Forrás: a NASA felvétel

Forrás: a NASA felvétel
KOMLÓS Ferenc: GEOTERMIKUS KINCSÜNK FELHASZNÁLÁSA HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREKKEL Mottó: „Ha azt kérdezik, hogy nem késtünk-e el, hogy visszafordítható-e még az a rombolás, amit az emberiség ejtett a természeten, a válaszom az, hogy nem késtünk el. Amíg él az akarat, addig sosincs késő. Ha pedig az emberek közösen akarnak valamit, akkor azt meg is teszik, ezáltal érvén el céljukat, bármi is legyen az.” Teller Ede Forrás: a NASA felvétel

KOMLÓS Ferenc: GEOTERMIKUS KINCSÜNK FELHASZNÁLÁSA HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREKKEL
Bevezetés ● A Nap-, a szél- és a vízenergia hasznosításának lehetősége országunk egyes területein különböző, ugyanúgy, mint a biomassza, a geotermikus energia és a kommunális hulladékok hasznosításának lehetősége. ● Adott területen, térségben ezek közül bármelyik meglévő megújuló energiahordozó hasznosításának lehetőségét meg kell vizsgálni, és el kell bírálni az ott lévő körülmények figyelembevételével. ● Megfelelő közgazdasági feltételek kialakításával ezen energiaforrások előnyösen hasznosíthatók az ott élő emberek javára. ● Szükséges, hogy e célok megvalósítását az energia-, a környezetvédelmi és a közgazdasági szabályozás, valamint a pénzügyi támogatások segítsék elő.

A kedvező geotermális adottságunk okai
KOMLÓS Ferenc: GEOTERMIKUS KINCSÜNK FELHASZNÁLÁSA HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREKKEL A földkéreg minden pontja tartalmaz geotermikus energiát (földhőt). Tapasztalati tény, hogy a Föld belsejének hőmérséklete a mélységgel nő (Selmecbánya, 1619). A kedvező geotermális adottságunk okai ● A Kárpát-medence alatt a földkéreg csak km vastag ez kb. 20 km-rel vékonyabb a világ más területeihez képest. Az a távolság, amelyen belül lefelé haladva a hőmérsékletemelkedés 1°C, a világátlagban 33 m, a Kárpát-medencében csak m. ● A földhőt a közetváz és a benne lévő rétegvizek hordozzák. A Kárpát-medencét 5-10 km vastagságban kitöltő üledékes kőzetekben igen jelentős mennyiségű rétegvíz-készletek találhatók.

A Föld belsejében sokkal nagyobb a hőmérséklet, mint a felszínen ezért a belső energia állandóan áramlik a felszín felé (ún. földi hőáram [mW/m2]).

A technológia megnevezése
KOMLÓS Ferenc: GEOTERMIKUS KINCSÜNK FELHASZNÁLÁSA HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREKKEL *Ezek (5–30) ºC hőmérsékletű talajok, illetve sekély (mintegy 300 méter mélységig) víztartók hőtartalmát hasznosítják, a Lindal-diagram szerint legfeljebb 60 ºC-ig. A technológia megnevezése 1995. TJ/év % 2000. TJ/év % 2005. TJ/év % 1. Hőszivattyú* 14, ,0 23, ,2 86, ,2 2. Kommunális fűtés 38,23 42,926 52,868 3. Növénytermesztés 15,742 17,864 19,607 4. Haltenyésztés 13,493 11,733 10,969 5. Terményszárítás 1,124 1,038 2,013 6. Ipari hasznosítás 10,12 10,22 11,068 7. Fürdők, balneológia 79,546 75,289 8. Légkondicionálás 1,063 1,885 9. Egyebek 2,249 3,034 1,045 Összesen: 112, % 190, % 261, % A világ geotermikus energiájának közvetlen felhasználása Forrás: Göőz L.:

A Lindal-diagram a termálhő-hasznosítás, illetve a földhő-hasznosítás különböző tartományait foglalja össze. Két fontos szempontra hívja fel a figyelmet, nevezetesen a kombinált hasznosítás elősegíti a geotermikus projektek megvalósíthatóságát, ugyanakkor a készlet-hőmérséklet korlátozza a lehetséges hasznosítást. Forrás: Lindal, 1973

Növényházak melegvizes fűtése és/vagy hűtése Forrás: Mary H. Dickson and Mario Fanelli: What is Geothermal Energy?

Növényházak légfűtése és/vagy léghűtése Forrás: Mary H. Dickson and Mario Fanelli: What is Geothermal Energy?

A hőszivattyú elvi felépítése a hűtőberendezéssel azonos, ugyanazokból a részekből áll (két hőcserélő: elpárologtató és kondenzátor, kompresszor és expanziós szelep), a hűtőközeg (munkaközeg) körfolyamata is megegyezik, de itt alapvetően nem az elpárologtatóval elvont, hanem a kondenzátorban leadott hőmennyiséget hasznosítjuk. A hőszivattyú pl. a geotermikus energia, illetve a földhő jól bevált, hatékony eljárásának eszköze.

Hőszivattyús rendszeren a bevezetett energiát, a kompresszor energiaellátását és a hőforráshoz kapcsolódó berendezéseket (elpárologtatóoldal), valamint a hasznos energiához illetve a hő hasznosításához kapcsolódó berendezéseket (kondenzátoroldal) együttesen értjük. Forrás: EVN Energie Versorgung, Niederösterich Aktierngesellschaft p. 4.

Az ideális (Carnot) körfolyamat hatásfoka, illetve teljesítménytényezője csupán az ún. két hőtartály (hőforrás és hőelnyelő, illetve a hőszolgáltatás) abszolút hőmérsékletétől (TC és T0) függ, ahol T [K] = t [°C] A hőszivattyúra jellemző elméleti (reverzibilis) un. CARNOTCOP a kondenzátor és az elpárologtató hőmérséklet adataiból kiszámolható (gyakorlati értéke kb. az elméletinek az 55-65%-a, ez elsősorban a kompresszorok rohamos fejlődése miatt állandóan javul): CARNOTCOP = TKONDENZATOR / (TKONDENZATOR – TELPÁROLOGTATÓ)

Az építés célja, hogy az ember mindennapi életéhez megfelelően komfortos (fűtött, hűtött, szellőztetett) környezetet biztosítson, ezért az ésszerű és hatékony energiagazdálkodás minden fogyasztónak és felhasználónak érdeke. Fűtés és hűtés geotermikus hőszivattyúval Forrás: OCHSNER és WATERKOTTE cég

Falfűtés és falhűtés elvi vázlata Forrás: VARIOTHERM cég
KOMLÓS Ferenc: GEOTERMIKUS KINCSÜNK FELHASZNÁLÁSA HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREKKEL Jászai Tamás professzor mondta egykor: „Az embereknek nem kilowattórákra, fára, szénre, olajra vagy gázra van szüksége, hanem fűtésre, hűtésre, higiéniára!” (A használati meleg víz csaknem annyira szükséges az életünkben, mint a hideg víz.) Falfűtés és falhűtés elvi vázlata Forrás: VARIOTHERM cég

Fosszilis eredetű (szén, kőolaj, földgáz) Atomenergia
KOMLÓS Ferenc: GEOTERMIKUS KINCSÜNK FELHASZNÁLÁSA HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREKKEL Működtető energia: Fosszilis eredetű (szén, kőolaj, földgáz) Atomenergia Megújuló energia (nap-, szél-, geotermikus-, bioenergia…)

Többszintes épület hőszivattyús rendszerű fűtése és/vagy hűtése Forrás: GEOWATT cég, Ladislaus Rybach

