A szociális rehabilitáció szerepe a komplex rehabilitációban

Az előadások a következő témára: "A szociális rehabilitáció szerepe a komplex rehabilitációban"— Előadás másolata:

1 A szociális rehabilitáció szerepe a komplex rehabilitációban
Kiss Györgyi Szociális Főosztály Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

2 KOMPLEX REHABILITÁCIÓ
Orvosi, foglalkozási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének helyreállítása. A rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, valamint a rehabilitációhoz szükséges időtartamról szakhatósági döntést hozó rehabilitációs hatóságok: NRSZH és a Kormányhivatalok Rehabilitációs Szakigazgatási Szervei

3 FOGLALKOZTATÁSI ALAPÚ REHABILITÁCIÓ
Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási alapú rehabilitációja. Nem a hiányzó, hanem a meglévő, fejleszthető képességeken alapul. Cél: segély helyett az aktivitás támogatása! A rehabilitálhatóságot jelentősen befolyásolja a vizsgált személy környezete, szociális helyzete, melynek felmérése a szociális szakértő feladata.

4 Új minősítési kategóriák
A: rehabilitáció nélkül foglalkoztatható (60% feletti egészségi állapot) B1: foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (50-60% közötti egészségi állapot). B2: egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (50-60% közötti egészségi állapot) C1: tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (30-50% közötti egészségi állapot). C2: egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (30-50% közötti egészségi állapot) D: csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (30% alatti egészségi állapot). E: egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes

5 Rehabilitációs ellátásra jogosultak
A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálható, ezen belül foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható tartós foglalkozási rehabilitációt igényel tranzit foglalkoztatás tartós támogatással történő foglalkoztatás

6 MI A SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ?
a közösségbe, társadalomba való visszakapaszkodás, a szociális szolgáltatások biztosítása, az egyén és közvetlen környezetének, családjának támogatása, megerősítése, az egyén képessé tétele arra, hogy újra értékes tagja legyen a társadalomnak, a család funkcióinak helyreállítása, a környezet segítése azért, hogy az egyén kezelni tudja a változásokat, A folyamat a szereplők aktív részvételén, az egyén és környezete kölcsönhatásán alapul.

7 A SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ CÉLJA
Az egyén, illetve családja korábbi társadalmi pozíciójának, egzisztenciális biztonságának megőrzése, A megváltozott élethelyzetből adódóan a kieső jövedelem pótlása, Kapcsolati háló megőrzése, bővítése, családi, baráti, lakókörnyezeti kapcsolatok erősítése.

8 A SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐ A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ ÉRDEKÉBEN
Vizsgálja az igénylő szociális szükségleteit, A szociális rehabilitáció lehetőségeit, A rendelkezésre álló szolgáltatásokat, A rehabilitációt befolyásoló körülményeket, A közvetlen és tágabb fizikai és társadalmi környezetet, A szűkebb környezet, legtöbbször a család rehabilitációt segítő vagy gátló tényezőit.

9 A REHABILITÁCIÓ AKADÁLYA
A foglalkozási rehabilitáció jelentős akadályai szociális problémák családtagok szociális helyzete, egészségi állapota Rontja a rehabilitációs esélyeket az is, hogy a szociális ellátórendszer nem készült fel a megváltozott munkaképességűek problémáinak kezelésére, illetve a szolgáltatások nem érhetőek el.

10 IGÉNYBE VEHETŐ SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK
Pénzbeli, természetbeni ellátások, Társadalombiztosítási ellátások, Gyermekvédelmi ellátások Alapszolgáltatások: Étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Családsegítő szolgálat, Támogató szolgálat, Közösségi pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek ellátása, Nappali ellátás. Szakosított ellátások: Bentlakásos intézmény, Rehabilitációs intézmény, lakóotthon.

11 „A komplex rehabilitációs vizsgálatban résztvevők szociális szükségletei, motivációi és az igénybe vehető szociális ellátások” KUTATÁS Vizsgált kérdéscsoportok: Lakókörnyezet, Iskolai végzettség, Munkaviszonyban eltöltött idő, beosztás, Alapszükségletek, Önellátási képesség, Közlekedés, Közösségi kapcsolat, Motiváció, Szociális támogatások szükségessége.

12 SZOCIÁLIS SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐK SZÁMA
Ebből 1 szükséglet 2 szükséglet 3 szükséglet 4 szükséglet 8-9 szükséglet – esetben

13 ALAPSZÜKSÉGLETEK alapszükségletek önállóan kielégített segítséggel kielégítet-len étkezés 12.858 78,3% 2.996 18,2% 577 3,5% lakhatás 11.893 72% 3.886 24% 652 4% ruházat 13.746 83,6% 2.176 13% 509 3,1% gyógyszer 10.538 64,1% 4.440 20,4% 1.447 9% összesen 49.035 74,6% 13.387 3.121 5%

14 REHABILITÁCIÓHOZ SZÜKSÉGES TÁMOGATÁSOK
támogatási forma számára szüks. hozzátartozó összes szüks. pénzb. term. 9.099 952 10.051 csal. seg. 4.030 516 4.546 házi sgny. 370 351 721 falugondnok 209 24 233 étkezés 3.895 322 4.217 tám. szolg. 651 96 747 közösségi ell. 837 49 886 nappali 207 84 291 bentlakásos ell. 139 65 204 rehab. ell. 1.648 132 1.780 egyéb 314 77 391 összesen 21.399 2.668 24.067

15 Szükséges szociális támogatások

16 Szükséges, de nem igénybevett támogatások

17 Mi a szociális foglalkoztatás?
A szociális foglalkoztatás az intézményi jogviszonyban állók munkaterápiás, munkarehabilitációs és fejlesztő felkészítő foglalkozása. Az egyéni gondozási, fejlesztési és rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire, fizikai és mentális állapotára épít.

18 A szociális foglalkoztatás célja
Az érintettek felkészítése, továbblépésük elősegítése a védett vagy nyílt munkaerőpiac irányába. „Hosszútávon az a célunk, hogy a fejlesztések hatására az ellátottak átkerülhessenek egy külső, védett munkahelyre, majd megjelenhessenek a nyílt munkaerőpiacon.”

19 Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása
Szociális foglalkoztatás - munka-rehabilitáció - fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás Védett foglalkoztatás Nyíltpiaci foglalkoztatás Eltérő körülmények, lehetőségek, támogatások munka-rehabilitációra az intézményi jogviszony keretében kerül sor, az ellátott (illetve ha az ellátott cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, akkor a törvényes képviselője) és az intézmény vezetője közötti megállapodás alapján. A munka-rehabilitáció szolgálati időre jogosít, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizetik. Munka-rehabilitációnak minősül különösen az intézmény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő jellegű, karbantartással, a külső-belső környezet rendben tartásával összefüggő feladatok ellátása. Foglalkoztatási szempontból jelenleg az értelmileg súlyos akadályozottsággal élők, a halmozottan fogyatékos emberek, a krónikus pszichiátriai-, és szenvedélybetegségben szenvedők vannak a legnagyobb hátrányban, számukra szükséges a reintegrációjuk érdekében biztosítani a folyamatos és eredményt is magában foglaló munka-rehabilitációt. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás a megváltozott munkaképességű személyek, továbbá az értelmi fogyatékossággal élő emberek, egyedi, egyéni munkára képzésében, felkészítésében alkalmazott szociális foglalkoztatási forma. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítani kell, hogy a megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthassák azt a tudást és technikákat, amelyek fejlesztik a munkaerő piaci alkalmasságukat.

20 Továbblépési irányok Egységes és egymásra épülő támogatási és foglalkoztatási rendszer kialakítása A különböző nyílt munkapiaci rehabilitációs és szociális foglalkoztatási formák összehangolása A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás és a komplex rehabilitáció kimeneti célja megegyezik, a vizsgálatokat egységes szempontok szerint szükséges átalakítani Szükséges a komplex rehabilitáció, a védett munkahelyek, az akkreditált munkahelyek és a szociális foglalkoztatás egységes, azonos szempontok mentén történő jogi szabályozása, egységes akkreditációs rendszerének kidolgozása Egységes értékelési rendszer kialakítása

21 Az intézményen belüli szociális foglalkoztatás várható változásai
A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. évi (V. 12.) Korm. rendelet a pályázatot a korábbi támogatási időszak utolsó évében, legkésőbb július 31-ig kell kiírni. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatásával kapcsolatos rendszer (rehabilitációs, akkreditációs támogatások) megváltozása érinti a szociális foglalkoztatás finanszírozását is. A jelenlegi információk alapján a pályázat közötti befogadási időszaka további egy évvel, 2013-ig lesz meghosszabbítva. Az Szfr. módosítás ennek megfelelően elkezdődött, várhatóan december elején válik hatályossá. A évtől a szociális foglalkoztatás jelenlegi formájában előreláthatólag megszűnik, helyét a terápiás munka, illetve a megváltozott munkaképességűek akkreditált foglalkoztatása veszi át, melyek szabályainak kidolgozása folyamatban van.

22 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET