4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE

Az előadások a következő témára: "4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE"— Előadás másolata:

1 4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE
A kép forrása: (Bevölkerung)

2 4. 5. Nemzeti (etnikai) kisebbségek, a nemzetiségi kérdés
A kép forrása: (Bevölkerung)

3 NEMZET, NEMZETISÉG ETNIKUM.
          NEMZETISÉGI KÉRDÉS Delacroix: A Szabadság harcba vezeti a népet (1830) Musée du Louvre, Párizs.

4

5

6

7

8 A nemzet - Alapfogalmak értelmezése I.
„EVOLÚCIÓ” ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

9 A nemzet - Alapfogalmak értelmezése II.
ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET „HIERARCHIA”

10 A nemzet – Alapfogalmak értelmezése III. forrás: KOVÁCS Z
A nemzet – Alapfogalmak értelmezése III forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 52 – 55. o. ► nemzetállami gondolat → 19. század első fele ► államnemzet → „...egy ország valamennyi állampolgárának közössége.” → francia nemzetkoncepció ► kultúrnemzet → „...olyan közösség, amelyet a tartós együttélés, a közös történelmi múlt mellett a területi, nyelvi kulturális egység és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki sajátságok, értékrendek jellemzenek.” → német nemzetkoncepció ►nemzeti / etnikai kisebbség → „...olyan etnikai csoport...., amely számarányát tekintve kisebbségben él az adott ország többségi etnikumához képest.”

11 „Nemzet”–fogalom meghatározások I
„Nemzet”–fogalom meghatározások I forrás: TÓTH Sándor: A nemzet európai modelljéről. Kriterion, Bukarest, 1993, 181. o. „A nemzet az emberek történelmileg kialakult közössége, mely a nyelvnek, a területnek, a gazdasági életnek és a kultúra közösségében megnyilvánuló lelki alkatnak közössége alapján keletkezett.” 1913 ‘Marxizmus és nemzetiségi kérdés’ JOSZIF VISSZARIONOVICS SZTÁLIN

12 „Nemzet”–fogalom meghatározások II
„Nemzet”–fogalom meghatározások II forrás: SZŰCS Jenő: Nemzet és történelem. Budapest, 1984, 202., 192. o. „A nemzet modern kategóriarendszerünkben – függetlenül a szó etimológiájától és történelmi jelentéseitől –, olyan képzetek, fogalmak és feltételezések összességét fogja át, amelyek ebben a formában csupán a 18. század vége óta léteznek…. …a modern nemzet és a tudományos történetírás a század fordulóján egymással nemcsak párhuzamosan, hanem egyszersmind genetikus kapcsolatban születtek meg….” SZŰCS JENŐ

13 „Nemzet”–fogalom meghatározások II
„Nemzet”–fogalom meghatározások II forrás: SZŰCS Jenő: Nemzet és történelem. Budapest, 1984. SZŰCS JENŐ: A nemzeti társadalom „gondolati modellje”. A nemzet a 18. század vége óta az adott csoport tagjai számára:  standartizált értékek hordozója, összegzője;  a gazdasági, társadalmi-politikai, kulturális szféra („tényleges, vagy óhajtott”) elrendezési kerete;  a csoportlojalitás (domináns) tárgya.

14 Alapfogalmak értelmezése III.
 Nemzetiségi kérdés Különböző ön (azonosság)-tudatok (identitás) szembesülésében gyökerező és a hasonulás (asszimiláció) lehetősége és mértéke köré fonódva kibontakozó bizalmi válság (lojalitás). Lojalitások konfliktusa Asszimiláció Különböző identitástudatok  Nemzetiségi viszonyok - A különböző etnikumok helyi közösségeinek térbeli elterjedése. (Mértéke, jellege) - Az etnikumokat a politikailag megszervezett és kulturálisan integrált nemzetekhez fűző többszintű társadalmi kapcsolatrendszer.

15 Alapfogalmak értelmezése IV
Alapfogalmak értelmezése IV forrás: JÁSZI Oszkár: A nemzeti államok kialakulás és a nemzetiségi kérdés, 1986 [1912], 267. o.  Nemzetiségi kérdés „A nemzetiségi kérdés mindenütt a világon – azt lehet mondani – fizikai szükségszerűséggel lép fel ott, ahol ... az átmenet a modern ipari polgári állam felé megtörténik, és ahol ...a... demokrácia kialakulása nem egy homogén néptömeget, hanem különböző nyelvű embercsoportokat, nemzetiségeket talál...”

16 Alapfogalmak értelmezése V.
 Etnikum A személyes, közvetlen és folyamatos kommunikáció társadalmi keretein alapuló helyi nyelvközösség. (Egyéb identitásjegyek: vallás, „kultúra”) hely  nyelv  személyes  közvetlen  folyamatos kommunikáció „közeg” ~ közösség

17 Etnikai földrajz – definíciók I.
„... a világ, egyes országok, régiók etnikumainak (múltbéli és jelenlegi) térbeli eloszlásának sajátosságait (etnikai határaikat, dinamikáját, népességszámát stb.) kutatja. Szoros a kapcsolata a történeti földrajzzal és az etnikai demográfiával. Az etnikai közösségek és a földrajzi környezet közötti kapcsolatokat történelmi távlatban vizsgálja, rámutatva a természeti faktorok jelentős és a társadalmi-gazdasági viszonyok meghatározó szerepére.” TRJOSNYIKOV, A. F., (szerk.), 1988 (Idézi: KOCSIS Károly, Etnikai földrajz. In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz I., Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, o.)

18 Etnikai földrajz – definíciók II.
Etnikai földrajzi kutatás „Általános” cél: Különböző etnikumok elterjedését meghatározó ok-okozati viszonyok feltárása, az elterjedés jellegének leírása. „Közvetlen” cél: Megjeleníteni az etnikumot (népcsoportot) a földrajzi térben (térképen).  A nemzetiségi megoszlás térszerkezetének feltárása. Tárgy:  Egy adott területegység népességének nemzetiségek, (bizonyos népszámlálási-statisztikai kategóriák) szerinti megoszlása.  Bármiféle, a nemzetiségi megoszlással összefüggő, társadalmi – térbeli probléma.

19 Kisebbségek etnikai területe A nemzet(ek) etnikai területe
Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése I forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra. Kisebbségek etnikai területe A nemzet(ek) etnikai területe államhatár Államterület

20 (Izland, Csehország, Dánia, Írország)
Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése II forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra. „Portugál modell” (Izland, Csehország, Dánia, Írország) 1. modell

21 (Albánia, Macedónia, Mongólia)
Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése III forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra. „Magyar modell” (Albánia, Macedónia, Mongólia) 2. modell

22 (Lengyelország, Svédország)
Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése IV forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra. „Orosz modell” (Lengyelország, Svédország) 3. modell

23 Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése V
Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése V forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra. 4/a modell 4/b modell „Ex-jugoszláv modell” „Spanyol – francia modell” (Grúzia, Szlovákia, Románia)

24 Kisebbségek osztályozása forrás: KOVÁCS Z
Kisebbségek osztályozása forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 52 – 55. o. ► nagyság szerint   tényleges kisebbség → abszolút számban → anyanemzethez viszonyított arányban  „diszkriminált többség”  apartheid-rendszerek ► származás alapján   autochton [őshonos] → „helyben maradó” kisebbség: külső hatás [államhatár-változások]   allochton [áthelyeződő] → vándorlások → erőszakos / kikényszerített → menekülés → szabad elhatározás ► földrajzi helyzet alapján   tömbterületek [kompakt etnikai területek]   vegyes [kevert] települések, zónák, sávok   szórványok [diaszpóra] → perifériákon élő kisebbségek

25 A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása I
A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása I forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. ► 1. típus  az időszerű államhatárokkal felszabdalt összefüggő etnikai tömbterületek → a szomszédos állam államalkotó [többségi] nemzetéhez kötődő „idegen” nemzeti kisebbségek összefüggő etnikai tömbje [sávja] az államhatár menti övezetben [] → „saját” nemzeti kisebbségek ékként benyúló összefüggő tömbjei a szomszédos állam felségterületén, váltakozva a szomszédos állam többségi nemzetéhez kötődő „idegen” kisebbségek összefüggő területeinek államhatáron átnyúló beékelődéseivel []  területileg sokszorosan összetett állami-etnikai viszonyok  jelentős államhatár-változások  jól kirajzolódó nyelvhatár → egységesítő etnikai folyamatok → asszimiláció  Délkelet-Közép-Európa [SK/HU] 1. típus

26 A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása II
A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása II forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. ► 2. típus az időszerű államhatárokkal az anyaországtól többszörösen elválasztott, nem összefüggő, részben szórvány-helyzetű etnikai tömbterületek → beékelődő „idegen” állam felségterületének sávja az anyaországhoz közeli [aktuálisan nem szomszédos] államban kialakult határmenti- és szórvány-helyzetű „saját” nemzeti kisebbségek összefüggő etnikai tömbjei között  területileg & politikailag összetett állami-etnikai viszonyok  jelentős államhatár-változások  bonyolult geopolitikai helyzet  jól kirajzolódó nyelvhatár  egységes etnikai tömbök → egységesítő etnikai folyamatok → erős etnikai identitás / kötődés  Kelet-Európa; Baltikum [orosz kisebbségek] 2. típus

27 A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása III
A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása III forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. ► 3. típus az időszerű államhatárokkal [többszörösen] szétszabdalt, összefüggő, anyaország nélküli etnikai tömbterületek → az állami szerveződés szintjére külső [politikai-] és belső [politikai-, kulturális-, gazdasági- és történelmi-] okokból következően el nem jutott etnikai [nyelvi/ kulturális / vallási / gazdasági] közösségek  politikai feszültségforrást jelentő állami-etnikai viszonyok  etnikai elkülönülést figyelmen kívül hagyó államhatár-változások  magas politikai feszültség-potenciál [perifériák]  egységes etnikai tömb[ök] → széttartó politikai folyamatok → egységesítő etnikai folyamatok → erős etnikai identitás / kötődés → szeparatizmus  Nyugat-Európa; Közel-Kelet [baszkok / kurdok] 3. típus

28 A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása IV
A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása IV forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. ► 4. típus  az időszerű államhatároktól független, összefüggő, anyaország nélküli etnikai tömbterületek → az állami szerveződés szintjére külső [politikai-] és belső [politikai-, kulturális-, gazdasági- és történelmi-] okokból következően el nem jutott etnikai [nyelvi/ kulturális / vallási / gazdasági] közösségek  lehetséges politikai feszültségforrást jelentő állami-etnikai viszonyok  etnikai elkülönülést figyelmen kívül hagyó államfejlődés  viszonylagos politikai feszültség-potenciál  egységes etnikai tömb[ök] → gyenge/hiányos politikai szerveződések → egységesítő etnikai folyamatok → erős etnikai identitás / kötődés  Nyugat-Európa; [Svájc / rétorománok] 4. típus

29 A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása II
A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása II forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. ► 5. típus az időszerű államhatárokkal az anyaországtól többszörösen elválasztott, nem összefüggő, szórványosodó etnikai területek → beékelődő „idegen” állam felségterületének sávja az anyaországhoz közeli [aktuálisan esetleg nem szomszédos] államban kialakult szórvány-helyzetű „saját” nemzeti kisebbségek szórt etnikai zárványai között  területileg & politikailag összetett állami-etnikai viszonyok  jelentős államhatár-változások  bonyolult geopolitikai helyzet  elmosódó nyelvhatár  szétforgácsolódó etnikai tömbök / „vegyes” népesség → elkülönülést felszámoló etnikai folyamatok → erős asszimiláció / felszámolódás  Kelet-Európa; Baltikum [orosz / német kisebbségek] 5. típus

30 A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása VI
A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása VI forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. ► 6. típus  az időszerű államhatároktól független, anyaország nélküli etnikai szórványok [diaszpórák] → az állami szerveződés szintjére külső [politikai-] és belső [politikai-, kulturális-, gazdasági- és történelmi-] okokból következően el nem jutott etnikai [nyelvi/ kulturális / vallási / gazdasági] közösségek  lehetséges politikai feszültségforrást jelentő állami-etnikai viszonyok  az államfejlődést figyelmen kívül hagyó, etnikai elkülönüléshez vezető migrációs folyamatok  viszonylagos politikai feszültség-potenciál  etnikai szórványok [lokális többség; gettóképződés] → széttartó/hiányzó politikai folyamatok → [kezdetleges] egységesítő etnikai folyamatok → erős etnikai identitás / kötődés  Dél-; Nyugat-; & Kelet-Európa [romák / zsidók (→1948)] 6. típus

31 A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. 2. típus 1. típus 3. típus 6. típus 4. típus 5. típus

32 forrás: Erdély, honismereti fotóalbumok
4. 6. A magyar kisebbségek földrajzi megoszlása, etnikai kisebbségek Magyarországon forrás: Erdély, honismereti fotóalbumok

33 A MAGYAR KISEBBSÉGEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Győrfi András.

34 Európai nemzeti kisebbségek [1990 körül] forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 17. Nemzeti kisebbség Abszolút szám 1 Orosz 2 Magyar 3 Török 4 Olasz 5 Német 6 Albán 7 Ír 8 Lengyel 9 Ukrán 10 Portugál 11 Szerb 12 Spanyol 13 Fehérorosz 14 Francia 15 Görög 16 Román, moldáv, vlach Nemzeti kisebbség % 1 Albán 42,0 2 Ír 30,3 3 Macedón 25,2 4 Magyar 20,3 5 Moszlimok 18,7 6 Szlovén 13,6 7 Szerb 10,7 8 Orosz 10,3 9 Szlovák 9,4 10 Horvát 8,7 11 Fehérorosz 8,4 12 Portugál 7,6 13 Finn 6,4 14 Török 5.7 15 Bolgár 5,0

35 A magyar kisebbségek számának és számarányának változásai a Kárpát-medence országaiban (forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 22 & GYURGYÍK László – SEBŐK László [szerk.], 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából, 1989 – 2002., TLA, Budapest.) Év SZLOVÁKIA (Felvidék) UKRAJNA (Kárpátalja) ROMÁNIA (Erdély) SZERBIA (Vajdaság) HORVÁT-ORSZÁG SZLOVÉNIA (Muraköz) AUSZTRIA (Őrvidék) abs. % abs. % abs. % abs. % abs. % abs. % abs. % 1880 23,1 25,7 26,1 22,6 49 560 1,9 13 221 17,7 11 162 4,2 1910 30,2 30,6 31,7 28,1 3,5 20 737 23,0 26 225 9,0 1930 17,6 15,9 25,8 23,2 66 040 1,7 15 050 - 10 442 3,5 1941 21,5 27,3 28,9 28,5 64 431 - 16 510 20,1 - - 1950 10,3 17,3 25,7 25,8 51 399 1,4 10 246 10,8 5 251 1,9 1961 12,4 15,9 25,9 23,9 42 347 1,0 9 899 11,0 5 642 2,1 1970 12,2 14,5 24,2 21,7 35 488 0,8 9 064 10,0 5 673 2,1 1980 11,2 13,7 22,5 18,9 25 439 0,6 8 617 9,5 4 147 1,5 1991 10,8 12,5 20,8 16,9 22 355 0,5 7 636 8,5 6 763 1,8 2001 9,7 12,1 19,6 14,3 16 595 0,4 5 445 4,5 6 641

36 A magyar kisebbségek száma a Kárpát-medence országaiban (forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 22 & GYURGYÍK László – SEBŐK László [szerk.], 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából, 1989 – 2002., TLA, Budapest.) Felvidék Kárpátalja Erdély Vajdaság Horvát ország  Muraköz Őrvidék Kárpát-medence  1880 49 560 13 221 11 162 1910 20 737 26 225 1930 66 040 15 050 10 442 1941 64 431 16 510 - 1950 51 399 10 246 5 251 1961 42 347 9 899 5 642 1970 35 488 9 064 5 673 1980 25 439 8 617 4 147 1991 22 355 7 636 6 763 2001 16 595 5 445 6 641

37 A magyar kisebbségek számának változásai a Kárpát-medence országaiban [1880 – 2001] (forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 22 & GYURGYÍK László – SEBŐK László [szerk.], 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából, 1989 – 2002., TLA, Budapest.)

38 A magyar kisebbségek számának változásai a Kárpát-medence országaiban [1880 – 2001, Erdély nélkül] (forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 22 & GYURGYÍK László – SEBŐK László [szerk.], 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából, 1989 – 2002., TLA, Budapest.)

39 MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet
Interetnikus tudásmenedzsment – Kelet-Közép-Európa Térinformatikai elemző és megjelenítő eszközök A NÉPESSÉG NEMZETISÉGEK SZERINTI MEGOSZLÁSA KELET-KÖZÉP-EURÓPA ORSZÁGAIBAN. ETNIKAI TÉRKÉPSOROZAT A 2002 KÖRÜLI NÉPSZÁMLÁLÁSOK TELEPÜLÉSI, KISTÉRSÉGI SZINTŰ NEMZETISÉGI ADATSORAINAK ALAPJÁN. 2005

40 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Kelet-Közép-Európa országainak településein, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat:

41 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Szlovákia településein, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

42 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Ukrajna településein, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

43 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Románia községeiben, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

44 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Szerbia-Montenegro községeiben, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

45 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Horvátország településein, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

46 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Szlovénia településein, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

47 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Burgenland településein, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

48

49

50 A hazai kisebbségekhez tartozók létszáma, 1990, 2001.
forrás: KSH Hazai kisebbség Az anyanyelvet vallók A nemzetiséghez tartozást vallók A nemzetiségi, kulturális hagyományokhoz kötődők Családi, baráti közösségben a nyelvet használók száma 1990 2001 1990 2001 2001 2001 Cigány 48 072 48 685 53 323

51

52

53

54 A hazai kisebbségekhez tartozók létszáma, 1990, 2001.
forrás: KSH Hazai kisebbség Az anyanyelvet vallók A nemzetiséghez tartozást vallók A nemzetiségi, kulturális hagyományokhoz kötődők Családi, baráti közösségben a nyelvet használók száma 1990 2001 Cigány 48 072 48 685 53 323 Német 37 511 33 792 30 824 62 233 88 416 53 040 Szlovák 12 745 11 816 10 459 17 692 26 631 18 056 Horvát 17 577 14 345 13 570 15 620 19 715 14 788 Román 8 730 8 482 10 740 7 995 9 162 8 215 Ukrán 674 4 885 - 5 070 4 779 4 519 Ruszin 1 113 1 098 1 292 1 068 Szerb 2 953 3 388 2 905 3 816 5 279 4 186 Szlovén 2 627 3 187 1 930 3 040 3 442 3 119 Lengyel 3 788 2 580 2 962 3 983 2 659 Görög 1 640 1 921 2 509 6 140 1 974 Bolgár 1 370 1 299 1 358 1693 1 118 Örmény 37 294 620 836 300

55 A hazai kisebbségekhez tartozók létszáma, 1990, 2001.
forrás: KSH Hazai kisebbség Az anyanyelvet vallók A nemzetiséghez tartozást vallók A nemzetiségi, kulturális hagyományokhoz kötődők Családi, baráti közösségben a nyelvet használók száma 1990 2001 Cigány 48 072 48 685 53 323 Német 37 511 33 792 30 824 62 233 88 416 53 040 Szlovák 12 745 11 816 10 459 17 692 26 631 18 056 Horvát 17 577 14 345 13 570 15 620 19 715 14 788 Román 8 730 8 482 10 740 7 995 9 162 8 215 Ukrán 674 4 885 - 5 070 4 779 4 519 Ruszin 1 113 1 098 1 292 1 068 Szerb 2 953 3 388 2 905 3 816 5 279 4 186 Szlovén 2 627 3 187 1 930 3 040 3 442 3 119 Lengyel 3 788 2 580 2 962 3 983 2 659 Görög 1 640 1 921 2 509 6 140 1 974 Bolgár 1 370 1 299 1 358 1693 1 118 Örmény 37 294 620 836 300

56 A nem magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

57 A cigány nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

58 A cigány nemzetiségű népesség száma Magyarország településein, 2002.
0 - 50 nincs adat Jelmagyarázat: [fő] forrás:

59 forrás: Háttéranyag a 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz

60 forrás: A évi Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről

61 A német nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

62 A román nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

63 A szlovák nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

64 A horvát nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

65 A szerb nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

66 A szlovén nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002.
0 - 1 1 - 10 nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

67 forrás: Háttéranyag a 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz