6.Mi az élet és hogyan jött létre?

6.Mi az élet és hogyan jött létre?
Tóth Tibor DSc Szent Pál Akadémia

Mi az élet és hogyan jött létre?
Előadásvázlat: Az élet lényege – ahogy ma látjuk Az élet eredetéről vallott elképzelések – Darwinig; Az „ősnemzés”: régi dogma új köntösben; Milyen volt az „őslégkör” és az ősleves? A Miller - kísérlet és a tények, amelyek érvénytelenítették; További tudományos ellenvetések az élet spontán keletkezésével kapcsolatban; A nem egyszerűsíthető komplexitás és a sejt csodája; A termodinamika második főtétele és az evolúció. Szent Pál Akadémia

Az élet lényege – ahogy ma látjuk Az élet lényegét illetően a biológia tankönyvek túlnyomó többsége evolucionista definíciókat ad, miután az életet kizárólag anyagi folyamatok bonyolult időbeli sorozataiként értékeli, amelyek a szintén anyagi rendszerként értelmezett élőlény belsejében játszódnak le. B.-O.Küppers például az élet létezésének négy szükséges kritériumaként a következőket nevezi meg: szaporodási képesség, mutáció képesség, anyagcserére és metebolizmusra (változásra) való képesség, evolúció képesség a darwini értelmezésben. Szent Pál Akadémia

A.Ljapunov, a volt Szovjetunió egyik ismert biológusa az 1970-es években a következő meghatározást adta az élet fogalmára: „Az élet az anyagnak nagymértékben stabil állapota. Jellemzője, hogy a fennmaradását biztosító reakciókhoz olyan információkat használ fel, amelyek egyes molekulák állapotában vannak kódolva.” Mindkét esetben nyilvánvaló, hogy az életet tisztán materiális valóságnak értelmezik, amelynek fizikailag és kémiailag leírhatónak kell lennie és az élettelen természet dolgaitól csak nagyobb komplexitásával térhet el. Az avoluciótan definíciója képletszerűen: Élet = komplex anyag + működés (kémia + fizika) (1) Szent Pál Akadémia

Werner Gitt számos evolucionista szerző munkáját elemezve megállapítja, hogy „minden élőlény középponti tényezője az információ”. Rámutat arra a kulcsfontosságú tényre, hogy bár az anyag és az energia minden élőlény szükséges alapeleme, azonban az élő és élettelen rendszereket alapvetően nem ezek különböztetik meg egymástól. Ezzel az élet képletszerű definíciója: Élet = materiális rész (fizikai és kémiai szempontból) + nem materiális rész (információ szellemi forrásból) (2) Szent Pál Akadémia

Werner Gitt hangsúlyozza, hogy az információ, amely az anyag és energia mellett a Világegyetem harmadik alapmennyisége (egyben minősége), szellemi természetű. Keresztény természettudósként az élet képletét a bibliai antropológia figyelembevételével így vezeti be: Élet = materiális rész (strukturális megjelenés) + nem materiális rész 1. csoportja (= Isten által kódolt előállítási, működési és kommunikációs információ) + nem materiális rész 2. csoportja (= lélek és szellem) (3) Szent Pál Akadémia

Az (1) összefüggés az ismeretelméleti és ontológiai redukcionizmus összes fogyatékosságával terhelt, egyáltalán nem kielégítől. A (2) összefüggés, amely informatikai aspektussal bővíti a pusztán anyagelvű (1) képletet, már lényegesen tartalmasabb, de az élőlény számos jelenségét ez sem tudja megmagyarázni (pl. növekedésnél az élőlény formaképzésének vezérlése, tudat és felelősség). A (3) képlet túlmutat a természettudomány által kikutatható lehetőségeken és az élet természetfeletti eredetét posztulálja. Szent Pál Akadémia

Az élet eredetéről vallott elképzelések – Darwinig A görög filozófusok számára magától értetődőnek tűnt, hogy az élettelenből élő keletkezik(eső utáni megfigyelések, Arisztotelész: entelecheia – rendező és szervező természeti erő). A középkorban egyrészt általánosan elfogadták, hogy Isten teremtette az összes életformát, másrészt abban is hittek, hogy az élet spontán keletkezik nem élő dolgokból: pl. a nyüvek a romló húsból, a földigiliszták a trágyából, az egerek a szennyes ruhából származnak.(Cáfolat Francesco Redi ( ) olasz orvostól: kísérlet a húslevessel, a bepólyált és fedetlen fazékkal, valamint a legyekkel). Szent Pál Akadémia

Redi félelme az inkvizíciótól: a felismerés általánosításának elmaradása. A középkori katolikus egyház –sajátos módon „összeegyeztetve” a nagy tekintélyű Arisztotelész tanait és Biblia egy félremagyarázott igehelyét(a Sámson által megölt oroszlánban „spontán módon keletkezett” méhrajról van szó)- keresztény dogmává tette az ősnemzést. Spallanzani, Lazzaro ( ) olasz pap és anatómus kísérlete: marhahúsleves felforralva+viasszal lezárt üveg: nem fejlődtek ki mikro-organizmusok). A 19. század második fele: Louis Pasteur ( ) kétséget kizáróan bebizonyította,hogy a rothadás és erjedés okozói baktériumok és erjesztőgombák.1862-ben publikálta Pasteur azt a briliáns kísérletsorozatot, amely megmutatta: semmiképpen sem képződhetnek jól elszigetelt térben „önmaguktól” baktériumok. Szent Pál Akadémia

Az „ősnemzés: régi dogma új köntösben Jacob Segal(1972): „Nincs értelme …arra számítani,hogy legyek vagy baktériumok ősnemzéssel,egész fejlődéstörténetüket átugorva, hirtelen itt teremjenek, de nagyon is helyénvaló feltételezni, hogy valamikor, a távoli múltban létrejöttek az élet rendkívül kezdetleges formái,amelyek évmilliárdok alatt a ma ismert szervezetekké fejlődtek. És az ősnemzésnek, az első élet spontán keletkezésének ez a folyamata bizonyosan évezredeket vagy évmilliókat követelt és semmi esetre sem ismételhető meg laboratóriumi kísérlet során néhány nap alatt.” Szent Pál Akadémia

Ahhoz, hogy az evolúció folyamata egyáltalán elkezdődhessen, szükség van az élet kifejlett, önálló és szaporodásra képes formájára. Azzal, hogy az evolucionisták kizárták Istent, mint az élet teremtőjét, áttértek az ún.” spontán keletkezés” elméletére, amely szerint az őstörténet során egy ponton a kémiai anyagok úgy léptek egymással véletlenszerű kölcsönhatásba, hogy belőlük létrejött az első élő sejt. Szent Pál Akadémia

Milyen volt az „őslégkör” és az „ősleves” ? A. I. Oparin, orosz biokémikus az 1920-as években felvetette, hogy az ősi Föld légköre főként metánból, ammóniából, hidrogénből és vízgőzből állt, és hogy az élet a légkör és a Földön található kémiai anyagok közötti kémiai reakciók eredményeként jött létre, a napból érkező ultraibolya sugárzás és más energiaforrások (pl. villámlás) segítségével. Szent Pál Akadémia

Szent Pál Akadémia

Feltehető a kérdés: miért ilyen összetételű őslégkör modellt javasolt Oparin, majd később Stanley Miller is? A választás oka az, hogy biológiailag szóbajöhető vegyület csak redukáló körülmények között jön létre, vagyis akkor,ha a légkörben nincs szabad oxigén. Hoimar Ditfurth, egy neves evolucionista ezt részletesebben is megindokolja. Szent Pál Akadémia

A növények nem csak megújítják a belélegezhető oxigént. Teljesítőképességük olyan nagy, hogy a földi levegőburok oxigéntartalmát ők hozták létre a kezdeti időszakban. Ma tudjuk, hogy a Föld eredeti légkörében semmi szabad oxigén nem volt, ellenben sok volt benne a metán, a szén-dioxid, a cián-hidrogén és több más, mérgező gáz. Azok a bonyolult, nagy molekulájú vegyületek, amelyek az élet kiindulópontjai,elemi építőkövei, valójában csak ilyen légkörben jöhetnek létre. Szent Pál Akadémia

Az ok: a szabad oxigén ezeket a molekulákat keletkezésük után oxidálta volna, és ezzel gyorsabban szétrombolja, mint amilyen gyorsan azok keletkeztek. Vagyis kezdetben, a földi élet addigi fejlődése szempontjából nézve az oxigén minden élőt fenyegető, halálos méreg volt. Bár ez meggyőzően hangzik, Ditfurth egy döntő tényezőről nem beszél, nevezetesen: „életbevágóan” fontos okból az oxigénnek(vagy ózonnak) mégis jelen kell lennie. Az ellentmondásra az evolucionista Hitching döbbent rá: „Oxigéntartalmú levegőben sohasem jöhetett volna létre az első aminosav; oxigén nélküli légkörben a kozmikus sugárzás azonnal megsemmisítette volna. Szent Pál Akadémia

A Miller-kisérlet és a tények,amelyek érvénytelenítették Stanley Miller, - Harold Urey Nobel-díjas professzor fiatal doktoranduszaként /53-ban kísérleti berendezést állított össze, amelynek legfontosabb része egy speciális elegyet tartalmazó, átlátszó „ablakkal” ellátott tartály volt. A tartályt Miller a feltételezett őslégkört modellező hidrogén – metán – ammónia - vízgőz keverékkel töltötte fel, és a belenyúló elektródák segítségével elektromos kisüléseket idézett elő,utánozva ezzel az Oparin-elméletben jelzett villámok hatását. Szent Pál Akadémia

Az evolucionisták nagy örömére egy hét elteltével néhány aminosav keletkezett az élet építőköveiként is szereplő 20 aminosav közül. A kezdeti sikerek után az evolucionisták optimizmusa alábbhagyott: mintegy 55 évvel később a kutatók még mindig nem tudták előállítani elfogadható körülmények között a szükséges 20 aminosavat. A sikertelenség okai közül első helyen a Hitching által felismert ellentmondást kell említeni. További általános kifogás: a kiindulási állapot meghatározása és a sorozatos technikai beavatkozások döntő mértékben befolyásolták a kísérletek végső kimenetelét,így ezeket nem lehet elfogadni „a vegyületek spontán keletkezésének” illusztrálására. Szent Pál Akadémia

