A Nat és a kerettantervek

Az előadások a következő témára: "A Nat és a kerettantervek"— Előadás másolata:

1 A Nat és a kerettantervek
A főbb tartalmi változások áttekintése

2 Az áttekintés szempontjai
A Nat célrendszerének és fejlesztési területeinek megjelenése a kerettantervben A legfontosabb változások áttekintése műveltségterületenként Megjelenítés a helyi tantervben

3 Nat kerettanterv Fejlesztési területek – nevelési célok
Kulcskompetenciák Műveltségterületek fejlesztési területei és fejlesztési feladatai Kerettanterv bevezetője Tantárgyi kerettantervek bevezetői Tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljai

4 Legfontosabb változások
Új fejlesztési területek – nevelési célok A „régiekben” is egyes elemek hangsúlyosabbá válása, új elemek megjelenése A kerettantervekben a tantárgyköziség erősebb érvényesítése A célok, feladatok lebontása a tematikai egységek szintjéig

5 Régi témakörök 7. osztály
Óraszám 1. Bevezetés 3 óra 2. Az anyagok tulajdonságai és változásai 27 óra 3. Anyagszerkezeti alapismeretek 17 óra 4. Környezetünk néhány fontos anyaga 6 óra Év végi ismétlés Összesen 56 óra Új témakörök Órakeret 1. A kémia tárgya, kémiai kísérletek 5 óra 2. Részecskék, halmazok, változások, keverékek 21 óra 3. A részecskék szerkezete, tulajdonságai, vegyülettípusok 16 óra Tanulókísérletekre, megfigyelésekre 6 óra Szabadon tervezhető Összesen 54 óra

6 Régi témakörök 8. osztály
Óraszám 1. Év eleji ismétlés 4 óra 2. A nemfémes elemek és vegyületeik 24 óra 3. A fémes elemek és vegyületeik Év végi ismétlés Összesen 56 óra Új témakörök Órakeret 1. A kémiai reakciók típusai 14 óra 2. Élelmiszerek és az egészséges életmód 13 óra 3. Kémia a természetben 12 óra 4. Kémia az iparban 5. Kémia a háztartásban Szabadon tervezhető 7 óra Összesen: 72 óra

7 Új fejlesztési területek – nevelési célok tudományos igényű ismeretszerzés aktív tanulás lehetőségének biztosítása projektmunkák gyakorlatorientált tevékenységek, életviteli kompetenciák hangsúlyosabb szerepe korszerű háztartási, életviteli ismeretek

8 A „régiekben” is egyes elemek hangsúlyosabbá válása, új elemek megjelenése
Régi elem Új elem Atom-molekula-ion: a kötések nem hangsúlyozottak Tápanyagok, mint energiahordozók „csak” szervetlen kémia Energiaforrások Kovalens, ion-, fémes kötés kiemelése Tápanyagok összetétele-energiaérték számítások; Egészséges táplálkozás, életmód hangsúlyos szerepe Szenvedélybetegségek hangsúlyozottabb szerep Szerves kémia: szerves vegyületek (szerves sav, alkohol, zsír, olaj, szénhidrát, fehérje Energiaforrások kémiai szemmel részletesebb (új: biomassza)

9 Az egyes műveltségterületek változásai, kérdései
Új tantárgyak, tartalmak megjelenése Tartalmak „átcsoportosítása” Új szemléletmód, felépítés Választás A- és B-változat között Új módszerek, tanulásszervezési formák szükségessége Óraszám-változásokból adódó kérdések

10 Magyar nyelv és irodalom
Nagyobb hangsúly a kommunikációra, a nyelvhasználatra, a kortárs irodalomra, az elektronikus műfajokra, az irodalom határterületeire – különösen a B-változatban Egyes esetekben A- és B-változat – a választás kérdései A médiaismeret egy részének beépülése Kötelező és választható művek – orientáció a kerettantervben

11 Idegen nyelv Elérendő szintek megadása a KER-hez viszonyítva
Első idegen nyelv: angol vagy német Kezdés legkésőbb a 4. évfolyamon Második idegen nyelv kezdése legkorábban a 7. évfolyamon

12 Matematika Több változat alapóraszámra is – választás kérdései
Magasabb óraszámú változatok is Gazdasági-pénzügyi ismeretek beépülése Matematikai játékok, matematikatörténet nagyobb hangsúllyal

13 Ember és társadalom Új tantárgy: erkölcstan (1.-8.), etika (11.)
Történelem: gazdasági-pénzügyi ismeretek beépülése médiaismeret egy részének beépülése társadalmi és állampolgári ismeretek korszakhatárok és évfolyamok viszonyának megváltozása nyolc évfolyamos gimnáziumban kezdés a 7. évfolyamon, ban helyette más tárgy Sok választható tantárgy

14 Ember és természet Általános iskolában és gimnáziumban két változat – a választás kérdései Választható tantárgy: természettudományi gyakorlatok (felső tagozat) Tantárgyak közötti együttműködés szükségessége – időtakarékosság, fejlesztési feladatok hatékonyságának növelése

15 Földünk - környezetünk
Nincs jelentősebb változás A középiskolai rész elején egy áttekintő rész Együttműködés szükségessége a természettudományos tárgyakkal

16 Művészetek Vizuális kultúra:
nagyobb hangsúly a vizuális kommunikációra a médiaismeret egy részének beépülése Ének-zene: két változat – a választás kérdései 5. évfolyamon Dráma és tánc vagy Hon- és népismeret 9. évfolyamon Mozgóképkultúra és médiaismeret vagy Dráma és tánc A gimnázium évfolyamán heti 2 óra Művészetek, az iskola helyi tantervében összeállítva a művészeti tantárgyakból

17 Informatika Alap- és nagyobb óraszámú változat
Alkalmazás, felhasználás, gyakorlás szükségessége más tantárgyak keretében is Szoros együttműködés szükségessége a többi munkaközösséggel

18 Életvitel és gyakorlat
Tantárgy neve: TÉGY (Technika, életvitel és gyakorlat) Sokoldalúság – lehetőségek és nehézségek Helyi és környezeti adottságok, partneri kapcsolatok kihasználása

19 Testnevelés és sport Óraszám-növekedés – lehetőségek és nehézségek
Személyi és tárgyi feltételek megteremtése Helyi és környezeti lehetőségek kihasználása Cél: az egészségmegőrző funkció erősítése, a mozgás, a sport mindennapi élet részévé válása felnőttkorban is

20 Lehetőségek és nehézségek – a helyi tanterv
A választási lehetőségek mérlegelése, kihasználása A szabadon tervezhető órakeret felhasználása A két évfolyamos ciklusok felbontása tanévekre A tantárgyi kerettantervek által szabadon hagyott 10%-nyi órakeret kitöltése A kapcsolódási pontok felhasználása Viszonyulás a ciklusok végén leírt „elvárt eredmények”-hez Módszerek, értékelési eljárások meghatározása

21 Köszönöm a figyelmet!