Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Heidenreich Réka Mérnöki Menedzsment Tanszék

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Heidenreich Réka Mérnöki Menedzsment Tanszék"— Előadás másolata:

1 Heidenreich Réka Mérnöki Menedzsment Tanszék
EU-Ismeretek 3. EA. Heidenreich Réka Mérnöki Menedzsment Tanszék

2 EU-Ismeretek 2. Előadás Gazdasági és Monetáris Együttműködés
Az Európai Integrációs Térség Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) Gazdasági és Monetáris Unió (EMU)

3 Gazdasági és Monetáris együttműködés
Az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló Római Szerződés középpontjában a közös piac megvalósítása szerepelt Ekkor még nem volt szó szorosabb monetáris együttműködésről

4 Gazdasági és Monetáris együttműködés
Egyfelől létezett egy stabil nemzetközi pénzügyi rendszer, a Bretton Woods-i rendszer, amely rögzített árfolyamrendszert takart Másfelől az alapító „Hatok” között a gazdasági különbségek az 50-es évek végén nem voltak jelentősek, tehát egy homogén gazdasági teret alkottak. Harmadrészt nem akartak szorosabb együttműködést

5 Gazdasági és monetáris együttműködés
Milyen okok késztettek mégis a monetáris integráció irányába? 1968-ban létrejött a vámunió A vámunió rávilágított arra, hogy pl. a német ipari termékek versenyképesebbek a francia termékeknél, ezt a különbséget az akkori árfolyamok nem fejezték ki (árfolyam leértékelési nyomás)

6 Gazdasági és monetáris együttműködés
1968-ban diáklázadások törtek ki több nyugat-európai országban is Franciaországban a diáklázadásokat munkáslázadások követték, jelentős béremelésre került sor, ami csökkentette a francia termékek versenyképességét Új politikai vezetés: de Gaulle visszavonult, helyette Georges Pompidou az új miniszterelnök Németországban Willy Brandt az új kancellár

7 Gazdasági és Monetáris együttműködés
1969 augusztusában komoly árfolyam- módosításra került sor: A francia frank-t 11,1%-al leértékelték A német márkát 10 %-al felértékelték Egy ilyen jelentős árfolyamváltozás hátrányosan befolyásolhatja a tagországok egymás közötti kereskedelmét, így mindezek együttvéve már fontossá tették a monetáris együttműködés megkezdését.

8 Gazdasági és Monetáris együttműködés
1969 Hágai Csúcs-Hágai deklarációban a tagországok megállapodtak, hogy szükség van monetáris együttműködésre Ennek keretében megbízták Pierre Werner luxemburgi miniszterelnököt, hogy dolgozza ki az új integrációs forma megvalósítási programját

9 WERNER-TERV A dokumentum 1970-re készült el, célja Árfolyamrögzítés
Konvertibilitás Gazdaságpolitikai döntéshozó központ (erős gazdaságpolitikai koordináció) 1972-ben megindult az árfolyamrögzítés A Werner-terv megvalósítása nem lett sikeres, ennek világgazdasági okai voltak

10 Gazdasági és Monetáris együttműködés
A stabilnak tartott nemzetközi Bretton Woods-i pénzügyi rendszernek ekkor mutatkoztak első válságjelei Hátterében a romló amerikai gazdasági helyzet állt Az egyre költségesebbé váló vietnámi háborút külföldi hitelekből fedezték

11 OLAJVÁLSÁG Nyersolajárak emelkedése (70%)
A nehéz gazdasági helyzet miatt az akkori elnök Nixon – megszorító csomagot vezetett be, az un. Nixon-csomagot Felfüggesztették a dollár aranyra válthatóságát 1973-ra összeomlott a Bretton Woods-i rendszer

12 Az EU integrációs térség
A jogi alapok változása: Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) ben létrehozó Párizsi Szerződés nyarán hatályát vesztette Európai Gazdasági Közösséget 1957-ben létrehozó Római Szerződés, melyet többször módosítottak 1993. novemberétől Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz) volt a hivatalos elnevezése

13 Az EU integrációs térség
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) /Maastrichti Szerződés/ novemberében lépett életbe Létrejött az integráció három pilléres modellje: az 1. pillért a korábbi közösségek képezték (a gazdasági együttműködés)

