Középszint A pártállami rendszer kiépítése és működése.

Az előadások a következő témára: "Középszint A pártállami rendszer kiépítése és működése."— Előadás másolata:

1 Középszint A pártállami rendszer kiépítése és működése. A diktatúra mindennapjai: a totális politikai elnyomás eszközei és módszerei, a lakosságot sújtó, a mindennapi életet megkeserítő intézkedések Emelt szint A munkásosztály ideológiai nevelése: munkaverseny, békekölcsön, Szabad Nép-félóra, szocialistabrigád-mozgalom, a „munkásosztály művészete”: a szocialista realizmus, tilalmak és elvárások a kulturális életben, a sport szerepe az „ötvenes években. 10.3 A.) Az ötvenes évek jellemzői a rendszer működése a Rákosi korszakban B.) Életmód minden napok Az elnyomás formái és „gépezete” Tk (Sz)-Történelem IV- 178/179.old, 189/190.old

2 RÁKOSI MÁTYÁS

3

4 RÁKOSI MÁTYÁS

5 RÁKOSI MÁTYÁS Budapest, április 21. Készítik Rákosi Mátyás óriási, kétméteres portréját a közelgő május elsejére a Mezőkémia Rt.-ben MAFIRT: Rév Miklós

6 Ünnepség Rákosi Mátyás 60. születésnapján az Operaházban
Ünnepség Rákosi Mátyás 60. születésnapján az Operaházban. Balról a harmadik: Révai József, Gerő Ernő, Dobi István, Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Rónai Sándor, Dajka Margit. Jobbszélen: Kovács István és Kodály Zoltán március 8. Legújabbkori Történeti Múzeum RÁKOSI MÁTYÁS

7 Újpest, április 3. A Magyar Kommunista Párt aktivistái teherautón haladnak a Deák utcán az MKP újpesti székháza felé, a Szabad Nép napilap első széleskörű kultúrnapján. (MAFIRT: Kovács Géza) Szabad Nép

8 Rajk László

9 Budapest, szeptember 6. Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkára beszédet mond a párt nagygyűlésén, a Hősök terén, ahol százezres tömeg követeli a "kék cédulás" választások nyomán kialakult kormányválság megoldását. Mellette a párt vezetőségének tagjai, balra Szabó Piroska és Gerő Ernő, jobbra Rajk László és Révai József láthatók. MAFIRT: Bauer Sándor MKP 22,3%

10 Kádár János Péter Gábor
Budapest, január 22. (b-j) Péter Gábor, az Államvédelmi Osztály vezetője és Kádár János, a Magyar Kommunista Párt főtitkárhelyettese beszélget a Park Klubban, a román vendégek tiszteletére rendezett fogadáson, amikor Petru Groza miniszterelnök vezetésével román kormányküldöttség tett hivatalos látogatást Budapesten. (Magyar Fotó: Kovács Géza)

11 ÁVH Recski munkatábor Recsk.
Budapest, április. A MÁVAG dolgozói csapatzászlót adományoznak az Államvédelmi Hatóságnak. Szalagkötés a zászlóra. Propaganda felvétel, áprilisából. MTI Fotó Recsk. A Rákosi-korszak fontos jellemzője az engedetlenekkel és a potenciális riválisokkal való leszámolás, s egy olyan rendszer működtetése volt, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta. ( A recski munkatábor külső felvétele. MTI Fotó)‏ ÁVH Recsk. A hatalom koncentrációja és a diktátort övező személyi kultusz mellett a Rákosi-korszak fontos jellemzője az engedetlenekkel és a potenciális riválisokkal való leszámolás, s egy olyan rendszer működtetése volt, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta. Magyarországon ennek elsődleges eszköze a Belügyminisztériumnak az a különleges testülete volt, amelyet először ÁVO-nak, majd szeptember 6-ától ÁVH-nak neveztek. A államvédelmi hatóság közreműködésével végrehajtott vizsgálatok után, 1950 és 1953 között a bíróságokon - többnyire koholt vádak alapján ezer esetben született elmarasztaló ítélet. Az elítéltek egy része börtönökbe, másik részük internáló- vagy munkatáborokba került, melyek száma 1953-ra elérte a 100-at. A leghírhedtebb internálótábor az október közepétől őszéig működő recski kőbánya volt. A képen: A recski munkatábor külső felvétele. MTI Fotó Zubor Zalán: A munkatáborok kiagyalójaA magyar Gulág-rendszer atyja Garasin Rudolf veterán katonatiszt és propagandista volt. Garasin az I. világháború alatt került orosz fogságba, majd az októberi forradalom után az orosz bolsevik párt tagja lett. Hosszú szovjetunióbeli tartózkodása alatt ismerkedett meg a sztálini Gulág-rendszerrel, amelyet 1947-es hazatérése után Magyarországon is meghonosított. Az ő ötlete volt, hogy a kényszermunkatáborokat „vállalatszerűen” szervezzék meg, a fogvatartottak rabszolgamunkáját felhasználva a tervgazdaság céljaira. Ennek az eredménye lett a Közmunkák Igazgatósága, az úgynevezett „igazságügyi vállalatok” felügyeletét ellátó szerv. Zubor Zalán 

12 Nagy Imre között volt Földművelési miniszter belügyminiszter miniszterelnök Budapest, október 24. Nagy Imre miniszterelnök fiatal népviseletes nővel táncol a Hazafias Népfront Kongresszusa résztvevői tiszteletére rendezett fogadáson. MTI Fotó: Bartal Ferenc

