Az akadálymentesség.

Az előadások a következő témára: "Az akadálymentesség."— Előadás másolata:

1 Az akadálymentesség

2

3 „MINDENKI LEHET FIZIKAI HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, VALAMIKOR AZ ÉLETE SORÁN”
(Match Beckman: Building for Everyone, Stockholm)

4

5 Az akadálymentesség jelentősége:
az épített környezet alapvető tulajdonsága: az akadálymentesség ez teszi lehetővé azt, hogy az emberek részt vegyenek azokban a társadalmi és gazdasági tevékenységekben, amelyekre az épített környezet szolgál a fizikai vagy érzékszervi fogyatékossággal, akadályozottsággal élő emberek gyakran csak nehezen, vagy a közelükben lévő emberek segítségével „boldogulnak”

6 Az akadálymentes környezet (1):
alapvető szükséglet >>> az akadályozottaknak másoknak pedig >>> kényelmessé, biztonságosabbá teszi a használatot biztosított a lehető legönállóbb bejutás és használat

7 Az akadálymentes környezet (2):
kritériumait az emberi jellemzők határozzák meg > „egyetemes tervezés” ez az építészek feladata cél: az akadályok minimalizálása

8 Vonatkozó jogszabályok:
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII. 20.) évi kormányrendelet

9 Fogalmak

10 Akadálymentesen megközelíthető:
az az épület vagy berendezési tárgy, amely a használó fizikai, érzékszervi és szellemi fogyatékosságának, akadályozottságának mértékétől függetlenül is lehetőség szerint legönállóbban – külső segítség nélkül – kényelmesen, erőkifejtés nélkül elérhető ehhez megfelelő méretű, magasságú hely biztosított, miközben segédeszközének (bot, mankó, járókeret, kerekesszék) használata nem korlátozott

11 Akadálymentesen használható:
egy épület akkor, ha abban minden szerkezet, berendezési tárgy a legönállóbban használható ehhez megfelelő méretű, formájú kezelő eszközök biztosítottak, valamint azok elérhetősége és megközelítése is akadálymentes

12 Jól láthatóság: ha egy tárgy, egy tér rossz látási, kedvezőtlen időjárási körülmények, „színes fénnyel” vagy erősen/gyengén megvilágított környezetben is egyértelműen észrevehető és felismerhető

13 Jól megvilágított: egy térelem akkor, ha annak alakját, részleteit és távolságát valósághűen tudjuk érzékelni függ: a mesterséges világítás elhelyezésétől feltétele: a fényforrás ne vakítson, ne váltsa ki a szem káprázását

14 Csúszásmentes: az a járófelület, amelyen az elcsúszás, elesés lehetősége minimális marad a felület szennyeződése esetén is (víz, jég, sár, olaj stb.)

15 Szabad szélesség és magasság:
a tér azon keresztmetszete, amelyet benyúló vagy belógó akadályok tovább nem szűkítenek

16 Térszabad kialakítás:
az a szabad hely, amely biztosítja a beépített berendezések, munkafelületek (pultok, asztalok) kerekesszékkel történő megközelíthetőségét és kényelmes használhatóságát

17 Vezetővonalak: járófelületen a burkolati anyagok felületi, sűrűségbeli, színbeli és/vagy hangtani tulajdonságainak különbözőségével kialakított burkolati sávok

18 Tapintható (taktilis) információ:
környezetünkből tapintás, érintés útján szerzett információ felszíni: sima, érdes sűrűségbeli: puha, kemény hangtani: lágy, kopogó hőmérsékleti

19 Látható (vizuális) információ:
látás útján szerzett információ közlése történhet: az alkalmazott anyagok színének, kontrasztjának, árnyalatainak változtatásával (pl.: kék és sárga szín együttes használatával)

20 Indukciós hangerősítő rendszer:
az adó-vevő elvén alapul cél: a tisztább, zavarmentes hangérzékelés; hangok felerősítése

21 A környezet akadálymentes kialakítása segítséget nyújt:

22 IDŐSEKNEK: a korral járó csökkent fizikai, érzékszervi és szellemi képesség miatt fokozottabb az igény 2020-ra az európai népesség kb. 25 %-a idősebb lesz 60 évesnél

23 HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKNEK:
az állandó fogyatékossággal bírók: mozgáskorlátozottak, látássérültek, vakok, nagyothallók, siketek, értelmi fogyatékosok a fogyatékosságok időben és súlyosságban változóak lehetnek; nem homogén embercsoport ideiglenes mobilitású vagy érzékszervű emberek csoportja (kismama; végtag-törött egyén; szemüvegét vagy hallókészülékét otthon-felejtő)

24 KÖRNYEZET ÉS SZITUÁCIÓ MIATT KORLÁTOZOTTAKNAK:
egyes helyzetek, szituációk is korlátozhatják az ember teljesítőképességét pl.: nagy csomagok cipelése; bébihordozóval, hátizsákkal való közlekedés; zajos környezetben végzett munka

25 Akadályok az épített környezetben

26 Figyeljük meg: az utat otthonról az iskolába, a parkba, a boltba vagy egy barátunk otthonába;
Elemezzük: megfelel-e rendeltetésének; nehézségek nélkül értünk-e oda; milyen akadályokkal találkoztunk Képzeljük el mi lenne, ha az átlagosnál magasabbak, vagy alacsonyabbak lennénk; ha babakocsiban tolnánk egy csecsemőt, kerekes székben ülnénk stb.

27 Építészeti akadályok

28 Vertikális akadályok:
szintkülönbségből adódó akadályok idős, mozgásukban akadályozottaknak ez a legnagyobb nehézség akadályok és a leküzdésükre szolgáló eszközök: lépcső, küszöb, rámpa, lift, lépcsőlift, ülőfelvonó, emelőlap, mozgólépcső

29 Horizontális akadályok:
az előrehaladó mozgás akadályai átjáró, közlekedő, ajtó szélessége olyan legyen, hogy a mozgásukban akadályozottak és kerekesszékkel közlekedők az elakadás és beszorulás veszélye nélkül tudják használni látássérülteknek, szellemi fogyatékosoknak, csökkent járóképességűeknek: csúszásmentes felületek, egyszerű-átlátható terek, jó megvilágítás

30 Térbeli akadályok: a mozgáshoz, tevékenységhez szükséges tér hiánya
a mozgásukban akadályozott és kerekes székkel közlekedő emberek számára nagyobb területre van szükség, mint az „átlag-embernek”

31

32 Ergonómiai akadályok:
a nyílászáró-szerkezetek, berendezések, bútorok használatának akadályai megfelelő méretezés szükséges balesetmentesség (ne legyen éles, hegyes) a kézzel használandó szerkezetek (ajtókilincsek, forgó-gombok) sajátossága

33 Antropológiai akadályok:
az emberek testhelyzetük, fizikai, egészségi állapotuk, testméretük, testarányaik függvényében tudják elérni a különböző dolgokat a mozgáskorlátozottaknak az „elérhetőségi tér” jelentősen beszűkül látási képesség >> belátható tér

34 Érzékelési akadályok:
a környezetnek, a tereknek jól és gyorsan átláthatónak kell lennie a tervezés fontos szempontja a tájékozódás megkönnyítése >> feliratok, szimbólumok, formák, fények, színek, anyagok, hangok

35 Akadálymentesítés

36 Az akadálymentesítés és az egyetemes tervezés két alapvető követelménye:
a látogathatóság és az adaptálhatóság

37 1. Látogathatóság: minden látogatónak képesnek kell lennie a létesítményeket látogatásuk céljának megfelelően önállóan és egyenlő módon használni ha ennek feltételei adottak, akkor az adott épület látogatható ill. akadálymentes, kényelmes a látogatók számára

38 2. Adaptálhatóság: ez a környezet nagyobb felújítási, átalakítási munkálatok nélküli átalakíthatóságát jelenti arra irányul, hogy az megfeleljen az épületet használó emberek igényeinek lehetővé teszi a tér vagy berendezés elemeinek egyszerű átrendezését

39 Vannak olyan létesítmények, ahol az akadálymentesítés különleges szintjére van szükség
Ezek: rehabilitációs központok, speciális lakások, fogyatékosokat ápoló/ellátó központok, kórházak

40 AZ AKADÁLYMENTESSÉG MÉRETEZÉSI KÖVETELMÉNYEI

41 Az akadálymentesség jele:

42 Az információ megjelenítése legyen kontrasztos a háttérhez képest!

43 Az információt könnyen érthető jelképpel, ábrával észlelhetővé kell tenni.   Ez elérhető domborított, tapintható, kivilágított vagy kihangosított módon. (kerekesszékben ülő, hallássérült, vak ember)

44 A feliratok, jelképek magassága a távolság függvényében:

45 Az információk elhelyezésének
Az információk elhelyezésének... ajánlott magassága: IS javasolt középmagassága: SZM

46 ELÉRÉSI MAGASSÁGOK

47 Akadálymentesítés területei

48 Épületen kívüli közlekedés:
járdák, járdaszegélyek útvonalak parkolók burkolatok és jelzések rámpák lépcsők

49 Bejáratoknál: főbejárat akadálymentes legyen
süllyesztett lábtörlő rács automata elektromos ajtó

50 Belső környezet: burkolatok, jelzések információs szolgálat folyosók
felvonók, emelők, korlátliftek vizes helyiségek kezelőeszközök (telefonfülke, bankautomata, kapcsolók) és menekülési útvonalak