OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSA alszekció KÖSZÖNTJÜK A RÉSZTVEVŐKET!

Az előadások a következő témára: "OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSA alszekció KÖSZÖNTJÜK A RÉSZTVEVŐKET!"— Előadás másolata:

1 OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSA alszekció KÖSZÖNTJÜK A RÉSZTVEVŐKET!

2 AKADÁLY NÉLKÜL Előadó: Köpf Lászlóné 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 27.

3 AKADÁLY NÉLKÜL AZONOS ÚT SAJÁTOS FELTÉTELEK

4 A 2001-es népszámlálás adataiból: •közel 600 ezer fő a fogyatékkal élők száma, •17 % születésétől kezdve fogyatékos, •a többi szerzett, balesetek, betegségek stb. következtében, •a fogyatékos személyek 32 %-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, •39 % általános iskolai végzettséggel, •25 % szakképesítéssel, érettségivel, •5 % felsőfokú végzettséggel rendelkezik. •Az érintettek 1/3-a tudott a munkaerőpiacon elhelyezkedni, sokan inaktív keresővé válnak.

5 A sajátos nevelési igény •közoktatási kategória, •1993-tól törvényi szinten, •jogok, finanszírozási, sajátos nevelési feltételek.

6 •Testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosság, autizmus, •megismerő funkciók, viselkedés súlyos rendellenességei, •nehézségek, zavarok. •A tanulókat azonos jogok illetik meg.

7 Viták •a rászorulók köréről, számáról, •az anyagi lehetőségek és a rászorultság megfeleltetéséről, •a diagnosztikai munkáról, •a szakemberszükségletről, •a fejlesztés követelményeiről és intézményi kereteiről, •az integráció és/vagy szegregáció kérdéséről.

8 Viták Következménye: •Az érintettek teljes körének újravizsgálata, •az organikus és nem organikus okok megkülönböztetése. Változások: •A szakértői bizottságok és a nevelési tanácsadók, szakszolgálatok feladatkörében, munkamegosztásában. Elsősorban a pszichés fejlődést, a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a nehezen kezelhető tanulók megítélését érintették.

9 Az SNI-kategória ma is mozgásban van. Az OECD-ben zajló egységesítési folyamatokhoz kötődő.

10 Az elmúlt másfél évtizedben •pozitív folyamatok szolgálták a rászorulók esélyeit, •a viták során sikerült megőrizni az eredményeket, •eredményes szakmai és civil érdek- képviselet, •szemléletváltozás történt, melyet kifejez a sajátos nevelési igény elnevezés.

11 Főbb eredmények •A közoktatási és gyógypedagógiai intézményrendszer átalakulása, •a szakemberek fokozott felelősségvállalása, •az inklúzió térnyerése, •szakmai bázisok, jól működő modellek jöttek létre, •az SNI-jogok, sajátos feltételek térnyerése az alapfokú nevelés-oktatás mellett –a középfokon, –a szakképzésben, –a felnőttoktatás, –a felsőoktatás valamint –a felnőttképzés területén is.

12 Főbb eredmények •A közoktatatási reformlépések során érvénye- sültek az SNI-szempontok, pl. az újtípusú, kétszintű érettségi. •A kompetencialapú fejlesztés itt is a közép- pontban. •Legfontosabb kérdések, feladatok –a fejlesztés követelményei, szervezeti keretei, a hozzáadott pedagógiai érték mérhetősége, –az SNI-s tanulók kompetenciamérésbe való bevonása, –adekvát mérési metodika kialakítása.

13 Felzárkóztatandó területek Szakképzés A jogszabályok és a szakképzési gyakorlat ellentmondásosak - befogadták a kt. 30. paragrafusának kategóriáit, kitételeit, - a gyakorlati érvényesülés még nem alakult ki, - a szakképzés egészétől elkülönülő rendszer, - a szakmaalkalmassági protokollok egyes foglalkoztatástípusokra vonatkozóan nem kidolgozottak,

14 Felzárkóztatandó területek Szakképzés •az OKJ leszűkítve értelmezi az SNI differenciált jelenségcsoportját, •a szakmai-tanulmányi versenyek nem érvényesítik a sajátos SNI-jogokat, •a TISZK-ek fejlesztése nem kapcsolódik össze az SNI- problémakörrel, •a szakképzésben nincsenek speciális felkészültségű pedagógusok, pedagógusokat segítő gyógypedagógusok, •infrastruktúra.

15 Felnőttképzés •A felnőttképzési törvény leszűkítve értelmezi az érintettek körét, •finanszírozási kérdésként kezeli, •nem különbözteti meg a fogyatékosságfajtákat, •a sajátos képzési feltételek jogosultságát nem definiálja. •A felnőttképzési intézmények még nem felkészültek, •nincsenek célirányos kormányzati programok.

16 Pályaorientáció, pályaválasztás, pályaépítés •hiányzik egy átfogó segítő rendszer.

17 Javaslatok •a köz- és felsőoktatásban, a szak- és felnőttképzésben egységes fogalomrendszer kialakítására, •a jogok, feltételek, követelmények egységesítése, •a képzési feltételek és vizsgakövetelmények egységesítése az iskolarendszerű és az iskolarend- szeren kívüli szakképzésben, • a sajátos nevelési igényűek, fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek szakképzése integráltan történjen. •Az inkluzivitás erősítése a szakképzési intézményekben, - a képzési- és munkakörülmények alakítása, - szakemberek felkészítése.

18 Javaslatok •Ki kell alakítani egy olyan segítő pályaépítési rendszert, amely - minden életkori szakaszban és élethelyzetben támogatni, orientálni tudja a rászoruló egyént a megfelelő nevelési-oktatási-képzési, foglalkoztatási lehetőségek felé. •Az Új tudás programja kiemelten támogassa a - sajátos nevelési igényű, fogyatékos és megváltozott munkaképességű tanulói-hallgatói réteget, - az oktatásukat-képzésüket végző intézményeket és pedagógusokat, szakembereket.

19 Új fejlődési szakasz következik, melyet •az egyenlő esélyek kiterjedése, •az inklúzió térnyerése jellemez, •összekapcsolja a közoktatást, a szakképzést, az életen át tartó tanulást, a pályaépítést, a humán- erőforrás-fejlesztést, •az állami, önkormányzati, egyházi szervezetek, •a köz- és felsőoktatás, •a felnőttoktatás és -képzés intézményei, •a civil szféra együttműködése, •az érintettek aktív részvállalása.

20 Mindent értük, velük – semmit értük nélkülük! www.oveges.hu