piacok részei? –Hitelpiac –Részvénypiac –Devizapiac  Válasz: attól függ, milyen időtávra történnek a cserék – tartósan, vagy ideiglenesen szerzünk meg pénzeszközöket – az elcserélt pénzeszközök milyen messze vannak egymástól időben

4 Pénzpiac felosztása  Rövid lejáratú váltók (kereskedelmi váltók és a kincstárjegy – bankjegy aláírásai!)  Rövid lejáratú bankbetétek (a bankokéi jegybanknál, pénzügyi alapokéi, államháztartásé, lakosságéi, vállalatokéi is)  Átruházható rövid lejáratú letéti jegyek  Rövid távú hitelek (lakosságnak, vállalatoknak)

5 Tőkepiac felosztása  Részvények  Kötvények  Záloglevelek  Hosszú lejáratú bankbetétek  Hosszú lejáratú hitelek

6 Pénzügyi piacok más (2.) csoportosítása  Nem ölt formát – egyszerűbb szabályozás, időben is rugalmas termékek –Bankbetétek –Bankhitelek –Pénzügyi opciók, határidős ügyletek  Értékpapírformát ölt – szigorúbb szabályozás, időben rugalmatlan termékek (nincs mindig kinyomtatva!) –Részvények –Kötvények –Egyéb értékpapírok

7 Pénzügyi piacok megint más (3.) csoportosítása  Elsődleges piac: ahol elsőként egymásra találnak a pénzeszközeiket elcserélő partnerek - pénzeszközgyűjtés –Értékpapír-kibocsátás –Betétgyűjtés –Hitelnyújtás saját forrásból  Másodlagos piac: a fenti cserét követően, de a vissza-cserét megelőzően ahol a partnerek kereskedni tudnak a megszerzett pénzeszközzel – likviditás, információk

8 Mikor hatékony egy pénzügyi piac?  Ügyletek sokassága (nagyszámú eladó és vevő, nagyszámú tranzakció)  Egységesség (nemzetközileg ismert értékpapírtípusok, átláthatóság, helyettesíthetőség)  Rugalmasság (ki és belépés, elszámolás)  Áttekinthetőség (információáramlás hatékony, nincs bennfentesség)

9 Értékpapírok  Vagyonnal kapcsolatos jogot testesít meg –Követelést testesít meg  Váltó, csekk, adósságlevél, adóskötelezvény, kötvény –Részesedési jogot  Részvény, bánya-részjegy, szövetkezeti üzletrész  Forgalomképes okirat, vagy annak megfelelő számlatétel

10 Értékpapírok II.  Bemutatóra szóló –A tulajdonos élvezi a jogot: egyszerű adás- vétellel átruházható (kötvények, részvények)  Névre szóló –Meghatározott a jogosult: lelépési nyilatkozat (főleg részvények)  Rendeletre szóló –Az eredeti hitelező átforgathatja a jogokat másra, az új birtokos a hitelező (váltó, csekk)

11 A váltó  Rendeletre szóló értékpapír, melyben később esedékes fizetés testesül meg –Fizetési ígérvény, vagy felszólítás (idegen) –Hitelviszony –Szigorú formai kellékek:  Pénzösszeg, címzett neve, esedékesség (nincs: esedékesség), fizetési hely (nincs: címzett lakóhelye), kedvezményezett és kiállító neve, kiállítás helye és ideje, kiállító aláírása (esetleg kezesek, telepesek)  Elfogadvány  Forgatmányozás  váltóleszámítolás

12 A kötvény  Hitelviszonyt testesít meg  Névre, bemutatóra szól  Kamatozó kötvény, vagy kamat (szelvény) nélküli  Változó, vagy fix-kamatozású  Átváltható kötvény  Örökjáradék-kötvény  Nyitott-kötvény

13 A részvény  A részvénytársaság egységnyi tőkéjét megtestesítő értékpapír → alaptőke számítása (jegyzett vs. piaci ár)  „visszaváltani” nem lehet, csak értékesíteni  Alaptőke emelés, vagy leszállítás  Osztalékfizetés  Közgyűlés  Hasonló hozzá a szövetkezeti részjegy, vagy a befektetési jegy

14 A részvény típusai  Névre szóló részvény → részvénykönyv  Bemutatóra szóló  Elsőbbségi részvények → elsőbbségi jogok  Kisebbségi jogok (10%): megvizsgálói jog, összehívási jog, napirend jog

15 Egyéb értékpapírok  Közraktárjegy: árujegy + zálogjegy –Szabadon átruházható külön-külön is –Csak a zálogjeggyel jelent rendelkezést  Záloglevél –Pénzintézeti értékpapír: fedezet ingatlan, vagy cég  Letéti jegy –Nagy összegű határidős betét feletti rendelkezés  Pénztárjegy –Pénzintézetek által önmagukra kibocsátott kamatozó fizetési kötelezvény: betétkönyvek helyett is. Kamatozhat is.

16 Pénzügyi piacok szereplői 1. Államháztartás 2. Vállalkozások 3. Háztartások 4. Önkormányzatok 5. Pénzintézetek 6. Jegybank 7. Pénzalapok 8. Külföld

17 1. államháztartás  Jellemzően túlköltekezik (deficit)  Túlköltekezés következményei: –Túl sok pénz → áremelkedés → kamatnövekedés –Hitelfelvétel, értékpapír-kibocsátás → elszívó hatás → kamatnövekedés –Kamatnövekedés → nagyobb adósságszolgálat → nagyobb deficit –Adósság-spirál kialakulása –Folyamatos vagyonfelélés → privatizáció

18 1.1. Túlköltekezés finanszírozása:  Rövidtávra: kincstárjegy –Forgalmazása jellemzően aukción („titkos” árverésen): kibocsátási árfolyam és volumen kialakulása (sikeres vagy sikertelen kibocsátás) - példa –Kibocsátási árfolyam és a névérték különbözete a befektetői hozam - példa

19 1.1. Túlköltekezés finanszírozása  Közép és hosszútávra: államkötvény  Államkötvény jellemzői: –Jegyzési, kibocsátási árfolyam (névérték %-ban, vagy pénzegységben kifejezve) –Futamidő (évben) –Kamatfizetési gyakoriság (évben, hónapban) –Kamatfizetés mértéke (névérték %-ban, vagy pénzértékben kifejezve - példa –Kötvények besorolása (AAA, AA, A, AB, stb.) –Zéró-kupon kötvények - példa

20 1.1. Túlköltekezés finanszírozása  Miért vesznek állampapírt? –Általában a legkevésbé kockázatos (ezért mérsékelt hozam) –Leggyorsabban pénzé tehető (likviditás) –Mert mást nem vehet (egyes pénzalapok)  Kik vesznek, vehetnek állampapírt? –Alapesetben mindenki, lakosság, vállalatok, bankok (időigényes + forgalmazási költségek) –„Gyorsesetben” pénzintézetek, pénzalapok: nagy tételben, gyorsan, de nem biztos, hogy olcsóbban)

21 1.1. Túlköltekezés finanszírozása  Kereskedelmi vagy kormányközi hitelfelvétel  Vagyoneladás – privatizáció  Közterhek növelése –Adók, illetékek –Vámok –Járulékok –Díjak

22 2. A vállalkozások  Forrásokat biztosítanak –Betéteket helyeznek el –Állampapírokat vásárolnak –Részvényeket vásárolnak –Fedezeti ügyleteket kötnek –Határidősen kereskednek –Spekulálnak

23 2. A vállalkozások  Forrásigényük van –Likviditásuk biztosítására –Beruházásaik finanszírozására –Növekedésük biztosítására –Új cégek alapítására  Általában nettó hitelfelvevők – ha egészséges és fejlődik a gazdaság

24 2. Vállalkozások tőkebevonása  Részvénykibocsátás –Névérték –Kondíciók meghatározása –Jegyzési, kibocsátási árfolyam meghatározása –Forgalmi jutalék –Osztalékok hatása a részvényárfolyamra → példa –Növekedési kilátások hatása a részvényárfolyamra → példa –Átlagos kamatszint hatása a részvényárfolyamra → példa

25 2. Vállalkozások tőkebevonása  Kötvénykibocsátás → hasonlóan az államkötvény kibocsátáshoz. –Ami eltérő: a kockázat szintje –Magasabb kockázat → nagyobb elvárt hozam –Elvárt hozam = kockázatmentes hozam + kockázati prémium –Magasabb kockázat → nagyobb elvárt kockázati prémium

26 Mi a kockázat?  Egy jövőbeni esemény legvalószínűbb kimenetele a várható érték  Annak a valószínűsége, hogy mégsem ez a várható érték valósul meg a kockázat  Kockázat előrejelzése: a múlt és a jelen adatai alapján elsősorban + támpontok a jövőben (amelyek bekövetkezte az átlagosnál biztosabb)

27 Hogyan mérhetjük a kockázatot?  Legegyszerűbben, hogy megnézzük, milyen eltérésekkel mozgott a várható értékek körül a múltbeli tényleges kimenet.  Ha a piac egészének átlagos mozgásához viszonyítunk → β mutató  A piac egészének átlagos mozgása mindig β=1  Három alapeset: –β>1 –Ø<β<1 –β<Ø

28 Hogyan csökkenthetjük a kockázatot?  Felkészülünk a kedvezőtlen kimenetelek megvalósulására is  Vagy: némi haszonáldozattal megvásároljuk – önmagunknak biztosítjuk – a kívánatos kimenetel megvalósulását, vagy legalább a legrosszabbak elkerülését.

29 Kockázatkezelés opciós ügyletekkel OOOOpció – lehetőség OOOOpció: meghatározott díjért jog vásárlása. Ezzel természetesen az eladó kötelezettséget vállal, hogy élhetek jogommal. OOOOpció: –V–V–V–Vételi –E–E–E–Eladási OOOOpció: –A–A–A–Amerikai –E–E–E–Európai

30 Vételi opció MMMMikor vásárolok ilyet? –H–H–H–Ha arra számítok, hogy nőni fog az ára (a tárgynak) a jövőben MMMMikor élek vételi jogommal? –H–H–H–Ha ennek révén így olcsóbban juthatok valamihez, mint éppen a szabadpiacon VVVVételi jog vásárlása –M–M–M–Meghatározott kötési árfolyamon –M–M–M–Meghatározott értékpapírra, devizára, vagy árura –A–A–A–Annak meghatározott mennyiségére –M–M–M–Meghatározott díjért

31 Vételi opció  Lehetséges veszteség vételi opciót vásárló: korlátozott, maximum a megfizetett opciós díj  Lehetséges nyereség vételi opciót vásárló: elvileg korlátlan  Lehetséges veszteség vételi opciót kiíró (eladó): elvileg korlátlan  Lehetséges nyereség vételi opciót kiíró (eladó): korlátozott, maximum a megfizetett opciós díj

32 Eladási opció  Mikor vásárolok ilyet? –Ha arra számítok, hogy csökkeni fog az ára (a tárgynak) a jövőben  Mikor élek vételi jogommal? –Ha ennek révén így drágábban adhatok el valamit, mint éppen a szabadpiacon  Eladási jog vásárlása –Meghatározott kötési árfolyamon –Meghatározott értékpapírra, devizára, vagy árura –Annak meghatározott mennyiségére –Meghatározott díjért

33 Eladási opció  Lehetséges veszteség eladási opciót vásárló: korlátozott, maximum a megfizetett opciós díj  Lehetséges nyereség eladási opciót vásárló: elvileg korlátlan, de…  Lehetséges veszteség eladási opciót kiíró (eladó): elvileg korlátlan, de…  Lehetséges nyereség eladási opciót kiíró (eladó): korlátozott, maximum a megfizetett opciós díj

34 Részvétel vételi és eladási opcióban egyszerre  Árfolyamcsökkenésre számít: –Eladási opció vásárlása –Vételi opció kiírása  Árfolyam-növekedésre számít: –Vételi opció vásárlása –Eladási opció kiírása

35 Zárthelyi dolgozat példa (bizalmas!)  Kötési árfolyam: 100  Aktuális árfolyam: 90  Vételi opció  Opciós díj: 2/db  Opciós csomag 1000 részvény  Lejáratkori árfolyam: –A) 110 –B) 95  Kérdés: eladó és vevő nyereségei

36 3. Háztartások/lakosság  A lakosság általában nettó megtakarító, azaz forrásokat biztosít a túlköltekező államháztartásnak és a fejlődő vállalati szektornak.  Ma Magyarországon a lakosság nettó hitelfelvevő → forrásokat külföldről kell bevonni az állam és a vállalkozások finanszírozására.  Honnan? Ahol a lakosság megtakarít.  Miként? A nemzetközi bankrendszer segítségével

37 Megtakarítási ráta  0 és 1 között, attól függően, jövedelme mekkora hányadát takarítja meg a lakosság  Ha <0, akkor a lakosság nettó hitelfelvevő – jelenleg. Ez nem jelenti azt, hogy korábbi megtakarításai ne lennének esetleg nagyobbak, mint a hitelállománya.

38 A lakosság  A legnagyobb pénzalapokat mindig a lakosság rakja össze: –Nyugdíjalapok –Egészségbiztosítási alapok –Részben biztosítási alapok –Részben ingatlan-alapok –Részben befektetési-alapok –Részben a részvénytársaságok tőkéje

39 A nyugdíjalapok: kényszer- megtakarítás  Jelenleg ma Magyarországon két lábon áll: –Kötelező állami –Kötelező magán –Munkaadót terhelő nyugdíjteher: a kifizetés 24% - állami nyugdíjalapba – nem a bruttó bérből –Korkedvezményes-nyugdíjjárulék: 13% - állami alapba. Jelenleg 3,25%, fokozatos bevezetés –Munkavállalót terhelő nyugdíjteher: a kifizetés 9,5%- a: 1,5% állami alapba, 8% magánbiztosítókhoz –Összesen a bruttó munkabérhez viszonyítva 36,75% nyugdíj-előtakarékosság

40 Nyugdíjszámítási 1x1  A ledolgozott években megfizetett járuléktőkének és kamatainak meg kell felelnie a nyugdíjkifizetések összegének: „nyugdíj-előtakarékosság”  Ha a pénztártagok között van némi szolidarítás, azaz kockázati közösség, akkor a nyugdíjkifizetés lehet annál a valakinél több, aki tovább él, annak a rovására, aki korán meghal.

41 Egészségbiztosítási alapok: kényszerű és önkéntes öngondoskodás  Jelenleg két lábon áll: –Kötelező állami –Adókedvezményekkel támogatott nem kötelező magán –Munkáltató a kifizetéshez mérten 5%-ot fizet az állami alapba (nem a kifizetésből): 4,5% természetbeni, 0,5 pénzbeli) –Munkavállaló a bruttó bér 6%-át fizeti állami alapba: 4% természetbeni, 2% pénzbeli ellátásra

42 Egészségbiztosítási 1x1  A befizetett járulékoknak fedeznie kell az egészségügyi rendszer fenntartását (kórházak, rendelők, háziorvosok stb.) és szükség esetén a biztosított ellátását is.  Vizitdíj, kórházi napidíj (jelenleg nincs): önrész megfizetése az ellátás során.  Ha nincs önrész: mi fizetjük azok ellátását is, akik nem, vagy nem elég járulékot fizettek meg ahhoz képest, amilyen ellátásban részesülnek: gyermekek, munkanélküliek, nyugdíjasok, szürkén és feketén foglalkoztatottak, alkoholisták, nikotinisták, kábítószeresek, extrém sportot űzők stb.

43 A lakosság és a biztosítóintézetek  Biztosítás: kockázat minimalizálása némi díj megfizetése révén  A befizetett összeg arányos az esetleges kártérítéssel, de azt egy fő esetében nem fedezné

44 Biztosítási 1x1  Kockázati közösség létrehozása: –Önkéntes és kölcsönös pénztárban –Profitorientált biztosítóban –Lehetséges károsultak összefogása olyan pénzalap létrehozására, mely fedezi a majdani tényleges károsultak kárát, és persze a pénztár működését.

45 Biztosítási 1x1  Káresemény valószínűsége  Káresemény okozta kár mértéke  Biztosítási díj mértéke  Biztosítási díjat fizetők száma