14 3 Pilléres Modell A kormányközi jellegű 2. és 3. pillér: a közös kül- és biztonságpolitika, valamint eredetileg a bel- és igazságügyi együttműködés. Ez utóbbi az Amszterdami Szerződés hatályba lépésével (1999. májusától) büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozik

15 Az EU integrációs térség
2007. decemberében aláírták a Lisszaboni Szerződést, amely december 1-jén lépett hatályba: Jogilag a Lisszaboni Szerződés sem több a korábbi módosító szerződéseknél (az Egységes Európai Okmánynál, részben a Maastrichti Szerződésnél – amely egyszerre volt módosító és új szerződés is –, valamint az Amszterdami és Nizzai Szerződéseknél)

16 Az EU integrációs térség
A szerződés az EKSz-t az Európai Unió működéséről szóló szerződéssé (EUMSz) nevezte át A másik szerződés (az EUSz) - Maastricht -elnevezését változatlanul hagyta Tartalmilag jelentős változás, hogy a pilléres rendszer megszűnt, és az EUSz-ben már csak a közös kül- és biztonságpolitika maradt

17 Az EU integrációs térség
Az EUMSz 2. cikke definiálja az Unió hatásköreinek típusait és területeit Egyértelművé válik, hogy: mely területeken kizárólagos az Unió hatásköre mely területeken megosztott a tagállamok és az Unió között mely területeken rendelkezik hatáskörrel az Unió a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések megtételére

18 Az EU integrációs térség
Az EUMSz 3. cikke az alábbi politikák esetében határozza meg az Unió kizárólagos hatáskörét: vámunió a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása monetáris politika azon tágállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euró a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében közös kereskedelempolitika

19 Az EU integrációs térség
Az EUMSz 4. cikke sorolja fel az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskör alkalmazásának területeit: belső piac a szociálpolitikának a szerződésben meghatározott vonatkozásai gazdasági, társadalmi és területi kohézió mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzését környezetvédelem fogyasztóvédelem közlekedés

20 Az EU integrációs térség
transzeurópai hálózatok energiaügy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvénysülésén alapuló térség a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak a szerződésben meghatározott vonatkozásai EUMSz 4. cikke külön bekezdésekben említ két politikát: a kutatás, technológiafejlesztés és az űrkutatás területét, valamint a fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás területét, ahol az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére, de ez nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában

21 Az EU integrációs térség
Az EUMSz 5. cikkében megfogalmazódik, hogy a tagállamok összehangolják gazdaságpolitikájukat, amihez kapcsolódóan a Tanács fogad el intézkedéseket és átfogó iránymutatásokat Az Unió a foglalkoztatáspolitika összehangolása céljából is intézkedéseket hoz, és iránymutatásokat dolgoz ki Emellett a tagállamok szociálpolitikájának összehangolása céljából is kezdeményezéseket tehet

22 Az EU integrációs térség
Az EUMSz 6. cikke sorolja fel azokat a területeket, ahol az Unió a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására vonatkozóan rendelkezik hatáskörrel: az emberi egészség védelme és javítása ipar kultúra idegenforgalom oktatás, szakképzés, ifjúság és sport polgári védelem igazgatási együttműködés

23 Az Európai Monetáris Rendszer Létrejötte
1978: Brémai Csúcs:Döntés az Európai Monetáris Rendszer létrehozásáról 1979-től 1992/93-ig működött az Európai Monetáris Rendszer, voltak árfolyam- kiigazítások, de viszonylag nyugodtan működött 1992/93-ban az Európai Monetáris Rendszer válságba kerül.

24 Az Európai Monetáris Rendszer Működése
Árfolyam lebegtetési mechanizmus: Az árfolyam-mechanizmus a rendszerben résztvevő valutákra a központi bankok által un. központi paritásrácsból indult ki (a valutaingadozások minimalizálásának eszközeként) A valutákra vonatkozó lebegési sávokat a paritásrácsban az összes valutára nézve kétoldalúan határozták meg

25 Az Európai Monetáris Rendszer
A lebegési sávot 1979-ben +/-2,25%-ban állapították meg, így a rendszer két valuta között maximálisan 4,5%-os lebegést tett lehetővé A mechanizmus azon alapult, hogy amennyiben a valutaárfolyamok a paritásrácsból kiléptek, a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni

26 Az Európai Monetáris Rendszer (EMR)
A rendszer fontos eleme volt a közös valuta irányába mutató ECU (nem bankjegy, csak közös pénzegység) Az árfolyam-mechanizmus az ECU irányába is működött (célja a tagállamok valutái közötti ingadozás mérséklése)

27 Az Európai Monetáris Rendszer (EMR)
A tagállamok valutái az ECU napi árfolyamával szemben is +/-2,25%-ra térhettek el, ellenkező esetben a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni. A központi bankok beavatkozásaikhoz a tagországok tartalékaiból létrehozott Európai Monetáris Együttműködési Alap rövid lejáratú ECU-ben kibocsátott hitelkonstrukcióit vehették igénybe.

28 Az Európai Monetáris Rendszer
Az Európai Monetáris Rendszer indulása egybeesett a második olajválsággal (78-80), ezért a rendszer kialakulásának kezdeti szakaszát a bizonytalanság jellemezte 1983-tól lehet számítani az Európai Monetáris Rendszer második szakaszát, amely már a rendszer folyamatos stabilizálódását hozta

29 Az Európai Monetáris Rendszer
1987-től új Európai Monetáris Rendszerről szokás beszélni A Basel-Nyborg egyezmény értelmében a központi bankok már azelőtt beavatkoztak, mielőtt a valuták elérték volna a kijelölt paritáshatárokat

30 Az Európai Monetáris Rendszer
Meglehetősen szilárd lett az árfolyamstabilitás Mindenekelőtt a frank-márka paritás 1990-ben csatlakozott az Egyesült Királyság is (6%-os lebegési sávval)

31 Az Európai Monetáris Rendszer
1989-ben csatlakozott Spanyolország 1992-ben Portugália Az akkori 12 állam közül csak a folyamatosan magas inflációval küzdő Görögország maradt ki

32 Az Európai Monetáris Rendszer
Az 1992-es pénzügyi válság és recesszió hatására a monetáris rendszerből kilépett a brit font és az olasz líra Több valutát le kellett értékelni! 1991 USA-ban pár hónapos recesszió, Európában 1,5 éves visszaesés (árfolyammozgások)

33 Az Európai Monetáris Rendszer
1993 augusztusától a tagállamok kénytelenek voltak a lebegési sávot a +/- 2,25%-ról a +/-15%-ra emelni Spekulációk! (deviza spekulációk) 1994 elejétől a pénzügyi válság elmúlásával az árfolyamok visszakerültek az eredeti szűk sávba

34 Delors-terv : EMU 1. szakasz: 1990. júl. – 1993 vége
Delors Terv: április: az EMU megvalósításáról 1991. december: Maastrichti csúcs Az EMU megvalósításának 3 szakasza: 1. szakasz: júl. – 1993 vége célok: - tőkemozgások teljes körű liberalizálása - konvergencia erősítése - gazdaságpolitikák közelítése - az ECU minél szélesebb körű használata nem igazán sikeres szakasz – inkább divergencia a recesszió miatt

35 Európai Monetáris Unió
2. szakasz: jan. – vége - Európai Monetáris Intézet felállítása (az EKB előfutára, feladata a tagországok monetáris politikáinak figyelemmel kísérése) - felkészülés a 3. szakaszra, konvergencia-kritériumok teljesítése július: Stabilitási és Növekedési Paktum május: döntés a 11 tagországról (N-Br., Dánia, Svédo. nem akart bekerülni, Görögo. csak 2001-től) július: Európai Központi Bank

36 Európai Monetáris Unió
3. szakasz: jan. – febr. 28. - árfolyamok stabilitása - az euró bevezetése bankszámlapénzként - fokozatos áttérés (3 szakasz) január: készpénzként bevezetik az eurót (2 hónap párhuzamos valutahasználat) március 1-től 12 országban kizárólagos fizetőeszköz

37 Gazdasági és Monetáris Unió
A EMU legfőbb problémája: A Gazdasági és Monetáris uniót úgy alkották meg, hogy nem számoltak válság jelentkezésével Nem hoztak létre olyan intézkedéseket, intézményeket, amelyek alkalmasak lennének a válság kezelésére

38 Gazdasági és Monetáris Unió
Konvergencia-kritériumok: Árstabilitás (infláció: 3 legalacsonyabb átlaga +1,5%) Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2%-nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát

39 Gazdasági és Monetáris Unió
Konvergencia-kritériumok: Stabil költségvetési helyzet Államháztartási hiány (GDP max. 3%-a) Államadósság (GDP max. 60%-a) /a tendencia is méltányolható/ Árfolyam-stabilitás (a nemzeti valuta a lebegési sávban marad 2 évig) Jegybanki függetlenség

40 Gazdasági és Monetáris Unió
Az eurózóna tagjai: 1999-ben 11 ország 2001-től Görögország 2007-től Szlovénia 2008-tól Ciprus, Málta 2009-től Szlovákia Jelenleg tehát összesen 16 tagország A jelölteknek konvergencia-programot kell készíteniük

41 Gazdasági és Monetáris Unió
Az euró legfőbb előnyei: Eltérő valutakockázatok megszűnése Átváltási költségek megszűnése Átutalási költségek csökkenése Átlátható piac

42 Gazdasági és Monetáris Unió
Hátrány: A nemzeti árfolyam-politikáról való lemondás – de ez amúgy is korlátozott, versenyképesség-javulást már csak a termelékenység javulásával lehet elérni Komoly dilemma: Egységes monetáris politika ↔ nemzeti fiskális politika, csak gazdaságpolitikai koordináció

43 Gazdasági és Monetáris Unió
nagyobb piaci tér  optimális termelési méretek  méretgazdasági előnyök intenzívebb verseny  hatékonyság növelése  termelési költségek csökkentése munkamegosztásból származó hatékonysági és jóléti előnyök (komparatív előnyök  specializáció és kooperáció) kiaknázása

44 Gazdasági és Monetáris Unió
Előnyei: A vállalatok számára kedvezőbb feltételek egymás piacain, fokozottabb védelem a külső versenytársakkal szemben. A fogyasztók számára pozitív hatások: alacsonyabb költségek és növekvő hatékonyság miatt az árak mérséklődnek, szélesebb választék. A tagországok makrogazdasági teljesítménye: gyorsabb gazdasági növekedés, javuló egyensúlyi feltételek és foglalkoztatottság.

45 Gazdasági és Monetáris Unió
Hátrány: Megvalósult ugyan egy pénzügyi rendszer, a monetáris unió, gazdasági részével azonban problémák vannak: Nincs egységes gazdaságpolitika Nincs egységes adórendszer Aszimmetrikus gazdasági formához vezet!

46 Gazdasági és Monetáris Unió
Mundell: ”Optimális valutaövezetek elmélete” (1961) Valutaövezet akkor megfelelő, ha a tagországok elfogadják a tőke és a munkaerő szabad áramlását Ehhez hasonló szerkezetű gazdaság kell Rugalmas munka – és termékpiaccal Teljes mértékben összehangolják költségvetési politikájukat

47 Gazdasági és Monetáris Unió
A közösségi szintű monetáris politikát nem támasztja alá közösségi szintű költségvetési politika A költségvetési politika tagállami hatáskörbe tartozik A közös monetáris politika mögött nem egy kormány, hanem annyi kormány áll, ahány éppen a GMU tagja (jelenleg 16)

48 Gazdasági és Monetáris Unió
A közösségi szintű monetáris politika ellentmondásba kerülhet a nemzetállami szintű fiskális politikával. Ahhoz, hogy a költségvetési politika közösségi szintre emelkedhessen, ennek feltétele a politikai unió létrejötte. Ezt 2005-ben a franciák és a hollandok elutasították az Alkotmányszerződéssel.

49 Gazdasági és Monetáris Unió
A politikai unió hiánya kikezdheti a Gazdasági és Monetáris Unió legitimitását Ebből nem következik az, hogy a Gazd. És Mon. Unió összeomlik, az akár több évtizedig is fennmaradhat, de várható időtartama véges lesz Tagjai új tagokat óvatosabban fognak felvenni, ezért felerősödhetnek a tagállamok közötti ellentétek.

50 Gazdasági és Monetáris Unió
Az EU tagsággal a tagállamok magukat arra is kötelezték, hogy rövid vagy hosszútávon belépnek a GMU-ba. Konkrét határidőt nem kellett megjelölniük. Magyarország is és a többi EU-tagállam is a GMU derogációval rendelkező tagja, ami annyit jelent, hogy minden intézkedést meg kell tennie a konvergencia kritériumok teljesítése érdekében.

51 Gazdasági és Monetáris Unió
Ha egy ország fizetési nehézségekkel küzd, nem számíthat automatikusan a többi tagállam segítségére. Bármikor államcsőd is kialakulhat. Ezt kerülte el Görögország, amikor megszavazták számára a mentőcsomagot. A görög probléma kapcsán felduzzasztották az euro-övezeti mentőalapot, amely az Európai Stabilitási Mechanizmussal párhuzamosan működik.

52 Az integrációs szakaszok megvalósulása
Összefoglalva: Az integrációs szakaszok megvalósulása Római Szerződés: cél a négy szabadság elvének biztosítása, egy közös piac megteremtése négy szabadság: áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása, illetve mozgása a tagországok között fokozatosan kívánták elérni: első lépés a vámunió megvalósítása volt, amire 12 évet irányoztak elő, végül másfél évvel korábban, július 1-re megvalósult

53 A közös piac a gyakorlatban még sokáig nem
valósult meg a tőke és a munkaerő mozgása előtt álló adminisztratív (jogi) és közgazdasági akadályok jelentős része fennmaradt: nemzeti műszaki, egészségügyi, környezetvédelmi, stb. szabványok, normák, előírások, gazdaságpolitikai különbségek (pl. eltérő adópolitika) A munkaerő objektív okok miatt is rendkívül immobil

54 A szabadkereskedelem létrejötte miatt a tagországi tőke- és munkaerőmozgás nem volt annyira fontos még (a kívülálló országok számára volt érdekesebb, hogy a vámfalon belülre kerüljenek) A kedvezőtlen világgazdasági változások hatására is elterelődött a figyelem a közös piac megvalósításáról A közös piac tényleges magvalósításáról a ‘80- as évek elején kezdtek el újból gondolkodni  az egységes belső piac kiteljesítésének programja

55 Az egységes belső piac kiteljesítése 1985
Az egységes belső piac kiteljesítése június: az Európai Tanács milánói ülése elfogadták a Bizottság által készített, 282 ajánlást tartalmazó Fehér Könyvet a szükséges intézkedések végrehajtásának határideje december 31. volt cél a négy szabadság elvének a megvalósítása, a még fennálló fizikai, technikai és fiskális akadályok felszámolásán keresztül

56 Fizikai akadályok: árumozgás határokon történő ellenőrzése személyek mozgása (nem a Fehér Könyvben: Schengeni Egyezmény) Technikai akadályok: szabványok, normák, előírások kérdése (kölcsönös elismerés elve, egységesítés területei) közbeszerzések piacának liberalizálása szolgáltatások piacának liberalizálása Fiskális akadályok: gazdaságpolitikai akadályok (adópolitika, állami támogatások, árfolyam-politika) adókulcsok harmonizálása (fő ÁFA-kulcs min.15%)

57 „A pénz integrálja igazán a piacokat” 
Már a vámunió és a közös piac működéséhez is szükség volt a pénzügyi (árfolyam-politikai) együttműködésre : ún. pénzügyi tervek (Werner- jelentés) alapján az árfolyam-mozgások egymáshoz kötése 1979. március 13.: Európai Monetáris Rendszer (EMS) életbelépése, párhuzamos valuta bevezetése (ECU)

58 1991. december : Maastrichti Szerződésben elfogadott EMU-terv, utolsó szakaszban az egységes valuta bevezetése március 1.: az euró kizárólagos fizetési eszköz az EMU-t alkotó 12 tagországban (+ 2007: Szlovénia, 2008: Ciprus, Málta, 2009: Szlovákia)

59 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Heidenreich Réka Mérnöki Menedzsment Tanszék"

Hasonló előadás


Google Hirdetések