Tudománypolitikai Stratégia a 2014-2020 fejlesztési tervek tükrében  A Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform 2013. június 4. MTA SZTAKI Dr. KARDON.

Az előadások a következő témára: "Tudománypolitikai Stratégia a 2014-2020 fejlesztési tervek tükrében  A Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform 2013. június 4. MTA SZTAKI Dr. KARDON."— Előadás másolata:

1 Tudománypolitikai Stratégia a fejlesztési tervek tükrében  A Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform június 4. MTA SZTAKI Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai Főosztály 

2 Fő kihívások Versenyképes gazdaság vállalkozások munkaerő felsőoktatás
EMMI Tudománypolitikai Főosztály Versenyképes gazdaság vállalkozások munkaerő felsőoktatás kutatók A versenyképesség egyik legalapvetőbb feltétele, hogy legyenek versenyképes vállalatok (vállalkozások). Egy vállalkozás/vállalat nem lehet versenyképes versenyképes munkaerő nélkül. A versenyképes munkaerő igen jelentős része versenyképes felsőoktatási intézményekből jön. Nincs versenyképes felsőoktatás versenyképes kutatás nélkül.

3 Egyetem – Nemzetközi ipari kapcsolatok
EMMI Tudománypolitikai Főosztály Példa Egyetem – Nemzetközi ipari kapcsolatok

4 A kutatás-fejlesztés ráfordításai szektorok és pénzügyi források szerint Magyarországon
EMMI Tudománypolitikai Főosztály Pénzügyi forrás Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely Felsőoktatási kutatóhely Vállalkozási kutató- fejlesztő hely Összesen értéke, millió Ft aránya, % aránya % Vállalkozások 6 115,5 11,5 7 666,5 11,3 ,2 69,5 ,2 47,5 Állami költségvetés 41 001,9 77,3 51 189,9 75,4 30517,1 14,5 ,3 38,1 Nonprofit 102,5 0,2 2 982,7 4,4 245,8 0,1 3 331,0 1,0 Külföldi forrás 5 815,4 11,0 6 085,2 8,9 33 366,2 15,9 45 266,8 13,4 53 035,3 100,0 67 924,3 ,3 (2011, KSH) Magyarországon a kutató-fejlesztő intézetek, egyéb kutatóhelyek, illetve a felsőoktatási kutatóhelyek részére az ipar/vállalkozások által nyújtott pénzbeli támogatások aránya alig haladja meg a 11%-ot. A legtöbb forrást, több mint 75%-ot a költségvetés adja.

5 A klasszikus európai felfogás az egyetem és az ipar együttműködéséről
EMMI Tudománypolitikai Főosztály A klasszikus európai felfogás az egyetem és az ipar együttműködéséről Ipar Egyetem kutatási szerződések adományok szabadalmi jogdíjak

6 Adománygyűjtés (fundraising)
Félreértések az egyetem és az ipar együttműködésének jellegével kapcsolatban a Stanford Egyetem és a Szilícium-völgy példáján keresztül Első félreértés: hogy az ipar jelentősen támogatja a kutatást a Stanford Egyetemen Forrás Stanford MIT USA Energiaügyi Minisztérium 28.9% 14.6% USA Egészségügyi Minisztériuma 25.5% 18.6% NASA 12.6% 7.7% USA Védelmi Minisztériuma 9.4% 17.9% Nemzeti Tudományos Alap (NSF) 6.0% 11.7% Ipar 15.0% 19.3% Egyéb 2.6% 10.2% Az ipar által támogatott kutatások aránya az összes kutatási támogatás 20%-ánál kevesebb Második félreértés: hogy a szabadalmak jelentős bevételt jelentenek a Stanford Egyetemnek a ban: 107 új licensz szerződés, 2008-ban közel 400 új találmány bejelentés a ban a bruttó jogdíj bevétel 344 technológiai fejlesztésből származott, és csak 36 eredményezett min. százezer dollárt, három pedig min. egy millió dollárt ban a jogdíjakból származó bevétel 62.5 millió dollár volt, amely a Stanford Egyetem évi 3,7 milliárd dolláros költségvetésének kevesebb, mint 1,7 %-a Harmadik félreértés: a szilícium-völgy ipara jelentős pénzbeli támogatást nyújt a Stanford Egyetemnek Adománygyűjtés (fundraising) Millió $ A Szilícium-völgy ipara által nyújtott pénzbeli támogatás 2008-ban kevesebb volt, mint 800 millió dollár

7 Stanford és innováció (konklúziók)
EMMI Tudománypolitikai Főosztály Az adományok főleg csak sikeres magánemberektől származnak A kutatásokat alapvetően a kormányzat támogatja A szabadalmak csak 1,7%-os jövedelmet jelentenek Összefoglalva… Akkor miért érezzük úgy, hogy olyan erős a kapcsolat a Stanford Egyetem és a Szilícium-völgy között ? A Stanford Egyetemből kinövő spin-off vállalkozások éves árbevétele ~ 400 milliárd dollár, megközelítőleg egyharmada a Szilícium-völgy éves árbevételének. A vállalkozások hányad része alkalmazza közvetett vagy közvetlen módon a stanfordi technológiai fejlesztéseket? Az 1200 Stanfordból kinövő vállalkozásnak (spin-off) csak 5 %-a használja a Stanfordban kifejlesztett technológiát! Technológiával <<A mítosz>> Képzett emberekkel <<A valóság>> Mivel járul hozzá akkor a Stanford Egyetem a Szilícium-völgyhöz? Valószínűleg a legfontosabb dolog, amivel Stanford hozzájárult a szilícium-völgyi fejlesztésekhez, hogy odavonzotta és képezte a tehetséges hallgatókat, akik közülük sokat kiválasztottak, hogy a térségben maradjanak és ott dolgozzanak tovább. A legfontosabb előnyök egy egyetem (és egy társadalom) számára nem a jogdíjak …hanem az a technológiai közösség, amelyet az egyetem támogat és fejleszt.

8 Összegzés: a Stanford-Szilicium-völgy modell
EMMI Tudománypolitikai Főosztály Összegzés: a Stanford-Szilicium-völgy modell Képzett emberek Virágzó ipar Sikeres egyének Vonzó egyetem Tehetséges diákok és a tanárok

9 K+F+I támogatások, támogatási lehetőségek 2007-2013
EMMI Tudománypolitikai Főosztály Alapkutatás Alkalmazott kutatás - Innováció Hazai elosztású Költségvetési Bázis alapú / normatív jellegű támogatások MTA: intézményfinanszírozás Felsőoktatási intézmények: tudományos normatíva / 2013-től tudományos – intézményi illetve kiválósági támogatás pályázati / pályázati logikájú források OTKA MTA Lendület program KTIA: költségvetési forrás + innovációs járulék EU által társfinanszírozott ESZA : TÁMOP 4. prioritás: Felsőoktatás fejlesztés KMR: : TÁMOP 4. KMR: KTIA tükörpályázatok ERFA : GOP 1.: K+F+I prioritás KMR: KMOP 1.: K+F+I prioritás TIOP 1.3: Felsőoktatási infrastruktúra KMOP 4.2: Felsőoktatási infrastruktúra EU elosztású Norvég Alap / EGT Finanszírozási Mechanizmus EU Keretprogram : FP7 : Horizon2020: FP8

10 A tervezés keretrendszere
EMMI Tudománypolitikai Főosztály A tervezés keretrendszere  Az Európa 2020 stratégia célkitűzései A kohéziós jogszabálytervezetben megadott 11 tematikus célkitűzés A Bizottság által megfogalmazott országspecifikus ajánlások Az adott ország által Nemzeti Reformprogramja

11 2014-2020-as tervezési ciklus indikatív Operatív Programjai és forrásmegosztása
EMMI Tudománypolitikai Főosztály Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat alapján az operatív programok indikatív megnevezése Operatív program (indikatív megnevezés) Forrás Tervezésért első helyen felelős tárca Irányító hatóság elhelyezése Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA NGM Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) ERFA, KA NFM Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) NFM, VM Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) (kb. 10%-a az összforrásnak) ERFA, ESZA EMMI Koordinációs OP (KOP) KA ME „Vidékfejlesztés, halászat” OP EMVA, ETHA VM

12 EMMI Tudománypolitikai Főosztály Humán erőforrás-fejlesztés a as időszakban – lényeges változások az előző tervezési időszakhoz képest Operatív Program neve a as tervezési időszakban Új elnevezés, valamint változások a as tervezési időszakban TÁMOP EFOP TIOP Oktatási és képzési infrastruktúra esetében: K+F célú infrastruktúra esetében: GINOP Források a Közép-magyarországi régióban: VEKOP GOP KMOP Regionális Operatív Programok (DAOP, ÉAOP, ÉMOP, KDOP, DDOP, NYDOP) TOP KEOP KEHOP

13 Regionális forrás felhasználási elvek
EMMI Tudománypolitikai Főosztály Regionális forrás felhasználási elvek Kevésbé fejlett régiók (6) A pályázatok (EU) támogatásintenzitása: max % A felhasználható források 50%-a kötött EU2020 célokra Források összekapcsolhatók lesznek, integrált fejlesztési lehetőségek (ITI, CLLD) Fejlettebb, ún. versenyképességi régiók - Közép-Magyarország Pályázatok (EU) támogatásintenzitása: max. 60% A felhasználható források 80%-a kötött EU2020 célokra ESZA minimum 40%

14 Mi várható a végrehajtásban?
EMMI Tudománypolitikai Főosztály Mi várható a végrehajtásban? Egyszerűsített eljárásrend a támogatási döntések meghozatalában Elsősorban vissza nem térítendő támogatások nyújtására kell törekedni, a fejlesztéspolitikai önerő minimalizálása mellett A finanszírozási mechanizmusban a koncentrált, az integrált, illetve a területiség elvét figyelembe vevő forrásfelhasználás kerül előtérbe Az intézményrendszert illetően nagyobb szerepet kapnak a megyék Az eredményesebb forrásfelhasználás érdekében, a források felhasználása közelebb kerül a szakmai döntéshozatalhoz

15 Humán erőforrás-fejlesztés a 2014-20-as időszakban
EMMI Tudománypolitikai Főosztály Humán erőforrás-fejlesztés a as időszakban Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program oktatási és K+F relevanciájú céljai és kapcsolódó beruházási prioritások Gyarapodó tudástőke Korai iskolaelhagyás csökkentése (ESZA) A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése (ESZA) Felsőfokú képzettségi szint növelése (ESZA) Az egész életen át tartó tanulás minőségének és az ahhoz való hozzáférés javítása (ESZA) A gyarapodó tudástőke célját szolgáló minőségi közszolgáltatások nyújtása (ESZA+ERFA) Innováció Kutatás, innováció és intelligens szakosodás a humán területeken (ESZA)

16 EMMI Tudománypolitikai Főosztály Humán erőforrás-fejlesztés a as időszakban – Az EFOP oktatási és K+F relevanciájú prioritástengelyei és intézkedései Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében a gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése KMR területén tervezett oktatási beruházások Gyarapodó tudástőke Korai iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése a köznevelés eszközeivel, a köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása Korai iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése a köznevelésen kívüli eszközökkel A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, (formális oktatás) A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, minőségének fejlesztése Tehetséggondozás a köznevelésben A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése A felsőoktatás minőségi színvonalának emelése Részvétel növelése az egész életen át tartó tanulásban széleskörű hozzáférési eszközök alkalmazásával beleértve a nem-formális és informális tanulási formákat is Innováció és kreativitás fejlesztése és támogatása az élethosszig tartó tanulás segítségével Tudásbázis növelése, szemléletformálási és tájékoztatási akciók Intelligens szakosodás a felfedező kutatásokban Az alapkutatások nemzetközi versenyképességének növelése Tudományos utánpótlás javítása 2 db oktatás relevanciájú prioritás: Oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztés (ebbe nem tartozik bele a K+F infrastruktúra – azt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program kereteiből lehet megvalósítani) Oktatási és képzési valamint K+F+I humánerőforrások fejlesztése (közoktatás, felsőoktatás és K+F) Az operatív programon belüli forrásallokáció még most is tárgyalások alapját képezi. Lényeges különbség az előző operatív programhoz képest: Több külön intézkedés a K+F humánerőforrások magas színvonalának biztosításához Egy prioritástengelyen belül helyezkedik el a közoktatás és a felsőoktatás is. Felsőoktatás fejlesztés Tudománypolitika

17 Emberi Erőforrások Minisztériuma
A as fejlesztési ciklus tudománypolitikai és felsőoktatási célkitűzései EMMI Tudománypolitikai Főosztály Tudománypolitika Az alapkutatást folytató intézmények együttműködése Intelligens szakosodás Tudásháromszög (K-I-O) erősítése felsőoktatási intézményekre alapozva Az egyetemi-akadémia és a vállalati kapacitások összehangolásának elősegítése Alapkutatások nemzetközi versenyképességének növelése Tudományos tartalmakhoz való hozzáférés javítása (ÁFA csökkentése, open access) H2020 közvetlen brüsszeli pályázatokban a hazai részvétel növelése, „rásegítő” támogatásokkal Nemzetközi kutatástechnológiai kapcsolatok erősítése, összehangolt támogatási rendszer Tudományos utánpótlás biztosítása, kutatói állomány biztosítása (kutatói, oktatói életpálya teljesítményalapú támogatása, kiválóságok támogatása, TB-i feltételrendszer folyamatossá tétele) A kutatási infrastruktúra ütemes megújítása (hálózati alapinfrastruktúra és a szuper-számítástechnikai kapacitás, műszer és laborfejlesztések) Energetikai és közlekedési beavatkozások (kutatási-oktatási létesítmények energiahatékonyságának növelése, közösségi és kerékpáros közlekedéssel való megközelítésének fejlesztése) Felsőoktatás fejlesztés, a tudományos utánpótlás biztosítása Felsőfokú képzettségi szint növelése, hozzáférés javítása A felsőoktatás minőségének és hatékonyságának növelése (felsőoktatás és gazdaság kapcsolatnak erősítése, képzések megújítása) Emberi Erőforrások Minisztériuma

18 Tematikus célok és források a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban
EMMI Tudománypolitikai Főosztály ERFA ESZA KA Tematikus célok 1. kutatás, technológiafejlesztés és innováció erősítése; 2. információs, kommunikációs technológiák hozzáférésének elősegítése, minőségi javítása; 3. KKV-k az agrár- és halászati szektor versenyképességének növelése és a vízkultúrák támogatása 4. az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállás támogatása minden szektorban; 5. a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázatmegelőzés és -kezelés ösztönzése; 6. környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése; 7. fenntartható közlekedés megteremtése és a hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása; 8. foglalkoztatás növelése és munkaerő-piaci mobilitás támogatása; 9. társadalmi befogadás ösztönzése és szegénység elleni küzdelem; 10. oktatási beruházások, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás elősegítése; 11. intézményi kapacitás és hatékony közigazgatás megteremtése

19 2014–2020 közötti EU-s fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok prioritásai (1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program  Intelligens Közlekedésfejlesztés Operatív Program  Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program  Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program  Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program  Magyar Halászati Operatív Program  Vidékfejlesztési Program  versenyképes kis- és középvállalkozási szektor nemzetközi közúti, vasúti és vízi úti elérhetőség javítása infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén klímaváltozásra történő felkészülés intelligens és tudásalapú növekedés, versenyképes gazdaság- megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és speciális térségi programok fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság javítása fejlesztések a társadalmi befogadás érdekében víziközmű-szolgáltatás fejlesztése integrált települési és közösségi infrastruktúra-fejlesztés nagyvárosi térségek integrált településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség-javító programjai, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása, az élelmiszerlánc- szervezés és a kockázatkezelés előmozdítása kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása infrastrukturális beruházások az oktatás és kultúra területén vízvédelemmel, hulladékgazdálkodással és levegőminőséggel és a zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok Pest megyei városokra és térségeikre kisváros-térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési programok közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása, valamint a foglalkoztatás és a területi kohézió növelése mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása innováció és kutatás-fejlesztés, az infokommunikációs technológia fejlesztése integrált, fenntartható elővárosi mobilitási rendszerek fejlesztése a nagyvárosokban oktatási, kulturális fejlesztések természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések a tudásgazdaságot, társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok decentralizált társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban rekreációs, egészségügyi szolgáltatások és turizmusfejlesztés, a kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés közigazgatási infrastruktúra feltételeinek javítása és a kutatási fejlesztések megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés, szociális szövetkezetek és önellátó gazdálkodás támogatása a vidéki térségekben foglalkoztatás ösztönzése és üzleti környezet fejlesztése energetikai, környezetügyi kutatás-fejlesztés és innováció, szemléletformálás

20 K+F+I támogatások, támogatási lehetőségek: 2014-2020
EMMI Tudománypolitikai Főosztály K+F+I támogatások, támogatási lehetőségek: HAZAI KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK OTKA KTIA STRUKTURÁLIS ALAPOK: ESZA / ERFA (tematikus célterületek) – (TERVEZÉS ALATT) 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése (tematikus célterület) 1 (a) ERFA: a kutatási és innovációs infrastruktúra fejlesztése GINOP KMR : VEKOP + (?) 1 (b) ERFA: a vállalkozások és felsőoktatási intézmények együttműködések támogatása, szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, hálózatépítés, klaszterek 1 (c) ERFA: technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok 1 (d) ESZA: (d) a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése, posztgraduális képzések kidolgozása, kutatói képzési programok, a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítés EFOP KMR:?  10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 10 (a) ERFA: oktatási és képzési infrastruktúrák fejlesztése EFOP KMR : (?) 10 (c) ERFA: a felsőfokú oktatás minőségének, és hozzáférhetőségének javítása 10 (d) ESZA: az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása, duális képzési rendszerek HORIZON 2020

21 EMMI Tudománypolitikai Főosztály K+F kiválóság és kohéziós politika: egymást kiegészítő célok és különbségek A források várható megoszlása - kb milliárd Ft Világos üzenet, látható irányok a gazdasági szereplők felé ( ̴60% ) gazdaságfejlesztésre és területfejlesztésre (országos és térségi) ̴40% az emberi erőforrás-fejlesztésre, az infrastruktúrafejlesztésre és a környezetvédelem és az energiahatékonyságra. Mi várható a végrehajtásban? Egyszerűsített eljárásrend a támogatási döntések meghozatalában Vissza nem térítendő támogatások, az önerő minimalizálása + szélesebb körben pénzügyi eszközök A korábbi tömeges pályázatok helyett kis számú, több évre előre tervezhető programok, felhívások Közfejlesztések elsődlegesen nem pályázati rendszerben kerülnek allokációra Koncentrált, integrált, illetve a területiség elvét figyelembe vevő forrásfelhasználás

22 EU K+F szakpolitika – Horizon 2020
EMMI Tudománypolitikai Főosztály K+F kiválóság és kohéziós politika: egymást kiegészítő célok és különbségek EU K+F szakpolitika – Horizon 2020 EU Kohéziós Politika Különbségek Egyéni K+F projektek, élenjáró alapkutatások Versenyképességet erősítő többéves programok, piacközeli K+F és innováció Közvetlenül a végső kedvezményezettek pályázhatnak (felsőoktatási intézmények, K+F központok,cégek) Nemzeti és regionális közvetítő szervezeteken keresztül pályázható Nemzetközi csoportok versenyeznek a kiválósági kritérium alapján Stratégiai tervezési tárgyalások regionális szereplőkkel, területi kritérium Kiegészítő tényezők A Horizon 2020 fő fókusza: Szociális kihívások kezelése A versenyképesség növelése kutatás és innováció által A kutatási kiválóság erősítése A kohéziós politika fő fókusza: Intelligens szakosodás Kapacitásépítés Képességek, készségek fejlesztése regionális és tagállami szinten

23 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai Főosztály