Makroökonómia.

Az előadások a következő témára: "Makroökonómia."— Előadás másolata:

1 Makroökonómia

2 Makroökonómiai alapfogalmak A makroökonómia:
a gazdaság összteljesítményét vizsgálja a gazdaságpolitikai döntések megalapozására. Alapkérdései: 1. a gazdaság össztermelésének, összjövedelmének nagysága, növekedési üteme 2. a foglalkoztatottság mértéke, munkanélküliség okai 3. az infláció okai 4. a fizetési mérleg meghatározó tényezői, a tőkeáramlást befolyásoló tényezők

3 Gazdaságpolitikai célok:
Makroökonómia 1. Gazdaságpolitikai célok: 1. a nemzeti jövedelem (termelés) tartós növekedése 2. a foglalkoztatás magas szintje 3. a pénz értékállósága, alacsony infláció 4. a külgazdasági kapcsolatok egyensúlya

4 Gazdaságpolitikai eszközök: 1. Költségvetési (fiskális) politika
Makroökonómia 1. Gazdaságpolitikai eszközök: 1. Költségvetési (fiskális) politika Az államháztartás kiadásait és bevételeit szabályozó intézkedések 2. Monetáris politika, v. pénzpolitika A gazdaságban forgó pénz mennyiség, kamatláb szabályozás. 3. Külgazdasági politika kereskedelempolitika (vámok, export támogatás), valutaárfolyam-politika 4. Jövedelempolitika bérek-árak

5 Gazdaságpolitikai eszközök – gazdaságpolitikai célok összhangja!
Makroökonómia 1. Gazdaságpolitikai eszközök – gazdaságpolitikai célok összhangja!

6 Gazdasági szektorok: Háztartások Vállalatok Állami szektor Külföld
Makroökonómia 1. Gazdasági szektorok: Háztartások Vállalatok Állami szektor Külföld Piacok: Árupiac Pénzpiac Munkapiac Tőkepiac

7 A háztartás jövedelmei: * elsődleges jövedelmek:
Makroökonómia 1. HÁZTARTÁS A háztartás jövedelmei: * elsődleges jövedelmek: termelési tényezők (munka, tőke, föld) * + - transzferek (társadalmi juttatások, adók) * egyéb jövedelmek (pl. lottó) Rendelkezésre álló jövedelem = fogyasztás + megtakarítás Yd = ( C S ) - megtakarítás = hitel Σ megtakarítás = vagyon Megtakarítás = Reáleszközök felhalmozása + Pénzügyi megtakarítás

8 A lakossági jövedelem összetétele 2000.
Makroökonómia 1. A lakossági jövedelem összetétele 2000. Munkavállalói jövedelem 5967 Vegyes jövedelem 2080 Tőkejövedelem 636 Elsődleges jövedelem 8683 Pénzbeni társadalmi juttatás (+) 1749 Jövedelemadó (-) 938 Társadalombiztosítási befizetés (-) 2009 Egyéb (+) 189 Rendelkezésre álló jövedelem 7674 Természetbeni társadalmi juttatás 1608 Korrigált rend.re álló jövedelem 9282

9 Makroökonómia 1.

10 a tőketulajdonosok profitszerzés céljából való társulása.
Makroökonómia 1. VÁLLALAT a tőketulajdonosok profitszerzés céljából való társulása. A vállalati jövedelmek összetétele (Mrd Ft) 2000. Kibocsátás 20430 Termelő felhasználás (-) 13748 Bruttó hozzáadott érték 6682 Munkavállalói jövedelem 3992 Egyéb termelési adók és támog. 9 Bruttó működési eredmény 2699 Tőkejövedelmek (osztalék, kamat) 1172 Elsődleges jövedelem 1527 Jövedelemadó,egyéb transzfer 254 Rendelkezésre álló jövedelem (megtakarítás) 1273

11 Makroökonómia 1.

12 Makroökonómia 1. ÁLLAM Az állam szerepe: olyan feladatokat lát el a köz érdekében, amelyeket a gazdaság többi szereplői nem, vagy csak aránytalanul nagyobb erőfeszítéssel tudnának megoldani. A feladatok ellátását szolgáló gazdasági rendszereket államháztartásnak nevezzük.

13 a társadalom, gazdaság működése jogi kereteinek biztosítása
Makroökonómia 1. Az állam funkciói: önfenntartó a társadalom, gazdaság működése jogi kereteinek biztosítása allokációs:az erőforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi fogyasztást, korrigálja az externáliák hatását elosztási (redisztribúciós): korrigálja a piacból és a tulajdonjogok örökléséből származó jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat, (szociálpolitikai célokat szolgál) stabilizációs: a gazdasági növekedés elősegítése, a megfelelő szintű foglalkoztatottság biztosítása.

14 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RÉSZEI: központi költségvetés,
Makroökonómia 1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RÉSZEI: központi költségvetés, helyi önkormányzatok, (8 regionális testület, 20 megyei rangú és 3100 helyi önkormányzat) társadalombiztosítás (egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás) elkülönített alapok (1999-től: Munkaerőpiaci Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap)

15 Makroökonómia 1.

16 A gazdasági tevékenység mérése
Makroökonómia 1. A gazdasági tevékenység mérése

17 HÁZTARTÁS VÁLLALAT Makroökonómia 1. Munkajövedelem Tőkejövedelem
Járadék MEGTERMELT JÖVEDELEM Munka Tőke Föld HÁZTARTÁS VÁLLALAT Termékek Szolgáltatások VÉGSŐ KIBOCSÁTÁS Kiadások VÉGSŐ FELHASZNÁLÁS

18 A GDP HÁROM MEGKÖZELÍTÉSE
Makroökonómia 1. A GDP HÁROM MEGKÖZELÍTÉSE VÉGSŐ KIBOCSÁTÁS ALAPÚ: (ágazatonként összegzik a hozzáadott értéket: Mezőgazdaság, Energiaipar, Feldolgozóipar, stb) BRUTTÓ KIBOCSÁTÁS - FOLYÓ TERMELŐFELHASZNÁLÁS

19 2. VÉGSŐ FELHASZNÁLÁS ALAPÚ: ÖSSZES FOGYASZTÁS:
Makroökonómia 1. 2. VÉGSŐ FELHASZNÁLÁS ALAPÚ: ÖSSZES FOGYASZTÁS: C: lakossági / vásárolt / fogyasztás (tartós fogy. cikkek vásárlása itt, de lakás nem!) G: kormányzati kiadások /közösségi fogyasztás FELHALMOZÁS: I: Beruházás +- Készletváltozás NETTÓ EXPORT: NX: export-import

20 3. MEGTERMELT JÖVEDELEM ALAPÚ: (a termelési tényezők jövedelme)
Makroökonómia 1. 3. MEGTERMELT JÖVEDELEM ALAPÚ: (a termelési tényezők jövedelme) BRUTTÓ MUNKAJÖVEDELEM TŐKEHOZADÉK ÁLLAM JÁRADÉKJÖVEDELME (termékadók: ÁFA,vám)

21 GDP: Bruttó Hazai Termék (Gross Domestic Product):
Makroökonómia 1. GDP: Bruttó Hazai Termék (Gross Domestic Product): a belföldi szervezeti egységek által a nemzetgazdaságban egy év alatt létrehozott hozzáadott érték összege ( érvényes piaci áron számolva) NDP: Nettó Hazai Termék (Net Domestic Product) a nemzetgazdaságban egy év alatt megtermelt nettó jövedelem.

22 GNI: Bruttó Nemzeti Jövedelem (Gross National Income)
Makroökonómia 1. GNI: Bruttó Nemzeti Jövedelem (Gross National Income) A nemzetgazdaság gazdasági szereplőinek egy év alatt az elsődleges elosztás során akár belföldről, akár külföldről megszerzett összes bruttó jövedelme. NNI: Nettó Nemzeti Jövedelem (Net National Income) A nemzetgazdaság gazdasági szereplőinek egy év alatt az elsődleges elosztás során akár belföldről, akár külföldről megszerzett összes nettó jövedelme

23 Makroökonómia 1. GNDI: Rendelkezésre Álló Bruttó Jövedelem (Gross National Disposable Income) A nemzetgazdaság szereplőinek egy adott évben végső felhasználásra fordítható összes bruttó jövedelme NNDI: Rendelkezésre Álló Nettó Jövedelem (Net National Disposable Income) A nemzetgazdaság szereplőinek egy adott évben végső felhasználásra fordítható összes nettó jövedelme

24 GNI = GDP + hazai gazdasági szereplők külföldi munka-és tőkejövedelme
Makroökonómia 1. GNI = GDP + hazai gazdasági szereplők külföldi munka-és tőkejövedelme - külföldi gazdasági szereplők hazai munka- és tőkejövedelme GNDI = GNI + az országba külföldről beáramló transzferek - az országból külföldre kiáramló transzferek NNI = GNI - amortizáció NNDI = GNDI - amortizáció

25 Az SNA alapmutatóinak rendszere Bruttó jellegű Nettó jellegű
Makroökonómia 1. Az SNA alapmutatóinak rendszere Bruttó jellegű Nettó jellegű mutatók mutatók Megtermelt jövedelem GDP NDP Elsődleges elosztás során megszerzett jövedelem GNI NNI Végső felhasználásra rendelkezésre álló jövedelem GNDI NNDI

26 Nominál és reál változók
Makroökonómia 1. Nominál és reál változók Hogyan tudjuk mérni a gazdasági teljesítmény változását? megfigyelt adatok: folyó áron (adott évi áron) Termelési érték= ár * termelt mennyiség A termelési érték változik, ha: változnak az árak változik a mennyiség Ha a tényleges teljesítmény változását akarjuk meghatározni, ki kell szűrni az árak változását!

27 változatlan áras GDP =  GDP deflátor árindex
Makroökonómia 1. Nominál GDP: (= folyó áras GDP) a termékeket és szolgáltatásokat az adott évi piaci áron veszi számításba Változatlan áras (reál) GDP: a termékeket és szolgáltatásokat egy kitüntetett év (bázis év) árain veszi számításba Folyó áras GDP változatlan áras GDP =  GDP deflátor árindex GDP deflátor: az összes termék árváltozását figyelembe vevő árindex. (nem fogyasztói árindex!)

28 Alkalmas-e a Bruttó hazai termék a jólét mérésére?
Makroökonómia 1. Alkalmas-e a Bruttó hazai termék a jólét mérésére? A GDP mutató a gazdasági teljesítmény mutatója: nem veszi figyelembe a háztartások saját maga számára végzett szolgáltatásait a rejtett és illegális gazdaság számbavétele nehéz a jólét nemcsak az elfogyasztott termékek összege pl. szabadidő mint érték a természeti katasztrófák után nő a GDP: csak az elpusztult termékek pótlását tekinti, a veszteséget nem a jólét nemcsak a jövedelem nagyságától, hanem annak a társadalom tagjai közötti megoszlásától is függ

29 A hiányosságok kiküszöbölésére új makromutatók :
Makroökonómia 1. A hiányosságok kiküszöbölésére új makromutatók : Nettó Gazdasági Jólét (NEW) Human Development Index (HDI) Fenntartható Gazdasági Jólét (ISEW)

30 A makrogazdaság alapösszefüggései: Y = C + G + I + (X-IM)
Makroökonómia 1. A makrogazdaság alapösszefüggései: Y = C G I (X-IM) Jövedelem = fogyasztás + kormányzati kiadások + felhalmozás + nettó export SV +SH + SÁ + SK = I összes megtakarítás = összes felhalmozás azaz: (SV + SH - IV+H) (SÁ - IÁ) = SK gazdasági szféra ktgvetés fiz. mérleg pénzügyi egyenlege egyenlege megtakarítása

31 A fogyasztási kereslet és a megtakarítás Fogyasztási függvény:
Makroökonómia 1. A fogyasztási kereslet és a megtakarítás Fogyasztási függvény: A háztartások tervezett reálfogyasztását (a fogyasztói keresletet) mutatja a rendelkezésre álló reáljövedelem függvényében A fogyasztási keresletet döntően a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg ha!!! nincs visszatartott profit C = C(Yd) C = reál fogyasztási kereslet Yd = a magánszektor rendelkezésre álló reáljövedelme (- adó, + transzfer)

32 jövedelemtől független, autonóm fogyasztás
Makroökonómia 1. Összes fogyasztás = jövedelemtől független, autonóm fogyasztás + jövedelemtől függő fogyasztás a fogyasztási függvény: C = Ca+ĉY Fogyasztási határhajlandóság (ĉ): egységnyi többletjövedelemből mennyit fordítanak fogyasztásra Fogyasztási határhajlandóság = Fogyasztás változása (ΔC) Jövedelem változása (ΔY)

33 A fogyasztási függvény grafikonja
Makroökonómia 1. C(Y) C Ca Y C = 80 Y = 100 A fogyasztási függvény grafikonja

34 Fogyasztás és jövedelem
Makroökonómia 1. C = Y C(Y) C Y C0 Y1 450 YS C>Y C<Y Fogyasztás és jövedelem

35 Megtakarítás = jövedelem – fogyasztás
Makroökonómia 1. Megtakarítás: az a jövedelem, amit nem költenek el fogyasztásra Megtakarítás = jövedelem – fogyasztás Megtakarítási függvény: a szándékolt reálmegtakarítás a rendelkezésre álló reáljövedelem függvényében S = Y-C = Y - Ca-ĉY = -Ca+ (1-ĉ)Y = Sa + ŝY Megtakarítási határhajlandóság = Megtakarítás változása (ΔS) Jövedelem változása (ΔY)

36 Megtakarítási függvény, összefüggés a fogyasztással
Makroökonómia 1. C = Y C(Y) C, S Y S(Y) C0 S0= -C0 Y0 S Y 450 Megtakarítási függvény, összefüggés a fogyasztással

37 Az adó hatása a fogyasztási függvényre Kétféle adótípus:
Makroökonómia 1. Az adó hatása a fogyasztási függvényre Kétféle adótípus: autonóm adó (pl. vagyonadó, földadó) jövedelemtől függő adó (pl. személyi jövedelemadó, nyereségadó, ÁFA – a modellben lineáris) T = Ta+tY

38 C = Ca+ĉ(Y-Ta) = Ca+ĉY-ĉTa
Makroökonómia 1. 1. autonóm adó kivetése (jöv. függő adó, transzfer nincs) Rendelkezésre álló jövedelem: Yd = Y-Ta A fogyasztási függvény: C = Ca+ĉ(Y-Ta) = Ca+ĉY-ĉTa Autonóm adó kivetése: Csökkenti a fogyasztást ĉTa nagysággal. Lefelé tolja a fogyasztási függvényt

39 Fogyasztási függvény változása az autonóm adó hatására
Makroökonómia 1. C(Y) ĉ(Y-Ta) ĉTa C Ca Ca - Ta Y Fogyasztási függvény változása az autonóm adó hatására

40 C = Ca+ĉ(Y-tY) = Ca+ĉ(1-t)Y
Makroökonómia 1. 2. jövedelemfüggő adókivetés (transzfer, autonóm adó nincs) Következmény: Rendelkezésre álló jövedelem (tY) összeggel kisebb az összjövedelemnél Yd = Y-tY = (1-t)Y A fogyasztási függvénybe helyettesítve: C = Ca+ĉ(Y-tY) = Ca+ĉ(1-t)Y

41 Fogyasztási függvény változása a jövedelemfüggő adó hatására
Makroökonómia 1. C Y Ca Y C = ĉY C =ĉ(1-t)Y C(Y) C(Y-tY) Fogyasztási függvény változása a jövedelemfüggő adó hatására

42 C = Ca+ĉ(Y+TR) = Ca+ĉY+ĉTR
Makroökonómia 1. 3. transzferkifizetések (adó nincs) Rendelkezésre álló jövedelem: Yd = Y+TR Fogyasztási függvény: C = Ca+ĉ(Y+TR) = Ca+ĉY+ĉTR

43 Fogyasztási függvény változása a transzferek hatására
Makroökonómia 1. ĉTR Y C C(Y+TR) C(Y) Ca Ca+ĉTR Fogyasztási függvény változása a transzferek hatására

44 Végső javakra irányuló tervezett kiadások függnek:
Makroökonómia 1. Végső javakra irányuló tervezett kiadások függnek: rendelkezésre álló jövedelem beruházási kereslet kormányzati kereslet

45 új tőkejavak (üzleti célú, lakáscélú) készletfelhalmozás
Makroökonómia 1. A beruházási kereslet Beruházás: új tőkejavak (üzleti célú, lakáscélú) készletfelhalmozás Üzleti célú beruházások függnek: profitvárakozások kamatláb Beruházási függvény: a beruházási keresletet mutatja a profitvárakozások adott szintjén a kamatláb függvényében

46 Beruházási függvény Makroökonómia 1. Ha a profitvárakozások javulnak:
I(i) I’(i) Javuló profit vá-rakozás i Ha a profitvárakozások javulnak: jobbra tolódik el. Ha a profitvárakozások romlanak: balra tolódik el. Beruházási függvény

47 Autonóm, jövedelemtől független változó!
Makroökonómia 1. Beruházási kereslet: Autonóm, jövedelemtől független változó! I I0 Y

48 Kormányzati kereslet: politikai döntések függvénye
Makroökonómia 1. Kormányzati kereslet: politikai döntések függvénye nem függ a jövedelem szintjétől, autonóm G G0 Y

49 a tervezett kiadások = a jövedelemmel (E = Y)
Makroökonómia 1. A tervezett kiadások függvénye Tervezett kiadások elemei zárt gazdaságban: fogyasztási, beruházási, kormányzati kereslet. E(Y) = C(Yd)+I+G A tervezett kiadások egyensúlya akkor áll be, ha: a tervezett kiadások = a jövedelemmel (E = Y)

50 Makroökonómia 1. 450 B A E E(Y) D C E = Y Y’ Ye Y’’ Y

51 Y-E(Y) = S(Yd)+T-TR-G-I
Makroökonómia 1. Egyensúly esetén : Szándékolt beruházás = szándékolt megtakarítással DE! Túlkínálat esetén: Túlkínálat = szándékolt megtakarítás - szándékolt beruházás Árupiaci túlkínálat =Y-E(Y) = Y - C(Yd) – I – G Szándékolt megtakarítás (S(Yd)): S(Yd)=(Y-T+TR) - C(Yd) S(Yd)+T-TR=Y-C(Yd) Y-E(Y) = S(Yd)+T-TR-G-I T-TR-G mutatja: az állami megtakarítást (SÁ)

52 A hatékony kereslet és a multiplikátor Tervezett kiadások görbéje:
Makroökonómia 1. A hatékony kereslet és a multiplikátor Tervezett kiadások görbéje: E(Y) = C(Yd) + I + G Jövedelemfüggő adó hiányában: E(Y) = Ca + ĉ(Y-Ta+TR) + I + G Fogyasztási határhajlandósággal szorozva: E(Y) = Ca + ĉY – ĉTa + ĉTR + I + G Egyensúly esetén: Y = E(Y) Y = Ca + ĉY – ĉTa + ĉTR + I + G

53 Y = (Ca-ĉTa+ĉTR+I+G) 1 1-ĉ
Makroökonómia 1. Levonva mindkét oldalból ĉY-t: Y-ĉY = Ca-ĉTa+ĉTR+I+G Kiemeljük Y-t a baloldalból, és osztunk (1-ĉ)-vel Y = (Ca-ĉTa+ĉTR+I+G) Bal oldalon: az egyensúlyi jövedelem, Jobb oldalon: az egyensúlyi jövedelmet meghatározó összes tényező 1 1-ĉ

54 Autonóm kiadás változása
Makroökonómia 1. A multiplikátor nagyságával arányos jövedelemváltozást eredményez: az autonóm fogyasztás a beruházás a kormányzati kereslet egységnyi változása esetén Multiplikátor = Jövedelemváltozás Autonóm kiadás változása

55 Az állam fiskális politikájának hatása Jövedelemfüggő adók kivetése:
Makroökonómia 1. Az állam fiskális politikájának hatása Jövedelemfüggő adók kivetése: Y = (Ca – ĉTa+ĉTR+I+G) Autonóm adó esetén a jövedelemváltozás mértéke ΔY = ΔTa A transzferek hatása hasonlóan működik, de ellentétes irányban hat. 1 1-ĉ(1-t) -ĉ 1-ĉ