A lakótéren áthaladó, falazott kéményeket le kell bontani, még a termoforkéményeket is. Így nőhet a lakótér, csökkenhet a belső légszennyezettség, és a tragikus balesetek bekövetkezésének az esélye. Kéményfotók. Forrás: Kecskeméti TV és a gólyás-fotó Török László felvétele A távhőszolgáltatás olyan közüzemi szolgáltatás, ahol monopolhelyzetben van a szolgáltató, ezért védenünk kell a fogyasztót. A kiépített rendszer elavult, gondot jelent, hogy a hőmennyiségmérés helye és a végfelhasználás helye nem azonos. Napjainkban az egyedi, lakásonként való hiteles hőmennyiségmérés megvalósítható, és ezt a távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény is rögzíti. A fűtés elszámolása lakásonként is történhet. Nem szükséges a társasházaknál a lakásonkénti ún. "cirkófűtés", létesítése. Kialakítható akár épületenként vagy pl. épülettömbönként a központi fűtés/hűtés, a távfűtés/távhűtés, ami jobb hatásfokot, kevesebb veszteséget jelent.

Az energiaválság a fejlett országokban már korábban kikényszerítette az energiatakarékos hőszivattyú alkalmazását, és ezáltal elsősorban az emberközpontú, kis hőmérsékletű, melegvízüzemű központi fűtéseket, az ún. felületfűtéseket: a nagy felületű radiátoros fűtést (a radiátor hőfoklépcsői: 55/45 ºC, majd 40/30 ºC, a korábbi 90/70 ºC, és 75/60 ºC helyett), valamint a padló-, a fal- és a mennyezetfűtést, az épületszerkezet temperálását. Felületfűtés (padfűtés) ill. modern „kemence padka”. Forrás: VARIOTHERM cég

Fűtéskor energiatakarékossági okból célszerű az emberi test legnagyobb arányú hőleadását, a sugárzással leadott hőt csökkenteni úgy, hogy a határolófelületek közepes sugárzási hőmérsékletét megemeljük. Az embercentrikusan megvalósított padló- és falfűtéseknél a belső levegő hőmérséklete 1–3 °C-kal kisebb lehet, mint az előírt belső hőmérséklet, amit az ember érzékel. Tetőtéri felületfűtés illetve hűtés kivitelezés közben. Forrás: VARIOTHERM cég

Épületfajták fajlagos energiaigényei [kWh/m2év]. Forrás: HOVAL cég
KOMLÓS Ferenc: GEOTERMIKUS KINCSÜNK FELHASZNÁLÁSA HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREKKEL A legnagyobb energiamegtakarítást az energiatermelés és az energiafelhasználás ésszerűsítésével, az építmények hőveszteségének csökkentésével, valamint a fűtőberendezések optimális, európai értékrend szerinti kiválasztásával és üzemeltetésével érhetjük el. Így a környezet terhelésének mérsékelésével javulhat a társadalom egészsége, életminősége. Épületfajták fajlagos energiaigényei [kWh/m2év]. Forrás: HOVAL cég

Hazánkban túlnyomórészt a víz hőhordozós radiátoros központi fűtés ter-jedt el, a vizet kazánnal és jelentős részben földgáztüzeléssel melegítik. Radiátorok technikai fejlődése. (* Össztömeg a burkolattal együtt 10 kg.) Forrás: JAGA cég

Hőfokhíd (az épületek fűtési energiafogyasztása arányos a hőfokhíddal) Forrás: Gyurcsovics Lajos-Zöld András: Fűtéstechnika Műegyetemi Kiadó 1995

Vízszintes elrendezésű talajkollektoros villamos hőszivattyú COP-, illetve teljesítménytényezőjének (ε) változása a talajkollektorban áramló hőhordozó kőzeg hőmérsékletének függvényében különböző (35, 45 és 55 °C-os) fűtési előremenő melegvíz hőmérsékleteknél Forrás: LODAM cég

Az oszlopdiagram nem tartalmazza pl. az egyedi fűtések berendezéseit, az Ausztriában, széles körben elterjedt ún. biokazánokat pl. faelgázosító-, pellettüzelésű kazánokat. Különböző hőtermelések primerenergetikai hatásfoka (*Primerenergia: a rendelkezésre álló és az energiaátalakításra felhasználható elsődleges energiaforrások gyűjtőneve) Forrás: Joós Lajos: Energiamegtakarítás a háztartások földgázfelhasználásában. Magyar Épületgépészet, XLI. évf. 2002/4. szám

Gazdaságilag, energetikailag, környezetvédelmileg előnyös tartományok változása a teljesítménytényező függvényében Forrás: Dr. Nagy Lajos műegyetemi tanár, 1998

Kitörést hozhat fejlődésünkben az energia ésszerű felhasználásának eszköze: a hőszivattyú. Az energiamegtakarításhoz olyan energiahordozót használhat fel, ami nem okoz szén-dioxid (CO2) -növekedést! Sőt globálisan CO2- és légszennyezés-csökkenést jelent a használata! Olajkazánhoz viszonyított globális szén-dioxid kibocsátás (a villamos hőszivattyúk lokális CO2 kibocsátása nincs). Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA)

Hőszivattyúval fűtött többszintes épületek hőfelvevő köreinek, ún. függőleges elrendezésű talajkollektorainak (ún. földszondáinak) különböző csővezeték-rendszerei Forrás: EPRI

Földszonda kiviteli részletekkel. Forrás: FRANK cég
KOMLÓS Ferenc: GEOTERMIKUS KINCSÜNK FELHASZNÁLÁSA HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREKKEL A hőszivattyú földszondái a sekély mélységekből, általában a földfelszíntől párszáz méternél nem mélyebbről, környezetbarát módon, általában közvetett úton, ún. zárt rendszerben, azaz hőcserélővel veszik ki a földkéregből a geotermikus hőt. Földszonda kiviteli részletekkel. Forrás: FRANK cég

Régi és új épületek melegvízüzemü fűtésének szabályozási jelleggörbéi. Folytonos vonal: fűtési előremenő, szaggatott: fűtési visszatérő vezeték hőmérsékletei Forrás: Dr Kontra Jenő Ph.D egyetemi docens, tanszékvezető, 2005

Napkollektoros, kompresszoros hőszivattyús rendszer Forrás: EVN Energie – Versorgung Niederösterreich Aktiengesellschaft p. 5 (Energiefluβschema)

A felső ábrarész: monovalens;
KOMLÓS Ferenc: GEOTERMIKUS KINCSÜNK FELHASZNÁLÁSA HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREKKEL Üzemmódok. A felső ábrarész: monovalens; a középső ábrarész: bivalens alternatív (vagy-vagy); az alsó ábrarész: bivalens paralel Forrás: EVN Energie Versorgung, Niederösterich Aktierngesellschaft p. 6.

Forrás: Dr Kontra Jenő Ph.D egyetemi docens, tanszékvezető, 2005
KOMLÓS Ferenc: GEOTERMIKUS KINCSÜNK FELHASZNÁLÁSA HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREKKEL Távhőellátás kapcsolási vázlata (termelő- és visszasajtoló kúttal, hőszivattyúval, valamint csúcskazánnal) Forrás: Dr Kontra Jenő Ph.D egyetemi docens, tanszékvezető, 2005

Jogi szabályozás fontossága
KOMLÓS Ferenc: GEOTERMIKUS KINCSÜNK FELHASZNÁLÁSA HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREKKEL Jogi szabályozás fontossága A lakások kommunális hő- és használati melegvíz-ellátásra a geotermális energia kb. 8 %-át használjuk, ilyen megoldású távfűtés Magyarországon mindössze hat városban (2005. évi adat: Csongrád, Hódmezővásárhely, Nagyatád, Szeged, Szentes, Vasvár) működik. ● A magyarországi energiapolitika meghatározásában a „szennyező fizet” elv látszólag felbukkan, de az energiapolitikai programok, törvények és jogszabályok igen gyengén tükrözik vissza. ● A programok legfőbb elemét a különféle támogatások jelentik, amelyek leginkább állami költségvetésből, külföldi támogatásból esetleg segélyekből származnak, csak kismértékben támaszkodnak szennyezésre kivetett adó-, illetve díjbevételekre.

● A környezeti megfontolásokat csak az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság mértékéig veszik figyelembe. Ezek környezeti szempontból ugyan fontos tényezők, de az energiafogyasztás abszolút szintjének problémája és az energiaforrások kérdése egyaránt figyelmen kívül marad. ● A magyar energiapolitika nem biztosít kellő súlyt a megújuló energiaforrásoknak. Fontos feladat lenne a helyi szinten felmerülő energiaügyekre való nagyobb összpontosítás, az energiarendszer decentralizálásának előmozdítása. ● Ha pl. egy felelős önkormányzat arra törekszik, hogy megújuló energiaforrásaít 100 % felé emelje, miközben a földgáz ára állami támogatásban részesül, akkor az önkormányzat nehéz helyzetbe kerül.

● Ezért fontos, hogy a döntéshozók igazságossá tegyék a küzdőteret. Csökkenjen a fosszilis energiahordozók támogatása, adózzák meg a környezetszennyezést és növekedjen a környezetbarát technológiák bevezetésének támogatása. ● Mivel a támogatás megvonása bizonyos ágazatoknak, szolgáltatóknak árt, ezért az érintett cégek valószínűleg ellenállnak, és ez nehezíti a szubvenció eltörlését. Földünk, s így hazánk súlyos problémáinak egyike a levegő minőségének fokozódó romlása, és a veszélyessé vált éghajlatváltozás óriási károkat okozó hatása, a természeti katasztrófák létrejötte és növekvő száma. Ezért fontos a jog oldaláról is támogatni ezt az ügyet.

Javaslat Figyelemmel a megújuló energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételére, az energiatakarékosságra és az energiahatékonyság növelésére, az EU energiapolitikájában és energiastratégiájában foglaltakra, a klimatizálás (légkondicionálás, hűtés) elháríthatatlan igényére, a munkahelyteremtésre, az adottságainkra, az energiaimportunk csökkentésére, az exportképességünk fokozására és a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásra, kormányunk részére a következőkben felsorolt intézkedések végrehajtását javaslom (1 - 9 pont).

1. Készítse el a geotermikus energiáról szóló törvény tervezetét, kiemelt hangsúlyt helyezve a hőszivattyús hőtermelésre (fűtés, hűtés), valamint figyelemmel a természeti adottságainkra, a hőfogyasztás dominanciájára, energiaimport-függőségünk csökkentésére, a környezetvédelem és a munkanélküliség gondjaira; 2. Készítse el a földgázzal párhuzamosan versenyző, majd a földgáz-tüzelésű kazánokat és az energiapazarló klimatizáló gépeket fokozatosan felváltó hőszivattyús rendszerek nemzeti célprogramját, a „Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés” című javaslatot, építse be az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióba, majd a II. Európa Tervbe. Ezzel egyidőben vizsgálja meg, hogy Magyarország mely feltételekkel lehet a hőszivattyús (fűtő, hűtő) rendszerek elterjesztésének egyik központja, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások mely feltételekkel kapcsolhatók be a programba, enyhítve ezzel a munkanélküliség mértékét;

3. Készítsen előterjesztést arra vonatkozóan, hogy a geotermikus energia hasznosítása mely költségvetési forrásokból finanszírozható; 4. Készítsen megvalósíthatósági tervet a közintézmények (különösen a minisztériumok és országos hatáskörű szervek részére) környezetbarát és energiatakarékos hőszivattyús (fűtő, hűtő) rendszerrel összekapcsolt hő- és villamosenergia-ellátásáról; 5. Dolgozza ki az önkormányzatok, a kistérségek, a régiók geotermikus energiahasznosításával kapcsolatos feladatait (beleértve a hőszivattyú telepítéssel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési feladatokat); 6. Vizsgálja meg annak feltételeit, hogy a távfűtéses övezetekben hogyan valósítható meg a hőszivattyús (fűtő, hűtő) rendszerrel összekapcsolt hatékonyabb hő- és villamos-energiatermelés, és hogyan csökkenthető a környezetszennyező egyedi lakásfűtések száma országos viszonylatban;

7. Vizsgálja meg annak feltételeit, hogy a bevásárlóközpontokhoz, nagy irodaházakhoz, nagy állattartó épületekhez hogyan lehet ösztönözni a hőszivattyús (fűtő, hűtő) rendszerrel összekapcsolt hő- és villamosenergia-ellátás létesítését; 8. Készítsen előterjesztést arra vonatkozóan, hogy legalább a középiskolai színtű oktatástól kezdődően kötelező tantárgyként oktassák az energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot a környezet védelme érdekében; 9. Készítsen megvalósíthatósági tervet annak érdekében, hogy a közcélú rádió- és televíziócsatornákon, főműsoridőben az energiatakarékosságot és az energiahatékonyság növelést rendszeresen hirdessék a jó példák bemutatásával.

Dr. Heller László (1907–1980) A hőszivattyús technológia
KOMLÓS Ferenc: GEOTERMIKUS KINCSÜNK FELHASZNÁLÁSA HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREKKEL Dr. Heller László (1907–1980) A hőszivattyús technológia elterjesztéséről szóló program javaslat névadója (2. pont). Műegyetemi professzor, akadémikus ban védte meg doktori disszertációját Zürichben, amelynek témája a hőszivattyúk alkalmazásának technikai, gazdasági feltételei volt.

Kapcsolódó irodalom ● IV. Országos Kéménykonferencia (Kecskemét, március ): Hogyan lehet csökkenteni a szén-monoxid-mérgezések számát? ● XV. Főenergetikusi Szeminárium „ENERGETIKA 2006” Konferencia (konferencia kiadvány: pp ) „Hőszivattyús javaslat, tájékoztató”: Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés ● 16. (2004. évi) 17. (2005. évi) és 18. (2006. évi) Fűtés- és Légtechnikai Konferenciák: - Sugárzó fűtések és hűtések hőszivattyús rendszerben - Hőszivattyúk és a megújuló energiaforrások épületgépészeti alkalmazása - Hogyan lehet csökkenteni a szén-monoxid-mérgezések számát és a Heller program ● IV. INTERNATIONAL CONFERENCE JUNE 8 – 10TH, 2005 VISEGRAD, HUNGARY CLIMATE CHANGE – ENERGY AWARENESS – ENERGY EFFICIENCY KLÍMAVÁLTOZÁS – ENERGIATUDATOSSÁG – ENERGIAHATÉKONYSÁG (konferencia kiadvány: pp. 263 – 270) HEATING TECHNOLOGY BASED ON ENVIRONMENT RIEDLY HEAT-PUMP ● BM ÖNKORMÁNYZATI TÁJÉKOZTATÓ XV. évfolyam 01. szám, január pp (I. rész) XV. évfolyam 02. szám, február pp (II. rész) XV. évfolyam 03. szám, március pp (III. rész) Fűtéstechnika a környezetbarát hőszivattyúval (ÉPÜLET -- ENERGIA -- EURÓPA -- EBERIBB ÉLET) I–III. részletben közölve

KOMLÓS FERENC okl. gépészmérnök ny. vezető-főtanácsos
KOMLÓS Ferenc: GEOTERMIKUS KINCSÜNK FELHASZNÁLÁSA HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREKKEL ● Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, Energetikai Bizottság, Megújuló Energetikai Albizottságának ülésén megtartott (BME: ) előadásom írásos anyaga: A megújuló energetikai potenciál kihasználásának növelhetősége hőszivattyú alkalmazásával ● és évi jelentősebb folyóiratokban megjelent írásaim: - Magyar Épületgépészet: 2005/7. szám pp. 23–26 és 2005/10. szám pp. 28–31 - Magyar Energetika: 2005/4. szám pp és 2005/6. szám pp - Elektrotechnika 2005/9. szám pp - Energiagazdálkodás 2005/5. szám pp. 6-10 - Környezetvédelem 2005/5-6. szám pp - Építés Spektrum 2005/6. szám pp Építésügyi Szemle 2006/1. szám pp Szerző: KOMLÓS FERENC okl. gépészmérnök ny. vezető-főtanácsos Épületgépészeti vezető tervező Dunaharaszti, április 24.

Forrás: a NASA felvétel

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Forrás: a NASA felvétel"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Forrás: a NASA felvétel

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Forrás: a NASA felvétel"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés