Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat Koncepciója 1.

Az előadások a következő témára: "Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat Koncepciója 1."— Előadás másolata:

1 Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat Koncepciója
1

2 2 A Hálózat célja A TÁMOP A2 és A3 projektek kedvezményezettjei, valamint a hozzájuk csatlakozó az AMSZ programban részt vevő szervezetek részvételével együttműködési típusú hálózat kialakítása és működtetése a leghátrányosabb helyzetű emberek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése érdekében.

3 3 A Hálózat célja A hálózat kialakítása központi irányítással, meghatározott tagokkal, előzetesen kijelölt irányító szervezettel, tervezett feladatokkal, előre kitűzött határidővel, projektszerűen történik. A hálózat tehát “felülről szervezett”, a legtöbb hasonló hálózattal szemben nem járja végig az alulról indulók számos fejlődési fázisát: informális hálózat együttműködési hálózat

4 4 Tagság A projekt időszak után a tagság kibővülhet további tagokkal. A tagság kibővítése a projekt zárását követő időszakban olyan alapvető kérdés, aminek kritériumait a projekt egyik termékeként elkészülő Hálózati stratégia fogalmazza majd meg. A tagság részben hasonló, részben eltérő érdekekkel rendelkeznek. Alapvetően kétféle érdekeltség jelenik meg a szervezetek tevékenysége alapján: szolgáltatók és foglalkoztatók

5 5 Tagság A tagság további bővülésével eltérő profilú szervezetek belépésével, az érdekeltségek különbözőségével a hálózati kohézió gyengülhet. Részben ezért kialakulhat a “többszintű” hálózati tagság. Eltérő jogok, eltérő kötelezettségek. Jelentős figyelmet kell fordítani arra, hogy a közös cél elérésének szándéka, a közös ügy szolgálata mindig megelőzze az esetleges érdekkülönbözőségeket.

6 6 A Hálózat irányítása A projekt időszak alatt a Hálózati menedzsment tölti be a koordináló-irányító funkciót. Tagjai: Munkaesély Szövetség, a Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetsége és a Revita Alapítvány szakemberei. Az OMK mint az FSZK kereti közt működő módszertani szervezet januárjában kezdi meg működését, és - fejlesztése projekt végéig valósul meg. Ebben az időszakban a Hálózati menedzsment az alábbi tevékenységeket végzi:

7 7 A Hálózat irányítása Szakmai munkacsoportok kialakítása, működtetése (Hálózati menedzsment; Szakértői workshop) Igény és szükségletfelmérés a hálózati tagok körében; szervezeti igények összesítése; Országos Hálózati nyitórendezvény lebonyolítása; Országos Hálózati találkozók lebonyolítása; Hálózati Szakmai Műhelyek kialakítása, működtetése;

8 A Hálózat működésének közvetlen céljai
8 A Hálózat működésének közvetlen céljai A jelenleg hasonlóságokat és eltéréseket is mutató működési jellegzetességek felmutatása, tudatosítása, s a szolgáltatások standard elemeinek megerősítése. Az egységes, szakmailag leírható, átadható és monitorozható standardok elterjesztése, implementálása. Az együttműködési készség fejlesztése a szolgáltatók és foglalkoztatók sajátos piaci és versenyhelyzetében kialakuló érdekellentétek feloldása és a kölcsönös szakmai haszon megtalálása érdekében.

9 A Hálózat működésének közvetlen céljai
9 A Hálózat működésének közvetlen céljai A hálózaton belül működjenek olyan csatornák, amelyeken keresztül a hálózat tagjai a rehabilitáció szempontjából releváns információkhoz egyenlően juthatnak hozzá, legyen lehetőség a jó gyakorlatok megosztására, a fejlesztések közössé tételére. Tudásmegosztás támogatása az eltérő funkciójú szervezetek között, annak érdekében hogy: megismerjék egymás tevékenységeit, várakozásait, felismerjék saját szerepüket a rehabilitációs célú foglalkoztatás rendszerében, lássák a felek tevékenységeinek kapcsolódási pontjait, s a hálózaton keresztül hatékonyan legyenek képesek konkrét esetekben történő együttműködésekre.

10 A Hálózat működésének közvetlen céljai
1010 A Hálózat működésének közvetlen céljai A szervezetek közti tudásmegosztás révén a kevesebb tapasztalattal és szakmai kompetenciával rendelkező szervezetek minél gyorsabban hozzájussanak a területen felhalmozott tudáshoz. A szakmai eredményesség és színvonal, minőség biztosítása és az eredményesség indikátorainak, mérhetőségének megteremtése. Önértékelésen alapuló értékelés és szolgáltatásfejlesztés működtetése. A szakmai színvonal folyamatos fejleszthetőségének megteremtése, részvétel a szakmai koncepciók megalkotásában a jogszabályok előkészítéséhez kapcsolódó szakmai állásfoglalások elkészítésében.

11 A Hálózat működésének közvetlen céljai
1111 A Hálózat működésének közvetlen céljai A folyamatos kommunikáció fenntartása, rendszeres találkozási lehetőségek és a tapasztalatcserék eszközeinek, alkalmainak biztosítása, tevékenységek az élő hálózat megvalósulása érdekében. A hálózat bővítés előkészítése a kiegyensúlyozott területi ellátottság és célcsoport-bővítés érdekében.

12 A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek
1212 A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek Együttműködés és partnerség elve Együttműködés a hálózat tagjai közt:A célcsoport ügyének szolgálatát háttérbe szoríthatja a valós vagy vélt érdekkülönbség. A hálózati tagok közti intenzív együttműködés révén megtalálhatók az érdekazonosságok. Együttműködésre törekvés a szakmai környezettel. Mivel nem alulról induló hálózatosodásról beszélünk, az együttműködés nem egy szerves fejlődés sajátja, hanem egy olyan pillér, amit a Hálózat kialakítója alapoz meg, generál, és a tagok közösségével együtt erre építkezik.

13 A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek
1313 A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek Együttműködés és partnerség elve Különböző piaci célokkal és üzleti érdekekkel rendelkező szervezetek kapnak tagságot egy hálózatban. Hálózati tagok közti együttműködés kialakítása és megtartása jelentős kihívás. Az OMK és a tagok közti kapcsolatnak az együttműködésre és a partnerség elvére kell épülnie. Az együttműködés elvét érvényre juttató cél szerinti tevékenységek: Együttműködési készség és kompetencia fejlesztése, Szakmai együttműködések kialakítása, A tagok közötti együttműködést gátló ellenérdekeltségek feloldásának elősegítése szakmai javaslatokkal a szakpolitikai döntéshozók felé.

14 A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek
1414 A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek Minőségre való törekvés elve Eltérő szakmai múlttal rendelkező szervezetek - hasonló minőségű szolgáltatás nyújtás. Az elérhető és a mindennapi gyakorlatban alkalmazható legmagasabb szintű szakmai tudás elsajátítása A legjobb gyakorlatok megismerése és alkalmazása, módszertanba illesztése.

15 A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek
1515 A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek A minőségre való törekvés elvét érvényre juttató cél szerinti tevékenységek: Minőség-orientált szemlélet alakítás képzéssel- fejlesztéssel, Tudásmenedzsment – tudáscentrum és módszertani központként való működés, Önértékelési rendszer kialakítása, Tapasztalatcsere generálása, jó gyakorlatok terjesztése (elsősorban a hálózati tagok között, de nem csak köztük), Aktuális szakmai információk áramoltatása

16 A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek
1616 A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek Fenntarthatóság elve A szervezetek és a szervezetek által nyújtott szolgáltatások fenntarthatósága biztosítja a Hálózat hosszútávú (a projekt időszakot meghaladó) működését. A fenntarthatóságot megalapozó cél szerinti tevékenységek: Szervezetek működési hatékonyságának növelése, Társadalmi szükségleteket és keresletet kielégítő adekvát szolgáltatások és foglalkoztatási tevékenységek folytatásához szükséges tudás, ismeret és információ menedzselése, áramoltatása, Fejlesztéshez és működtetéshez szükséges forrásbevonás és forrásfelhasználás képességének erősítése, fejlesztése.

17 A Hálózat működésének ismérvei - értékek
1717 A Hálózat működésének ismérvei - értékek Reflektív működés Rugalmasság Nyílt kommunikáció Gyorsaság Adekvát reagálás Proaktivitás

18 A Hálózatmenedzsment – OMK funkciók
1818 A Hálózatmenedzsment – OMK funkciók Hálózat működtetése, Hozzáférhető információs- és tudásbázis menedzselés, Információ áramoltása, Módszertan, Monitoring, Kutatás, Képzés, Innováció

19 A Hálózatmenedzsment – OMK funkciók
1919 A Hálózatmenedzsment – OMK funkciók A tagok körében végzett igény és szükséglet felmérés során felmerült az érdek-képviseleti funkció vállalása. A Hálózat és az OMK küldetése, valamint az intézményi- szervezeti struktúrában elfoglalt pozíciója révén nem tölthet be érdek-képviseleti szerepet.

20 A Hálózatmenedzsment – OMK funkciók
2020 A Hálózatmenedzsment – OMK funkciók Prioritást élvező funkciók a projekt időszak alatt A hálózati funkciók közül a szakmai fejlesztés és minőségfejlesztés megkezdése mellett a működési struktúra kialakítása, valamint a kommunikáció és információ áramlás élvez prioritást.

21 Működési kérdések a projekt időszak alatt
2121 Működési kérdések a projekt időszak alatt Megfelelő működési mód és struktúra megalapozása, majd a hosszabb távú működéshez alakítása a projekt időszak alatt történik. szervezeti modell, belső feladatmegosztás, delegálás, szakmai teamek, kompetencia centrumok, egyeztetési fórumok.

22 2222 Kommunikáció A Hálózat belső és külső kommunikációs rendjének kialakítása az alábbi szempontok mentén kommunikációs alapelvek, a kommunikáció célja a Hálózat működésében, aktív és befogadó kommunikációs szereplők, információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés, kommunikációs eszközök és felületek, kifelé történő hivatalos kommunikáció, belső kommunikációs csatornák használati jogosultsága, a kommunikáció fő iránya, a médiával történő kommunikáció fő szabályai

23 Hálózati munkaprogram - rendezvények
2323 Hálózati munkaprogram - rendezvények TÁMOP A2, A3 és AMSZ programok megvalósítóinak részvétele 5 Országos Hálózati Találkozón (Következő Hálózati Találkozó időpontja: november 19.) A TÁMOP A3 megvalósítók részvétele 3 helyszínen rendezett szakmai műhelyeken