13. tétel. • Egy költségvetési szerv jön létre, amelyre kiterjed a közbeszerzési törvény alanyi hatálya, mivel klasszikus ajánlatkérőnek minősül. Az ajánlatkérő.

Az előadások a következő témára: "13. tétel. • Egy költségvetési szerv jön létre, amelyre kiterjed a közbeszerzési törvény alanyi hatálya, mivel klasszikus ajánlatkérőnek minősül. Az ajánlatkérő."— Előadás másolata:

1 13. tétel

2 • Egy költségvetési szerv jön létre, amelyre kiterjed a közbeszerzési törvény alanyi hatálya, mivel klasszikus ajánlatkérőnek minősül. Az ajánlatkérő Öntől kér tanácsot arra vonatkozóan, hogy általánosságban milyen kötelezettségek terhelik. Ismert előtte, hogy az adott évben számos közbeszerzési eljárást fog kiírni. Arra is kíváncsi az ajánlatkérő, hogy miképpen kell a döntési folyamatot kialakítania, van-e valamely erre vonatkozó előírás. Szintén érdekli, hogy a saját emberével le tudja-e folytatni az eljárásokat, milyen szakértelmet kell biztosítania az eljárásokhoz. Alaphelyzet:

3 • Ismertesse az ajánlatkérővel, hogy milyen kötelezettségek terhelik, hogyan készülhet fel megfelelően a közbeszerzési eljárások lebonyolítására! • Ajánlatkérő arra vonatkozóan is tájékoztatását kéri, hogy a megindítani tervezett építési beruházás iránti közbeszerzési eljárásában miként járjon el, ha nem kizárólag csak az ajánlati ár alapján kívánja kiválasztani a nyertest. • Milyen részszempontokat, módszereket javasol, és miként állapítja meg a súlyszámokat, hogy ne legyen kénytelen a drágább ajánlatot benyújtóval szerződést kötni? Kérdések

4 • Bejelentkezési kötelezettség • Közbeszerzési szabályzat készítése • Közbeszerzési terv készítése • Szakértelem biztosítása, bíráló bizottság felállítása • Összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja, részszempontok, módszerek, értékelési ponttartomány, súlyszám Információtartalom vázlata:

5 Bejelentkezési kötelezettség A Kbt. 21. § (1) bekezdés alapján az ajánlatkérők - kivéve a 6. § (1) bekezdés g)-h) pontja szerinti ajánlatkérőket - kötelesek a Kbt. hatálya alá tartozásukról, valamint adataikban bekövetkezett változásról a Közbeszerzési Hatóságot értesíteni a Kbt. hatálya alá kerülésüktől, illetve a változástól számított harminc napon belül. A Közbeszerzési Hatóság naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről (ajánlatkérők nyilvántartása), és azt a honlapján (www.kozbeszerzes.hu) közzéteszi, továbbá a nyilvántartásban szereplő ajánlatkérőkről szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére. Amennyiben az érintett szervezet a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az érintett szervezet a Kbt. hatálya alá tartozása kétséges, a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezheti. A Kbt. 141. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását ha az érintett szervezet a Közbeszerzési Hatóság felhívása ellenére sem tesz eleget a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listájába való bejelentkezési, illetve bejelentési kötelezettségének.

6 Közbeszerzési szabályzat készítése A Kbt. 22. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, vagy testületeket. Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, a fentieknek megfelelő közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól - az abban meghatározott módon - való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az előbbi bekezdésben foglaltakat.

7 • A Kbt. V. Fejezet (A közzétételre és kommunikációra vonatkozó szabályok), „A közzététel, adatszolgáltatás és közbeszerzési tervezés szabályai” 31. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban - amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges a saját vagy fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) a terv vagy a terv módosításának elfogadását követően haladéktalanul. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. • A Kbt. 33. § (1) bekezdése alapján a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott ajánlatkérők - kivéve a XIV. Fejezet szerint eljáró ajánlatkérőket, valamint a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános. • A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. • A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. • Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy a jogszabályban az ajánlatkérő ellenőrzésére feljogosított szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni. Közbeszerzési terv készítése

8 Szakértelem biztosítása, bíráló bizottság felállítása A Kbt. 22. § (3) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük. Az ajánlatkérő az előbbi bekezdésben meghatározott szakértelemmel rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak a - szükség esetén a hiánypótlást, felvilágosítás vagy indokolás [67-70. §] megadását követő - 63. § (3)-(4) bekezdése szerinti elbírálására. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.

9 A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját. Kbt. 71. § (2) bekezdése alapján az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot. A fentiekben foglaltakat az eljárást megindító felhívásban kell megadni [adható pontszám alsó és felső határát és a módszert az egyéb információk körében] azzal, hogy a módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. A módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzési Hatóság útmutatót készít: (A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról (KÉ 2012. évi 61. szám; 2012. június 1.)) Összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja, részszempontok, módszerek, értékelési ponttartomány, súlyszám 1.

10 Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó értékelési szemponton vagy részszemponton (alszemponton) kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az eljárást megindító felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a ponthatár felső határával azonos számú pontot ad, valamint jogosult meghatározni olyan elvárást is, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet. A részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges 55. § (1) bekezdése szerinti alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi és fenntarthatósági tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság, költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke; d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja, részszempontok, módszerek, értékelési ponttartomány, súlyszám 2.

11 Összegezve: Klasszikus ajánlatkérő kötelezettségei a fentiek alapján tehát: •a Közbeszerzési Hatóságot értesíteni kell a Kbt. hatálya alá kerülésről, illetve a változásról (Kbt. 21. § - fentiek alapján!) •Közbeszerzési szabályzatot kell készíteni (Kbt. 22. § - fentiek alapján!) •Közbeszerzési tervet kell készíteni (Kbt. 31-33. § - fentiek alapján!) • Eljárásairól éves statisztikai összegezést kell készíteni (92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet alapján!) A Rendelet 12. fejezet (Éves statisztikai összegezések) 36. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről a rendeletben meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Hatóságnak. A Hatóság az éves statisztikai összegezések, valamint a hirdetmények alapján elkészített összesített statisztikai jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év október 31. napjáig megküldi az Európai Bizottságnak. Ha az ajánlatkérő a tárgyévet követő év május 31. napjáig nem küldi meg az éves statisztikai összegezést, a Hatóság elnöke felhívja az ajánlatkérőt az összegezés harminc napon belüli megküldésére, és egyben figyelmezteti, hogy ha az összegezést nem küldi meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását fogja kezdeményezni. Az éves statisztikai összegezés mintáját (klasszikus ajánlatkérő esetén) a Rendelet 11. számú melléklete tartalmazza. Az éves statisztikai összegezést a Kbt. 31. §-a szerint kell közzétenni (saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzési Hatóság vagy önkormányzati intézmény esetén a fenntartó honlapján közzétenni).

12 • A döntési folyamatok kialakítására a Kbt. 22. §-a alapján (fent részletezettek szerint) a közbeszerzési szabályzatot kell az ajánlatkérőnek kialakítania. Amennyiben a Kbt. 22. §-ban előírt szakértelemmel - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelem - rendelkezik a saját embere, úgy az eljárás lefolytatását azok bevonásával meg tudja tenni. • Amennyiben az ajánlatkérő értékelés során nem kizárólag csak az ajánlati ár alapján kívánja kiválasztani a nyertest, úgy értékelés módjának a Kbt. 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása módszer ajánlott (fentiek alapján). Részszempontnak meg kell jelölni az ellenszolgáltatás mértékét (Kbt. 71. § (4) bekezdés b) pontja), továbbá olyan szempontokat (pl.: teljesítés határideje, jótállás stb.), amelyek az ajánlatkérő számára kiemelten fontosak ezért értékelésükkel az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatok érkezhetnek. • Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő ne legyen kénytelen a drágább ajánlatot benyújtóval szerződést kötni, javasolt az ellenszolgáltatás mértéke részszempont súlyszámának magasabb érékben történő meghatározása a többi részszemponthoz képest. Összegezve: