Szakképzés jelene és jövője

Az előadások a következő témára: "Szakképzés jelene és jövője"— Előadás másolata:

1 Szakképzés jelene és jövője
Végzettség Kompetencia Szakképzés jelene és jövője Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben Dr. Szilágyi János MKIK képzési igazgató

2 A szakképzési megállapodás tartalma
Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása Központi programok felülvizsgálata Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás, a tagi delegálás átadása az érdekképviseleteknek Szintvizsgák szervezése, koordinálása SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervezése, a felkészülést előkészítő bizottság működtetése Az átadott szakmákban a kamara közreműködik a pályaválasztási ás tanácsadási rendszer feladataiban

3 Fő aktivitási területek
1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése, hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Tanulók számának növelése

4 A tankötelezettség felső korhatára az európai országokban
14 éves kor 15 éves kor 16 éves kor 17 éves kor 18 éves kor Horvátország Koszovó Törökország Albánia Ausztria Bosznia- Hercegovina Ciprus Csehország Görögország Írország Liechtenstein Luxemburg Montenegró Portugália Svájc Szerbia Szlovénia Anglia Bulgária Dánia Észtország Finnország Franciaország Izland Lengyelország Lettország Málta Moldova Norvégia Olaszország Románia San Marino Skócia Spanyolország Svédország Szlovákia Litvánia Macedónia Ukrajna Oroszország Belgium Hollandia Magyarország Németország Egyedül Magyarország, ahol 18 éves korig az iskolapadban kell ülni A tankötelezettség részképzéssel is teljesíthető: - Németország - Hollandia

5 Európai szakképzési modellek tapasztalatai
A szakképzés feladata a sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása A képzés nem öncélú: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése, a munkapiacon jól értékesíthető tudás kell Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése: hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő, mobilitás és gyorsan változó életkarrierek: felfelé, oldalt és térben Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra. A képzés ideje alatt dolgozni kell, integrálódni a termelési folyamatba

6 Problémák A tanulók alapkészségeinek hiány
A tanulás iránti érdektelenség Teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Minden iskola azt csinál, amit akar!

7 A lemaradás alapvető oka az elemi készségek hiányosságai Magyarország eredményei a 2006-os PISA felmérésben

8 Problémák és következmények
Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni a szakiskolát választják Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása

9 Képzés azonos értékű a diplomás képzéssel
Iskola és az üzem optimálisan vegyül, de az iskola legyen tartózkodó A tanulót a cég veszi fel! 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti Minél több idő eltöltése az üzemben

10 Az alternáló gyakorlati képzés előnyei
A fiatal tanonc szempontjából nézve: · A szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés · Gyakorlatorientált minőségi képzés · Cégek részére hozzáértő, azonnal működőképes munkaerő · Tanulószerződés: Munkaszerződés és munkabér · Szociális státusz és anyagi függetlenség A cég szempontjából nézve: ·   A cég versenyképességének javítása ·   A foglalkoztatás színvonalának és minőségének javítása ·  A cég kompetencia igényeinek megfelelő képzés ·   A betaníttatás költségeinek megspórolása · A téves foglalkoztatás veszélyének minimalizálása

11

12 A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2017-ig

13

14 A népesség aktivitási státusz szerinti megoszlása, 2009. IV
A népesség aktivitási státusz szerinti megoszlása, IV. negyedév ( a teljes népesség %-ban)

15 Forrás: KSH, év között

16

17

18 Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya
16-18 év a legkritikusabb! között általános iskolába járók száma: lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %) 2010-ben a 18 évet betöltött korosztály létszáma 125 ezer fő volt, ebből 25 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (20%)

19 Alacsony ifjúsági munkanélküliség és a jó
szakképzési rendszer AHK No. 2 Strikt bilateral Ca. 10. größte AHK weltweit Forrás: Eurostat 19

20 Forrás: KSH

21

22 Vállalati gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon
2517 2517 1596 1596 kőműves szobafestő

23

24

25

26 Civilizációs tantárgyak
Alapvető műveltségi ismeretek, gyakorlatias és életközpontú tanulási mezők. Személyi, társadalmi és kulturális tudatosság fejlesztése Alapvető írás, olvasás, számolás és szövegértés Idegen nyelvi kommunikáció, szakmai központú idegen nyelv Életvezetési ismeretek, mentálhigénia, egészséges életmód Állampolgári ismeretek, felkészítés a munka világára Alkalmazott számítástechnika, infokommunikációs ismeretek Környezetünk védelme, fenntartható fejlődés, modern világ

27

28 A tanulószerződés intézményrendszere
A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek A munka világába történő átmenet segítése A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény 48 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben Évente kb. 7 milliárd Ft juttatás a tanulóknak A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája, érzékeny barométer, gazdaság-közeli képzés lelke

29 Szakképesítések kiválasztása
Szakmai tartalomban legnagyobb deficitek, kritikus szakmák A gyakorlati óraszámok túlzottan alacsony száma A szakmák munkaerő-piaci súlya A tanulók és vizsgázók száma Modulok kezelhetetlen száma és összetétele Iskolarendszerű és felnőttképzés közötti helyes arányok

30 A szakmai dokumentációk felülvizsgálata
Egyszerűsítés, ésszerűsítés, áttekinthetőség Új OKJ: kompetencia elvűség, modularitás, gyakorlatorientáltság 420 alap szakképesítés, kimenet, modul Közös modulok felülvizsgálata szakmacsoportonként Modulok számának korlátozása, szakmánként 6 modul Minimum óraszámok meghatározása, felnőttképzésben is Elavult technológiák, munka műveletek, ismeretek: up to date, szakmai tartalmak aktualizálása Szakmai követelménymodulok új struktúrája

31 Központi program SZVK-hoz hasonlóan jogszabályi rangra emelése
Törzsanyag jellegének erősítése, folyamatszabályozás A szakma lényegének pontos definiálása, kulcskompetenciák A kompetenciák mögött lévő ismeretek precíz meghatározása A cselekvési kompetenciák meghatározó szerepe Elméletigényes gyakorlat – fából vaskarika Szabad sáv beintegrálása, nyári gyakorlat növelése 140 ill órára A gyakorlati képzéshez kapcsolódó tananyagtartalmak erősítése

32 Fejlesztés politikai koncepció
SZVK, Központi program, Szintvizsga, Záróvizsga szinergiában Fejlesztői team-ek portfoliója Szakmai szervezetek, TISZK-kek, felnőtt képzők Elektronikus nyilvánosság Beszámíthatóság a vizsgáknál, szintvizsga Zsákutcás jelleg megszüntetése, szakmunkás érettségi: választ- ható komplex alapműveltségi vizsga, érettségi nélküli középiskola Szakmunkás életpálya modell, mesterképzés, FSZ, Bsc

33 Fejlesztéspolitikai koncepció
Pedagógusok mentális felkészítése, változás menedzsment, Fejlesztéshez szükséges segédanyagok, módszertani útmutatók, sztenderdek, sablonok kidolgozása Gyakorlati képzés helyi programjához: best practice Tankötelezettség 17 éves korhatárra történő leszállítása A gyakorlati képzés súlyának, szerepének a növelése Ellenőrzés szakmai-padagógiai erősítése, gyakorlati oktatók felkészültségének növelése, gazdálkodók képzési hajlandóságának javítása Iskolai tanműhelyi képzés 140%-os normatíva, kamarai garancia vállalás az üzemi gyakorlati képzéshez

34 Vizsgáztatás: bonyolult, bürokratikus, hosszú

35 A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése
Vizsga: Magas képzettség garanciája kell, hogy legyen, munkaerő-piacon mindenhol bizalom legyen a végzettség iránt! Modulok átrendezése a szakmai tudás méréséhez: kettő, maximum három napos vizsga: szakmánként maximum 12 feladat Modulrendszer lényege a beszámíthatóság: modulzáró vizsga felnőttképzésben, szintvizsga iskolarendszerű képzésben Vizsgafeladatból, vizsgatevékenységből, mint legkisebb egységből lehessen felmentést adni (SZKTV írásbeli vizsga)

36 A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése
Gyakorlati vizsgán komplex cselekvési kompetenciákat és a munkaműveleteket súlyozottan kell figyelembe venni Felnőttképzésben a tulajdonságkompetenciák mérése és eredménye nem a valóságot tükrözi ezért a bizonyítványba történő beszámítását célszerű elhagyni

37 „A legfőbb törvény a józan ész”

38

39