13 SZEB Koalíciós kormány
1945 november 4-én került sor a választásokra. Tk. 6 ( 271. old) A Kisgazdapárt vezetője, Tildy Zoltán 1945 novembver 15-én alakította meg kormányát. A miniszteri tárcákból hetet a Kisgazdapárt, hármat-hármat a kommunisták és szociáldemokraták, egyet pedig a parasztpárt kapott. Államminiszterként (azaz tárcanélküli miniszterként) került be a kormányba Dobi István, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád, ám az utóbbi kettő hamarosan miniszterelnök-helyettes lett. A pártközi tárgyalásokon –Vorosilov közreműködésével- a kommunisták a belügyminiszteri tárcát is megtudták szerezni, ami a rendőrség és a közigazgatás feletti felügyeletet jelentette. A belügyminiszter a keményebb kezű Rajk László helyett 1946 márciusáig a kisgazdák számára elfogathatóbb , mérsékeltebb Nagy Imre lett. A tárcák elosztása és a kormány személyi összetétele azt is jelzi, hogy a választási eredmények ellenére a kommunisták a SZEB támogatásával jelentősen növelni tudták a baloldal pozícióit a végrehajtó hatalomban. A kormányprogram fő vonásaiban már a választások előtti pártközi tárgyalásokon kialakult. A kommunisták elsősorban a gazdasági és a gazdaságpolitikai kérdésekben kívánták érvényesíteni akaratukat. Idetartozott a közellátás biztosítása, az értékálló pénz megteremtése az állami bevételek növelésével és a kiadások csökkentésével, valamint a gazdagok megadóztatásával, a földosztás befejezése, a bányák és erőművek államosítása. Emellett követelte a MKP a közigazgatás folyamatának demokratizálásának folytatását is. A kisgazdapárt jórészt elfogadta a kommunista programjavaslatokat, melyeket a szociáldemokraták és a parasztpárt is támogatott. A közellátás riasztó méretű problémáinak megoldására a MKP az állami beavatkozás szükségességét hangoztatva egy gazdasági csúcsszerv létrehozására törekedett, amely 1945 decemberében GAZDASÁGI FŐTANÁCS néven meg is alakult. Elnöke a miniszterelnök, tagjai pedig az iparügyi – a szociáldemokrata Bán Antal – és a közlekedési – a kommunista Gerő Ernő miniszterek lettek. Igazi irányítója a azonban a Titkárság lett, amelyet a kommunista Vas Zoltán vezetett. Miután 1946 januárjában a kormány a Gazdasági Főtanácsot rendeletkibocsájtási joggal is felruházta, a gazdaságirányítás gyakorlatilag kikerült a hatásköréből, s a kommunista párt kezébe ment át. 1945 nov. választás Kisgazdapárt Koalíciós kormány Tk (Sz) F: 181(9) old. Rákosi Mátyás Tildy Zoltán Belügy hadügy Gazdasági Főtanács

14 Baloldali Blokk „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!”
Tk old.) 1946 elején a Kisgazdapárt kísérletet tett arra, hogy választási eredményei arányában kiterjessze pozícióit a helyi közigazgatásokban és a rendőrségnél (arányosítás), másfelől programjába iktatta a földosztás során elkövetett jogsértések orvoslását. Kifogást emeltek a Gazdasági Főtanács mint, „mellékormánynak” a működésével kapcsolatban is. Erre válaszul a MKP és a SZDP vezetői állás foglaltak a ”tömegharc” alkalmazása mellett, és megfogalmazták a közeljövő legfontosabb feladatait: a földreform és az új tulajdonosok „védelme”, a közigazgatás megtisztítása a „ reakciós elemektől”, a függetlenségi államosítási programjának következetes végrehajtása, valamint harc a Kisgazdapárt jobbszárny ellen. A munkás pártokhoz csatlakozott a Nemzeti Parasztpárt is, s 1946 március 5-én megalakult a Baloldali Blokk. A március 7-re meghirdetett tömeggyűlésen mintegy 300 ezre vettek részt „ Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” és „A földet vissza nem adunk!” jelszavakkal. Mindez azt jelentette, hogy a MKP megkezdte a FKGP fokozatos fölmorzsolását, az ún. „szalámitaktika” alkalmazását. Fellépésüknek a SZEB is nyomatékot adott. A FKGP meghátrálásra kényszerült , országos elnöksége 1946 március elején bejelentette 20 nemzetgyűlési képviselőjének pártból való kizárását. A kizártak Sulyok Dezső vezetésével létrehozták a Magyar Szabadság Pártot, mely a SZEB jóváhagyását az országos szervezésre csal 1946 novemberében kapta meg, s lapja – a Holnap- mindössze tíz alkalommal jelent meg. 1946 március 12-én a nemzetgyűlése elfogadta a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvény javaslatot (1946/VII. tc.), amely kemény szigorral büntette a köztársaság-ellenes szervezkedést, propagandát, valamint azokat, akiknek ilyen tudomására jutott és nem jelentették időben az illetékes hatóságoknál. Ezzel a MKP megfelelő eszközökhöz jutott a szalámi taktika törvényesítéshez, a törvényt az összes un koncepciós perben alkalmaztál. Ezzel párhuzamosan változásokat hajtottak végre a kormány összetételében, a földművelésügy élén Kovács Bélát Dobi István, a belügyekben pedig Nagy Imrét Rajk László váltotta fel. Törvénnyel erősítették meg a földhözjuttatottakat tulajdonukban, majd kimondták a szén bányák államosítását. Végül május elején pártközi megállapodás született az un. B-lista végrehajtásáról, mely a közalkalmazottak létszámát az évi állapothoz képest 10% kívánta csökkenteni. Ennek jegyében októberig mintegy 60 ezer személyt bocsátottak el a közhivatalokból és a rendőrségtől, s a takarékosság mellett súlyosan érvényesültek párt és politikai szempontok is. 1946 elején a Kisgazdapárt kísérletet tett arra, hogy választási eredményei arányában kiterjessze pozícióit a helyi közigazgatásokban és a rendőrségnél (arányosítás), másfelől programjába iktatta a földosztás során elkövetett jogsértések orvoslását. Baloldali Blokk 1946 március „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” „A földet vissza nem adunk!” A tömeggyűlésen mintegy 300 ezre vettek részt. Az un. Baloldali Blokk a Kisgazdapártot nyomás alá vették A Baloldali Blokk tüntetése az Andrássy úton március 7. (Legújabbkori Történeti Múzeum ) de A kisgazdapártot nem a Baloldali Blokk által felkorbácsolt tömeghangulat, hanem a külpolitikai okok késztették meghátrálásra. Az amerikai és brit diplomaták ugyanis azt tanácsolták Nagy Ferenc miniszterelnöknek, hogy „Magyarországnak mindent meg kell tennie a Szovjetunióval való minél bensőségesebb viszony érdekében”

15 20 ”reakciós” országgyűlési képviselőt a pártból
„Szakámitaktika” Tk. 4 ( Salamon Konrád -174 old.) A kisgazdapártot nem a Baloldali Blokk által felkorbácsolt tömeghangulat, hanem a külpolitikai okok késztették meghátrálásra. Az amerikai és brit diplomaták ugyanis azt tanácsolták Nagy Ferenc miniszterelnöknek, hogy „Magyarországnak mindent meg kell tennie a Szovjetunióval való minél bensőségesebb viszony érdekében” A kisgazdapárt és demokrácia hívei csak abban bízhattak , hogy a békeszerződés közeli megkötése után a megszálló szovjet csapatok kivonulnak hazánkból. A feladat tehát, hogy a kormány és az ország ne adjon ürügyet a szovjeteknek a kivonulás elhalasztására, ugyanakkor – engedmények árán, de – megőrizze a demokráciát. 1946 nyarán a kialakult válságot a kisgazdapárt egy három évre , tehát 1949-ben esedékes választásokig szóló koalíciós egyezmény megkötésével akarta feloldani, mely egyben a demokrácia fennmaradását is biztosította volna. A Baloldali Blokk nem utasíthatta vissza a kisgazdák által javasolt közös politikai és gazdasági megállapodás kidolgozásának gondolatát, a kommunisták azonban gyorsan megtalálták az ürügyet az újabb támadásra. A megszállók folytatódó erőszakoskodásaival itt-ott szembeszegült a lakosság, s néhány szovjet katona életét vesztette. A kommunisták szervezett merényletekről kezdtek szónokolni, s követelték a kisgazdapártban és az egyházi szervezetekben”megbúvó felbujtók” megbüntetését. Követelésükhöz csatlakozott a SZEB, a megszálló szovjet parancsnoksága. 1946 tavaszán Rajk László lett a belügyminiszter, aki ellentmondást nem tűrve képviselte a kommunista párt érdekeit. Július 4-én rendeleti úton feloszlatta a magyar Cserkész Szövetséget, Katolikus Agráriffjúsági Legénytestületek Országos Tesületét és az elkövetkező két hétben mintegy 1500 társadalmi egyesület és egyházi ifjúsági szervezetet oszlatott fel. Ezzel a kommunista belügyminiszter, a „reakció fészkeinek” felszámolása ürügyén, megsemmisítette a demokrácia alapegységeit, a civil társadalom szervezeteit. Sulyok Dezső:1937-ben lett a Kisgazdapárt tagja, Képviselőként felszólalt a német befolyás, a zsidótörvények ellen, ügyvédként ellenzékiek védelmét vállalta politikai perekben. A németek bevonulása után letartóztatták, miután 46-ban kizárták a pártból új pártot alapított a Magyar Szabadság Pártját, de következő választásokon nem indulhatott. A választójogi törvények módosítása értelmében aki tagja volt valamelyik kormánypártnak a két világháború között ben 4 hónapig- nem választható. Mivel a törvénymódosítás ellene irányult a köznyelv a törvényt LEX SULYOKNAK nevezte. Ezt követően Amerikába emigrált. REAKCIÓS:alatt eredetileg szélsőjobboldaliakat és a velük egybemosott konzervatívokat értették, a kommunisták mindenkire ráütötték a reakciós bélyeget aki nekik nem tetsző módon viselkedett vagy vélekedett. Iskolai emléknapok (2001) Gyurkovics Miklós (58 old.) A Sulyok csoport kizárása után a FKgP újabb engedményt tett, beleegyezett a közigazgatási apparátus leépítésébe, az un B –listázásba, amelynek során 60 ezer embert bocsátottak el. Az elbocsátások alapvetően a Baloldali Blokk politikai szempontjai alapján történtek, és a kisgazdapárti szimpatizánsok egzisztenciális tönkretételét jelentették. Kisgazda ellenTámadás -követelték államigazgatás arányosítását -önkormányzati választásokat -a parassztság érdekképviseletének kiépítését Rákosiék elutsították a követeléseket és már az egész FKgP-t reakciósnak bélyegezték. Most azonban Nagy Ferenc és az egyre határozottabb főtitkár Kovács Béla a mérsékelt követelések maradéktalan teljesítését követelték. A baloldal engedményekre kényszerült, őszre helyhatósági választást ígértek, aFKgP 100 jelentős rendőrségi pozíciót és fontos közigazgatási tisztséget kapott. Ám a megegyezésől alig valósult meg valami, viszont a belügyminisztérium durva támadást indított a civil szervezetek ellen. Kovács Béla földművelésügyi miniszter Földreformmal kapcsolatos szabálytalanságok felvetője lemond Kizártak 20 ”reakciós” országgyűlési képviselőt a pártból „B-listázás" „Lex Sulyok” amelynek során 60 ezer embert bocsátottak el. a Baloldali Blokk politikai szempontjai alapján történtek, 1946. július 1500 „reakciós”szervezet feloszlatása

16 Kovács Béla Nagy Ferenc miniszterelnök Magyar Testvéri Közösség
Isk. emléknapok (Gyurkovics Miklós, 59 old.) Támadás a civilszervezetek ellen Népítéletek Az ellentámadás folytatódik A A kisgazdapárt vezetői olyan lépésre szánták el magukat amely nagyon meglepte az ellenfeleket. A kommunisták ellen saját fegyverüket vetették be a tömegdemonstrációt. Szept 7-9 között a kisgszdapárt és a parasztszövetség Bp-en megrendezte az Országos Parasztnapokat. A több százezer, javarészt vidékről érkező ember a Hősök terén tartott nagygyűlésen koránttsem csak a parsztság véleményét fejezték ki. Fontos a politikai erőviszonyokat érintő f ejlemény volt , hogy Kovács Béla tárgyalásokat kezdeményezett a Parasztpárt egyik vezetőjével Kovács Imrével. A Baloldali Blokk számára veszélyes tervet később Veres Péter és Erdei Ferenc hiúsították meg. 1947 jan. Rajk bejelentette, hogy köztársaság -ellenes összeesküvést lepleztek le. Az un MAGYAR TESTVÉRI KÖZÖSSÉG letartoztatott tagjaiból beismerő vallomásokat kényszerítették ki, ennek alapján több kisgazda politikust letartoztattak. Kovács Bélát kisgazdapárt főtitkárát is megvádolták. Emiatt 50 kisgazda képviselő kilépett a pártból. Az éppen Svájcban tartózkodó Nagy Ferenc miniszterelnököt is megzsarolták, hogy csak lemndása fejében engedik ki családját. Fordulat a belpolitikában: A FKgP szétverése (1946 vége-1947 közepe)60 old. Összeesküvés a köztársaság ellen Szabad Nép Jan.5. A Magyar Közösség nevű titkos szervezet tagjai fegyvres hatalomátvételre készültek. ( A szervezet még a háború előtt alakult és célja a magyar dominancia biztosítása volt a közéletben. Tagjai résztvettek a németellenes fegyveres mozgalomban után alapvetően a parasztság felemelésén dolgoztak, nemzeti és demokratikus célokat tűztek ki. Kovács Béla módszeresen láttak hozzá a kisgazdapárt felmorzsolásához folyamán előbb csak egy-egy kisebb csoportot választottak le az FKgP-ről. Az év második felében azután megkonstruálták az ún. "köztársaságellenes összeesküvést", mely a parlament többségi pártjának teljes szétverésést célozta elején sikerült rávenniük a megszálló szovjet katonai hatóságokat arra, hogy a rivális kisgazdák főtitkárát, Kovács Bélát ők tartóztassák le. Nagy Ferenc, az ugyancsak kisgazda miniszterelnök - hogy ezt a sorsot elkerülje - külföldre menekült. A Kommunista Párt ennek a nagyszabású akciósorozatnak az eredményét kívánta törvényesíteni 1947 nyarán, az új parlamenti választások kiírásával. 1947. február 25 Nagy Ferenc miniszterelnök Kék cédulás választások Kékcédulák 1947-ben. A visszaélések választása Böhm Vilmos: AZ 1947-ES VÁLASZTÁSOK

17 „az Ausztriai szovjet megszállási övezettel
PÁRIZSI BÉKE Visszaállították a trianoni határokat 1947.február 10. SZEB és a megszállás megszűnt „az Ausztriai szovjet megszállási övezettel való összeköttetés fenntartása érdekében” Szovjet csapatok 1 Magyarországon maradtak Magyar hadsereg: 65000 fő 300 millió dollár jóvátétel

18 A pártállami rendszer kiépülése és működése

19 Kis lépésekben térnyerés
A kommunista párt felmorzsolta koalíciós partnereit, az 1947-es „ kék cédulás”választásokat követően kiszorították a politikai életből a demokrácia utolsó képviselőit is. K O M I N F R I Szalámi taktika demagógia megfélemlítés Kis lépésekben térnyerés Tk old: A „szalámi taktika” alkalmazásánál és az1947-es választási eredménynél súlyosabb következményekkel járt a FKGP, s általában a magyar demokrácia sorsának alakulására a Kominform megalakulása.

20 Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás az egyesülési kongresszuson
TK (SK)-190: A Kominform útmutatása alpján a parasztpártokat követően a szociáldemokrata „testvérpártot” kellett eltávolítani a hatalomból az államosítások felgyorsításával egyidőben őszétől a kommunisták egyre hevesebb támadásokat intéztek a demokratikus eszményeik mellett kitartó szociáldemokrata vezetők: Kéthly Anna, Bán Antal, Szélig Imre és társaik ellen,1948 elején a kommunista barát szociáldemokrata vezetők Marosán Györgyel az élen – puccsszerűen eltávolították őket a párt éléről, s rövidesen a pártból is. Ezt követően megrendezték az un egyesülési kongresszust. Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás az egyesülési kongresszuson 1948-ban a kommunista és szociáldemokrata pártok képviselői – a kommunisták programja alpján kimodták, a két munkáspárt egyesülését, és létrehozták a MDP Tk (6)-278.old: 1948-ban lemondattákTildy Zoltánt az új köztársasági elnök Szakasits Árpád lett....A kormányban is személycserékre került sor Rajk László Külügyi tárca élére került, a belügy miniszteri pozíciót Kádár János vette át.....Az új belügyminiszter az ÁVO helyett létrehozta az AVH (Államvédelmi Hatóság) melynek élére Péter Gábor Elnöke:Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás. Ezzel formálisan is létrejött a proletárdiktatúra amelyben lényegében három ember tartotta a hatalmat a kezében Rákosi Mátyás Gerő Ernő Farkas Mihály A kulturális és ideológiai kérdésekben Révai József befolyása érvénysült

21 legsúlyosabb időszaka
EGYPÁRTI DIKTATÚRA legsúlyosabb időszaka „Rákosi-korszak” „ötvenes évek” (1948/ ) 1949 a kommunisták megrendezték az első egypárti választásokat. Egypárti parlament elfogadta a szovjet tipusú - Új alkotmány Rögzítette a kommunista párt vezető szerepét Rákosi Mátyás Köztársasági elnök szerepét át vette az Elnöki Tanács Elnöke: Szakasits Árpád Az önkormányzati rendszer helyett kiépült a központi akaratot végrehajtó Tanácszendszer (1950)

22 Államosítás I 1949.dec.-100% 10% 22% 43% 50%
Az egypárt rendszer kiépítésével párhuzamoasan 1945- állami vállalat 10% 1946. jún. szénbányák 22% Államosítás Fontosabb nehézipari üzemek 1946.dec. 43% Nagybankok, iparvállalatok 1946.dec. 50% 100 munkásnál többet foglalkoztató iparvállalatok 1948. márc. 84% 1949.dec.-100% I 1949-ben a nagykereskedelmet, a 10 munkásnál nagyobb üzemeket, majd kisipari és kiskereskedelem döntő részét államosították. Megvalósult az állam és azt kézben tartó párt mindenhatósága

23 Támadás az egyház ellen
Tk (SK)-191. old: Az ateizmust hirdető kommunisták kezdettől céljuknak tekintették a vallások elleni küzdelmet, s amint lehetett támadást inítottak az egyházak ellen. Mindszenty József Mindenekelőtt a velük határozottan szembenálló bíboros érseket igyekeztek eltávolítani a közéletből.1948 karácsonyán letartoztatták, és hamis vádak alpján életfolytiglani szabadságvesztésre ítélték. Bíboros, érsek a katolikus egyház feje Ugyancsak bebörtönözték Ravasz László Ordass Lajos Reformártus püspököt Evagélkus püspököt Rajtuk kivül még nagyon sok papot egyházi személyt hurcoltak meg és börtönöztek be. Az egyházakat szerződések aláírására kényszerítették, amelyekben el kellett ismerniük korlátozott jogállásukat, iskoláik csaknem teljes elvételét és a szerzetes rendek nagyrészének feloszlatását.

24 Éberség fokozása – „Az osztályharc éleződik”
Tk (SK)IV.-190/191.old:Az ellenfelitől megszabadult kommunista vezetés -követve a szovjet példát- hozzálátott a „saját táborába befészkelődött ellenség” felkutatásához. A Kegyetlenkedésekkel és törvényteleségekkel tarkított akciók végrehajtásának jó eszközei voltak a Koncepciós perek AVH 1949-ben-mint imperialista kémet- letartoztatták, majd kivégezték Rajk Lászlót és társait. 1950-ben a kommunistákkal egyesülő szociáldemokrata politikuskat távolították el a hatalomból. Szakasits Árpádot házi örizetbe helyezték, Marosán Györgyöt és társait bebörtönözték.1951-ben újabb kommunista vezetőket tartoztattk le, köztük Donáth Ferencet, Kádár Jánost, Losonczy Gézát, stb. Farkas Mihály hadügyminiszter vezérezredesi és Péter Gábor, az AVH főnöke altábornagyi egyenruhában Mindez azonban a jéghegy csúcsa volt. Az osztályharc éleződésének elmélete újabb és újabb ellenséget követelt. Sok mérnököt és közgazdászt ítéltek el gazdasági bűncselekmény vádjával. Osztályidegennek vagy osztály ellenségnek mínősítették a polgári értelmiséget, akiknek ezreitől vették el otthonaikat, kényszerlakhelyre telepítve őket, zömmel a Hortobágyra, embertelen körülmények közé. Akit letartoztattak és az ÁVH karmai közé került, abból válogatott kínzásokkal kikényszerítették a beismerő vallomást között 650 ezer ember ellen folytak eljárások, s több mint 390 ezret el is ítéltek. Ezenkívül több mint800 ezer embert sújtottak rendőrségi bűntetéssel

25 Beszolgáltatási rendszer „vas és acél országa”
A Gerő irányította gazdaságpolitika a parasztság kiuzsorázásával akarta előteremteni az erőltetettiparosítás költségeit. Az új nagyberuházások (Sztaálini Vasmű) azonban mind a nehézipar, azaz a hadiipar céljait szoláglták. Jellemző, hogy1952-ben a nemzeti jövedelem 25% fordították hadikiadásokra, majdnem annyit mint 1942-ben. Mindamellett elhanyagolták a fogyasztói ipart és szolgáltatásokat (közlekedés, hírközlés, lakás, egészségügy, oktatás). Amíg a Horthy korszakban a nemzeti jövedelem felét forították e területekre, az ötvenes években csak a harmadát. Beszolgáltatási rendszer Kulákok üldözése

26 A XIX. századi iparosítási elképzelések –párosulva az elmaradott szovjet technikával- kétszeresen is „biztosították” a hátrányos gazdasági helyzet kialakulását. Ehhez járult még a munkaverseny –mozgalomba kényszerítettek komlytalan teljesítménye és hanyag munkája. 1953-ra a magyar nép teljesen elnyomorodott. Utolsó tartalékait is felélte, és mire régen nem volt példa- családok sokasága éhezett. A bérből és fizetésből élők keresete 20%-kal volt alacsonyabb mint 1949-ben. A félelemnél csak a kiábrándultság és a gyülőlet volt erősebb.