Stanley Miller eredeti kísérleti berendezésével Szent Pál Akadémia

Az ábrán látható a híres Miller-kísérlet laboratóriumi sémája (1953). A lombikban lévő metán-, ammónia- és hidrogéngáz elegyén S. Miller vízgőzt áramoltatott át úgy, hogy a lombikban lévő vizet hevítéssel párologtatta el. A keveréken elektromos szikrát üttetett át, az ősatmoszféra villámlásait utánozva. Ezután hűtéssel cseppfolyósította a keveréket. A körfolyamat elölről kezdődött, mert a vizet visszavezette a lombikba és felforralta. Az U-alakú csőben felfogott víz már a reakció beindítása után egy héttel aminosavak elegyét tartalmazta. Szent Pál Akadémia

Stanley L. Miller az 1953-as kísérletéhez használt kísérleti berendezés másolata mellett. „Az élet keletkezése, mint kiderült, jóval bonyolultabb, mint akár jómagam, akár mások annak idején elképzeltük” – mondta Miller, a Kaliforniai Egyetem kémia-professzora 1991-ben. (Forrás: Horgan, John: Kezdetben vala … . Tudomány. A Scientific American magyar kiadása, április, old.). Szent Pál Akadémia

A Miller által létrehozott „légkör” nem felel meg a ma feltételezett ősi légkörnek, amely kizárja ammónia és metán jelenlétét. Ezt később Miller is elismerte. Az ammónia azonban elengedhetetlen lenne az aminosavak képződéséhez. Újabb vélemények szerint oxigén viszont volt a légkörben. Az oxigén jelenléte a gázkeverékben szintén tönkretette volna Miller kísérletének eredményeit. A kísérletek során gyakran „csapdázási technikát” alkalmaztak, vagyis folyamatosan kivonták a kívánt reakciótermékek egy részét a reakciótérből. Így természetellenes módon megakadályozták, hogy a képződő vegyületeket el is bontsa a létrehozó energiaforrás, ahogy ez a természetben történne. Szent Pál Akadémia

A következő probléma: mennyire valószínű az, hogy az atmoszférában keletkezett aminosavak lefelé sodródjanak s ezáltal a tengerekben valóban létrejöhessen a szerves ősleves? Nagyon kevéssé, mivel ugyanaz az energia, amely lebontja az atmoszféra egyszerű kémiai vegyületeit, még gyorsabban lebontotta volna a véletlenül kialakult, bonyolult felépítésű aminosavakat. Szent Pál Akadémia

Miller és mások kísérleteiben a mesterséges „őslégkörben” keletkezett aminosavak csak azért maradhattak meg, mert folyamatosan eltávolították őket az energiaforrás környezetéből. Miller kísérletének végére olyan szerves savak is létrejöttek, amelyek lebontották volna az aminosavakat, ha azokat idejekorán ki nem menekítik a savas közegből. Hitching egy újabb problémával tetézi az eddigieket. Ha a feltételesen létrejött aminosavak mégis elérték volna a tengereket, a vízfelszín alatt már nincs a további kémiai reakcióhoz elegendő energia. Ezért az aminosavaknak szabályszerűen ki kellett volna „menekülniük” a tengerből, hogy önmagukból nagyobb molekulákat és az élethez szükséges fehérjéket hozzanak létre. Szent Pál Akadémia

Azonban, amint kikerülnek a vízből, működésbe lép a redukáló atmoszférán át akadálytalanul záporozó kozmikus sugárzás romboló hatása. A kör bezárult. „Más szóval – mondja Hitching – elméletileg semmi esélye sincs annak, hogy az élet keletkezésének ez a kezdeti és viszonylag egyszerű stádiuma (az aminosavak kialakulása) bekövetkezhessen. Szent Pál Akadémia

Bár számtalan kísérlet próbálta kimutatni, hogy az élő szervezetek ilyen módon jöhettek létre a tenger élettelen „ősleveséből”,ezek a kísérletek nem biztosították az evolúcióelmélet számára azt az alapot,amelyre pedig égetően szüksége lenne. Csupán néhány aminosavat produkáltak, amelyek sokkal kevésbé összetettek, mint a legegyszerűbb fehérje molekulák, amelyeken az élet alapszik. Szent Pál Akadémia

Phillip Johnson, a bizonyításelmélet jogászprofesszora rámutat: „Nincs okunk azt hinni, hogy az élet hajlamos csak úgy magától létrejönni, amikor a szükséges kémiai anyagok ott fortyognak egy levesben. Bár az élőrendszerek bizonyos összetevői előállíthatók nagyon fejlett technikával, az intelligenciájuk teljes erejét latba vető tudósok nem képesek élő szervezeteket gyártani aminosavakból, cukrokból és hasonlókból. Akkor hogyan volt az lehetséges, amikor még nem létezett a tudományos intelligencia?” Valóban joggal kérdezhetjük. Szent Pál Akadémia

További tudományos ellenvetések az élet spontán keletkezésével kapcsolatban Matematikai ellenvetések Az evolucionista álláspont lényege az, hogy nagy bonyolultságú szerves rendszerek, amelyek óriási számú, egymással kölcsönkapcsolatban lévő alkotóelemből tevődnek össze, létrejöhetnek pusztán véletlenszerű és céltalan folyamatok révén is. Ezt a gondolkodásmódot ironikusan a következő hasonlat illusztrálja (Scott M. Huse): „ha elegendő számú majom elegendően hosszú ideig ütögetné az írógép billentyűit, végül is valamelyiknek sikerülne megírnia egy tökéletes, teljes terjedelmű nagyszótárat”. Szent Pál Akadémia

Nyilvánvaló, hogy amint az összetevők száma növekszik, a megkívánt eredményhez való eljutás valószínűsége rohamosan csökken. Például vizsgáljuk meg egy olyan rendszer spontán kifejlődésének esélyét, amely csupán 200 integrált részből tevődik össze. Egy ilyen rendszer csak egyetlen helyes sorrendben kapcsolódhat össze, ez határozza meg azt az integrált szerkezetet, amely a feltételezett funkció ellátásához szükséges. A lehetséges sorrendek száma 200! (tudományosan fogalmazva: 200 elem összes permutációja, azaz összes lehetséges sorrendi elrendezése), az egyetlen helyes sorrend pedig 1:200!. A 200 faktoriális megközelítőleg 10-nek 375-ik hatványával egyenlő. Szent Pál Akadémia

Gondoljuk meg, mit érünk el azzal, ha különféle sorrendváltozatokkal újra és újra próbálkozunk? Ha kezdetnek tekintjük azt, hogy a világegyetemben előforduló atomok számát 10 a 80-ik hatványon nagyságrendűre becsülik, ez a legnagyobb száma azoknak az alkotóelemeknek, amelyekkel dolgozhatunk. Egyszerű számítással igazolható, hogy annak az esélye, hogy egy 200 integrált részből összeállított rendszer puszta véletlen folytán fejlődjön ki, 1:2x10 a 270-ik hatványon. Pedig még egy 200 részből álló rendszer is nevetségesen primitív az élőrendszerekhez képest. A NASA által végzett modern kutatások megmutatták, hogy a legalapvetőbb típusú fehérjemolekula, amely élőnek minősíthető, legalább 400 összeláncolt aminosavból tevődik össze. Szent Pál Akadémia

Kiszámították azt is, hogy a legegyszerűbb másolódó fehérjemolekula kialakulásának esélye mindössze 1:10-nek a 450-ik hatványához. Ha egy ilyen rendszer fokozatos, lépésenkénti mutációs és természetes kiválasztódási folyamat útján fejlődik ki, az esélyek tovább romlanak. Például egy 200 részből álló rendszer lépésenkénti önszerveződésének valószínűsége 1 viszonyítva egy olyan számhoz, amelyet a 2! + 3! + 4! +… + 200! sorozat reprezentál. Szent Pál Akadémia

Ezt a következő módon láthatjuk be: legyen az elképzelt önszerveződést elindító kiinduló elem azonosítója „A”. A fokozatos struktúrafejlődés első lépcsőjében társuljon ehhez a „B” elem. A létrejöhető új struktúrák AB és BA, ha azzal az egyszerűsítéssel élünk, hogy a kapcsolódásban csak a sorrendnek van jelentősége. Tételezzük fel, hogy mindkét változat képes lesz egy újabb „C” azonosítójú elemmel kapcsolatba lépni, ezáltal a következő új struktúrák jöhetnek létre: ABC, CAB, ACB, BAC, CBA, BCA. Az első lépcsőben kettő, a másodikban már hat elemünk van. Szent Pál Akadémia

Folytatva a strukturálási folyamatot egy újabb „D” elem bevonásával, már 24 összetettebb struktúra elemet kapunk, mivel a második szinten létrejött minden struktúra elem elejére és végére kapcsolódva 12 új változat jön létre (ABCD, DABC, CABD, DCAB, stb.), a középső elemek elé és mögé ékelődve pedig újabb 12 változatot kapunk (ADBC, ABDC, CDAB, CADB, stb.), vagyis a harmadik strukturálódási lépcsőben már 24 összetettebb struktúra elem van. Nem szükséges folytatni a sort, szigorú matematikai teljes indukció nélkül is beláthatjuk, hogy a „fejlődmény-struktúrák” mindenkori számát a …=2!+3!+4!+…+200! összeg adja meg. Nyilvánvalóan ez a szám sokkal nagyobb 200!-nál és ezzel a szakaszonkénti mechanizmussal a 200 részből álló rendszer kifejlődésének esélye sokkal kisebb lesz a hirtelen kifejlődés esélyénél is. Szent Pál Akadémia

Hangsúlyozni kell, hogy egy ilyenfajta steril matematikai okoskodás semmit sem tud mondani arról, hogyan képesek a különböző szintű struktúra elemek valós környezetben létüket fenntartani és funkciójukat (ha van egyáltalán ilyen) stabilizálni. A bemutatott diszkrét elemekre épülő modell arra viszont alkalmas, hogy a spontán strukturálódás gyakorlati esélyeinek nullához tartó valószínűségét kellő határozottsággal szemléltesse. Fred Hoyle –től, az ismert angol matematikus-csillagásztól származik a következő hasonlat: „Az első sejt véletlen keletkezésében való hit hasonló ahhoz, hogyha egy tornádó végig söpörne egy repülőgép alkatrészekkel teleszórt szeméttelepen, egy Boeing-747-es Jumbo jet-et alakítana ki. Szent Pál Akadémia

További tudományos ellenvetések Az első ilyen probléma az aminosavak kétféle szerkezetével kapcsolatos. Mint ismert 100-nál több különböző aminosav van, de az élő fehérje felépítéséhez csak 20-ra van szükség. Ezen túlmenően tudományos tény, hogy az aminosavak kétféle szerkezetben fordulhatnak elő, amelyeket népszerű nyelven „jobbra forgató” és „balra forgató” típusnak szokás nevezni. Ha valamely aminosav véletlenszerűen alakulna ki, mint ahogy az „ősleves” esetében feltételezik, a legnagyobb valószínűsége annak lenne, hogy a kétféle típus %-ban jönne létre. Ezzel szöges ellentétben az élővilág fehérjéit felépítő 20 aminosav mind balra forgató. Szent Pál Akadémia

Miller nevezetes kísérlete során egyaránt kapott balra forgató és jobbra forgató aminosavakat, pontosan úgy, ahogyan azt előre valószínűsíteni lehetett. Arra vonatkozóan, hogy az őslevesben hogyan kapcsolódhatnának egymáshoz véletlenszerűen csupán a megfelelő fajták, az evolucionista tudósoknak még elképzelésük sincs. Az ateista fizikus és filozófus, J. D. Bernal elismeri: „meg kell mondani, hogy ennek magyarázata … az élet szerkezeti megjelenésének legnehezebb része marad. Ezt soha sem leszünk képesek megmagyarázni.” Szent Pál Akadémia

A második probléma, amely talán a legnagyobb nehézséget okozza az evolúciós elmélet egésze számára, a teljes genetikai kódnak, a sejtszaporodás egyik előfeltételének kialakulása. A fehérjék és a DNS viszonylatában ugyanis felbukkan az ismert kronológiai paradoxon: mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Hitching rámutat: a fehérjék keletkezése a DNS-ektől függ, DNS viszont nem képződhet fehérje hiányában. Az evolucionista Leslie Orgel erre utalva jegyezte meg, hogy a genetikai kód léte „a legérthetetlenebb az élet keletkezésének egész problematikájában”. A Nobel-díjas Francis Crick pedig megállapította: „annak ellenére, hogy a genetikai kód csaknem egyetemes, a benne foglalt mechanizmus túlságosan bonyolult ahhoz, hogy egy csapásra létrejöhessen.” Szent Pál Akadémia

James D. Watson és Francis H. C. Crick Nobel-díjas kutatók az általuk készített DNS modellel az 1950-es évek elején. Szent Pál Akadémia

Egy harmadik súlyos probléma, hogy az evolucionista kutatók döntő többsége figyelmen kívül hagyja az élettelen és az élő rendszerek között fennálló kulcsfontosságú különbséget, miszerint az élet egy központi ismertetőjegye, az információ szellemi természetű mennyiség. Werner Gitt, az információelmélet élő klasszikusa felhívja a figyelmet a következőre: „Az a felismerés, hogy az információ szellemi mennyiség, megóv minket attól, hogy az életet csak mechanisztikusan értelmezzük… A halál pillanatában a sejtekben még számos DNS információ van jelen; bár működési és kommunikációs információ rendszereik már kiestek. Tehát az élő és fizikailag halott szervezet között még egy másik, olyan jelentős különbség kell, hogy fennálljon, amely nem az anyag tartományában keresendő. Szent Pál Akadémia

A genetikai kód informatikai természete jelenti tehát a harmadik olyan áthidalhatatlan nehézséget, amely az élet spontán keletkezését tudományos okból megkérdőjelezi. A keresztény kutató számára nagyszerű felismerést jelent, hogy az információelmélet három nevezetes tételével a materializmus nem tud mit kezdeni. Ezek a következők: - Az információ nem véletlenszerű mennyiség; - Minden információnak szellemi forrásra (adó) van szüksége; - Információt csak akarat (szándék, intuíció, diszpozíció) hoz létre. Feltehetjük a kérdést: Ha a materialisták elismerik, hogy a DNS valójában az élőlény tervrajza kódolt formában, tehát óriási mennyiségű információt hordoz, akkor hogyan keletkezett véletlenül, szellemi forrás nélkül és szándék (akarat) nélkül? Szent Pál Akadémia

A híres ausztrál biológus, Michael Denton megállapítja: „A szkeptikusok számára az a feltételezés, hogy a magasabb rendű organizmusok genetikai programja, amely mintegy 1000 millió bit információt tartalmaz, ami megfelel egy kisebb fajta, 1000 kötetes könyvtár könyveiben található betűk számának és kódolt formában rögzíti a sok milliárd sejt fejlődését, növekedését, szerveződését és felügyeletét, amely által komplex organizmussá fejlődnek, egyszerűen véletlen folyamat eredményeképpen jött létre, teljesen ellentmond az értelmes gondolkodásnak. De a darwinisták számára a feltételezés a kétség leghalványabb jele nélkül elfogadható – a józan észnél fontosabb a paradigma.” Szent Pál Akadémia

Az abiogenezis elméletének eddigi legnagyobb hatású kritikáját három korábbi evolucionista szaktudós: Thaxton, Bradley és Olsen közös műve: „Az élet eredetének rejtélye: az aktuális elméletek újraértékelése” jelenti. A könyv – teremtéspárti tartalma ellenére – igen kedvező fogadtatásra talált evolucionista körökben is. Ennek oka a mű rendkívül magas tudományos színvonalában és meggyőző érvrendszerében keresendő. A könyv utolsó fejezetében a szerzők rámutatnak, hogy filozófiai előítéletek akadályoznak meg sok tudóst abban, hogy figyelembe vegyék a teremtést, mint lehetőséget. Ezután tudományos érvekkel alátámasztják, hogy a legésszerűbb, legkézenfekvőbb magyarázat az élet eredetére a „Kozmosz felett álló Teremtő”. Szent Pál Akadémia

A tudománynak meg kell különböztetnie a természetes okokat az intelligens okoktól, mondja Thaxton. Például elménken keresztül arra következtethetünk, hogy a Rushmore-hegyen lévő arc-faragványoknak intelligens oka van és a hullámverés nyomainak a tengerparton természetes oka. Hasonlóan, a tudomány képes arra következtetni, hogy az információ olyan hatalmas tárházának, amely még a legegyszerűbb sejt DNS molekulája mentén is fel van jegyezve, intelligens oka kell, hogy legyen. Amit a tudomány nem képes megmutatni, az az, hogy milyen fajta intelligencia jelenti az okot, vajon a teremtő Isten, természetfeletti tényezők, vagy valami egyéb. Ezt az apologetikán keresztül kell megmutatni, nem a tudomány útján – szögezi le Thaxton. Szent Pál Akadémia

A Rushmore-hegyi Nemzeti Emlékmű az USA Dél-Dakota államában. Létrejötte aligha lenne megmagyarázható természetes okokkal: intelligens tervezés és kivitelezés a nyilvánvaló ok. Szent Pál Akadémia

A nem egyszerűsíthető komplexitás és a sejt csodája Hogy fogalmat alkossunk az élő sejt hihetetlen bonyolultságáról, először figyelmünket ennek egyik aspektusára, a DNS komplexitására összpontosítjuk. Michael Denton (orvos-biológus és genetikus) szerint az élettelen és az élővilág közötti törésvonal „a legdrámaibb és legalapvetőbb diszkontinuitás a természetben. Az élő sejtek és a legrendezettebb nem-biológiai rendszerek (pl. kristályok, vagy hópelyhek) között elképzelhetetlenül mély és abszolút szakadék tátong.” Szent Pál Akadémia

Még a legapróbb bakteriális sejt is, amelynek tömege kevesebb mint 1 billiomod gramm „egy valóságos mikro-miniatürizált gyár, amely egy bonyolult molekuláris gépezet sok ezer, tökéletesen megtervezett alkatrészét tartalmazza, és amely összesen kb. 100 ezer millió atomból épül fel, így messze bonyolultabb, mint bármely ember által szerkesztett gép és nincs párja az élettelen világban.” Denton megjegyzi, hogy a sejt csaknem annyi feladatot hajt végre, mint az emberek által épített gyártóüzemek együttvéve. Szent Pál Akadémia

Denton szerint ez a „gyár” sok hasonlóságot mutat a mai technológiával, beleértve a mesterséges nyelveket és azok dekódoló rendszereit, az információ tárolásához és visszakereséséhez szükséges memóriabankokat, az alkatrészek és összetevők automatikus összeszerelését szabályozó elegáns vezérlőrendszereket, a minőségbiztosításban használt hibabiztos és hibajavító eszközöket, valamint az előregyártás és a részegységekből történő összeszerelés elvét alkalmazó folyamatokat. Az evolucionisták mégis azt kérik tőlünk, hogy higgyük el: az első élő sejteket, amelyek sokkal bonyolultabbak voltak, mint az ember által épített bármely gép és példátlanok az élettelen világban, nem tervezte meg senki, hanem merő véletlen folytán jöttek létre a megfelelő molekulák spontán keveredésével az őslevesben. Szent Pál Akadémia

Szent Pál Akadémia

Denton szerint nincs elegendő bizonyíték a sejtek közötti evolúcióra: „A molekuláris biológia megmutatta, hogy a sejtrendszer alapterve lényegében ugyanaz a Földön található összes élő rendszerben, a baktériumoktól az emlősökig. Az összes organizmusban azonos a DNS, RNS és a fehérje szerepe. A genetikai kód jelentése szintén gyakorlatilag azonos az összes sejtben. A fehérje-szintetizáló gépezet mérete, struktúrája és összetétele az összes sejtben gyakorlatilag azonos. Biokémiai alaptervét illetően tehát egyetlen élő rendszer sem tekinthető primitívnek, vagy egy primitívebb rendszerből származónak és semmilyen empirikus bizonyíték nincs arra, hogy létezne bármilyen evolúciós sorrend a hihetetlenül sokféle földi sejt között.” Szent Pál Akadémia

„Mindig is alábecsültük a sejteket” – mondja Bruce Alberts, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának elnöke. „Az egész sejt úgy tekinthető, mint egy gyár, amely összefonódó szerelő szalagok egy bonyolult hálózatát tartalmazza, amelyek mindegyike nagy fehérjegépek készletéből áll… Hogy miért nevezzük fehérjegépeknek a sejt működésének alapjául szolgáló nagy fehérje csoportokat? Pontosan azért, mert – akárcsak az emberek által feltalált gépek, amelyek hatékonyan működnek a makroszkopikus világban – ezek a fehérje szerelvények nagymértékben koordinált mozgó alkatrészeket tartalmaznak.” Szent Pál Akadémia

Michael Behe, a kiváló biokémikus ilyen ún. molekuláris gépeket tanulmányoz könyvében. Legismertebb példája az 1973-ban felfedezett aprósavhajtású motor, amely a bakteriális csillószőrt (flagellum) forgatja. Ez egy propeller-szerű szerkezet, amely lehetővé teszi a baktérium számára, hogy ússzon. Megmutatja, hogy ez a parányi motor, amely olyan kicsi, hogy darab egymás mellé helyezve csak 1 mm hosszú lenne, kb. 30 fehérjealkatrészből áll, bele értve a forgórészt, az állórészt, a csapágyperselyeket és a hajtótengelyt. Behe rámutat, hogy e fehérjék bármelyike nélkül a motor működésképtelen lenne. Vagyis a motor komplexitása nem csökkenthető. Az élővilágban óriási számú olyan rendszer van, amelyre igaz ez az állítás. Szent Pál Akadémia

A nem csökkenthető komplexitás fogalma szoros kölcsönhatást mutat az ún. holonikus rendszerek fogalmával. Ez utóbbiak olyan rendszerek, amelyek speciális feladatot megvalósító funkcionális modulok kooperációjára épülnek, oly módon, hogy együtt képesek magasabb szintű rendszer funkcióját betölteni, de bármelyik funkcionális modul (holon) hiánya vagy működésképtelensége az egész magasabb szintű rendszer működését lehetetlenné teszi. A sejt pontosan ilyen egységes rendszer, amely számos, jól illeszkedő, egymással kölcsönhatásban lévő alrendszerből áll, amelyek mind hozzájárulnak az alapfunkcióhoz, és ha bármelyiküket eltávolítanánk, a rendszer megszűnne működni (szemléletes példaként felhozható az egyszerű egérfogó működése is). Szent Pál Akadémia

HOLON Anyagáram Információs áram Ember Vezérlés Funkció Holonikus infrastruktúra Piaci környezet Menedzsment holon Alkatrész- gyártás Logisztikai Szerelő Szent Pál Akadémia

A nem egyszerűsíthető komplexitású rendszerek létezése óriási kihívást jelent az evolúcióelmélet számára, amit maga Darwin is jól látott. Ennek alapján megadta elméletének legalapvetőbb cáfolati kritériumát: „Ha bizonyítani lehetne, hogy létezik olyan komplex szerv, amely nem alakulhatott ki számos egymást követő csekély módosulás révén, elméletem azonnal összeomlana.” Ezt ismétli meg Dawkins „A vak órásmester” című könyvében: Szerinte, ha találnak egy ilyen organizmust, akkor ő feladja a darwinizmusba vetett hitét. Behe azzal válaszol Darwin kihívására, hogy számos egyszerűsíthetetlenül komplex biológiai rendszer példáját hozza fel. Elemzésének nagy vihart kavaró végkövetkeztetése: „A szekvenciák összehasonlítása és a matematikai modellezés ellenére a molekuláris evolúció elmélete sohasem foglalkozott annak kérdésével, hogyan jöttek létre a komplex struktúrák. Valójában a molekuláris evolúció Darwin elméletét sohasem publikálták, tehát nem is létezik.” Szent Pál Akadémia

Behe szerint a neodarwinista szintézis elégtelensége abban nyilvánul meg, hogy még elvben sem képes megmagyarázni a nem egyszerűsíthető komplexitás eredetét. Azzal érvel, hogy a nem egyszerűsíthető komplexitás létezése a molekuláris gépek szintjén félreérthetetlenül az intelligens tervezésre utal. „Bárki, aki kutatását nem korlátozza az értelem nélküli okokra, csak arra a következtetésre juthat, hogy a biokémiai rendszereket valaki megtervezte, éspedig nem a természet törvényei, nem a véletlen és szükségszerűség, hanem egy személy. A Tervező tudta, hogy milyenek lesznek ezek a rendszerek, amikor készen lesznek és lépéseket tett a rendszer megvalósítására. A földi élet legalapvetőbb szintjén, legkritikusabb komponenseiben – értelmes tevékenység terméke.” Szent Pál Akadémia

A termodinamika második főtétele és az evolúció A fizika egyik legalapvetőbb törvénye a termodinamika második főtétele, amely kimondja, hogy normál körülmények között minden rendszer a nagyobb rendezetlenség állapota felé halad, széthullik és romlik az eltelt idő mennyiségével arányosan. Minden élő és élettelen dolog elhasználódik, romlik, elöregszik és végül elpusztul. Ez az abszolút vég, amellyel valamilyen mértékben minden lénynek szembe kell néznie e visszafordíthatatlan hatású törvény szerint. A törvény egy szemléletes megfogalmazása szerint a természetben a folyamatok mindig a valószínűtlenebb állapot felé a valószínűbb állapot felé tartanak. A valószínűtlenebb állapotot a nagyobb rendezettség, a valószínűbb állapotot pedig a nagyobb rendezetlenség jellemzi. Ezt a híres fizikai törvényt az entrópia törvényének is nevezik. Az entrópia a fizikában egy rendszer rendezetlenségének mértéke. Szent Pál Akadémia

A rendszer entrópiája növekszik, ahogy a rendezett, szervezett és megtervezett állapotból a rendezetlenség, szervezetlenség, szétesés felé halad. Minél nagyobb egy rendszer rendezetlensége, annál nagyobb az entrópiája. Az entrópia törvénye kimondja, hogy az egész világmindenség elkerülhetetlenül halad a rendezetlenebb állapot felé. Albert Einstein azt mondta, hogy ez a törvény minden tudományok első számú törvénye; Sir Arthur Eddington szerint pedig ez az egész Univerzum legfontosabb metafizikai törvénye. Szent Pál Akadémia

Az evolúció elmélete olyan feltételezés (hiedelemrendszer), amely ezzel az alapvető és minden körülmények között érvényes fizikai törvényszerűséggel homlokegyenest ellenkezik. Az evolúció elmélete azt állítja, hogy a rendezetlen, szétszórt és élettelen atomok és molekulák spontán módon egyesültek egy adott időben egy bizonyos sorrendben és rendkívül bonyolult molekulákat hoztak létre, mint pl. a DNS és az RNS, amelyek pedig még bonyolultabb szerkezetekbe rendeződve élőlényekké egyesültek. Az evolúciós elmélet szerint ez a feltételezett folyamat, amely minden lépésében rendezettebb, szervezettebb és bonyolultabb szerkezetet eredményez, önmagától és természetes körülmények között ment végbe. Szent Pál Akadémia

Az entrópia törvénye világossá teszi, hogy ez az ún. természetes folyamat teljesen ellentmond a fizika törvényének. Ezzel a ténnyel az evolucionista tudósok is tisztában vannak. Az evolucionista Roger Lewin a Science-ben írt cikkében fejti ki az evolúciós elmélet termodinamikai csődjét: „Az egyik probléma, amivel a biológusoknak szembe kell nézniük, a nyilvánvaló ellentmondás az evolúció és a termodinamika második főtétele között. A rendszereknek az idő során romlaniuk kell, kevésbé rendezetté válni, nem pedig rendezettebbé.” Szent Pál Akadémia

Egy másik evolucionista tudós, George Stravopoulos az American Scientist című evolucionista folyóiratban kifejti az élet spontán létrejöttének termodinamikai szempontból vett lehetetlenségét és annak keresztülvihetetlenségét, hogy az összetett élő szervezetek létezését természeti törvényekkel magyarázzuk. „Normál körülmények között egyetlen komplex szerves molekula sem jöhet létre spontán módon, sőt, inkább lebomlik a második főtételnek megfelelően. Minél bonyolultabb, annál instabilabb és annál biztosabb, hogy előbb, vagy utóbb bekövetkezik a lebomlása. A fotoszintézis és a többi életfolyamat és maga az élet … még nem érthető a termodinamika és a többi egzakt tudományág szempontjából.” Szent Pál Akadémia

Mindezekkel az igazságokkal konfrontálódva az evolucionisták abban keresik a kiutat, hogy a termodinamika második főtétele csak zárt rendszerekre igaz, márpedig az élő rendszerek – nyílt rendszerek lévén – kívül esnek ennek a hatókörén. A nyílt rendszer olyan rendszer, amelyben kifelé és befelé is szabadon áramlik az energia, ellentétben a zárt rendszerrel, amelyben az energia és az anyag mennyisége állandó. Az evolucionisták szerint a Föld nyílt rendszer, folyamatosan ki van téve a Napból áramló energiának, az entrópia törvénye nem vonatkozik a világ egészére, és hogy rendezett, bonyolult élő szervezetek létre jöhetnek rendezetlen, egyszerű, élettelen anyagból. Szent Pál Akadémia

A nyilvánvaló torzítás a következő: Az a tény, hogy egy rendszerbe áramlik befelé az energia még nem teszi rendezetté az adott rendszert. Speciális mechanizmusokra van szükség ahhoz, hogy működésbe hozzák az energiát. Pl. egy autóba kell motor, erőátviteli rendszer és a hozzá tartozó egyéb szerkezetek ahhoz, hogy az üzemanyagban rejlő energiát munkává alakítsák. Ilyen energia-átalakító rendszer nélkül az autó nem tudja felhasználni az üzemanyagban rejlő energiát. Szent Pál Akadémia

Ugyanez érvényes az élet esetében is. Igaz, hogy az élethez szükséges energia a Napból származik. A napenergia azonban csak az élő szervezetekben meglévő hihetetlenül bonyolult energia-átalakító rendszer segítségével alakítható át kémiai energiává (ahogy azt a növények foto- szintézissel, az állatok és az ember pedig az emésztőrendszer segítségével teszi). Egyetlen élőlény sem létezhet ilyen energia-átalakító rendszer nélkül. Ha ilyen nincs, a Nap csak pusztító energia forrása. Szent Pál Akadémia

Ezért reménytelen minden olyan próbálkozás, amely azt igyekszik bizonygatni, hogy a földi élet abiogenezis (ősnemzés) révén jött létre. Az abiogenezis azt tételezi fel, hogy az élő az élettelen anyagból, pusztán az élettelen anyagban lévő törvényekre támaszkodva, spontán módon keletkezett. A termodinamikusok azt mondanák, hogy itt egy rejtett másodfajú perpetuum mobile működne. Ezt viszont a termodinamika második főtétele ugyanúgy kizárja, mint az első főtétel az elsőfajú (közönséges) perpetuum mobile -t. Szent Pál Akadémia

Köszönöm a szíves figyelmet ! Szent Pál Akadémia

6.Mi az élet és hogyan jött létre?

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "6.Mi az élet és hogyan jött létre?"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

6.Mi az élet és hogyan jött létre?

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "6.Mi az élet és hogyan jött létre?"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés