Szent István Egyetem Általános Kutatásmódszertan Doktori (PhD) kurzusa Bevezetés a heurisztikába Köszöntjük a Hallgatót!

Az előadások a következő témára: "Szent István Egyetem Általános Kutatásmódszertan Doktori (PhD) kurzusa Bevezetés a heurisztikába Köszöntjük a Hallgatót!"— Előadás másolata:

1 Szent István Egyetem Általános Kutatásmódszertan Doktori (PhD) kurzusa Bevezetés a heurisztikába Köszöntjük a Hallgatót!

2

3 Az általános kutatásmódszertan vázlata 1. A diszciplína elhatárolása a szekunderkutatás alapján 2. A kutatások és írásművek "forgatókönyve” 3. A szakirodalom-kutatás és ismeretgazdálkodás 4.A tudományos írásművek módszertana 5. Szaknyelv használat és fejlesztés 6. Az ismeretalkotás módszerei a) Probléma megoldó gondolkodás b) Heurisztikus technikák c) Kreativitás lélektani fokozása 7. A kutatási eredmények értékelése és tervezése 8. A tudományos tevékenység értékelése és szervezése

4 Az általános kutatásmódszertan fontos részei: a problémamegoldó gondolkodás, a heurisztika és a kreativitás-fokozás, a kutatások és a tudományos munka értékelése, tercier kutatások gyümölcsei, vagyis olyan módszerek kidolgozása, amelyekkel a primer és szekunder kutatásokat végezzük. Az agy, a biológiai hardver nagy kapacitása kihasználatlan, mert "programozása" a gondolkodási technikát jelentő szoftver, nem kielégítő. Ezt pótolják a heurisztika és a kreatív módszerek.

5 Mit jelenthet a heurisztika a művelt ember számára? — Archimedes „Heurékája” Minden vízbe mártott test... „heurékázás” (a nagy felfedezés öröme) mégsem volna jó kifejezés — Bühler „ahá élménye” a tanulás közben kivilágosodó belátás „aháisztikának” mégsem mondanánk Kapcsolatos: a felismeréssel, rájövéssel, felfedezéssel, feltalálással, invencióval sőt még az intuícióval is

6

7 A heurisztika fogalma és kezdetei • Baumgarten (1714-1762) Aesthetica című művében a filozófiai megközelitést emliti „heuristica” néven • A heurisztika kapcsolatos a tanulással, Karl Bühler előbb említett „ahá” élményével. • Az ellentétek tanulmányozása és kombinálása ókori és középkori alkalmazások után a strukturalizmusban és a mátrix technikában került használatba. • A nyelv teszi lehetővé, hogy bizonyos „szabályok” szerint új gondolat szülessen az olvasottból. • Pólya György a „felfedezés-feltalálás” módszerének, helyesebben az alkotó gondolkodás technikájaként újítja fel, amit Descartes és Leibniz már a 16. században tervezett.

8 A heurisztika megoldási változatok képzése és azokból való választás; célra irányított felismerések elősegítése, módszeresen kiváltott logikus következtetés, fantázia vagy intuíció révén. Bolzano (1781-1848) szerint olyan kutatásban használható szabályok és módszerek, amilyent minden épeszű ember alkalmaz — nem tudatosan.

9 Történeti kialakulása • Fogalmát ismerték, nevét nem Papposz ie. 300 matematikai megoldások Descartes „értelemirányitás” szabályai Leibniz „ars inveniendi” de nem írja le • A szó megjelenik más értelemben Baumgarten 1750. Aesthetica, nála jelentése még filozófia Kant használja más (célirányosság) értelemben • Gyakorolják és kezdik így nevezni Bolzano (1791-1848) szabályait leírja Pólya György Svájcban 1931 nevét Papposz módszerével egyesíti USA 1956 „How to solve it” Lénárd Ferenc 1964 problémamegoldó gondolkodása • Az elnevezés gyökere Mikola Sándor-Beke Manó 1911 Heurisztika az elemi iskolai matematika oktatásban

10

11

12 A „gondolatgenerálás” fő formái

13 Néhány új alkotástechnikai gondolat: az asszociáció és analógia kiterjesztése • A tudományközi (transzdiszciplináris) analógiák • Más tudományágak mediatizált irodalmának hasznosítása • A nyelvközi (transzlingvális) asszociáció, a szavak formai és jelentésbeli hasonlósága alapján • A nyelv alkotási vonatkozásai és a szaknyelv fejlesztése összehasonlító terminológiai kutatással

14

15 Történelmünk, irodalmunk, szokásaink virágait, csokorrá a magyar nyelv köti össze. Használata nem választható el az ismeretek fejlesztésétől, a nyelv a tudásnak nemcsak teste, hanem lelke is. Nyelv nélkül nincs gondolkodás, a nemzeti nyelvek más-más gondolatot szülnek, több nyelv ismerete fokozza a gondolkodás hatékonyságát, a nyelv a nemzeti identitás megtestesítője, ezért korszerűsíteni kell ”szakmai nyelvújítással”.

16

17

18 1. Marketing ökölszabály: Hiányban az eladó, versenyző kínálatban a vevő az úr. Következtetés: ha nincs verseny, hiányra törekszik az eladó (a gyártó). 2. Megfigyelés: Ha többen eszik a cseresznyét a legszebbeket és gyorsabban szedegetnek és a maradékot ott hagyják. Az egyedül lassan cseresznyéző mindet megeszi, mert a szépeket hagyja a végére. Ökölszabály: A közös használat (fogyasztás) pazarláshoz vezet.

19 1+2. Ha nincs verseny és közös a haszon úgy hiány és pazarlás = szegénység uralkodik. Erre is érvényes közmondás (ökölszabály?): Közös lónak túrós a háta. De melyik közmondás segít a szegénység leküzdésében? Ki korán kel aranyat lel. De ha ez nem érvényesül, mert: ki korábban kel és több aranyat mégse lel (vagy nem ő lel), úgy nem küzdhető le a nyomorúság.

20 20 Példaként: Mátrixsorozat mint marketing- heurisztikum (utalás a tankönyvre) • 8 lépcsős kombinációs értékelő mátrixok (és ami belőlük következik) • 1/ Kettőből választás 339-341p), 2/ 2 x 2 szemantikai mátrix (14p/1-1), 3/ Többtagú diszkrét választék mátrix (208p/3-5), 4/ 10 x 10 kontinuus mátrix: pozicionáló kereszt (210p/3- 7), 5/ bipoláris polaritási profil (211/3-8), 6/ döntési táblázat (212/3-9), 7/ Nem kompenza- torikus súlyozott pontozás (334p, 342p) 8/ ökonómiai dimenziókkal végzett hasznosságbecslő számítás (328-337p)

21

22 A kutatásmódszertan oktatásának tartalma

23 23 Mátrixsorozat mint marketing- heurisztikum (utalás a tankönyben ábrák és oldalak) 1/ Kettőből választás 339-341p), 2/ 2 x 2 szemantikai mátrix (14p/1-1), 3/ Többtagú diszkrét választék mátrix (208p/3-5), 4/ 10 x 10 kontinuus mátrix: pozicionáló kereszt (210p/3-7), 5/ bipoláris polaritási profil (211/3-8), 6/ döntési táblázat (212/3-9), 7/ Nem kompenzatorikus súlyozott pontozás (334p, 342p) 4/ 10 x 10 kontinuus mátrix: pozicionáló kereszt (210p/3-7), 5/ bipoláris polaritási profil (211/3-8), 6/ döntési táblázat (212/3-9), 7/ Nem kompenzatorikus súlyozott pontozás (334p, 342p) 8/ ökonómiai dimenziókkal végzett hasznosságbecslő számítás (328-337p)

24 Mi hiányzik az ökonómiai értékelés módszertanából? 1. A tulajdonságok ökonómiai kifejezése, 2. A preferenciák és a direkt hasznosság mérése, 3.A bizonytalan jövő kvantifikált becslése. Megoldásuk heurisztikus mert: megközelítő pontosságú becslések, vélemények; előre jelzők (anticipáltak, jövőbe tekintők) a megismerhető részeikből egészre következtetők, eredményük arányszámokkal fejezhető ki, így szorzatosan vonhatók össze, és minden tényező hatása külön is kimutatható.

25

26 Kreativitásfokozás • Az egyéni lélektani állapotok inkább a transzcendens irányba hatnak • Gyakorlatilag a csoportdinamika alkalmazása az ami hasznosítható A team fogalma 5-7 multidiszciplináris tag A „körbejárásos” módszer Pontozás vagy rangsorolás Thurstone (műkorcsolya)

27 Mi a mai nap fő tanulsága? • A tudatosan alkalmazott gondolkodástechnika még a számítógépnél is újabb -- kiforratlanabb -- tudományág • A számítógép nagy lökést ad az ismeretfejlesztésnek, de trenirozott elme nélkül az nem valósítható meg • A ritka zseni, a „vak tyúk”szerencséje, és a szakember véletlen rábukkanása mellett egyre nagyobb szerephez juthat a gondolkodás technikája (a heurisztika és a tudatos kreativitásfokozás)

28