27

28

29

30 Sztahanovista mozgalom
Tk old.) A kezdeti problémákat súlyosbították a hosszútávra szóló gazdasági elképzelések. Ezek között első helyen szerepelt a szovjet mintát követő önellátásra törekvés, amely különösen nem felelt meg a magyar gazdaság adottságainak. A gazdasági fejlesztés középpontjában a gyors iparosítás, ezen belül a nehézipar ( és a hadiipar) kiemelt növelése állt. (Dunai Timföldgyár, diósgyőri 2. sz. nagyolvasztó, Tiszamenti Vegyiművek, Dunai Vasmű-Sztálinváros stb.). Így nyersanyagbázissal nem rendelkező ágazatok nyelték el a beruházások többségét, ráadásul már a megvalósítás időpontjában elmaradott technikai szinten. Az első ötéves terv időszakában ( ), melynek amugy feszített tervszámait a MDP 1951-es II.kongresszusán jelentősen megemelték, a termelés 50%-kal nőtt, az életszínvonal viszont folyamatosan csökkent folyamán egyes élelmiszerekre bevezették a jegyrendszert. Az iparban folyamatosan új erőforrásokat vontak be, a fejlesztés szélsőségesen extenzív formáját valósítva így meg, a termelékenység azonban alig növekedett. Az iparban foglalkoztatottak száma 50% növekedett, ezt a mezőgazdaságból ide áramlók és a tömegesen munkába álló nők biztosították. Az állandó tervemelést a munkateljesítmény fokozására építették, re általánossá vált a sztahanovista mozgalom, s a kizárólagos mennyiségi szemlélet eladhatlan, selejtes áruk tömeges felhalmozásához vezetett. A vásárló erő elvonásának és a terv- finanszírozásának sajátos eszköze volt az „önkéntes” terv- illetve békekölcsönjegyzés. Miközben állandóan hangsúlyozták a gazdasági önállóságot, 1949-től a KGST keretében az ország de jure is gazdasági függésbe került a Szovjetuniótól. A mezőgazdaság anyagi és emberi erőforrásai foyamatosan csökkentek, miközben a közterhek között megháromszorozódtak ( ez egyébként már 1848-ban meghaladta a háború előtti mértéket) A beruházások csökkenése és az elvonások- kötelező beszolgáltatás- növekedése miatt fordulójára az élelemtermelő parasztság kétharmadának nem maradt kenyere és vetőmagja. Tömegessé vált a menekülés a mezőgazdaságból, ennek következtében 1953-ban már közel 1 millió katasztrális hold maradt parlagon. Tovább folyt a kulákság elleni harc gazdasági, rendőri és egyéb eszközökkel, ennek következtében öt év alatt mintegy 400ezer embert ítéltek el „Közellátási bűntett” (pl ún. feketevágás) miatt A gazdasági fejlesztés középpontjában a gyors iparosítás -é „vas és acél országa” Nyersanyag bázis hiánya Elmaradott technikai színt Extenzív fejlődés Új erőforrások bevonás Iparban foglalkoztatottak száma 50% növekedett Sztahanovista mozgalom Munkateljesítmény fokozására Békekölcsön A finanszírozás és az elvonás egyik eszköze

31 Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás az egyesülési kongresszuson

32 Civil szervezetek feloszlatása
Szovjet hadsereg jelenlétének következményei C) A szovjet hadsereg jelenlétének politikai és gazdasági következményei (tk , old.) SZEB – Ideiglenes Nemzetgyűlés-Id.Kormány(fegyverszünet, földosztás, igazolóeljárások/ háborús bűnös, Népbíróság/, 1945 választások) _ SZEB- Koalíciós kormány (FKgP/Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla/, MKP /Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Nagy Imre, belügy, hadügy, gazdaság, államosítás, szalámi taktika, koncepciós perek, B listázás/ 1946 köztársaság, szalámi taktika, civilszervezetek betiltása, B-listázás D.)1947 Feb.10, -kék cédulás választások- hideg háború- 1948 „fordulat éve” MDP több pártrendszer felszámolás, nyílt kommunista diktatúra MKP SZEB FKgP szétverése államosítás Szalámi taktika ? Kovács Béla Koncepciós perek Civil szervezetek feloszlatása Államellenes összeesküvés Nagy Ferenc 1947 Párizsi béke ! Hidegháború Kékcédulás választások 1948 MDP Fordulat éve Rákosi Mátyás 1949 Személyi kultusz „vas és acél országa”

33 10. Az alábbi feladat a Rákosi-korszakra vonatkozik.
Döntse el, hogy a források közül melyikből szerezhetők meg a felsorolt információk! (Tegyen X jelet a megfelelő helyre!) (Elemenként 0,5 pont.)

34 Jegyrendszer Magyarországon 1951-ben (cukor és liszt fejadagok hó/fő)
Társadalmi csoportok Cukor(kg) Liszt(kg) Cukor(kg) Liszt (kg) Üzemek, gyárak kitüntetett dolgozói, bányászok stb , , ,4 Állami alkalmazottak , , ,6 Szabadfoglalkozásúak, kisiparosok, kiskereskedők, parasztok, háztartásbeliek stb. 0, , , ,2 12 év alatti gyerekek , , , ,2 Jegyrendszer Magyarországon 1951-ben (cukor és liszt fejadagok hó/fő)

35 kulákfélék, s állatokkal etetik fel a mi drága szép kenyerünket.”
„A mi udvarunkban lakik egy péksegéd. Ő mesélte, hogy akármennyi kenyeret sütnek az üzemükben, mind elfogy. Feltűnt nekünk itt a körzetben, hogy Vecsésről, Üllőről nap mint nap bejárnak egyesek, s 4-5 kenyeret is elhordanak zsákban. Pedig 4-5 kenyér naponta nem kell egy családnak, ha csak azon élne is. De biztos ezek is kulákfélék, s állatokkal etetik fel a mi drága szép kenyerünket.” (Szabad Nép, 1951.január 5. Felszólalás a budapesti népnevelő értekezleten.)

36 Tojásbeszolgáltatás Kiskunlacházán, 1952. július

37 a) Az iparvárosok és Budapest előnyt élvezett a többi
Információk Szöveg Táblázat Kép Egyik sem a) Az iparvárosok és Budapest előnyt élvezett a többi településsel szemben. b) A jegyrendszer és a fejadagok elégedetlenséget szültek Magyarországon. c) Az elégtelen ellátást a hatalom a kulákok elleni hangulatkeltésre is felhasználta. d) A beszolgáltatási rendszer alapvető élelmiszerekre is kiterjedt. 2 pont 10. Rákosi-korszak (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont) a) Táblázat b) Egyik sem c) Szöveg d) Kép

38

39 1947 az FKGP szétzilálása (vezetöik emigrálni kényszerültek) után megtartott választásokon a kommunista párt csalások révén (Kékcédulák) a szavazatok 22,27 %-ával a legerösebb parlamenti párt lesz. Az év végén államosítják a nagybankokat és vállalataikat. Júniusban kezdödik meg a Nyugat-Berlin körüli blokád. 1948 Az elözöév öszétöl a kommunisták egyre hevesebb támadásokat intéztek a demokratikus eszményeik mellett kitartó szociáldemokrata vezetök (Kéthly Anna, Bán Antal stb.) ellen, majd Marosán Gy. vezetésével puccsszerüen eltávolították öket a párt éléröl. Az ún. Egyesülési Kongresszuson - a kommunisták programja alapján - létrehozták a magyar Dolgozók Pártját, elnöke Szakasits Árpád, fötitkára Rákosi Mátyás, ezzel formálisan is létrejött a proletárdiktatúra.

40 20. A feladat a Rákosi-korszakról szól. (hosszú)
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a Rákosi-korszak főbb jellemzőit és ezek kölcsönhatásait elemzi. A válasz lényegre törően mutatja be a szovjet mintára végrehajtott erőszakos társadalom- és gazdaságátalakítást. Az elemzés feltárja a kommunista hatalomgyakorlás és a módszerek közötti összefüggéseket (pl. erőszakos kollektivizálás és a nehézipar fejlesztés életszínvonal-csökkentő hatásai).A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg.0–8 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl.: megállapítja, hogy a Rákosi-korszak az 1950-es évek elejére (1949–53.) tehető; párhuzamba állítja az időszakot a nemzetközi folyamatokkal, átlátja a korszak térbeli összefüggéseit(pl. az ország a szovjet blokkba kényszerült).0–4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja a következő általános fogalmakat: pl. iparosítás, totális diktatúra, terror stb., illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó szakkifejezéseket: pl. ÁVH, téeszesítés, személyi kultusz, kulák, kitelepítés stb. 0–4 Források használata M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy a Rákosi-korszakot erőteljes iparosítás jellemezte, különösen a nehézipar terén, és megállapítja, hogy mindezt más ágazatok és az életszínvonal rovására valósították meg. T Pl.: említi, hogy az ipar államosítás után megkísérelték a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálását, terrorisztikus eszközöket alkalmazva. T Pl.: rögzíti, hogy a korszakban Magyarországon is kibontakozott a személyi kultusz, Rákosi Mátyás elvtelen dicsőítése, és megállapítja, hogy ez a diktatúrák egyik kísérőjelensége. 0–8 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó feltárja a Rákosi-korszak jellemzőit, elemzi a nemzeti önrendelkezés, a proletárdiktatúra, a pártállami működés belső összefüggéseit. T Pl.: felismeri, hogy Magyarországon a kommunista rendszer a Szovjetunió nyomására és közreműködésével jött létre, és megállapítja, hogy a rendszert csak diktatórikus eszközökkel lehetett fenntartani, így a korszakban számos törvénytelenséget követett el a rendszer (koncepciós perek, kitelepítések stb.). T Pl.: felismeri, hogy az ipar és a mezőgazdaság szocialista átalakítása szovjet mintára valósult meg vagy megállapítja, hogy az erőszakos reformoknak ideológiai (a társadalom átalakítása), gazdasági (munkaerő biztosítása az iparosításhoz) és politikai (felkészülés a harmadik világháborúra) okai voltak.0–10 T Pl.: rögzíti, hogy a személyi kultusz szervesen kapcsolódott a rendszer többi jellemzőjéhez (pl. szovjet minta másolása, megfélemlítés, demokrácia hiánya), és megállapítja, hogy a rendszer támaszát a pártbürokrácia és a hozzájuk kapcsolódó erőszakszervezetek (ÁVH) jelentették. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését Szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. 0–8 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 20. A feladat a Rákosi-korszakról szól. (hosszú) Elemezze a dokumentumok és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak főbb jellegzetességeit! Elemzésében térjen ki az ipar és a mezőgazdaság átalakítására, utaljon a politikai és a mindennapi élet főbb jellemzőire!

41 „Gyáriparunk termelése 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 86,4% helyett legalább 200%-kal emelkedjék. Ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg előirányzott 104,3% helyett legalább 280%-kal kell emelkednie. A könnyűipar termelésének legalább 145%-kal kell emelkednie.” (Részletek az MDP II. Kongresszusának határozatából, 1951)

42 „Tudom, hogy ebből a csarnokból indult el a verseny és hogy a termelés hirtelen, eddig nem ismert magasba szökött. Ez az új. Az emelkedő termelési görbék hosszú megbeszéléseket, üzemi értekezleteket, pártnapokat, kultúrestéket takarnak. Ha nem állna szilárdan itt a Párt, amely épít és rombol, vezet és előremutat, megindult volna-e a verseny Diósgyőrben?” (Aczél Tamás: Diósgyőr – vasgyár)

43 A mezőgazdasági földterület megoszlása a tulajdonosok szerint (ezer hold)
Év Állami gazdaságok Szövetkezetek Parasztgazdaságok 1949 113 76 9.381 1950 463 419 8.662 1951 685 1.253 7.562 1952 1.050 1795 6.549 1953 1.250 2.478 5.516 A mezőgazdasági földterület megoszlása a tulajdonosok szerint (ezer hold) Év Állami gazdaságok Szövetkezetek Parasztgazdaságok

44 (Számtanpélda az ötvenes évekből)
„Egy középparasztnak 19,4 q volt a búzából a terménybeadási kötelezettsége. 37,8 q búzát adott be. Hány %-ra teljesítette beadási kötelezettségét?” (Számtanpélda az ötvenes évekből) „Az éberség – nélkülözhetetlen kommunista tulajdonság. Azt jelenti, hogy soha nem feledkezünk meg az osztályharcról, amely a munkások, a dolgozók hadserege és a kizsákmányolók hadserege között folyik, szakadatlanul, életre-halálra, a nép végső győzelméig.” (Szabad Nép május 30.)

45 „Megy Rákosi a Tanácsba,
Körülötte fia-lánya, Hangja cseng, mint ezüstharang, Feje fölött békegalamb. Jobbján munkás, balján paraszt.” (Gyermekvers)

46 A recski munkatábor

47 „A számítások szerint a létminimum elérése esetén a családok kiadásaik 48%-át fordították élelmiszerre, az ennél kisebb jövedelemmel rendelkezők pedig már mintegy 60%-át. Az évtized közepén a munkás- és alkalmazottcsaládok közel egynegyede nem táplálkozott a minimumnak megfelelően. A munkások egyharmadának nem volt télikabátja, közel felének egy szövetöltönye volt, a nők egyharmadának csak egy vagy még ennyi szövetruhája sem.” (Pető-Szakács: A hazai gazdaság négy évtizedének története)

48 Érdekességek egyéb

49 Kossuth,Táncsics,Petőfi
centenárium 1948 I Kossuth,Táncsics,Petőfi örökösei Rákosi Mátyás imperialisták Bérenc Három év múlva betiltották Ideglenes Nemzetgyűlés 230 fő, 39% komm., mindössze két napig ülésezett. Ideiglenes Nemzeti Kormány: tagjait Moszkvában jelölték ki . 1945. jan.20. Fegyverszünet, 5. pontja SZEB fogaj szabályozni és ellenőrzi a fegyverszüneti feltételek végrehajtását.( VOROSILOV, SZVIRIDOV,)‏ már ezt megelőzően hadat üzen Németországnak, és megkezdte a közigazgatás reorganizálását és ezzel összefüggésben a szélsőjobboldali és a háborúpárti politikusok felelősségre vonása. CSENDŐRSÉG feloszlatása, újjászervezik a rendőrséget, kezdettől kommunista irányítás alatt állt, a belügyminisztériumhoz hasonlóan. A háborús bűnösök letartoztatására az új rendőrségen belül létrejött egy különleges testület, a későbbi ÁVO, amelyet egy volt illegális kommunista PÉTER GÁBOR, eredeti nevén EISENBERGER BENJÁMIN irányított az Andrássy út 60-ban. Maga a vizsgálat és az ítélethozatal a kifejezetten erre a célra felállított NÉPBÍRÓSÁGOKRA hárult, (szigorú ítéletek, igazolóbizottságok összetétele, a pontosan nem szabályozott eljárásai)‏ amelyek koalíciós alapon delegált laikus tagjai és jogvégzett elnöke gyorsított eljárás keretében hozták meg, gyakran elfogult és vitatható döntéseiket. között csaknem 60ezer főből, 27ezret marasztaltak el, több mint 10ezret zártak börtönbe, 189-et végeztek ki Kisgazdapárt nemzetáruló Révai Eltüntették a nemességet Kossuth mellől, és mindenkit aki nem proletár, ideológiai forgatókönyvet ír hogyan helyeződhet a kommunista párt a haladó hagyományok egyetlen igazi örökösének szerepébe

50 Kötél és kötelék /Duncan Shiels: A Rajk fivérek /HVG 2007/15
Kötél és kötelék /Duncan Shiels: A Rajk fivérek /HVG 2007/15. szám - MURÁNYI GÁBOR BIHARI PÉTER Családregény fekete-fehérben LI. évfolyam 44. szám, november 2. /Élet és Irodalom Előszó Duncan Shiels A Rajk fivérek című könyvének német kiadásához

51 Magyar Népköztársaság
A pártállami rendszer kiépítése Tk . (Sz) 189/90 Egypártrendszer Államosítás Az állam és azt kézben tartó párt mindenhatósága TOTÁLIS ÁLLAM PROLETÁR DIKTATÚRA NÉPKÖZTÁRSASÁG Elnöki Tanács Köztársasági elnök Önkormányzatok Tanácsok Koncepciós perek A pártállami rendszer kiépítése és működése. A diktatúra mindennapjai: Egyházakkal szembeni fellépés Személy kultusz Magyar Népköztársaság Beszolgáltatási rendszer „vas és acél országa” Kulákok üldözése Rákosi Mátyás elnök

52 Ideiglenes Nemzetgyűlés
SZEB népbíróság Háborús bűnös jóvátétel deiglenes nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, kollektivizálás, pártállam, földosztás, internálás, munkástanács,  Mindszenty Józzsef, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Kádár János  1946, feb.10., 1948, 1949, 1953, okt.23.,nov.4.,  Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, szociális piacgazdaság, európai integráció, harmadik világ, globális világ, enyhülési politika,  Nehru, Gandhi, Mao Ce-tung, Truman