Társadalmi innováció és szociális szövetkezetek vidéki téségekben

Az előadások a következő témára: "Társadalmi innováció és szociális szövetkezetek vidéki téségekben"— Előadás másolata:

1 Társadalmi innováció és szociális szövetkezetek vidéki téségekben
Kaposvár, G. Fekete Éva

2 Új hangsúlyok a (vidék)fejlesztésben
EU Place-based CLLD Társadalmi innováció Szociális gazdaság MO Megye Gazdaság prioritása Munka alapú társadalom / önellátás Közfoglalkoztatás Koncentráció

3 Innováció „Új elképzelés, ami működik”
Az innováció klasszikus értelmezése a gazdaságra vonatkozik, K+F-ben realizálódik A gazdaság új kihívásokkal néz szembe: verseny: tudásnövelési kényszer területiség / glokalizáció fenntarthatóság társadalmi problémák (foglalkoztatás, szegénység) értékváltás társadalmi tényezők felértékelődése

4 Társadalmi innováció A társadalmi szempontoknak a gazdaságiak felé helyezése (paradigma-váltás) A társadalmi erőforrások bevonása a gazdaság működésébe és az általa gerjesztett problémák megoldásába társadalmi tőke , hálózatok, társadalmi részvétel, önkéntesség, szabad felhasználású szellemi termékek, helyi tudás A társadalmat működtető értékek és struktúrák megújítása partnerség, jó kormányzás, kommunikáció, társadalmi mozgalmak Új működő elképzelés a piac és a public szektor által ki nem elégített szükségletek kielégítésére Társadalmi igények kielégítését célzó innovatív tevékenységek, melyeket elsődlegesen társadalmi célokkal rendelkező szervezetek fejlesztenek ki és terjesztenek

5 Társadalmi vállalkozás (1)
NESsT: (1) innovatív megoldás a társadalmi problémákra, (2) kettős cél: pénzügyi fenntarthatóság javítása, és jelentős társadalmi hatás elérése, (3) jó minőségű termékek és szolgáltatások eladása folyamatos felelős hozzáállással (non-profit, köz-, és üzleti szervezetek egyaránt lehetnek, hátrányos helyzetű emberekhez kötődő társadalmi célokat preferálnak. (Tóth at al, 2011)

6 Társadalmi vállalkozás (2)
TÁMOP Kézikönyv (EU Fehér Könyv alapján): (1) nem kormányzati szervek, (2) elsődlegesen önfoglalkoztatást célzó piaci termelés, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek, (3) alapértékek: önkéntesség, együttműködés, szolidaritás és felelősség, (4) profitszétosztás tilalma, (5) társadalmi elkötelezettség. (munkanélküliség csökkentése és a segélyezés csökkentése a preferált cél.) (Petheő at al 2010)

7 Társadalmi vállalkozás (3)
Conscise4 kutatási program: (1) non-profit szervezet; (2) társadalmi célokat szándékozik megvalósítani üzleti tevékenységeken keresztül; (3) magánszemélyek számára nem engedi a vagyon szétosztását, az a társadalmi cél szerinti célcsoport javát szolgálja, (4) önkéntességen alapuló intézményi struktúrában valósul meg; (5) támogatja a kölcsönösen előnyös együttműködést az adott ágazatban működő más szervezetekkel. (Petheő 2009)

8 Társadalmi vállalkozás (4)
EU Act on Social enterprises: (1) az üzleti tevékenységüket a közösség javát szolgáló szociális vagy társadalmi cél érdekében, gyakran magas szintű társadalmi innováció formájában végzik, (2) a profitot eme társadalmi cél elérése érdekében visszaforgatják , (3) a szervezeti és tulajdoni forma visszatükrözi küldetésüket, (4) demokratikus vagy részvételi alapelvekre épülnek vagy a társadalmi igazságosságra összpontosítanak.

9 Szociális szövetkezet
Egy a társadalmi vállalkozások közül: üzleti tevékenységet végez a társadalmi cél az elsődleges nincs profit-szétosztás + Szövetkezet: a tagok jóllétét szolgálja önkéntességen alapul demokratikus döntéshozás

10 Szövetkezeti alapelvek
Önkéntes és nyitott tagság Demokratikus tagi ellenőrzés A tagok gazdasági részvétele Autonómia és függetlenség Oktatás, képzés és tájékoztatás Szövetkezetek közötti együttműködés Közösségi felelősség Nem minden szövetkezet társadalmi vállalkozás – és fordítva

11 Magyarországi szociális szövetkezetek
2006, 2013 Új szereplők a tagok között: Belépés megkönnyítése: Tagi munkavégzési jogviszony létrehozása: Átmenet biztosítása a közfoglalkoztatásból:

12 Társadalmi innováció vidéken - a vidék sajátosságai
Alacsony koncentráció – hiányos szolgáltatások Természethez való közelség – érték és felelősség Centrumoktól való távolság – információs elzártság, magára hagyatottság Lassabb kulturális változások – megőrzött értékek

13 A társadalmi innováció potenciális területei (társadalmi célok) vidéki térségekben (1)
alacsony koncentráció, centrumtól való távolság alternatív (kisléptékű) szolgáltatási módok bevezetése: oktatás, művelődés, egészségügy, szociális gondoskodás, kommunális szolgáltatások depriváció csökkentése / felzárkózás város-vidék kapcsolatok erősítése: (fizikai, információs, társadalmi) hálózatok építése, közlekedés, reprezentáció integráció

14 A társadalmi innováció potenciális területei (társadalmi célok) vidéki térségekben (2)
természetközelség környezeti fenntarthatóság erősítése: természetvédelem, tájfenntartás, erdősítés, alternatív energiaforrások használata, hulladékkezelés, lakások felújítása, település-karbantartás egészséges lakókörnyezet biztosítása helyi (természeti és kulturális) erőforrások hasznosítása: tájjellegű élelmiszertermelés, rekreációs lehetőségek bővítése, lakóingatlanok kiajánlása megélhetés biztosítása, önrendelkezés erősítése, fiatalok letelepedése

15 A társadalmi innováció potenciális területei (társadalmi célok) vidéki térségekben (3)
kulturális változások: tudáskészlet bővítése: helyi tudás, szaktudás, digitális írástudás tudástársadalomhoz kapcsolódás elősegítése kulturális örökség őrzése, hagyományápolás: gyűjtés, bemutatás identitás megőrzése, erőforrás-bővítés jó kormányzás: közösségek erősítése közvetlen részvétel elérése, kapacitásbővítés

16 Társadalmi innovációs kezdeményezések vidéki térségekben
Megélhetést segítő kezdeményezések: Önellátó falu (Túristvándi, Belecska), Közösségi támogatású mezőgazdálkodás (USA-Wisconsin), Közösségi erdészet (Franciaország), Vidéki termékek városi boltja (Portugália), Bio-gazdálkodás (Hernádszentandrás).  Szociális szolgáltatások: Szociális bolthálózat (), Faluétterem (Belgium), Szolgáltatás-jegyrendszer (Belgium), Idősgondozó hálózat (), Nyugdíjas korrepetitorok ().  Infrastruktúrát javító szolgáltatások: Közösségi közlekedés (Franciaország), Hulladékgyűjtés és újrahasznosítás (India), Alternatív energiaforrások hasznosítása (Németország), Tájdoktorok és útdoktorok (Antwerpen).

17 Szociális szövetkezetek és a társadalmi innováció
Innovátorok vagy innovációk? Innováció: - új megközelítés, új szervezeti forma Innovátor: Új, eddig lefedetlen területekre lép be (nem csak mezőgazdaság!) Új, eddig nem bevont erőforrásokat hasznosít (értékesítési bevétel, önkéntesség, magántulajdonú ingatlan, adomány) Új, eddig nem létező kapcsolatokat, hálózatokat épít ki (termelő – fogyasztó, város-vidék)

18 Dilemmák A magyar vidék társadalmi problémáinak kezelésében
a szociális szövetkezet a legmegfelelőbb társadalmi vállalkozási forma? Prométheusz – Trójai faló – Frankestein? reálisan milyen területeken hozhatnak innovációkat a társadalmi vállalkozások / szociális szövetkezetek? Mihez kapnak állami / önkormányzati támogatást? milyen szerepet szán magának az állam, mekkora teret ad az önszerveződésnek?