IV. Béla (1235- 1270).

Az előadások a következő témára: "IV. Béla (1235- 1270)."— Előadás másolata:

1 IV. Béla ( )

2

3 A belpolitikai helyzet
II. András halála után apja politikáját élesen bíráló IV. Béla lépett a trónra. Arra törekedett, hogy visszaállítsa a királyi tekintélyt Apja által eladományozott birtokokat visszavette Uralkodói támasz nélkül maradt

4 A királyi tekintélyt formálisan elősegítő intézkedései még jobban fokozták az iránta érzett ellenszenvet: - elégette a bárók székeit (senki ne ülhessen le a jelenlétében) - bejelentkezés nélkül nem járulhatott senki a király elé A tatár veszedelem hírére a védelem érdekében leállította a birtokvisszavételeket A tatárok elől menekülő kunok egy része bebocsátást kért az országba

5 tovább mélyült a király és alattvalói közötti ellentét
Béla végül a bebocsátásuk mellett döntött,mert szüksége volt a kun könnyűlovasságra,az ország védelme érdekében. Kunok: - áttértek a keresztény hitre - Az Alföld területeire vonultak DE a nomád életmódjuk miatt összeütközésbe kerültek a magyar lakossággal A király a kunok pártját fogta többnyire tovább mélyült a király és alattvalói közötti ellentét

6 a Vereckei-hágónál elsöpörte a magyar védőket
A tatárjárás ( ) Béla segítségért fordult Európa keresztény uralkodóitól de ők nem érezték fenyegetve országukat. 1241-ben több mint fős tatár hadsereg 3 irányból tört be Magyarországra, Batukán vezetésével. a Vereckei-hágónál elsöpörte a magyar védőket

7 Tatároktól való rettegés Tömegzavargások
A kunokat tatár kémeknek tartó tömeg legyilkolta Kötöny királyt és kíséretét. A kunok kivonultak az országból Muhi közelében, 1241.április 11-én a tatárok megsemmisítő vereséget mértek a magyar hadseregre. Béla Dalmáciába menekült (Trau várába zárkózott)

8 peremterületekre bevándorlókat telepítetek
A nép a mocsarakban,erdőkben és jól megerősített kővárakban kerestek menedéket a tatárok elől. 1242. márciusában a tatárok váratlanul kivonultak az országból. Veszteség: kb.: 50% és 20% között A tatárjárás kedvezőtlenül hatott az ország nemzetiségi összetételére A népességveszteség pótlását IV. Béla jelentős mértékben külföldiek behívásával oldotta meg peremterületekre bevándorlókat telepítetek

9 Északon: cseheket és lengyeleket
Erdélybe: románokat Az Alföld benépesítése érdekében Béla visszahívta a kunokat (Nagykunság, Kiskunság) IV. Béla tartott a tatárok újabb támadásától szakított korábbi politikájával : Megbékélést kereste az előkelőkkel Adományokat juttatott híveinek Várépítés feltétele lett a birtokadományoknak Támogatta a városok kőfallal való megerősítését

10 A királyi hatalom meggyengülése
Adományozási politika Bárók jelentős megerősödése: - Családok: Csákok, Kőszegiek, Kánok A bárók egyre nagyobb összefüggő bortokok uraivá váltak Kisebb birtokosok kénytelenek voltak behódolni, a bárók szolgálataiba állni a báró családjához, famíliájához tatoztak E rendszer neve: familiaritás (nem öröklődik (birtokát a királytól kapta) Nyugaton: hűbériség

11 Nemesség kialakulása Szerviensek nehéz helyzetbe kerülnek (királyi birtokok magánkézre kerülése miatt) Az Aranybulla jogaikat ugyan megerősítette, de meg kellett védeniük magukat a bárók hatalmaskodásaival szemben A királytól megyénként bíráskodási kiváltságot szereztek szerviensek bírája Szolgabírák

12 Nemesi vármegye: A vármegye alapja a nemesek önkormányzati jogokat szerző közössége lesz.
XIII. század 2. felére a szerviensek jogi helyzete megszilárdul es törvényekben a nemesek megyénként választott követeikkel képviseltethették magukat. Kialakul egy új réteg: jobbágyság :  A lesüllyedő szabadok,a szolgák és hospesek összeolvadásából alakult ki. A jobbágy birtokosa telkének (és nem tulajdonosa) Ura joghatósága alatt áll. Ha elakart költözni földesura birtokáról, megtehette.