Érzelmi zavarok és kényszeres magatartások

Az előadások a következő témára: "Érzelmi zavarok és kényszeres magatartások"— Előadás másolata:

1 Érzelmi zavarok és kényszeres magatartások

2 Miért fontos a téma? Nagyon sokan küzdenek érzelmi zavarokkal és ebből fakadóan kényszeres magatartások rabjai. A gyógyulás egyik gyakori akadálya, hogy a beteg szeretne, de nem tud új életet élni. Látszólag irányíthatatlan félelmek, érzések és az ebből keletkező cselekvések megakadályozzák az életmódbeli változást vagy leállíthatják a gyógyulás, ill. gyógyítás folyamatát. Sokszor csak a gyógyítási kudarc irányítja a figyelmet arra, hogy van még "valami" a háttérben, ami a tanácsadás során nem került a felszínre. A betegek azért nem beszélnek erről, mert szégyenkeznek, vagy nincsenek tisztában érzelmeik és a cselekedeteik közötti kapcsolattal.

3 Mi az érzelmi zavar? Melanie esete Klasszikus alkoholista otthona volt
Kaotikus, kiszámíthatatlan, erőszakos Szülei nagyon szegények voltak Anyja hétvégén a gyerekeket az autóba pakolta, végigjárták a luxusnegyedeket, és csodálták a szép autókat és házakat. Anyjába belevésődött a szegénység és szégyen tudata, olyan mélyen, hogy később, amikor jólétben éltek, ez az érzés még mindig jelen volt. Az anya szégyenérzete leterhelte az egész családot. Melanie nem hozhatta haza barátait, mert házuk olyan szegényes volt. A szülők alkoholizmusa még rontott a helyzeten, mert amit meg tudtak volna engedni maguknak, azt elitták.

4 Melanie esete Amikor a szülők ivászata kontrol- lálatlanná vált, Melanie az utcára került. Amikor nagy ritkán hazament, a a szülők gyakran hullarészegen fe- küdtek a földön, a lakás összetörve. Fizikailag és érzelmileg is távol voltak. Melanie úgy élte túl ezt a korszakot, hogy eladta magát az osztálytársainak, hogy pénzt keressen az ebédre. Ezért később utálta magát, de ebben a helyzetben nem volt választása. A családi szégyen, mely már eddig is beburkolta a lelkét, most még inkább erősödött, és a fájdalom ettől fogva nem szűnt. Ilyen erős érzések és fájdalmak kiáltanak az orvosság után.

5 Melanie esete 16 évesen kezdte alkohollal és droggal tompítani sajgó érzéseit. (Nikotin ötéves korától.) Mindenféle bűncselekményt követett el, hogy meg tudja venni „orvosságát”. Ezért az ifjúsági börtöntől kezdve mindenféle büntetésvégrehajtásban volt része. A következő 9 éven át kétszer volt abortusza, egy gyermeket örökbe adott, rengeteg romboló kapcsolata volt, és végül súlyos egészségügyi gondokkal küzdött. Egy utolsó kitörési kísérlet során olyan csoportra talált, ahonnan végül terápiába került.

6 Anna esete Anna egy konzervatív keresztény család- ban nőtt fel. Lelkiismeretes, kedves és szelíd volt. Mindenféle sérült játékot és és állatot gyűjtött és gyógyított. Nagyon segítőkész volt, de akármennyire igyeke- zett, anyja soha nem volt elégedett: „Tudod te ezt még ennél is jobban!” Abban az igyekezetben, hogy ennek megfeleljen, Anna szuperfigyelmes lett, még az anyja hangulati rezgéseit is felismerte. A gondoskodásban világelső lett. Senki sem vette észre, hogy gondoskodása a saját elhanyagolt- sága tünete volt, a szeretet és törődés iránti vágya kifejezése. Így lett ő a család szociális munkása. 19 évesen találkozott egy fiúval, aki nagy bajban volt. Szükség volt a segítségére. Anna megtalálta azt, akit keresett. Valakit, akit szerethet, aki körül lehet gondoskodni, akinek mindent megbocsájthat.

7 Anna és Colleen esete A gyülekezetben figyelmeztették őt, de ő nem hallgatott senkire. Férjhez ment és hamarosan gyermeket szült. Most már két emberről gondoskodhatott, a férjéről és a kicsi Colleenről. Nemsokára férje ellenállt Anna kísérleteinek, hogy hívőt faragjon belőle. Elváltak, Anna egyedül maradt a kicsivel. Kialakított házában néhány lakrészt, hogy azok kiadásával keresse az élethez szükséges pénzt. Vigyázott mások gyerekeire, később üzletet nyitott földszinten. Ilyenkor Colleen egyedül maradt a lakásban, és rendszerint bezárkózott a vécébe. (Búcsúzáskor elhangzó mondat: „Ne feledd szívem, hogy Te vagy nekem a legfontosabb a világon.”) Colleen apjától fizikálisan, anyjától érzelmileg elhagyatottnak érezte magát, miközben anyja fűnek fának segített. Coleen apja néha feltűnt és megígérte, ha Colleen majd nagy, lesz ő is többet törődik vele. Amikor Colleen már nagy volt, apja halott volt. Colleen apa után vágyott, nagyon.

8 Colleen esete Colleen anyja újra férjhez ment egy rendes, gyüleke lekezetbe járó, komoly emberhez, és mint Anna – munkaholista. Ketten találtak alkalmazást egy iskolában. Colleen az iskolában lakott. Miközben anyja tanított, Colleen a pad alatt játszott vagy aludt. Sajnos Colleen és mostohaapja versenyzett Anna szeretetéért, ezért nem bírták egymást elviselni. A A színfalak mögött gyakran veszekedtek egymással Kívülről viszont jó képet kellett mutatni: boldog család. Colleen 17 évesen kezdett drogozni és alkoholt inni. Bárokban és diszkókban találkozott olyanokkal, akik kíváncsiak voltak rá, akik szépnek találták őt. Találkozott egy fiúval, aki szerelmet vallott neki, és végre úgy érezte, hogy valaki megbecsüli őt. Fogalma sem volt, hogy anyja történetét ismétli. A barátjáról gondoskodott, de hamar kiderült, hogy megcsalja őt, és a kapcsolatnak keserű vége lett. Colleen hamar másik férfit talált, akivel ugyanezt élte át. Kiderült, hogy vonzódik olyan férfiakhoz, akik kihasználják és kontrolálják őt, hogy ezután otthagyják.

9 Közös pontok Mindketten beteg családba születtek.
Mindketten szenvedtek visszaélést és mellőzést. Mindketten tapasztaltak fizikai és érzelmi elhagyatottságot. Körülményeik kiszámíthatatlanok és kaotikusak voltak. Magányosnak, nem szeretettnek és ijedtnek érezték magukat. Megtanulták, hogy nincs szükség rájuk és nem akarják őket. Rákényszerültek, hogy felnőtté váljanak és gondoskod- janak magukról. Mindketten addiktív magatartással kezelték fájdalmukat.

10 Mi az érzelmi zavar? Diana esete
Öt évesen fel kellett vállalnia idegbeteg apja ápolását, mi- közben anyja dolgozni ment. Biztosítani kellett, hogy apja vegye be a gyógyszerét és ne kövessen el öngyilkosságot Nem hibázhatott. Szülei hideg, rituális életmódot folytattak. Megszállottan ügyeltek a tisztaságra, rendre és a pontosságra. Nagyon foglalkoztak a külsejükkel, és ennek érdekében hajlandóak voltak nagyon szigorúan fegyelmezni önmagukat.

11 Mi az érzelmi zavar? Amikor emlegették, hogy a kis Diana kissé pufók, azonnal ellensúlyozta a súlyfelesleget szigorú diétával. Nyolc évesen kezdett szisztematikusan éhezni. Néhány hónapon belül kórházba került, ahol kényszertáplálni kellett őt, mert vészesen fogyott. Húsz év múlva úgy nézett ki, mint egy Holocaust túlélő. (165 cm, 37,5 kg, Mentálisan instabil, megtorpant fizikai és nemi fejlődéssel, Peter Pan szindróma) Terápiába került (28 évesen): „Miért tettem én ezt magammal? Soha nem leszek normális, soha nem mehetek férjhez. A Szüleim akarták, hogy egyek, de én jobban tudtam.”

12 Mi a kényszeres magatartás?
Valaki a csoportban így szólt hozzá: „Nem tehetsz róla, Diana. Ez nem a te hibád. Amit tettél, választás nélküli cselekvés volt. Miért cselekedett így? Nem tudhatott volna jobb megol- dást találni? Nem engedel- meskedhetett volna szüleinek?

13 Mindhármuk problémája
Társadalmi, erkölcsi, értelmi szinten ezek a fiatal nők mind tudtak jobbat: Dianne-nek táplálkozástudományi diplomája volt, de haldoklott az alultápláltság miatt! Keresztény családban felnőve Colleen tudta, hogy részegítő italokat inni nem helyes, de jól akarta magát érezni. A fizikai gyötrelem és érzelmi kín, amelyet Melanie átélt amikor magát prostituálta szörnyű volt, de szüksége volt ebédpénzre.

14 Az addikció kialakulása
„A gyermek sérül, ha valami úgy avatkozik szülei életébe, hogy azok többé nem tudják szükségleteit kiszolgálni. Ha megtagadják tőle az életfontosságú gondoskodást, megtorpan kicsi énjének a fejlődése. Fájdalmas, megszállott, addiktív családi körülmények között megtanulja az önpusztító magatartás abc-jét azáltal, hogy szemléli a hozzá legközelebb állókat, amint destruktívan cselekednek, és egymáshoz diszfunkcionálisan viszonyulnak. Ilyenkor tanul alkalmazkodni, mégpedig ahhoz, amit példaképei cselekednek: a valóságot kerülni, érzelmeket ápolgatni, menekülni, elszigetelődni, haragudni, hibáztatni, kontrolálni és követelőzni. Nem fejleszt felnőtt szociális képességeket. Valójában ő már igazi függő, csak még vár a szerre.” (Cannon: Soha nem elég jó, 28.o.)

15 Mi alakítja jellemünket?
Két dolog, ami rendkívül fontos minden gyermek számára: Szeretet Példa, minta

16 Az anya-gyermek kapcsolat rendkívül meghatározó ebben a korban!
Az első hét év Az anya-gyermek kapcsolat rendkívül meghatározó ebben a korban!

17 Az apa-gyermek kapcsolat rendkívül meghatározó!
A második hét év Az apa-gyermek kapcsolat rendkívül meghatározó!

18 Forgatókönyvek A „szkriptek” (forgatókönyvek) kifejezést azokra a mintákra szokták használni, melyek a gyermekkorban gyökereznek (a szülők által kapják a gyermekek) és a későbbi életre forgató- könyvként hatnak. Sokszor pozitív ösztönzéseinket vágyainkat gátol- ják és ezért sok feszültség halmo- zódhat fel.

19 Ösztönzőink „Legyél tökéletes!” „Légy erős!” „Szeress mindenkit!” „Ne okozz fájdalmat” „Dolgozz keményen!”

20 Sorompók „Ne élj!” „Ne legyenek érzelmeid!” „Ne légy boldog!”
„Ne közelíts senkihez! Tarts 3 lépés távolságot!”

21 „Ne légy gyermek!” vagy „Soha ne légy felnőtt!”
Sorompók „Ne légy gyermek!” vagy „Soha ne légy felnőtt!” „Te vagy a legjobb! Sosem veszíthetsz!” „Ne hozd létre, nem tudod létrehozni!” „A te érzéseid nem fontosak, csak én számítok.”

22 „Beilleszkedési” helyzetek az életben:
Sorompók „Beilleszkedési” helyzetek az életben: új közegbe kerülés (költözködés, iskola-váltás) közeli családtag elvesztése szerelmi csalódás általunk fontosnak tartott ember „bukása”

23 A harmadik hét év A személyiség kiteljesedésének időszaka. Társak/egykorúak hatása meghatározó!

24 Mi alakítja jellemünket?
Genetika Háttér, minta Saját döntéseink, cselekedeteink, melyek visszahatnak jellemünk alakulására!

25 A menekülési útvonalak
“…minden fej beteg és minden szív erőtlen.” (Ézs 1,5b) Függőségek három csoportja: Szerfüggés Viselkedési függések Kapcsolat-függések

26 Szerfüggések Alkohol Kábítószer Gyógyszerek Nikotin Koffein

27 Viselkedési függések Evési-függések édesség-függés Vásárlási függés
TV-függés (filmek, sorozatok)

28 Viselkedési függések Számítógép-függés Internet-függés Szex-függés

29 Viselkedési függések Munka-függés (Munkaholizmus) Indulataink
Gyűjtőszenvedélyek Játék-függés

30 Könyvekbe, regényekbe, újságokba menekülés stb.
Viselkedési függések Vallás-függés Adrenalin-függés Sport függés sport-rajongással aktív sportolással Könyvekbe, regényekbe, újságokba menekülés stb.

31 Kapcsolat-függések Társfüggés Kényszeres segítés Szerelem-függés

32 A kialakulás fázisai 1. fázis: Hangulatingadozás tanulása
2. fázis: Hangulatingadozás keresése 3. fázis: Belemélyedés a hangulatingadozásba 4. fázis: A szer szükséges a „normális” érzet kialakításához

33 A szenvedély keletkezése
„Figyelemreméltó a szenvedély keletkezése. Mindig olyan embereknél lép fel, akik valamiképpen elhagyatottnak vélik magukat, és ezért támaszt keresnek. A szenvedély tehát kifejezője a belső félelemnek, és egyben hiányzó elrejtettségi érzést igyekszik pótolni. Az a gyermek, aki túl kevés gyöngédséget érez, az ujját szopja, vagy nemi szerveivel játszogat. A bizonytalan iskolás gyermek kisebbségi érzésével és bűntudatával a körmeit harapdálja. A szégyenlős kamasz beleesik az önkielégítés szenvedélyébe. A leány első szerelmi bánata után ráveti magát az édességre. A dologtalan katona, a rakparton álldogáló munkanélküli, a váróteremben üldögélő menekült cigarettával és kártyával némítja el otthontalansági érzését. A gondokkal és adóságokkal teli férfi az alkohol után nyúl. Az a sok ember, akit egyhangú élete majdnem kétségbe ejt, a moziban reméli megtalálni kielégülését, az érzelmileg gátlásosak feloldatlan feszültségei pedig a krimikben keresnek levezetést.” (Theodor Bovet)

34 Menekülés önmagunk elől
„Ha beismernénk, hogy tehetetlenek vagyunk bensőnkkel szemben, önelégült- ségünkre halálos csapást mérnénk. Ezért tűnik életbevágónak, hogy elutasítsuk a lelkünkben levő riasztó valóságot… Ostoba dolognak tűnik vállalni a szenvedést, amikor visszautasítással akár el is kerülhetjük.” (Lawrence Crabb)

35 Egy sokatmondó idézet:
„Az alkohol az alkoholizmusnak kelléke, de nem oka (Levendel László)

36 A függő személy (az addiktív személy)
Elsődleges társfüggő (házastárs, szülő, barát) Másodlagos társfüggő (szülő, gyerek, barát) 1. Tanulja a hangulati változást Felfedezi, hogy egy bizonyos drog, folyamat vagy tevékenység jól esik; kezd megváltozni a magatartása 1. Tanul alkalmazkodni Észreveszi, hogy elveszíti a szeretett személyt és nem tudja miért; pánikot érez. 1. Tanul alkalmazkodni Észreveszi, hogy valami nem jól működik és azt véli, hogy ez az ő hibája. 2. Keresi a hangulati változást Eldönti, hogy ez az új érzés egy jó érzés, és bevezet az ehhez való alkalmazkodás érdekében alig észrevehető változásokat. 2. Keresi a kontrolt Fájdalmas aggodalmat él át, és igazítja a saját magatartását, hogy a Status quo-t helyreállíthassa. 2. Igyekszik kompenzálni Igyekszik figyelmet felhívni: szerepet kezd játszani – hős, rossz fiú, magányos farkas, bohóc 3. Elfoglalja magát a „droggal” Meg van győződve, hogy a „használat” az egyetlen út a jó érzéshez, ezért sokat is kockáztat ennek érdekében. 3. A probléma mindent elfoglal Megszállottan igyekszik a szeretett személyt „javítani”. Ezen a ponton elfoglalja a keringési pályát az illető körül. 3. A fájdalom mindennél erősebb Alárendeli magát a helyzetnek. Kezdődik a veszteségek miatti fájdalom 4. A fájdalom elkerüléséhez kell a szer Él a szerért; annyira felelőtlen, hogy nem tud magáról gondoskodni; ő most a baba király 4. Szétesik a személyiség Annyira fáj, hogy megfontolja az ivást, az öngyilkosságot vagy a válást, hogy a fájdalomtól meneküljön. 4. Önmagával van elfoglalva Állandó fájdalomban, félelemben él és addiktív magatartásban keres enyhülést.

37 Mindenki függő? „Gerald May a kiváló stílusban írt „Függőség és kegyelem” c. könyvében felveti, hogy a teljes addikciónak pszichológiai, neurológiai és lelki dinamikája jelen van minden ember életében: „Ugyanazok a folyamatok, melyekre az alkohol- vagy drogfüggőség kialakulását vissza lehet vezetni, felelősek a munkától, kapcsolatoktól, hatalomtól, hangulatoktól, fantáziáktól, és egy végtelen sor más dologtól való függőségért. … Minden ember függő”, mondja. Az alkohol-, és drogfüggőség tragikusabb és nyilvánvalóbb a többinél, de „élni annyit jelent, mint függőnek lenni”, mondja, „és élni és függőnek lenni azt jelenti, hogy szükségünk van kegyelemre.”

38